Az egyedül tiltakozó pedagógus: Szerintem nem kell félni, csinálni kell, én ezt ilyen egyszerűnek látom

A héten már a hatodik iskolában tartanak polgári engedetlenségi akciókat, ezzel tiltakozva a pénteken megjelent, sztrájkjog gyakorlását ellehetetlenítő kormányrendelet ellen. Eközben szerdán egy budapesti általános iskola pedagógusa, Simkó Edit egyedül csatlakozott a kiálláshoz. Kíváncsiak voltunk, mit szólt az engedetlenségéhez az iskola vezetése, a kollégái, és nem tart-e az esetleges retorzióktól.

Simkó Edit a saját Facebook oldalára tett ki egy közleményt szerda reggel, amiben azt írta:

„Kötelességemnek érzem, hogy kiállásommal is felhívjam a figyelmet alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára.”

A tanárnő a Telexnek elmondta, hogy kedden reggel jelentette be az iskola vezetésének és a kollégáinak is, hogy szerdán élni fog a polgári engedetlenség eszközével. Azt mondta, hogy ezt tudomásul vették, volt, aki egyetértett vele, volt, aki nem.

„Szerintem nem kell félni, csinálni kell, én ezt ilyen egyszerűnek látom.”

Szerinte a tanárokat már nagyon régóta megalázzák: most azt mondják, ez egy baloldali támadás, de valójában már 2016 óta folyik. Hozzátette, hogy a sztrájk mindenkinek alapvető emberi joga, így nemcsak a pedagógusoknak kellene kiállni most, hanem mindenki másnak is.

Simkó Edit elmondta: nem hőstettnek élte meg a polgári engedetlenséget, hanem feladatának érezte és állampolgári minimumnak.

Arról, hogy akik egyetértettek vele, miért nem csatlakoztak hozzá, azt mondta: a polgári engedetlenség egyéni, személyes felelősségvállalás. Az, hogy az iskolája nevét nem árulta el, részben kérés is volt a vezetéstől, de ezzel teljesen egyetértett. Azt mondta, hogy az ott tanuló gyerekeket szeretné ezzel védeni, az oktatás ügye „felnőtt feladat”.

Megkérdeztük tőle, hogy számít-e valamilyen szankcióra a kiállása miatt, erre azt mondta, hogy számításba vette ezt is, de igazából nem tudnának mit csinálni:

„Többdiplomás, elismert szakember vagyok, és ennél akárhol jobban keresnék. Azért fájna, ha megfosztanának attól, amit csinálok, mert nekem ez a hobbim, imádom a pályámat.”

Azt is hozzátette, hogy a szabadságát nem tudják elvenni. Szerinte ha most őt bántanák, bántani kellene másokat is, és azzal darázsfészekbe nyúlnának, mert a tiltakozások mennek tovább.

„Én csak azt tudom ajánlani, hogy mindenki álljon bele ebbe az ügybe, ez nem hősködés, hanem egyszerű állampolgári cselekvés.”

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra hirdettek újabb sztrájkot az iskolákban. Erre válaszul egy pénteken megjelent kormányrendeletben előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.