Újabb fővárosi iskolák mellett szombathelyi és szigetmonostori tanárok is csatlakoztak a polgári engedetlenséghez
2022. február 21. – 09:33
Második hete folytatódnak a polgári engedetlenségi akciók az iskolákban, miután egy február 11-én megjelent kormányrendelet lényegében ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát. Hétfőn még több iskola csatlakozott az akcióhoz: a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium, Szombathelyen a Zrínyi Ilona Általános Iskola és a szigetmonostori Zöldsziget Körzeti Általános Iskola tanárai. Budapesten többek között a Leövey Klára Gimnázium, a BGSZC II. Rákoczi Ferenc Technikum, a Fekete István Általános Iskola, a Corvin Mátyás Gimnázium és a Kempelen Farkas Gimnázium tanárai csatlakoztak az engedetlenséghez. A budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium volt diákjai közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a tanárok mellett. Kecskeméten egy pedagógus, Petőcz Tamás az iskolájából egyedüliként vett részt a polgári engedetlenségben.
A Radnóti Miklós Gimnázium 31 pedagógusa, a tanári kar több mint fele nem veszi fel a munkát hétfőn. Az engedetlenség szervezője a Telexnek azt mondta, hogy csoportösszevonásokkal folyik az oktatás, a diákok nagy része bent van az iskolában.
A Zrínyi Ilona Általános Iskola 22 tanára már pénteken jelezte a Telexnek, hogy csatlakozni fognak a polgári engedetlenséghez, és nem végeznek oktató-nevelő munkát. A Telexnek elküldött nyilatkozatukban leszögezik, hogy megmozdulásuk teljesen politikamentes. Továbbá, mint írják:
„A kormány rendelete a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg.”
A Zöldsziget Körzeti Általános Iskola tanárai közül kilencen éltek a polgári engedetlenség eszközével. Nyilatkozatukban azt írják, hogy akciójukkal szolidaritásukat szeretnék kifejezni, kiemelve azon kollégájukat, aki egyedül is vállalta a tiltakozást.
A Leövey Klára Gimnázium 33 tanára nem veszi fel a munkát hétfőn a kb. 70 fős tanári karból. A tiltakozást szervező tanár a Telexnek elmondta: nagy lépésnek érzi ezt a kiállásukat és a kormány rendelete a látható és észrevehető tiltakozás lehetőségét is elvette tőlük. Iskolájuk névadójának idézetével fog megjelenni nyilatkozatuk, miszerint:
„Mi nagyobb, mi fönségesebb, mint embert nevelni életnek, hazának.”
A BGSZC II. Rákóczi Ferenc Technikumból 16 tanár vesz részt a tiltakozásban. Az egyik pedagógus szerint egy szakképzési iskolában ez nagyon jó számnak tekinthető.
A Fekete István Általános Iskolában négyen kezdték meg a tiltakozást, ők a munkaidő 50 százalékában fognak engedetlenkedni. Az egyik részt vevő pedagógus a Telexnek azt mondta, hogy ez jóval kevesebb, mint ahányan a korábbi kétórás figyelmeztető sztrájkon voltak. Hozzátette, hogy itt nagyobb is a vesztenivalójuk a tanároknak, a támogató nyilatkozatukat szerinte még többen alá fogják írni. Szolidaritásukat más módon is kifejezik a kollégák, például pogácsát visznek az engedetlenséghez csatlakozóknak.
A Corvin Mátyás Gimnázium 16 tanára vesz részt az engedetlenségben 8:30 és 14:30 között.
A Kempelen Farkas Gimnázium 35 dolgozója, azaz a tantestület 80 százaléka csatlakozott a polgári engedetlenséghez.
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium volt diákjainak szolidaritási nyilatkozatát már több mint 700-an írták alá. Az aláírók között van olyan, aki még az 1960-as években végzett, de olyan is, aki tavaly szerzett érettségit. Az egyik volt diák, aki 2013-ban fejezte be az iskolát, a Telexnek azt mondta:
„Társadalmi felelősségvállalásból írtam alá a petíciót, mindenkinek állampolgári joga, hogy sztrájkolhasson. Nagyon fontosnak tartom, hogy kiálljak a tanárok mellett, rengeteget köszönhet nekik az ország, ezt a vezetés szereti elfelejteni.”
Múlt hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa, kedden a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára tagadta meg a munkát. Szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára döntött hasonlóképpen, akikhez csatlakozott Simkó Edit tanárnő is, az iskolájából egyedüliként. Csütörtökön a Teleki Blanka Gimnázium 34 pedagógusa nem vette fel a munkát, valamint a budapesti Szerb Antal Gimnázium, és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tucat tanára is élt a polgári engedetlenség eszközével.
Pénteken csatlakozott az első vidéki iskola is, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. Itt szimbolikusan egy tanár nem vette fel a munkát, de ezen a héten több nagyobb megmozdulás is várható. Budapesten az Eötvös József Gimnáziumban minden eddiginél több, 60 pedagógus engedetlenkedett.
A Berzsenyi Dániel Gimnázium 27 tanára, a Vörösmarty Mihály Gimnázium 21 tanára, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium 22 tanára is részt vett a tiltakozásban. A Scheiber Sándor Gimnázium 47 tanára közös nyilatkozatban állt ki a sztrájkjog ellehetetlenítése ellen. Egy alapítványi iskolából ismét csatlakozott egyénileg is egy pedagógus a polgári engedetlenséghez.
Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.
A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.
A múlt heti szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.
