Polgári engedetlenség: most a Szerb Antal Gimnázium, a BGSZC Pesterzsébeti Technikum és a Teleki Blanka Gimnázium több tucat tanára nem vette fel a munkát

Tovább folytatódnak a polgári engedetlenségi akciók az iskolákban: csütörtökön a budapesti Szerb Antal Gimnázium, a BGSZC Pesterzsébeti Technikum, valamint a budapesti Teleki Blanka Gimnázium több tanára nem vette fel a munkát. A pedagógusok ezzel tiltakoznak a pénteken megjelent, sztájkjog gyakorlását ellehetetlenítő kormányrendelet ellen.

A Szerb Antal Gimnázium egyik tanára a Telexnek azt mondta:

„Szeretnénk, ha a kormány a pénteki kormányrendeletét visszavonná, mert az megfoszt egy fontos érdekérvényesítő eszközünktől”.

Hangsúlyozta, hogy csak úgy, mint a többi iskola pedagógusa, ők is egyénileg döntöttek a kiállás mellett. A tiltakozásról készült képen 25 pedagógus látható.

Közleményükben a tanárok kiemelték, hogy akciójuk nincs összefüggésben a szakszervezetekkel, és nem kötődik politikai pártokhoz sem.

„Kiállásunk oka a társadalmi felelősségvállalás, és hitelességünk megőrzése.”

Hasonlókat mondott a BGSZC Pesterzsébeti Technikum egyik tanára is. Ők négyen csatlakoztak a polgári engedetlenséghez, 8-12 óra között nem veszik fel a munkát.

A Teleki Blanka Gimnázium 34 pedagógusa és nevelési-oktatási munkát végző alkalmazottja szintén közösen tiltakozott a kormányrendelet ellen – olvasható a középiskola Facebook-oldalán. A posztban azt írják:

„Akciónk nem irányul kollégáink ellen, nem irányul az iskolánk vezetősége ellen, nem irányul az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület ellen. És főleg nem irányul tanítványaink ellen, sőt: az ő érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk.”

Hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa, kedden a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára tagadta meg a munkát. Szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára döntött hasonlóképpen.

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése, és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra hirdettek újabb sztrájkot az iskolákban. Erre válaszul egy pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

A szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.