Polgári engedetlenség: újabb budapesti középiskolák mellett a miskolci Földes Ferenc Gimnázium is csatlakozott a tiltakozáshoz

Pénteken is folytatódtak a tanárok polgári engedetlenségi akciói az iskolákban, egyre több iskola egyre több pedagógusa tiltakozik így a kormány pénteken megjelent kormányrendelete ellen, ami lényegében ellehetetleníti a sztrájkjogot.

Pénteken többek között a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, a Scheiber Sándor Gimnáziumban, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban és a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban sem vették fel a munkát pedagógusok. Egy alapítványi iskolából ismét csatlakozott egyénileg is egy pedagógus a polgári engedetlenséghez.

Az Eötvös József Gimnáziumban minden eddiginél többen tiltakoztak, 60 tanár nem vette fel pénteken a munkát. Nyilatkozatukban kiemelték, hogy „olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak.”

Reggel nyolctól kezdődött a polgári engedetlenség a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 27 tanár részvételével. További 16 pedagógus a támogató aláírásával fejezte ki az egyetértését, mert ők személyesen nem tudtak jelen lenni a közös kiálláson. A Telexnek nyilatkozó pedagógus elmondta:

„Régóta mondják a tanárok, hogy nem jó az oktatási rendszer, és amikor ezt mondják, nem csak a saját nevükben beszélnek, hanem a gyerekek, szülők nevében is. Az, ami most van, az oktatás minden résztvevőjének rossz.”

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium pedagógusa a Telexnek azt mondta: a pénteki tiltakozásuk még szimbolikus, egy tanár nem veszi fel a munkát az iskolában. A tanári kar nagy része támogatta Szűcs Tamás egyéni akcióját, és a pedagógusok az iskola főbejárata előtt tiltakozó kollégájuk mellé álltak egy közös képre. Jövő héttől viszont Miskolcon több iskolában is terveznek hasonló, nagyobb megmozdulásokat.

A Scheiber Sándor Gimnázium 47 pedagógusa egy nyilatkozatot írt alá, amit elküldtek a Telexnek, ebben többek között azt írják:

„A kormány rendeletével a veszélyhelyzetre hivatkozva teszi lehetetlenné a sztrájkot, miközben a veszélyhelyzet nem vonatkozik pl. a politikusokra, akik évértékelőket tarthatnak maszk nélkül tömegesen.”

Azt is írták, hogy a nyilatkozatot aláírok között van olyan, aki még pályakezdő, de olyan is, aki 40 éve dolgozik pedagógusként. Abban mindannyian egyetértenek, hogy közös felelősségük az, hogy együtt tiltakozzanak a kormány pénteki rendelete ellen. Hozzáteszik:

„A pályakezdő tanárok sorra hagyják el az iskolákat megélhetési gondok miatt, a pedagógustársadalom elöregszik.”

A Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai kilenc órától kezdték meg a tiltakozásukat, a tanári karból 21 ember állt ki.

Sáfrán Katalin, egy alapítványi iskola pedagógusa egyénileg csatlakozott az engedetlenséghez, a Telexnek eljuttatott közleménye szerint 9-11 óra között nem veszi fel a munkát. Mint írja:

„A társadalmi megítélésünk szánalmas, lassan magunkat is lúzernek látjuk, mert kibírunk mindent és tesszük tovább a dolgunkat.”

A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium 22 tanára nem vette fel a munkát pénteken, további 14 tanár támogatja őket. Gaál Bence, az ottani tiltakozás szervezője a Telexnek elmondta, hogy érdekérvényesítő jogaik sérültek és kiemelte:

„Szeretnénk mi is a részese lenni ennek a kiállásnak, nincs már mitől félni, valamit tenni kell, és talán ez össze tudja kovácsolni a pedagógus társadalmat is.”

Hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa, kedden a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára tagadta meg a munkát. Szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára döntött hasonlóképpen, akikhez csatlakozott Simkó Edit tanárnő is, az iskolájából egyedüliként. Csütörtökön a Teleki Blanka Gimnázium 34 pedagógusa nem vette fel a munkát, valamint a budapesti Szerb Antal Gimnázium, és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tucat tanára is élt a polgári engedetlenség eszközével.

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése, és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra hirdettek újabb sztrájkot az iskolákban. Erre válaszul egy pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

A szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.