A miskolci Herman Ottó Gimnázium mellett minden eddiginél több vidéki iskola csatlakozott a polgári engedetlenséghez

Kedden minden eddiginél több vidéki iskola csatlakozott a tanárok polgári engedetlenségéhez, ami már második hete zajlik a kormány február 11-én elfogadott rendelete miatt, ami lényegében ellehetetleníti a pedagógusok sztrájkjogát. Részt vesz a tiltakozásban többek között a pécsi Leőwey Klára Gimnázium, a miskolci Herman Ottó Gimnázium, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és Bolyai János Gimnázium, a Martonvásári Beethoven Általános Iskola, a Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola, a váci Madách Imre Gimnázium és a tatabányai Pólya György Általános Iskola. Budapesten a Kosztolányi Dezső Gimnázium, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium, az Újbudai József Attila Gimnázium, az Ady Endre Gimnázium, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola, a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium és a Szent István Gimnázium, illetve a Veres Pálné Gimnázium.

Az Apáczai után újabb ELTE gyakorlóiskolák volt diákjai adtak ki támogató nyilatkozatot a tanárok mellett: az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumét majdnem háromszázan, míg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumét több mint 750-en írták alá. Az aláírok között az iskolákban korábban tanító pedagógusok is vannak.

A középiskolák mellett a felsőoktatásban dolgozó ELTE-s oktatók is szolidaritási nyilatkozatot írtak alá. Több mint 250-en fejezték ki együttérzésüket a közoktatásban tanító kollégáik felé. Mint írják:

„Szilárd meggyőződésünk, hogy kollégáink polgári engedetlensége is példát mutat a jövő nemzedékek számára, hogy sikeres, autonóm társadalmat tudjanak létrehozni.”

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanára, Vatai Éva a Telexnek azt mondta: ugyan az engedetlenségben csak ketten vesznek részt, de a nyilatkozatukhoz a tantestület nagy része csatlakozott. Ebben kiemelik, hogy tiltakozásukat jelképes értékűnek gondolják, ami a szolidaritásukat fejezi ki a csatlakozó tanárok felé.

A miskolci Herman Ottó Gimnázium 35 tanára vesz részt az engedetlenségben, a Telexnek elküldött közleményükben azt írják:

„A kormány rendelete nem csak lényegében lehetetlenné, de nevetségessé is teszi a pedagógussztrájkot, hiszen az kimerülne az egyébként is megalázó bérünkről való lemondással.”

Ez volt az az iskola, amelynek tanárai még 2016-ban nyílt levelet írtak a kormánynak, amiben felhívták a figyelmet az oktatás rendszerszintű problémáira, és elindították a kockásinges tanári mozgalmat, amelyből tüntetések és pedagógussztrájk is lett.

A kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium 23 tanára vesz részt az engedetlenségben, ők ezzel a kormány sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelete mellett további négy ügyre szeretnék felhívni a figyelmet közleményükben:

• Olyan változásokért küzdünk, amelyek fókuszában a ránk bízott gyerekek vannak.
• Olyan munkakörülményeket szeretnénk, amelyek biztosítják az iskolában gyerekekért dolgozó minden felnőtt számára a szabad légkört és az elviselhető munkaterhelést.
• Olyan munkabért szeretnénk, ami nem okoz egzisztenciális kilátástalanságot.
• Érdekvédelmi és szakmai szervezeteinkkel érdemben tárgyaljon a kormány.

A szintén kecskeméti Bolyai János Gimnáziumban 23 tanár nem vette fel a munkát 7:45-12:35 között, további 14 tanár támogatta a polgári engedetlenségüket.

A Martonvásári Beethoven Általános Iskolából 10 tanár vesz részt a tiltakozásban az 50 fős tantestületből. Az engedetlenség szervezője a Telexnek azt mondta, hogy egy kistelepülés egyetlen iskolájaként a pótlásukat helyettesítéssel oldják meg, így az oktatás tud folytatódni. A Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola négy pedagógusa nem veszi fel a munkát, további kb. 20 tanár közös nyilatkozat aláírásával támogatja őket. A váci Madách Imre Gimnáziumból 29 pedagógus fog délután 2-ig tiltakozni, a tatabányai Pólyai György Általános Iskola 35 tanára nem veszi fel a munkát kedden.

Budapesten a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium több mint 20 tanára élt a polgári engedetlenség eszközével.

Kosztolányi Dezső Gimnáziumban fél 8-kor kezdődő engedetlenségen 20 tanár nem veszi fel a munkát az első négy tanítási órában, és további nyolc tanár a támogató nyilatkozat aláírásával fejezi ki szolidaritását. Mint írják:

„Akciónkat kollégáinkért, iskolánk minden munkatársáért, az oktatás összes szereplőjéért és legfőképp az ország diákságáért tartjuk”.

A Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium egyik tanára a Telexnek azt mondta, hogy 30-an fognak engedetlenkedni 8-12 óra között.

A Móricz Zsigmond Gimnázium kb. 20 tanára fél 8-tól nem veszi fel a munkát, az Ady Endre Gimnázium 29 pedagógusa 8-12-ig él a polgári engedetlenség lehetőségével. Az Újbudai József Attila Gimnáziumban 23 pedagógus tiltakozik.

A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskolában a kb. 20 tanár mellett elsőként a szülők is kifejezték szolidaritásukat. Nem vitték be az iskolába a gyerekeiket, a teljes felső tagozat hiányzik, a folyosók üresek. A megmozdulás szervezője azt mondta, hogy nagyon megható látvány volt, mikor a szülők is kiálltak mellettük.

A Szent István Gimnázium 59 fős tantestületéből 22-en vesznek részt aktívan a tiltakozásban, további 21 pedagógus támogatja őket. Ők azért nem tudnak személyesen részt venni az engedetlenségben, mert vagy betegek vagy nem lenne a mai nap egyébként sem órájuk. Az iskola öreg diákjai is támogatják a tiltakozásukat, eddig közel százan írták alá a szolidaritási nyilatkozatot.

A Veres Pálné Gimnázium 28 pedagógusa csatlakozott a polgári engedetlenséghez, további 11 tanár pedig támogató nyilatkozatával áll ki mellettük.

Múlt hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa, kedden a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára tagadta meg a munkát. Szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára döntött hasonlóképpen, akikhez csatlakozott Simkó Edit tanárnő is, az iskolájából egyedüliként. Csütörtökön a Teleki Blanka Gimnázium 34 pedagógusa nem vette fel a munkát, valamint a budapesti Szerb Antal Gimnázium, és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tucat tanára is élt a polgári engedetlenség eszközével.

Pénteken csatlakozott az első vidéki iskola is, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. Itt szimbolikusan egy tanár nem vette fel a munkát, de ezen a héten több nagyobb megmozdulás is várható. Budapesten az Eötvös József Gimnáziumban minden eddiginél több, 60 pedagógus engedetlenkedett.

A Berzsenyi Dániel Gimnázium 27 tanára, a Vörösmarty Mihály Gimnázium 21 tanára, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium 22 tanára is részt vett a tiltakozásban. A Scheiber Sándor Gimnázium 47 tanára közös nyilatkozatban állt ki a sztrájkjog ellehetetlenítése ellen. Egy alapítványi iskolából ismét csatlakozott egyénileg is egy pedagógus a polgári engedetlenséghez.

Ezen a héten hétfőn újabb vidéki iskolákkal egészült ki a sor: a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium 31 tanára, a Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 22 tanára és a szigetmonostori Zöldsziget Körzeti Általános Iskola kilenc pedagógusa csatlakozott a tiltakozáshoz. Budapesten a Leövey Klára Gimnáziumból 33-an, a BGSZC II. Rákóczi Ferenc Technikumból 16-an, a Fekete István Általános Iskolából négyen, a Corvin Mátyás Gimnáziumból 16-an és a Kempelen Farkas Gimnáziumból 35-en engedetlenkedtek. Kecskeméten egy pedagógus, Petőcz Tamás az iskolájából egyedüliként nem vette fel a munkát.

A budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium több mint ezer volt diákja közös nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a tanárok mellett.

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

A múlt heti szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.