Alkotmánybírósághoz fordultak a szakszervezetek a pedagógussztrájkot megnehezítő rendelet miatt

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be kedden a kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A két szervezet közleményében azt írta, hogy a panasszal azt szeretnék elérni, hogy az Alkotmánybíróság nyilvánítsa Alaptörvény-ellenesnek és semmisítse meg azt a kormányrendeletet, melyben a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat, így a tanárok álláspontja szerint lényegében ellehetetlenítették a sztrájkjukat.

Az elmúlt hetek megmozdulásai után a szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban, erre válaszul azonban egy február 11-én megjelent kormányrendeletben a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva előírták, hogy a sztrájk alatt is gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, valamint az órák felét, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. A tanárok erről korábban azt mondták, hogy lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és lehetetlenné teszi alapvető joguk, a sztrájkjog gyakorlását.

A két szakszervezet emiatt fordult most az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint a rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését, mivel a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét. Úgy vélik, ezzel túllépték az Alaptörvény 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskört, és megsértették a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. A szakszervezetek szerint

„a sztrájktörvényben előírt ”még elégséges szolgáltatás„ intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot, az pedig a sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és feltételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg.”

Azt a közleményben is kiemelték, hogy a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ha így lenne, a sztrájk szerintük érzékelhetetlenné válna. A beadvány szerint ebben a formában a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el.

A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az álláspontjuk szerint alaptörvényt sértő rendeletet, „lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását”. Mint írták, a szakszervezetek célja továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

A szakszervezetek január 31-én hirdettek országos sztrájkot, a kétórás tiltakozáson pedig több mint 20 ezer tanár vett részt. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A tanárok azóta országszerte polgári engedetlenséggel tiltakoznak, melyhez kedden a miskolci Herman Ottó Gimnázium mellett minden eddiginél több vidéki iskola csatlakoztak. A múlt szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.