„A pályaelhagyók száma úgy nő, mint Mészáros Lőrinc vagyona” – tízezrek tüntettek a tanárokért

Köszönjük, hogy követték a percről percre hírfolyamunkat.

A tüntetés vége után viszonylag gyorsan kiürült a Műegyetem rakpart, majd a Gellért téren, később pedig a Szabadság hídon is megindult az autóforgalom. A környék villamos- és buszközlekedése várhatóan hamarosan szintén rendeződik.

Amint bejelentették a tüntetés végét, a tömeg jelentős része elindult haza. Kisebb csoportokban beszélgetnek, de simán lehet haladni a Szabadság híd és a Petőfi híd irányába is. A tömeg egyébként már az utolsó felszólaló után szellősebbé vált.

A Dope Calypso koncertje után Lengyel Tamás műsorvezető bejelenti, hogy „a mostani tüntetés nem befejezése, hanem folytatása ügyünknek, a változás elkezdődött”. Ezután felkérik a közönséget, hogy közösen énekeljék el a Himnuszt, miközben a tüntetés korábbi felszólalói is visszatérnek a színpadra. Ezzel véget ér a tüntetés hivatalos része.

Az előzetesen megjelent program szerint ők ma az utolsó zenei fellépők. A zenekar tagjai közül többeknek pedagógusok voltak a szülei – mondták.

„A kormányunknak nem vagyok szimpatikus, mert rengetegszer léptem fel a döntéseik ellen, nő vagyok, és diplomát is szeretnék” – kezdte beszédét az ADOM Diákmozgalom tagja, Pajda Renáta. Elmesélte történetét, hogy miért nem ment tanárnak: esetében a rendszer már csírájában elnyomta ezt az elképzelését.

Arra kérte a tüntetőket és országszerte mindenkit, hogy ne adják fel a küzdelmet, mert időre lesz ahhoz szükség, hogy bármit el tudjanak majd érni. „Itt az ideje, hogy az oktatás szereplői megkapják azt, ami nekik jár.”

Kolesár András, a katás adóváltozások károsultjainak képviselője beszédében sötét víziót fest, amikor a munkatárborokról, koncepciós perekről, illetve a reggel, délben és este zajló hazugságokról szól. Ezután felteszi a kérdést, hogy miért maradhattak a katás adózási forma mellett a taxisok, talán Orbán Viktor fél tőlük, teszi fel a szónoki kérdést. Később a kukások érdekérvényesítő erejéről beszél, akik rövid idő alatt elérték, hogy rendezzék bérhelyzetüket.

Az utolsókat lélegző demokratikus rendszerünk falán milliónyi lyuk tátong, a hajó süllyed, a lángok kihunynak – zárja szónoklatát Kolesár. Végül arra szólítja fel a közönséget, hogy kántálják vele: ruszkik, haza! A tömeg egy része teljesíti a kérést.

Köves Ferenc a szociális ágazatban dolgozók szakszervezetének képviseletében arról beszélt, hogy '56-ban egy külső hatalom miatt kellett félni, most viszont nem egy külső hatalom jelent veszélyt az emberekre. Szerinte a kormánynak nem jutott ideje rendezni a szociális problémákat. „A szegényeket belerúgják az árokba” – mondta.

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője szerint több százezer ember támogatja a tüntetőket. Kiállnak a megfenyegetett tanárokért, a kirúgottakért és azokért, akik nem mernek kiállni a jogaikért. Erős mondata: a tudás fegyver a hülyeség ellen.

Székely szerint sokan tudják, milyen az, ha kirúgják a szakszervezeti titkárt vagy a dolgozókat, és nem fizetik ki a túlórákat. Követeli, hogy fizessék ki az adókból a tanárokat, és ne kábítsanak az uniós pénzekkel. A VDSZ vezetője összefogásra szólít fel, hozzáteszi, ki kell állni a közös jogokért, mert a hallgatás fáj.

A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének képviselője, Taskovics István a szülőkhöz és gyerekeikhez beszél, amikor felszólítja őket, ne hagyják, hogy a hatalom egy tőlünk több mint ezer kilométerre található település megállításáról beszéljenek, és a következő generáció tagjait szürke egyenpolgárokká formálják.

Boros Péterné azzal zárja beszédét, hogy az emelkedő közüzemi díjak kifizetéséhez legalább öt hónapra kellene emelni a munkanélküli járadék kifizetésének időtartamát.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) vezetője több más szakszervezet nevében lép a színpadra, akik személyes jelenlétükkel erősítik az elhangzottakat. A sztrájkjog fontosságával kezdi mondandóját, amelyeket európai értékeknek nevez. A folytatásban az 1956. október 23-án kezdődött forradalom és napjaink társadalmi helyzetének párhuzamaira hívja fel a figyelmet. Boros Péterné szerint ilyen, hogy a diákok hónapok óta kiállnak tanáraik mellett az oktatás szabadságáért. Ez szerinte azt igazolja, hogy a pedagógusok jól végezték munkájukat.

Boros Péterné felhívja a figyelmet, hogy nincs gondoskodó állam, ezért szerveződni kell, hozzáteszi, a mostani, több szervezet összefogásával létrejövő erő történelmet ír. Az MKKSZ kiáll a júliusig visszamenőleges hatályú 20 százalékos inflációt meghaladó béremelésért, hogy a közszolgálati dolgozók ki tudják fizetni a megemelt rezsit. Elutasítják a megváltoztatott munkavédelmi szabályokat, például a 18 fokos hőmérsékletet ülő munkahelyek esetén is. Az MKKSZ vezetője szerint 680 ezer ember érdekeiért állnak ki.

A korábbi felszólalókhoz hasonlóan az MKKSZ vezetője is hangsúlyozza, hogy vissza kell helyezni munkájukba az elbocsátott pedagógusokat, akik nincsenek egyedül, mert szolidárisak velük a közszolgálati tisztviselők és kormányzati tisztviselők is.

A tömeg eközben azt skandálja, hogy Orbán, takarodj!

A Carson Coma – helyszínről tudósító kollégánk beszámolója szerint hatalmas sikert arató – koncertje után a szolidaritó szakszervezetek és civilszervezetek képviselői mondták el beszédeiket. „Egy élhető jövőhöz környezettudatos diákokra van szükség” – mondta a Fridays For Future aktivistája.

Ezután a TASZ képviseletében Zeller Judit azt mondta, hogy jogvédőként nagy öröm neki látni, hogy az elmúlt hetekben egyre többen állnak ki magukért és egymásért. „Ha az iskola puszta gyerekmegőrző, akkor nincs oktatáshoz való jog, így az állam nem teljesíti kötelességét az állampolgárok felé” – mondta. „Bátorság nélkül nincs szabadság.” Zeller Judit beszédét „szabad ország, szabad oktatás” és „mocskos Fidesz” skandálás is félbeszakította. „Egy diáknak lehet igazolatlant adni, de ha az egész iskola üres marad, arra már nem lehet nem odafigyelni.”

A tömegben feltűnt több ellenzéki politikus is, de csak Karácsony Gergely főpolgármester mondott rövid beszédet az esemény legelején. Többek között ott van Gelencsér Ferenc, Márki-Zay Péter, Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Brenner Koloman, Dobrev Klára és Kanász-Nagy Máté is.

Az ellenzéki pártok – a Mi Hazánk kivételével – nem szerveztek mára demonstrációt, mert nem szeretnék gyengíteni a tanártüntetést, szimpatizánsaikat arra kérték, csatlakozzanak a diákok megmozdulásához.

Törley Katalin és Pilz Olivér tovább folytatja a gondolatmenetet, amikor az átlátható egyeztetéseket szorgalmazzák, mert ezeket tartják megfelelő megoldásnak a mostani helyzetben. Felsorolják a korábbi évek oktatásügyért felelős vezetőinek nevét, és kérik, bízzák azokra a területet, akik értenek hozzá. Mutassanak több alázatot és tiszteletet – folytatják. Bővítik a kört, amikor az egészségügy kritikus helyzetét is említik, majd a civileket szólítják fel szerveződésre. Szerintük a munkabeszüntetés a leghatékonyabb eszköz a célok elérésére. Orbán Viktor szavait idézik, aki néhány napja más kontextusban azt mondta, akinek nincs ereje, annak nem lesz igaza sem. Ezzel zárják beszédüket a Tanítanék mozgalom képviselői, majd a Carson Coma koncertje következik.

Törley és Pilz a rendhagyó tanórán a közmédia rossz működéséről is beszélnek, illetve említik Magyarország nehéz helyzetét az Európai Unióban. Ezzel kapcsolatban visszatérnek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretére, amelyben az EU-s kifizetésekhez kötötte a pedagógusbérek rendezését. A felszólalók szerint ezek a szavak nem jelentenek semmit.

A Tanítanék mozgalom emblematikus tagja nagy éljenzés mellett lépett színpadra. Pilz Olivér matematika–fizika szakos tanártársával rendhagyó tanórát tartanak. Ironikus beszédükben a feltételes módra példaként a kirúgásokról, az egyeztetések hiányáról és ezek következményeiről beszélnek, amikor azt mondják, hogy az utóbbi hetek, hónapok eseményei egyenesen vezettek a mai demonstrációhoz.

„Nekem soha nem az lesz az első, kedves Hír Tv, hogy ki kinek a faszát szopja teli erőből (…), hanem az, hogy valaki vállalja a véleményét” – mondta slam formájában Pánkotai Lili. „Pont arra nevelt a 12 pont, amiért most én itt felszólalok” – folytatta. „Ha el sem hiszed, hogy én és mi vagyunk a jelen és a kibaszott jövő” – zárta slamjét Pánkotai.

Egy Szombathely közelében élő gimnazista a következő felszólaló. „Azért vagyok itt, mert rohadtul elegem van” – mondta Bozai Ákos. A magyar oktatási rendszer szerinte zuhanórepülésben van. „A pályaelhagyók száma úgy nő, mint Mészáros Lőrinc vagyona. (…) Milyen oktatás az, ahol a kémiát tesitanár tartja? (…) Ha kirúgják a biológiatanárainkat, ki fogja felkészíteni az orvosi pályára készülőket?” – kérdezte. Majd a tanárokhoz fordult: „ha ti kiálltok magatokért, és sztrájkoltok, akkor mi is kiállunk értetek!”

A PSZ és a PDSZ nyílt levélben küldte el követeléseit a miniszterelnöknek. Szabó Zsuzsa elmondta, hogy azonnal meg kell kezdeni a szakmai párbeszédet: pedagógusok munkaterhelésének csökkentése, a diákok óraszámának csökkentése, a bérrendezés – sorolta többek közt a követeléseket.

A PSZ elnöke hozzátette: folytatják a tiltakozásukat. „Összefogunk, nem félünk, folytatjuk” – zárta beszédét Szabó Zsuzsa.

„A magyar kormány nem fogja fel, hogy a pályakezdő pedagógusok nem tudnak megélni a bérükből. Nettóban összesen egy 500 eurós bankjegy a fizetésük, amire a pénzintézetek még hitelt sem adnak nekik” – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa. Amíg sokkal több pedagógus megy nyugdíjba, mint amennyi érkezik, addig veszélyben van a diákok jövője – tette hozzá.

„A baloldalozás, a brüsszelezés nem válasz a követeléseinkre!”

„Féltek?” – kérdezte Szabó a tüntetőket, akik hangos „nem félünk” skandálásba kezdtek. Elmondta, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból és az iskolákból. „A magyar kormány felelőssége, hogy sérül gyermekeink oktatáshoz való joga” – mondta Szabó Zsuzsa.

Nagy Erzsébet az oktatásügy rendezéséért kiálló szervezetek követeléseinek felolvasásával folytatja. Ezek közt érdemi egyeztetést kezdeményeznek a közoktatásról, hiteles tájékoztatást követelnek a közoktatásban, a kirúgott és lejáratott tanárok visszahelyezését, érdekérvényesítő sztrájkjogot, felelős és hozzáértő oktatásirányítást is kérnek a tanárok.

Nagy Erzsébet külön kitért az önálló oktatási minisztérium fontosságára. Ilyen most nem létezik, hiszen a Belügyminisztérium alá tartozik az oktatásügy. A felsoroltakon kívül versenyképes béreket a tanároknak, és 21. századi feltételeket az oktatáshoz, korszerű nemzeti alaptantervet és szabad tankönnyválasztást kérnek azok a szervezetek, amelyek kiállnak a magyar oktatásügy problémáinak megoldásáért.

Nagy Erzsébet azzal folytatta beszédét, hogy a pazarló tankerületi rendszerre és milliós jutalmakra, és a szolgálati autókra költenek, miközben a diákok 18 fokban ülnek a tantermekben. Elegünk van a brüsszelezésből, a lesajnálásból és a hazudozásból és abból, hogy totálisan leépítették a közoktatást.

A PDSZ tagja szerint összeomlott a közoktatás és a szakképzést is jó lenne helyreállítani. Ezután felolvassa a szervezet 18 pontos követeléscsomagját. Ezek közt a túlórák kifizetését, a bérkompenzációt, a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának visszaállítását szeretnék elérni, továbbá a sztrájktörvény módosítását, hogy a közoktatásban is alkalmazható legyen ez a nyomásgyakorlási forma. Nagy Erzsébet ezután a szakszervezetekkel való érdekegyeztetés rendszerének helyreállításáról beszélt. A folytatásban az Egységes Diákfront követeléseit sorolja fel:

• megoldást a tanárhiányra;
• használható tananyagot;
• élhetőbb körülményeket az iskolákban;
• a sztrájkjog visszaadását;
• több figyelmet az oktatásra.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja szerint eddig 147 esemény volt, 61 városban, 41 tankerületi központ előtt. Budapesten valamennyi Tankerület előtt készül valamilyen esemény. A PDSZ elnöke szerint szerte az országban soha nem látott kiállással találkoznak. Szerinte ma már nem a bérekért és a munkaterhelés csökkentéséért, illetve a sztrájkjogért tüntetnek, hanem a jogellenes munkáltatói eszközök ellen is.

A PDSZ képviselője szerint nemcsak a pedagógusok, de más társadalmi csoportok tagjai is oda jutottak, hogy el kell dönteniük, esznek-e vagy fűtenek. Szerinte ezzel a hatalom célja a bizonytalanság érzésének növelése.

A Belmondo zenekar frontembere, Czutor Zoltán a dalok közti átvezetőjében azt mondta, hogy hatvanhat év után eljutottunk oda, hogy egy fideszes rendezvényen már nem lehet kimondani, hogy „ruszkik, haza!”. Ezután előző zenekara, a Nyers Méreg nélkül című dala következett. Ezután búcsúzott a Belmondo a tüntetőktől.

Olvasónk arról számolt be, hogy a Békés megyei Egységes Diákfront által szervezett szolidaritási tüntetésen több mint 200 diák, szülő és pedagógus tüntetett az oktatás jövőjéért. Az esemény vonulással indult, melyet a Kossuth téren diákok felszólalásai követtek. Bíznak benne, hogy kiállásukkal el tudják érni, hogy végre Budapesten is meghallják a vidékiek hangját.

Az eseményt Facebookon élőben is közvetítették.

Bár a műsor több mint fél órája elkezdődött a Műegyetem rakparton, még a Szolidaritási tüntetés gyülekezőhelyén, a Fővám téren is tüntetők állnak, de számuk lassan csökken, ahogy mindenki átér a hídon.

A Belmondo zenekar lépett a Műegyetem rakparton zajló szolidaritási tüntetés színpadára. Czutor Zoltán frontember szerint Magyarország autoriter nagyságai gyűlöletre hangolnak mindenkit. Szerinte ha kifogytunk a gyűlöletszításból, a szövetségeseinkről (EU, USA, NATO) úgy beszélnek, mintha az ellenségeink lennének.

Schermann Fruzsina beszéde után színpadon meggyújtották a „szolidaritás lángját”. Ezt követően a Magyar Anyák képviseletében László Györgyi elmondta, hogy személyes okból áll most a színpadon: kislányának négy szeretett tanító nénijétől is el kellett búcsúznia. Arról beszélt, hogy egy gyereknek nehéz elmagyarázni, hogy nem miattuk ment el a szeretett tanárnő, hanem a rendszer hibái miatt.

„Ilyen sem volt még, már a diákok is azért tüntetnek, hogy tanulhassanak”. László Györgyi szerint a diákok most tanulják, mi az a szolidaritás, és az egész társadalomnak hálásnak kell lennie nekik. Hozzátette: nem akarnak többet azon gondolkozni, hogy képesek-e azért elhagyni a hazájukat, hogy új életet kezdhessenek külföldön, ahol minőségi oktatást kaphatnak a gyermekeik. „Az oktatás jelene gyermekeink jövője, gyermekeink jövője pedig mindannyiunk jövője” – zárta beszédét.

Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke a következő felszólaló. „Nem félünk, nem hátrálunk, nekünk van igazunk” – mondta. Szerinte több mint 50 ezren vannak a tüntetésen. „Egy elnyomó hatalom ignorál minket” (…) de nem feledjük a pökhendiséget” – mondta, „és teszünk róla, hogy az ország se felejtsen el minket”.

Majd felsorolta a mozgalom követeléseit:

• „Érvénytelenítsék az igazságtalanul kirúgott pedagógusok elbocsátó levelét!”
• „Legyen biztosíték a pedagógusok béremelésére!"
• „Hagyják abba a megfélemlítést és a lejáratókampányt!”
• „Tegyenek egy őszintébb és szolidárisabb Magyarországért!”