A fő kérdés, hogy arányos válasz-e a tanárok kirúgása néhány óra polgári engedetlenségért

A tankerületek a szeptemberi polgári engedetlenségi hullám megindulása után elkezdték levélben felszólítani az érintett tanárokat, hogy tartózkodjanak a hasonló magatartástól a jövőben. Ezt azzal indokolták, hogy a gyerekek tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása viszont korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését. Levelük végén azt írták:

„amennyiben a munkafelvételt ismételten megtagadja, az a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségének szándékos, jelentős mértékben történő megszegésének minősül, és alapot ad a munkáltatói rendkívüli felmentésre”.

Figyelmeztetés a polgári engedetlenkedés után

A polgári engedetlenséget a jog nem szabályozza, az a fejlett demokráciákban a köz érdekében cselekvő polgárok egyik eszköze, de formálisan jogsértő magatartás. Egy rendelkezés vagy szabályozás tudatos megszegését jelenti, aminek erőszakmentes és erkölcsi indíttatású tettnek kell lennie, és amit az elkövető a nyilvánosság előtt vállal. A polgári engedetlenség célja a tiltakozás az igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen. Azért nevezik polgárinak, mert az önállóan gondolkodó állampolgár eszköze, egy végiggondolt, előkészített cselekvés, aminek következményeit vállalja az abban résztvevő azért, hogy felhívja a figyelmet az adott problémára és igyekezzen elérni a változást – olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összefoglalójában.

A polgári engedetlenséghez akkor fordulnak az állampolgárok, amikor adott esetben más tiltakozási formák már kimerültek. Jelen helyzetben sok tanár úgy gondolja, a kormány és a parlament a tanárok számára teljesen kiürítette a sztrájkjogot, hiszen a legális munkabeszüntetés során is kell órákat tartani, gyerekekre felügyelni, tehát a sztrájk tulajdonképpen láthatatlan és értelmetlen. Korábban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár levélben jelezte a pedagógus-szakszervezeteknek, hogy a polgári engedetlenséget erkölcsileg aggályosnak tartja, és a csatlakozó tanárok ezzel szerinte rossz példát mutatnak a diákoknak.

Úgy tudjuk, hogy a figyelmeztető leveleket azóta is mindenki megkapja, aki részt vesz a polgári engedetlenségben, de érkezett hír olyanról is, amikor valaki úgy kapott figyelmeztetést, hogy a tiltakozás idején órája sem lett volna. „A munkáltató bármilyen munkaviszonyban tehet (szóbeli vagy írásos) figyelmeztetést a munkavállalónak, ha nincs megelégedve a munkájával. Ez azonban nem feltétele a későbbi felmondásnak, a figyelmeztetés ebből a szempontból irreleváns, mert egy felmondásnak önmagában is okszerűnek és megfelelően megindokoltnak kell lennie” – mondta a Telexnek Takács Ádám, a TASZ jogásza.

Postán, személyesen, ügyfélkapun

Az is teljesen változó, hogy hogyan jut el a figyelmeztető vagy felmondó levél az érintett tanárokhoz. A Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak egy része személyesen kapta meg a levelét, akik pedig nem voltak bent az intézményben, azoknak postán küldték ki. Talán emiatt lehet, hogy azóta ha valahol azt hallani, személyesen megy ki a tankerület egy iskolához, sokan egyből a legrosszabbra gondolnak. Ezért egyre gyakoribbá vált, hogy szülők, diákok demonstrációval tiltakoznak a kézbesítés ellen, hiszen úgy gondolják, ez akár a tanáraik kirúgását is jelentheti.

Ez történt például hétfőn a Szent István Gimnáziumban, ahol a diákok sorfalat álltak, ezzel kifejezve tiltakozásukat a tanáraikat érő fenyegetéssel szemben. Ebbe az iskolába hárman személyesen vitték ki a leveleket, igaz a tankerület képviselői végül csak figyelmeztetéseket adtak át az érintett pedagógusoknak.

Péntek reggel a kőbányai Szent László Gimnázium előtt is demonstráltak szülők, akik élőláncot álltak az iskola főbejárata előtt, mert úgy hallották, a tankerület képviselője személyesen szeretne levelet vinni egy polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusnak. Az Óbudai Gimnáziumban pedig, miután megérkeztek a tanárok fenyegető levelei, pénteken a diákok az egyik szünetben felkiáltójel alakba álltak és „Nem hagyjuk!”-skandálással tiltakoztak a tanáraik figyelmeztetése ellen.

A pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium tanárai más utat választottak, ők maguk mentek el a tankerülethez. A velük szolidaritást vállaló szülőkkel együtt ebből végül egy közel ezer fős tüntetés lett, ami miatt péntek délelőtt egy időre az Üllői úton is leállt a forgalom. A gimnázium 24 tanára szerdán vett részt a polgári engedetlenségben, és a tankerület vezetője az iskola igazgatójával akarta elküldeni nekik a személyre szóló borítékokat. A tanárok azonban ezt nem voltak hajlandóak átvenni a gimnázium igazgatójától, mert nem ő a munkáltatójuk. A tankerületi igazgató szemébe akartak nézni.

Mi van, ha nem veszi át a levelet a tanár?

Olyanról is hallottunk, amikor az ügyfélkapun keresztül érte el valaki a figyelmeztető levelét, de a postai kézbesítés is bevett módszernek számít. A személyes látogatás tehát nem feltétlen jelenti azt, hogy valakit kirúgnak az állásából, viszont jelzésértéke lehet annak, hogy a tankerület időt, energiát, embereket nem spórolva, személyesen kézbesíti a leveleket.

Több budapesti és vidéki tankerületet és a Klebelsberg Központot is megkerestünk, mi alapján döntik el, hogy valahova személyesen viszik ki vagy elektronikusan küldik el a levelet. Várjuk a válaszokat.

A tanároknak szánt írásos figyelmeztetéseknél kérdés, hogy azt ki adja át: a munkáltatói jogokat gyakorló tankerület vezetője vagy az iskola igazgatója, esetleg más módon közlik a figyelmeztetését tényét az érintettekkel. Takács Ádám szerint itt a jognyilatkozatok általános szabályait érdemes figyelembe venni. Ha a munkáltató írásban kívánja közölni figyelmeztetését, ezt közvetlenül neki, vagy meghatalmazottján keresztül kell eljuttatnia az érintettekhez. A TASZ jogásza szerint ugyanakkor a tanárok alappal várják el, hogy az írásos figyelmeztetést ne az iskola igazgatója, hanem közvetlenül a munkáltatói jogokat gyakorló tankerület vezetője adja át számukra.

Érdekes kérdés, hogy mi van, ha a tanárok nem veszik át a figyelmeztetést. Takács szerint ennek nincs igazán értelme, mert ha egy jognyilatkozatot nem is vesznek át, az egy bizonyos idő után úgyis közöltnek minősül. A TASZ ezért azt javasolja a tanároknak, hogy a figyelmeztető leveleket vegyék át, jobb ugyanis ismerni annak tartalmát, és az alapján mérlegelni a továbbiakat.

Világos indoklás és arányos reakció

Sokan nem csak egyszer tiltakoztak így. Azt egyelőre nem lehet tudni, meddig tart az iskolákat irányító állami hivatalok türelme, hány törvényben nem szabályozott munkabeszüntetés szükséges ahhoz, hogy valakinek a figyelmeztetés után a felmondó levele is megérkezzen. Eddig öt olyan tanárról tudunk, akit kirúgtak a polgári engedetlenségben való részvétele miatt. Mindannyian a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanítottak, és többször nem vették fel a munkájukat. Egyikőjük, Palya Tamás felmondó levelében például a tankerület négy szeptemberi munkanapot jelölt meg, amelyeken nem tartotta meg óráit.

Közalkalmazottak esetén nem felmondás, hanem felmentés történik – mondta Takács Ádám. Ennek van egy rendes és egy rendkívüli formája. A Kölcsey Ferenc Gimnázium esetében utóbbit alkalmazta a tankerület. A rendkívüli felmentést súlyosabb szabálysértés esetén szokták alkalmazni akkor, ha a tanár „a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi”.

Fontos, hogy a felmentést a munkáltató köteles köteles világosan megindokolni. A felmentés okait egyértelműen meg kell határozni, azoknak valósnak és okszerűnek kell lenniük, hangsúlyozza a TASZ jogásza. Takács Ádám szerint itt érdemes felvetni azt a kérdést is, hogy arányos reakció-e a tankerületek részéről, ha egy tanár néhány órát nem tart meg, ráadásul ezt nem hanyagságból teszi, vagy mert például helyette nem a kocsmában tölti az idejét, magánügyeit intézi, hanem a köz érdekében cselekszik, és így fejezi ki állampolgári véleményét.

A bíróságnak is állást kell majd foglalnia

Érdekes módon ennél a pontnál mindkét fél ugyanarra hivatkozhat. A tanár azért is tart polgári engedetlenséget, mert a tanárok alacsony fizetése miatt nincs utánpótlás, kevés a szaktanár, tehát sérül a diákok oktatáshoz való joga. És ugyanígy a munkáltató is a diákok oktatáshoz való jogának sérelmére hivatkozik akkor, amikor a tiltakozó tanár nem tartja meg az óráit.

Ha a felmentéseket a tanárok megtámadják, a bíróságnak kell majd eldöntenie, arányos szankció-e ez a tankerületek részéről. A TASZ álláspontja szerint miután a tanárok sztrájkjogát leszűkítették, nincs más módjuk a tiltakozásuk kifejezésére. A jogvédők emiatt úgy látják:

nem arányos a döntés, ha csak arra hivatkozik a munkáltató a felmentésben, hogy pár órára, vagy egy napra nem vette fel a munkát a munkavállalója.

A pedagógusok magatartását csak az teszi elfogadhatóvá, hogy egy nagyobb jóért állnak ki és egy súlyos alapjogsérelemre mutatnak rá. Ezért vállalniuk kell a következményeket, és az esetleges felmentések jogszerűségéről majd a bíróságoknak kell döntenie. A TASZ támogatja a sztrájkban és polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat abban, hogy kiálljanak magukért, és minden jogi segítséget megad azoknak, akiket bármilyen retorzió ér ezzel összefüggésben, közölte Takács Ádám.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint sok tanár fél a fenyegető levelek után, de a kölcseys tanárok kirúgása eddig nem tapasztalt szolidaritási hullámot indított el a pedagógus társadalomban. Szerdán ezért is volt országos pedagógussztrájk az országban, ami jövő hét pénteken tovább folytatódik.