Ma reggel indul az országos pedagógussztrájk

2022. március 16. – 05:03

Ma reggel indul az országos pedagógussztrájk
Budapest legerősebb középiskoláiból tanárok tiltakoznak a kormány február 11-én megjelent rendelete ellen az Egyetem téren február 23-án – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdától országos, határozatlan idejű pedagógussztrájkot hirdettek a szakszervezetek. Előre még nem tudni, hány iskola vagy tanár fog csatlakozni a munkabeszüntetéshez, de ez a helyzet a tanárok, a szülők, a diákok életében is érzékelhető változást fog jelenteni.

Mi várható holnap és a héten?

A sztrájk reggel 8-kor indul. A csatlakozó tanárok nem fogják megtartani az óráik nagy részét, de az iskolákban lesz felügyelet. Az elégséges szolgáltatásokról szóló rendelet szerint a középiskolákban a végzősöknek az érettségi tárgyakból kell megtartani az összes órát, a többieknek az órák felét. A szakszervezetek azt kérték a szülőktől, hogy aki megteheti, ne küldje iskolába a gyerekét 16-án, 17-én és 18-án. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Telexnek azt mondta: amint azt látják, hogy a kormány valóban kész konkrétumokban megállapodni a szakszervezetekkel, megszüntetik a határozatlan idejű sztrájkot.

A tanárok mellett a diákok is kifejezik szolidaritásukat március 16-án, 9:30-tól fognak gyülekezni három helyszínen Budapesten: a Fővám téren, a Hősök terén és a Széll Kálmán téren. Innen a Kossuth térre vonulnak együtt, ahol transzparenseket készítenek közösen a tüntetéshez, majd déltől beszédek is elhangzanak. A „Diáktüntetés a tanárainkért” nevű eseményt az ADOM diákmozgalom és az aHang támogatja.

Budapesten kívül is szerveznek megmozdulásokat:

  • Székesfehérváron szerdán 15 órakor diákok és hallgatók a város országalmájánál találkoznak, hogy kiálljanak a pedagógusok élhetőbb munkakörnyezetéért és tisztességes fizetéséért.
  • Pécsen civil szervezetek szerveznek programokat azoknak a diákoknak, akik a sztrájk miatt nem mennének iskolába.
  • Szegeden szerdán délután 4-től a Szegedi Tudományegyetem diákjai a szegedi Klauzál téren találkoznak, kiállva a tanszabadságért, a tisztes megélhetés és a társadalmi megbecsülés biztosításáért, az iskolák felszereléséért, a tanári munkakörülmények javításáért.

Március 18-án, pénteken is lesz egy diákok által szervezett szolidaritási akció a tanárok mellett, „Üljünk ki a tanárainkért” címmel. Aznap civil szervezetek képviselői fognak a diákoknak órákat tartani Budapesten a Parlament előtt.

Március 19-én, szombaton pedig egy közös találkozó lesz szintén a Kossuth téren, ahova a szakszervezetek a sztrájkoló tanárokat, szülőket, diákokat, és támogatókat is várják.

Mi vezetett idáig?

A két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évek óta nem tud megállapodni a kormánnyal a követeléseikről. Ez vezetett ahhoz, hogy 2016 után először újra sztrájkot tartottak idén a tanárok. Január 31-re kétórás országos figyelmeztető sztrájkot szerveztek.

Akkor azt szerették volna, hogy rendezzék a tanárok bérét, azaz ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket: ez azt jelentené, hogy a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a garantált illetményük további 45 százalékkal emelkedne januártól. Ebben a cikkünkben azt elemeztük, hogyan szakadt le a tanárok fizetése más értelmiségi szakmákhoz, a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Nemzetközi összehasonlításban az OECD országai közül a második legrosszabb helyen állunk, ha azt nézzük meg, mennyit keres nálunk egy általános iskolai tanár 15 év tapasztalattal.

A tanárok ezenkívül a munkaterheik csökkentését követelték, vagyis azt, hogy 22 órában határozzák meg a kötelező heti óraszámukat. Illetve azt is kérték a kormánytól, hogy az oltatlan tanárok tovább dolgozhassanak az iskolákban. Ezek közül azóta az utóbbi követelésük megvalósult: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 3-i kormányinfón bejelentette, hogy a járványhelyzet enyhülésével eltörlik a pedagógusok kötelező oltását. A PDSZ és a PSZ szerint ez már késői intézkedés volt, mert sok kollégájuk már nem fog visszamenni tanítani, mert azóta máshol kezdtek el dolgozni.

A szakszervezeteknek a másik két követelésükről azóta se sikerült megegyezniük a kormánnyal. A miniszterelnök és a kormány többször hangoztatta, hogy 2023-tól tervez újra béremelést a pedagógusoknak, most csak a bérpótlékukat emelte meg. A szakszervezetek szeretnék azt is, ha az oktatásban dolgozó többi kollégájuk garantált alapilletménye se lenne kevesebb, mint a közalkalmazottaké.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) többször is törvénytelennek minősítette a tanárok januári sztrájkját, és baloldali politikai akciónak nevezte azt. A Fővárosi Ítélőtábla utólag kimondta, hogy törvénytelen volt a sztrájk, mert nem volt előre megegyezés a még elégséges szolgáltatásokról, és erről jogerős bírósági ítélet sem született. Minden sztrájk idején ez kötelező érvényű a jogszerűséghez. Az elégséges szolgáltatások kereteit vagy a felek közti megállapodás szabályozza, vagy ennek hiányában jogerős bírósági határozatnak kell születnie róla. A tanárok januári figyelmeztető sztrájkja azért volt jogszerűtlen, mert amikor megtartották, akkor nem volt jogerős bírósági határozat az elégséges szolgáltatásokról.

A tanárok ezután is tovább szervezkedtek, és meghirdették március 16-ra, szerdára a határozatlan idejű sztrájkjukat. Közben is folyamatosan tárgyaltak a kormánnyal, de továbbra sem sikerült megegyezniük.

A rendelet, ami elindította a polgári engedetlenséget

Az újabb konfliktust az robbantotta ki, hogy február 11-én a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva elfogadott egy rendeletet, ami előírta a tanárok sztrájkja idején az elégséges szolgáltatásokat.

Ebben a rendeletben olyan feltételek szerepeltek a jogszerű sztrájk megtartásához, mint hogy gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A tanároknak az volt a problémájuk ezzel a rendelettel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető. Ezzel szerintük egy olyan alapvető alkotmányos joguktól fosztották meg őket, mint a sztrájkjog.

Erre válaszul február 14-én polgári engedetlenség indult az iskolákban. Ennek keretein belül a pedagógusok egyenként döntöttek a munkabeszüntetés mellett pár órára vagy egy-egy napra. Voltak olyan kollégáik, akik támogató nyilatkozatot írtak alá, sok szülő is kifejezte szolidaritását. Volt diákok, civil szervezetek is támogató aláírásokat gyűjtöttek, amelyekben kiálltak a tanárok mellett. Az akcióhoz négy hétig mindennap csatlakoztak tanárok az ország több mint 300 iskolájából, óvodájából. Az elején még inkább fővárosi iskolákból tiltakoztak, de idővel egyre több vidéki intézményből is több pedagógus nem vette fel a munkát. Sőt, egyházi iskolákból is sokan álltak ki a rendelet ellen, de olyan is volt, hogy valaki egyedül tiltakozott az iskolájából.

Gulyás Gergely február 16-án a kormányinfón reagált a polgári engedetlenségi akciókra. Akkor azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik tőlük, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség nem a megfelelő eszköz.

A bíróságra ismét indítványt nyújtott be a konfliktus mindkét résztvevője. A szakszervezetek azért, hogy eltöröljék az előírt elégséges szolgáltatásokat sztrájk idejére, a kormány azért, hogy veszélyhelyzet idején egyáltalán ne lehessen sztrájkolni a pedagógusoknak. A Fővárosi Törvényszék február végén mindkét fél kérelmét elutasította. A jogerős bírósági döntés azt kimondja, hogy sztrájkolni lehet, de előírja, hogy a korábban meghatározott elégséges szolgáltatásokat be kell tartani.

Erre válaszul a szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben, mert szerintük alkotmányellenes ilyen szinten korlátozni a sztrájkhoz való jogukat. Sőt, egy későbbi közleményükben azt is leszögezték: ha kimerítették a hazai fellebbezési lehetőségeket, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Az újabb konfliktus akkor robbant ki, mikor Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkár március 7-én levelet írt az iskolaigazgatóknak, amelyben a szakszervezetek szerint még inkább korlátozni akarta a sztrájk idején a lehetőségeiket. Azért gondolták így, mert ebben a levélben olyan kitételek is szerepelnek a március 16-i sztrájk idejére, amiket korábban a kormányrendelet nem írt elő. Például az, hogy amennyiben nem oldható meg a gyerekek oktatása, felügyelete másképp, úgy a sztrájkoló tanárokat is kötelezhetik a munkavégzésre, sőt akár át is helyezhetik őket másik intézménybe.

Továbbá Kisfaludy határidőket szabott meg arra vonatkozóan, hogy mikor kell leadni a sztrájkban részt vevő tanárok névsorát. Jogszerűtlennek nevezte azt is, hogy az iskolák azt kérik a szülőktől, hogy a sztrájk idején ne vigyék iskolába a gyereküket. A szakszervezetek közleményükben leszögezték: a már jogerős bírósági döntést veszik alapul, és Kisfaludynak szerintük nincs joga előírni újabb követelményeket számukra, mert azok eredetileg nem szerepeltek a rendeletben. Ezenkívül úgy reagáltak: a „szülők felé kérést bárki megfogalmazhat, mivel a kérés nem utasítás”.

Mit mond erről az egészről a kormány?

A kormány kommunikációjában mindvégig a gyerekek érdekeivel állította szembe a tanárok érdekeit. Többször is hangsúlyozta, hogy a gyerekeknek ugyanolyan alapvető joguk a tanuláshoz való jog, mint a pedagógusoknak a sztrájkhoz való jog. Gyakori hivatkozási alap volt a koronavírus-helyzet, amely miatt a diákoknak már így is kevesebb volt a jelenléti oktatás, mint kellett volna. Azt a narratívát erősítették, hogy ők állnak a gyerekek oldalán, ők nézik a gyerekek érdekeit, nem a tanárok.

Új hivatkozásként került szóba az ukrán–orosz háború, mondván, egy ilyen feszült helyzetben az iskolákban nyugalomra lenne szükség. Ezenkívül végig hangsúlyozták azt is, hogy a pedagógusok bérkövetelésével egyetértenek, de annak kikényszerítésének nem a szabályszegés a megfelelő módja. Szerintük a tanárok direkt időzítették tiltakozásukat a választások elé, mert tulajdonképpen ez egy politikai akció, ami mögött az ellenzék áll.

Mit mondanak a szakszervezetek?

A szakszervezetek, pedagógusok többször is hangsúlyozták, hogy ők éppen a gyerekek érdekében állnak ki magukért. A veszélyhelyzetre való hivatkozást ürügynek gondolják, amivel a kormány legitim jogot szerzett arra, hogy egy veszélyhelyzeti rendeletet elfogadhasson. Szerintük a kormány célja, hogy mindenáron ellehetetlenüljön a sztrájk, ezért próbálnak olyan körülményeket teremteni, amelyek ezt segítik elő.

Azt is többször leszögezték, hogy nem direkt a választások elé időzítették a sztrájkot, hiszen már régóta tárgyalnak a kormánnyal, csak nem sikerült megegyezniük. Azt mondták, nincs köze a megmozdulásuknak pártokhoz, mert azt akkor is folytatnák, ha kormányváltás történne.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja és Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a Telexnek azt mondta: az iskolaigazgatók és a tankerületek olyan szankciókkal fenyegetik a sztrájkolni akaró tanárokat, amelyek jogellenesek.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom