Tanársztrájk: A Fővárosi Törvényszék elutasította a pedagógus szakszervezetek és a kormány kérelmét is

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a pedagógus szakszervezetek kérelmét a még elégséges szolgáltatás tárgyában, elutasította továbbá a normakontroll eljárásra irányuló kérelmüket is – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.

A Emmi szerint „a pedagógus szakszervezetek által tudatosan a választási kampány időszakára szervezett jogszerűtlen akciók sértik a gyerekek és a szülők érdekét, a járvány és a sok hiányzás miatt így is sok teher hárult rájuk. A január végi munkabeszüntetési akcióról a bíróság kimondta, hogy törvénytelen volt, és most első fokon a még elégséges szolgáltatásról szóló szabályozás jogszerűségét is megerősítette a Fővárosi Törvényszék”.

A tárca szerint a sztrájk olyan alapjog, melynek módját és feltételeit jogszabályok határozzák meg, ezért kérik a szakszervezeteket, hogy fejezzék be a törvénytelen lépéseiket, térjenek vissza a törvényesség útjára.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elsőfokú ítéletre úgy reagált, hogy a Fővárosi Törvényszék végzése nem csak a szakszervezetek, hanem a kormány kérelmét is elutasította. Mint írják, a kormányoldal a korábbi nemperes eljáráshoz hasonlóan ismét kérte a sztrájkkövetelések jogellenességének megállapítását, ezt a kérelmet azonban a bíróság elutasította. A két pedagógus szakszervezet az elégséges szolgáltatás és a normakontroll eljárás ügyében fellebbezni fog annak érdekében, hogy a március 16-ra szervezendő sztrájkot megtarthassák. A két szakszervezet korábban már jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak a sztrájkot ellehetetlenítő rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására.

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot.

A tanárok ezért egy hete országszerte több tucat iskolában polgári engedetlenség keretében tagadják meg a munkát néhány órára, mert úgy érzik, hogy sztrájkolniuk alapjog. A kormány érdemben nem reagált a tanárok polgári engedetlenségi mozgalmára. Ezen a térképen böngészheti, hogy hol tiltakoztak a tanárok az országban.