Térképen láthatja, hol választották a polgári engedetlenséget a tanárok

Múlt héten hétfőn kezdődött a tanárok polgári engedetlenségi akciója, azóta egyre több iskola egyre több pedagógusa nem veszi fel a munkát néhány órára – tiltakozásul a kormány sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelete ellen. A tanárok egy olyan február 11-én megjelent rendelet ellen tiltakoznak, ami lényegében láthatatlanná tenné a pedagógusok sztrájkját. A jogszabály ugyanis elégséges szolgáltatásként előírja a tanároknak, hogy sztrájk idején is legyen gyermekfelügyelet, tartsák meg az órák felét, az érettségizőknél pedig az összes szakórát. Ha a tanárok ezeket betartanák, akkor a munkabeszüntetésüknek alig-alig lenne hatása, azaz lényegében egy alapvető alkotmányos jogukat, a sztrájkjogot vették el tőlük. Azt is többször kritizálták, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva adta ki a kormány a rendeletet.

A múlt héten kezdődött polgári engedetlenségi akciókhoz először inkább a budapesti közép-, és általános iskolák tanárai csatlakoztak (mint ahogy a januári figyelmeztető sztrájkhoz is). Múlt hét pénteken vett részt az első vidéki iskola a tiltakozásban, és ezen a héten egyre több helyen engedetlenkednek a nem fővárosi iskolák tanárai is. Emellett ezen a héten az is újdonság, hogy már a szülők is részt vettek szolidaritási akciókban. Több iskola volt diákjai támogató nyilatkozatot írtak alá, amiben kifejezik szolidaritásukat az egykori tanáraik felé. Ilyen támogató nyilatkozatot a felsőoktatási intézmények közül az ELTE oktatói is aláírtak.

Minden nap több iskolában döntenek úgy pedagógusok, hogy tiltakozásul nem veszik fel a munkát. Fényképeket készítenek, molinókat helyeznek ki, így igyekeznek üzenni a kormánynak. A teljes képet nézve azonban egyelőre nem lehet országos, az iskolák többségére kiterjedő elégedetlenségi hullámról beszélni. A 3600 hazai általános iskola és a 2243 középiskola közül, eddig 64 iskolában volt valamilyen formában polgári engedetlenségi akció. (A januári 31-i, kétórás figyelmeztető sztrájkban a 115 ezer tanár közül kb. 20 ezren vettek részt.) Láthatóan még a tiltakozó iskolák tantestületei is megosztottak: általában nem minden tanár vesz részt a munka megtagadásában, de vannak olyanok is, akik ugyan megtartják az óráikat, írásban viszont támogatják tiltakozó kollégáikat.

Ezen a térképen ábrázoltuk a polgári engedetlenségben eddig részt vett pedagógusok iskoláit, és azt is, mikor, legalább hány tanár tiltakozott. A + jellel a térképbe nagyítva jobban láthatja a Budapesten tiltakozó iskolákat.

A tanárok szerint a kormány valójában válaszlépésnek szánta a sztrájkjog ellehetetlenítését, mert a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) országos sztrájkot hirdettek március 16-ra. Január 31-én 2016. óta először 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak a tanárok reggel 8-10 óra között.

Ezt az akciót a szakszervezetek azért hirdették meg, mert hiába tárgyalnak évek óta a kormánnyal a követeléseikről, érdemi változást azóta sem sikerült elérniük. A szakszervezeteknek három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) többször is törvénytelennek, és a baloldal, választások előttre időzített politikai akciójának nevezte a sztrájkot. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt, ugyanis a szakszervezetek egy még nem jogerős bírósági ítélet birtokában tartották meg a figyelmeztető munkabeszüntetést.

2016-ban már elindultak hasonló mozgalmak a pedagógus társadalomban. A tanárok akkor nem fizetésemelést követeltek, hanem a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara egy a kormánynak írt nyílt levélben a közoktatás súlyos működési problémáira mutatott rá. Ezután sorozatos tüntetések, sztrájkok kezdődtek, és útnak indult a kockásinges tanári mozgalom. A tiltakozásnak több eredménye lett. Balog Zoltán humánminiszter közoktatási kerekasztalt hívott össze össze, de ezt bojkottálták a szakszervezetek és a civilek, amelyek saját fórumot alapítottak. Menesztették Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárt, majd leváltották az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökét is. A Kliket 2016 őszétől decentralizálták, az iskolák valamivel nagyobb önállóságot kaptak.