Az Emmi helyettes államtitkára határidőket szabott meg arra, mikor kell leadni a sztrájkoló tanárok névsorát

A még elégséges szolgáltatások megszervezéséért a munkáltató a felelős, elsősorban azokkal a pedagógusokkal kell ezeket biztosítani, akik nem vesznek részt a sztrájkban. Ha azonban ez nem elegendő, akár azok is bevonhatóak a munkavégzésbe, akik sztrájkolnak, sőt például más intézménybe is kirendelhetik a tanárokat, ha csak így teljesíthetőek mindenhol az elégséges szolgáltatások – ezek a kitételek is szerepelnek abban a levélben, amelyet Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár március 7-én az iskolaigazgatóknak írt.

A Telex birtokába jutott levélben Kisfaludy azt is írja: „fontos lenne, hogy a gyerekek végre zavartalanul tanulhassanak”, ugyanis a koronavírus-járvány miatt egyébként is sokszor szünetelt az oktatás. Leszögezi, hogy a sztrájk alapjog, de a gyermek oktatáshoz való joga is ugyanolyan alapjognak számít. Ezért arra kéri az iskolaigazgatókat, hogy a sztrájk alatt a tanulók érdekeit tartsák szem előtt, és szabályszerűen járjanak el. A helyettes államtitkár levelében az is szerepel, hogy nem zárkóznak el a bérek emelésétől:

„A kormány több alkalommal egyértelművé tette, hogy egyetért a pedagógus bérek további emelésével. A bérek idén is emelkedtek és jövőre is további emelést tervezünk.”

A helyettes államtitkár szerinte a sztrájk idején érvényben lévő elégséges szolgáltatások kialakításánál figyelembe vették a szakszervezetek igényeit is, amelyek – Kisfaludy szerint – a korábbi tárgyalások idején többek között azt javasolták, hogy részleges tanítás legyen a sztrájk alatt is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete ezt közleményükben cáfolták. Szerintük ugyanis ők az elhúzódó sztrájk idejére tettek olyan javaslatot, hogy az érettségi tárgyak felét tartsák meg, szó sem volt arról, hogy a sztrájk kezdetétől megtartják a tanítási órákat.

Kisfaludy levelében azt írja, hogy „együttműködési kötelezettség” terheli a munkáltatót és a foglalkoztatottat, vagyis ebbe beletartozik egymás széles körű tájékoztatása, aminek része a sztrájkolók nyilatkozati szándéka is.

Kisfaludy szerint vannak határidők, amiket kötelesek figyelembe venni mind a munkáltatók, mind a sztrájkoló tanárok. Így a sztrájkban részt vevők kötelessége jelezni

• a március 8-i munkanap végéig, hogy lesz-e sztrájk az iskolában, elkezdték-e a szervezést;
• a március 9-i munkanap végéig, hogy név szerint kik fognak várhatóan részt venni a sztrájkban, és hányan lesznek. Hozzátéve, hogy ennek változása esetén ezt a jelzést folyamatosan közvetíteniük kell a munkáltatóknak.

A helyettes államtitkár szerint ezek mellett a március 10-i munkanap végéig köteles az iskola a szülők felé is jelezni a sztrájkot, és azt is, hogy hogyan oldják meg a gyerekek oktatását, felügyeletét.

A PDSZ és a PSZ közleményében azt is kifogásolja, hogy ez a dokumentum olyan határidők betartását írja elő, amiket a még elégséges szolgáltatásokról szóló kormányrendelet sem tartalmaz. Azt írják, hogy „kizárólag a kormányrendelet rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában”.

Ebben a kormányrendeletben az elégséges szolgáltatások között szerepet az, hogy gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. Azonban a sztrájk szervezését érintő határidőkről nem esett szó.

A még elégséges szolgáltatás mértékét vagy a felek közti megállapodás szabályozza vagy ennek hiányában jogerős bírósági határozatnak kell születnie róla. A tanárok korábbi, január 31-i sztrájkja azért volt törvénytelen, mert egyik feltétel sem valósult meg a sztrájkjuk kezdetéig. Először a Fővárosi Törvényszék döntött az ügyben. Január 28-án, egy pénteki napon a bíróság úgy ítélte meg, hogy a sztrájk jogszerű, és meghatározta a még elégséges szolgáltatásokat is. Ez a határozat azonban még nem vált jogerőssé, amikor a két szakszervezet rá három napra, hétfőn megtartotta a sztrájkot.

Ezután tíz nappal született csak meg a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése. A határozat nem vitatta az elégséges szolgáltatások meghatározását, csak azért minősítette jogellenesnek a sztrájkot, mert ezekről nem volt jogerős döntés a sztrájk idején. A kormány egyéb érveit a bíróság nem fogadta el, így azt sem, hogy a járvány alatt ne lehetne sztrájkolni.

A Fővárosi Törvényszék február végén elutasította a pedagógusok kérelmét, amit azért nyújtottak be, hogy a kormány által előírt elégséges szolgáltatásokat sztrájk idején ne kelljen a jövőben betartani. A törvényszék a kormány kérelmét is elutasította, amelyben azt kérték, mondja ki a bíróság, hogy a tanárok március 16-ra tervezett sztrájkja törvénytelen.

A szakszervezetek szerint tehát Kisfaludy most nem szabhat meg olyan határidőket, amelyek az eredeti kormányrendeletben nem szerepeltek. A törvényesség betartása érdekében viszont a tanároknak a február 11-i kormányrendeletben előírt elégséges szolgáltatásokat be kell tartani.

Kisfaludy levele szerint jogszerűtlen azt kérni a szülőktől, hogy ne vigyék iskolába a gyerekeiket sztrájk idején. Ezt arra alapozta, hogy az alapvető jogok biztosa március 1-én megjelent közleményében arról is írt, hogy az alaptörvény rendelkezése szerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, ez a kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását is. Ezért az ombudsman különösen aggályosnak tartja az érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok olyan megnyilvánulásait, amiben arra kérik a szülőket, hogy direkt szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket, és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket.

Erre a szakszervezetek úgy reagáltak, hogy a „szülők felé kérést bárki megfogalmazhat, mivel a kérés nem utasítás”.

A szakszervezetek korábban Alkotmánybírósághoz is fordultak. Indítványukban azt kérték, nyilvánítsa a testület alaptörvény-ellenesnek és semmisítse meg azt a kormányrendeletet, melyben a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. A tanárok álláspontja szerint ezzel lényegében ellehetetlenítették a sztrájkjukat. A szakszervezetek keddi közleményükben leszögezték: ha a hazai jogorvoslati lehetőségek elfogynak, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak az ügyben.

Mi vezetett el idáig?

A kormány idénre 10 százalékos béremelést ajánlott a pedagógusoknak, de a szakszervezetek ezt nem fogadták el. A kormány ugyanis csak a bérpótlékokat emeli, a szakszervezetek viszont a béralapot emelnék, ezt azonban több kör tárgyalás után sem sikerült elérniük. A szakszervezetek azt akarják, hogy a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a tanárok garantált illetménye január elsejétől további 45 százalékkal emelkedjen. Erre azért lenne szükség, mert a pedagógusbéreket még most is a 2014-es minimálbér (101 500 forint) összege alapján határozzák meg, így azok nem követik a minimálbér növekedését, ami az utóbbi időben jelentősen emelkedett.

Január 31-én országos figyelmeztető sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A két nagy pedagógus-szakszervezetnek három fő követelése volt: a bérrendezés, a munkaterhek csökkentése, és az, hogy az oltatlan tanárok is tovább taníthassanak.

Utóbbi múlt hét csütörtökön váratlanul megvalósult, hiszen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette: a védelmi intézkedések lazulásával a tanárok munkavégzéshez szükséges oltási kötelezettségét is felfüggesztik.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményt adott ki ezen a héten hétfőn. Ebben továbbra is azt követelik a kormánytól, hogy törölje el a február 11-én megjelent rendeletet. Egy másik közleményben a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete közösen állt ki amellett, hogy a kötelező oltásról szóló rendelet módosítása ugyan siker, de megkésett intézkedés. Szerintük már sok pedagógus nem fog visszamenni tanítani.

Miért elégedetlenek a tanárok? Miért van a polgári engedetlenség és miért akarnak sztrájkolni? Telex Gyorstalpaló>>>