Miért elégedetlenek a tanárok? Miért van a polgári engedetlenség és miért akarnak sztrájkolni?

Legfontosabb

2022. március 04. – 10:14

Miért elégedetlenek a tanárok? Miért van a polgári engedetlenség és miért akarnak sztrájkolni?
Budapest több középiskolájának tanárai tiltakoznak az Egyetem téren a kormány sztrájkjogot ellehetetlenítő február 11-i rendelete ellen – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Milyen akciókat tartanak most minden nap a tanárok? Sztrájkolnak?

Nem. Ez most nem sztrájk, hanem polgári engedetlenség. Minden nap több iskolában azzal tiltakoznak, hogy néhány órán keresztül nem dolgoznak.

Mi ellen tiltakoznak?

Most épp az ellen, hogy egy rendelettel teljesen hatástalanná akarják tenni a sztrájkjukat. Sok iskolában január 31-én már kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. A szakszervezetek ezután bejelentették, hogy március 16-ra egész napos sztrájkot szerveznek. Ha ránézel a naptárra, ez éppen két és fél héttel lenne a választások előtt. Valószínűleg a kormány is nézi a naptárat, mert gyorsan hozott egy olyan rendeletet, ami a járványhelyzetre hivatkozva előírja az elégséges szolgáltatásokat: sztrájk idején is felügyelni kell a gyerekekre az osztályokban, meg kell tartani az órák legalább felét, az érettségire készülőknek pedig az összes órát az érettségi tárgyakból.

Mi köze ennek a járványhoz?

Ilyen rendeletet a kormány eleve a járványügyi veszélyhelyzet miatt érvényben lévő különleges jogrend idején hozhatott csak meg, és csak addig lehet érvényben, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A kormány hivatalos indoklása az, hogy a járvány alatt is garantálni kell a diákok folyamatos oktatását és felügyeletét, ezt egy sztrájk nem szakíthatja meg. Ezt az alapvető jogok biztosa is megerősítette.

Miért kellenek ezek az elégséges szolgáltatások?

A sztrájkot törvények szabályozzák. Egy jogállamban sem lehet egyik napról a másikra csak úgy megtagadni a munkát, mert az nagy társadalmi felfordulást okozna. Ha a buszvezetők vagy a mozdonyvezetők sztrájkolnak, elégséges szolgáltatásként akkor is kell mennie néhány járatnak, hogy az emberek oda tudjanak érni a munkába, az iskolába vagy az orvoshoz. Az elégséges szolgáltatásokat vagy jogszabály, vagy a felek megállapodása, vagy a bíróság jogerős döntése határozza meg. Itt egy kormányrendelet született, ami ellen a szakszervezetek alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, mert szerintük indokolatlanul korlátozzák a sztrájkjogot.

Miért jelenti ez a sztrájkjog korlátozását?

A két pedagógus-szakszervezet szerint ha ezt mind betartanák, akkor a sztrájknak semmi értelme nem lenne. Egy munkabeszüntetéssel a tiltakozó dolgozók épp azt akarják megmutatni, hogy nélkülük nem működnek a dolgok. Amikor a vasúton dolgozók, a köztisztviselők vagy a reptéri munkások sztrájkolnak külföldön, részben megáll az élet. Így a társadalom is tudomást szerez arról, hogy valami nincs rendben, a kormánynak pedig lépnie kell. Ha ezt a rendeletet betartanák, alig változna valami, alig lenne észrevehető a pedagógusok sztrájkja.

Mit jelent pontosan a polgári engedetlenség?

A polgári engedetlenség nem sztrájk. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha nincs más eszköz az elégedetlenség kifejezésére egy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen. Ilyenkor az emberek tudatosan megszegnek egy szabályt, a tanárok jelen esetben azt, hogy nem tartanak meg néhány órát. Fontos azonban, hogy ennek a tiltakozásnak mindig erőszakmentesnek és erkölcsi indíttatásúnak kell lennie, amit a nyilvánosság előtt vállalnak is.

Miért polgári?

Azért, mert ez az önállóan gondolkodó állampolgár eszköze. Ez azt is jelenti, hogy az illető végiggondolta a dolgot, tudatosan cselekszik, és vállalja a következményeket.

És milyen büntetést kaphatnak a tanárok azért, ha most megtagadják a munkát?

Ez a munkáltatókon, a tankerületek vezetőin múlik. Eddig nem tudunk arról, hogy bárkit is ért volna bármilyen retorzió.

Hány iskola tiltakozott eddig?

Eddig több mint 100 iskoláról tudunk, amelyekben a tanárok egy része valamilyen tiltakozó akciót szervezett. Volt, ahol egész nap nem tanítottak, volt, ahol csak néhány órára. A tanárok molinókat készítettek, amikre azt írták: A sztrájk alapjog, és fényképeket tettek közzé a kiállásukról a Facebookon. Először főleg budapesti iskolákban voltak ilyen megmozdulások, de egyre több vidéki iskola is csatlakozott a tiltakozáshoz. Az első két hétben ebben a 117 iskolában voltak akciók.

Hány iskola van összesen Magyarországon?

2020-as adatok szerint 3601 általános iskola és 2243 középiskola.

Akkor ebből a 117 iskola nem túl sok. Ez így nem mondható egy országos mozgalomnak.

Sem azt nem lehet mondani, hogy az iskolák többsége most fellázadt, sem azt, hogy mindenki rendben lévőnek találja, hogy a kormány gyorsan hoz egy rendeletet, amivel igyekszik jelentéktelenné tenni a tanárok sztrájkját. Még a tiltakozó iskolák tantestületei is megosztottak: általában nem a teljes tanári kar alkalmazza a polgári engedetlenséget, csak a tanárok kisebb-nagyobb része nem veszi fel a munkát, sőt volt, ahol egy tanár egyedül tiltakozott. Több iskolában az óráikat megtartó tanárok ettől függetlenül írásban támogatták kollégáikat. Vannak iskolák, ahol a tanárok egy része nem ért egyet a tiltakozással vagy annak módjával, időzítésével, vagy azt a kormányhoz hasonlóan politikai akciónak tartja a választások előtt. Sok helyen elképzelhető az is, hogy a tanárok nem merik kifejezni a véleményüket, mert tartanak a retorzióktól.

Miért akarnak sztrájkolni a tanárok?

A két tanári szakszervezet magasabb béremelést szeretne kiharcolni annál a 10 százaléknál, amelyet a kormány január elsejétől ad. El akarják érni az iskolákban nem pedagógusként dolgozó alkalmazottak bérének emelését is. A kötelező óraszámokat heti 22 órára akarják csökkenteni. Nem értenek egyet azzal sem, hogy január elsejétől fizetés nélküli szabadságra küldik azokat a tanárokat, akik nem oltatták be magukat. A két pedagógus-szakszervezet évek óta tárgyal ezekről a kormánnyal, de változást nem sikerült elérniük.

Mennyit keresnek a tanárok?

A KSH szerint 2020-ban egy 30 évesnél fiatalabb általános iskolai tanár vagy tanító nettó 170 ezer forintot keresett, egy pályája derekán lévő, negyvenes éveiben járó középiskolai tanár nettó 240 ezret. 50 éves kor fölött érhető el a nettó 300 ezres fizetés. Itt frissebb adatok is találhatók, de nagy változás itt sem látható. Ezek igazán nem magas bérek ahhoz képest, hogy egy tanáron mekkora felelősség van, mennyi ideje megy el az iskolai munkával és az otthoni felkészüléssel. Közben minden szülő azt szeretné, ha a gyerekét motivált, kipihent, felkészült, az életkörülményeivel valamennyire elégedett pedagógus tanítaná.

Miért nem elégedettek a szakszervezetek azzal a 10 százalékos emeléssel, amit januártól kapnak?

Mert a pedagagógusbéreket még most is a 2014-es minimálbér (101 500 forint) összege alapján határozzák meg, így azok nem követik a minimálbér növekedését, ami az utóbbi időben jelentősen emelkedett. A kormány most csak a bérpótlékokat emeli, a szakszervezetek viszont a béralapot emelnék, de ezt több kör tárgyalás után sem sikerült elérniük. A szakszervezetek azt akarják, hogy a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a tanárok garantált illetménye január elsejétől további 45 százalékkal emelkedjen.

Miért tiltakoztak az ellen a szakszervezetek, hogy a tanároknak kötelezően be kelljen oltatniuk magukat?

Ez mostanra megoldott, mert a járványügyi szigorítások lazításával hétfőtől már újra dolgozhatnak az oltatlan tanárok is. A szakszervezetek szerint ezzel az volt a baj, hogy a kormány intézkedései eddig sem védték az iskolában dolgozókat, és nem voltak alkalmasak a járvány megfékezésére. Egy általános iskolában, ahova be nem oltott tanulók tömegei járnak, szerintük nem az a néhány beoltatlan tanár okozott volna súlyos járványveszélyt. Azt akarták, hogy ezek a tanárok is taníthassanak érvényes védettségi igazolvánnyal, vagy a védettségüket igazolhassák laboratóriumi eredménnyel. Szerintük ez az intézkedés csak fokozta volna az amúgy is jellemző munkaerőhiányt, és növelte a maradó tanárok terheit.

Miért volt jogellenes a tanárok január 31-ei figyelmeztető sztrájkja?

A sztrájk szervezését szigorú jogszabályok írják körül. Meg kell például állapodni az elégséges szolgáltatásról, tehát, mondjuk, arról, hogy a sztrájk idején hogyan oldják meg a gyerekek felügyeletét. Mivel erről nem sikerült megállapodni a minisztériummal, a két pedagógus-szakszervezet a bíróságot kérte fel az elégséges szolgáltatás megállapítására. A minisztérium minden eszközzel megpróbálta megakadályozni a sztrájkot, ezért válaszul ellenkérelmet nyújtott be. A bíróságtól a teljes sztrájk jogellenességének megállapítását is kérte, mivel szerinte járvány idején eleve nem lehet sztrájkolni. Először a Fővárosi Törvényszék döntött az ügyben. Január 28-án, egy pénteki napon úgy ítélte meg, hogy a sztrájk jogszerű, és meghatározta a még elégséges szolgáltatásokat is. Ez a határozat azonban még nem vált jogerőssé, amikor a két szakszervezet rá három napra, hétfőn megtartotta a sztrájkot. Ezután tíz nappal született meg a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése. E szerint mégis jogellenes volt a sztrájk, de csak azért, mert az elégséges szolgáltatásokról nem volt jogerős döntés. A kormány egyéb érveit a bíróság nem fogadta el, így azt sem, hogy a járvány alatt ne lehetne sztrájkolni.

Hány tanár van összesen, és ebben a figyelmeztető sztrájkban hányan vettek részt?

A figyelmeztető sztrájkban kb. 20 ezer tanár vett részt az összesen 115 ezer tanár közül. Ez a tanárok kb. 17 százaléka.

Mi van a többi tanárral?

Sok helyen nincs szakszervezet, így az érdekképviseletek nem tudnak mindenkit megmozgatni. Emellett biztos vannak, akik nem értettek egyet a sztrájkkal, és olyanok is, akik nem foglalkoznak ezzel az egésszel.

Mit mond a kormány a pedagógusok követeléseire?

A kormány egyik fő állítása az, hogy a figyelmeztető sztrájk és a márciusra tervezett nagyobb munkabeszüntetés is csak egy baloldali politikai akció a választások előtt. A kormány gyakran hivatkozik arra, hogy 2010 után a pedagógus-életpályamodell bevezetésével a tanárokkal kezdték a béremelési programot, most viszont az egészségügyi dolgozók, az ápolók, az orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron. A kormány azt állítja, tisztában vannak a tanárok problémáival, készek tárgyalni, de a törvényeket mindenkinek be kell tartania. A hivatalos közlés szerint a vita a további pedagógus-béremelés időzítéséről van. Orbán Viktor tavaly decemberben azt mondta: 2023-ban lehet nagyobb bérrendezést csinálni, de úgy tűnik, a szakszervezetek ebben nem bíznak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!