Drámai képpel szembesülünk, ha megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy „keveset keresnek a tanárok”

2022. március 15. – 20:19

Drámai képpel szembesülünk, ha megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy „keveset keresnek a tanárok”
Sztrájk egy budaörsi gimnáziumban 2022. január 31-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A január végi figyelmeztető sztrájk után szerdán újra munkabeszüntetést tart a két nagy pedagógusszakszervezet. A helyzetet nehezíti, hogy egy februári kormányrendelettel elégséges szolgáltatásként előírták a gyerekfelügyeletet és az órák nagy részének megtartását, így próbálják észrevehetetlenné tenni és ellehetetleníteni a sztrájkot.

Politikai ráció van a dologban – a kormánynak nyilván nem hiányzik, hogy a választások előtt a közszféra egyik fontos szegletének nyomora legyen az egyik központi téma –, de a sztrájk ilyen módon való korlátozása hosszú távon semmit sem változtat az alaphelyzeten:

krónikus, a közoktatás jövőjét veszélyeztető válságot okoz a tanári szakma alacsony anyagi megbecsültsége és a tanárok túlterhelése.

A számok magukért beszélnek. Ma Magyarországon az orvosi bértábla alapján egy kezdő (rezidens) orvos többet keres, mint amennyit az életpályamodell végén járó tanár. A pedagógusok illetményének „vetítési alapja” (magyarán az az összeg, amelyhez képest a bértáblában a fizetést meghatározzák) ma is a 2014-es minimálbér, 101 500 forint, a kormány ugyanis ezt ezen a szinten befagyasztotta. A főiskolai végzettségűek 1,8-szoros szorzóval indulnak neki a pályának (havi bruttó 182 700 ezer forint), az egyetemi végzettségűek pedig kétszeres szorzóval (203 000 forint). A pálya csúcsán lévő tanár (egyetemi végzettség, legalább 42 éves tapasztalat) 416 500 forintos bruttó bérig juthat el, ami jelenleg már a magyar átlagbér alatt van, ez ugyanis 2021 decemberében 492 ezer forint volt.

Az, hogy a tanárok a többi diplomáshoz képest szerényebb bérrel kell, hogy beérjék, korántsem új keletű. Egy 2015-ös, Polónyi István által jegyzett tanulmányból kiderül: „az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok bérszintje Magyarországon a többi értelmiségi pályához viszonyítva történelmi távlatban mindig a szellemi pályák utolsói között volt”. A középfokú oktatásban tanítók még nagyobb anyagi megbecsültségnek örvendtek a 19. század végén. Korabeli bérstatisztikák szerint a fizetésük az alapfokon tanítókéhoz viszonyítva mintegy kétszeres volt, a huszadik század folyamán azonban a két kategória fizetése közelebb került egymáshoz – és a képzettséget nem igénylő munkáért kapható fizetésekhez.

A hatvanas években egy általános iskolai tanító konkrétan a mezőgazdasági napszámossal megegyező bért kapott, 2013-ban pedig 60 százalékkal többet.

Forrás: Polónyi István – Pedagógusbérek – mindig lent?
Forrás: Polónyi István – Pedagógusbérek – mindig lent?

Érdekes megnézni azt is, hogyan alakult évtizedes távlatban egyes értelmiségi pályákon a fizetés egy kiválasztott szakma (jelen esetben egy hagyományosan jól fizető munka, az elemző közgazdász) béréhez viszonyítva. Mint az alábbi ábrán látható, egy leszakadó időszak után 2014 táján az oktatásban dolgozók bére zárkózni kezdett, ám utána ismét egy leszakadó időszak kezdődött, különösen az általános iskolai tanároknál és a felsőfokú oktatóknál.

Ha nem csak adott (értelmiségi) szakmákat nézünk, hanem a teljes nemzetgazdaságot, akkor még kirívóbb a különbség, és jobban látszik, miként szakadt le a tanárfizetés a többi ágazatban kapható bérektől. Míg a 2010-es évtized legjobb időszakában, 2016-ban az átlag 104 százalékáig kúszott fel az oktatási ágazatban elérhető bér, ez mára ismét lehanyatlott: 2021-ben csak a nemzetgazdasági átlag 89 százalékát tette ki. Ez már közelíti a mélypontot jelentő 2012-es értéket (88%).

A nemzetközi összehasonlítás sem mutat kedvezőbb képet a tanárok hazai megbecsültségéről. Az OECD országai közül a második legrosszabb helyen állunk, ha azt nézzük meg, mennyit keres egy általános iskolai tanár 15 év tapasztalattal. Ebben a tekintetben csak a szomszédos Szlovákia múlja alul Magyarországot.

Ennél is lesújtóbb a diplomás átlagbérhez viszonyított kereseti helyzet, az OECD adatai alapján ebben tényleg sereghajtó Magyarország a maga 60 százalékos adatával. Ez nem meglepő, tekintve, hogy

a vetítési alap 2014-es minimálbérhez rögzítésével lényegében levágták a tanárokat arról az általános béremelkedési trendről, ami az elmúlt években a növekedéssel párhuzamosan jellemezte Magyarországot.

A legutóbbi emeléssel már a garantált bérminimum is beérte a főiskolai végzettségű, 10-12 év tapasztalattal rendelkező pedagógusok fizetését. Nem is csoda, hiszen míg a garantált bérminimum 2013 és 2022 között 228 százalékkal emelkedett, a pedagógusok bére csak 180 százalékkal. Olyan alacsonyak a tanárfizetések, hogy egy kormányzati elemzés szerint az oktatásban minden ötödik dolgozót érinteni fog a minimálbér vagy a garantált bérminimum 2022-es emelése.

Nem kell feltétlenül Nyugat felé tekinteni, hogy kedvezőbb helyzetet lássunk az oktatásban. „A tanárok fizetése és általános leterheltsége már Romániával való összehasonlításban is lesújtó. A román tanárok bére mintegy nettó 150 euróval több havi szinten, miközben a heti tanítási óráik száma 18, szemben a magyar 25,5-lel” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Telexnek. Hozzátette, hogy a valós tanítási óraszám ennél is többre, 27 órára jön ki, innen nézve tehát nominális szinten is magasabb az órabére egy román tanárnak, mint egy magyarnak.

Totyik Tamás ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet:

nem pusztán arról van szó, hogy a tanárok az értelmiségi léthez képest méltatlan körülmények között élnek, hanem arról is, hogy ilyen alacsony bér és magas elvárások mellett lassan lehetetlenné válik fenntartani a szükséges létszámú pedagógusállományt az országban.

„A versenyszféra elszívja a frissen végzett tanárokat. Pár évvel ezelőtt még 6 ezer új tanár kezdte el a pályát évente, de a minősítővizsgát közülük is nagyjából 2 ezren tették le, mert szembesülnek a megalázó bérrel. Idén csak 2 ezren kezdték el a pályát, közülük várhatóan 600-an tesznek gyakornoki vizsgát, így majdnem tízszer annyian mennek nyugdíjba, mint ahányan a pályára állnak” – mondta. Ennek a trendnek következtében Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 5 százalék alatti a 30 év alatti pedagógusok aránya Európán belül, a tanárok medián életkora pedig 53 év.

A PSZ úgy számol, ha minden így megy tovább, 5 év múlva a mainál 22 ezerrel kevesebben lesznek a pályán, amit Totyik Tamás aggasztónak nevezett. A szakszervezet álláspontja szerint azonnali, legalább 60 százalékos béremelésre lenne szükség az ágazatban ahhoz, hogy megállítsák az évek óta tartó, de mostanában felgyorsult kedvezőtlen folyamatokat. Ahhoz, hogy a pályáról eltávozottakat vissza tudják csábítani az oktatásba, még ennél sokkal magasabb emelésre lenne szükség.

A tervezett sztrájk mindenesetre jelen állás szerint nem megfelelő opció az érdekérvényesítésre. A kormány rendelete szerint ugyanis az elégséges szolgáltatás keretében annyi feladatot kellene ellátni közben – felügyelni a gyerekekre, megtartani az órák felét, a végzősöknek pedig az összes érettségi tantárgy óráját –, hogy a munkabeszüntetés alig lenne látható. Bizonyos iskolák tantestülete erre a helyzetre polgári engedetlenség keretében megszervezett munkabeszüntetéssel reagált. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete alkotmányjogi panaszt nyújtott be a februári kormányrendelet ellen. Abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság idejében megsemmisíti az álláspontjuk szerint alaptörvényt sértő jogszabályt.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom