Egyházi intézmények pedagógusai is csatlakoznak a polgári engedetlenséghez

Közös polgári engedetlenségi mozgalmat szerveznek március 1-jére, keddre 8 és 14 óra közé az egyházi iskolák, noha egyes esetekben a fenntartók ezt kifejezetten nem javasolták – írja a Librarius.hu. Úgy tudják, a mozgalomhoz református, ferences, piarista és más katolikus intézmények csatlakoztak, fővárosiak és vidékiek is. A 24.hu vasárnap este tudott beszélni az egyházi összefogás egyik szervezőjével, aki név nélkül azt mondta nekik: komoly náluk a belső cenzúra, az intézmények levelezőrendszereit nehéz kijátszani, és azért nem neveznek meg a szerdai nap előtt konkrét személyeket vagy iskolákat, hogy azok vezetősége ne akadályozhassa meg a szerveződést. A mozgalmat zárt és titkos Facebook-csoportokban szervezik, és személyes levelezésben hívnak a részvételre.

Hangsúlyozta: a résztvevők személyazonosságát nem fedik fel, csak akkor, ha ezt engedélyezik. „Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az akció sem a fenntartó, sem a vezetőség, sem kollégáink, sem diákjaink ellen nem szól, pártpolitikát nem szolgál. Ezzel a mozgalommal keresztényi lelkiismeretünk szavát követjük. Célunk a korszerűbb és diákközpontúbb közoktatás megvalósulása. A polgári engedetlenség fogalmával tisztában vagyunk, következményeit vállaljuk és mivel szakmai egységet szeretnénk mutatni, minél több egyházi iskola csatlakozását szorgalmazzuk” – idézte a 24.hu a felhívás szövegét. A résztvevők számáról szerdán közleményt adnak majd ki.

Miért kezdtek bele ebbe a tanárok?

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

A február 16-i kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.