Ma sem állt le a polgári engedetlenség az iskolákban, 19 civil szervezet is támogatja őket

Pénteken is folytatódtak a tanárok engedetlenségi akciói, országszerte több iskola pedagógusai tagadják meg a munkát a sztrájkjog ellehetetlenítését kimondó kormányrendelet miatt. A február 11-én megjelent rendelet a pedagógusok szerint válaszlépés volt a kormánytól, mert a tanárok március 16-ra országos sztrájkot hirdettek a bérek növelése, a munkaterhek csökkentése, és a beoltatlan tanárok munkában maradása miatt.

Pénteken a polgári engedetlenséghez több vidéki iskola tanárai csatlakoztak. Akciót szerveztek a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, a Pécsi Tudományegyetem 1. számú Gyakorló Általános Iskolában, a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskolában, a Ráckevei Ady Endre Gimnáziumban, a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Kollégiumban és a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban.

Budapestről a XVIII. kerületi Bókay Árpád Általános Iskola, a Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium, az Óbudai Nagy László Általános Iskola, a kispesti Pannónia Általános Iskola, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, a Sashalmi Tanoda Általános Iskola, a Grassalkovich Antal Általános Iskola, a Bókay Árpád Általános Iskola, a Budapest IX. Kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a zuglói Játékszín Óvoda, a Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium, és a XX. Kerületi Kossuth Lajos Gimnázium több pedagógusa nem vette fel a munkát.

A szülők, volt diákok kiállása után újdonság, hogy a tanárokat 19 civil szervezet is támogatja: az aláíró tagok között van többek között az Amnesty International Magyarország, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Háttér Társaság, a TASZ és a Transparency International Magyarország is. A Civilizáció koalíció közleményében azt írja: „sok civil szervezet osztozik veletek a küzdeni akarásban, és hisz egy méltányos, igazságos és szolidáris társadalomban.”

Lassan két hete zajlik az iskolák polgári engedetlenségi akciója. A péntekig a tiltakozáshoz csatlakozó iskolákat térképen tüntettük fel. Az ország több mint 5 ezer általános- és középiskolájából a pénteken csatlakozókkal együtt eddig 112 intézményben tartottak valamilyen tiltakozást.

Miért csinálják ezt a tanárok?

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell adni minden, sztrájkkal érintett iskolában, az órák felét meg kell tartani, az érettségizőknek pedig az összes szakórát meg kell tartani. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

A múlt heti szerdai kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.