A szakszervezetek szerint a kormány mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a pedagógussztrájkot, rendszeresek a fenyegetőzések

„Legalább akkora részvételre számítunk a március 16-tól kezdődő pedagógus sztrájkon, mint január 31-én” – mondta a Telexnek Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Aznap a kétórás figyelmeztető sztrájkon közel 20 ezer tanár nem vette fel a munkát az országban. „Nem lehet megjósolni a létszámot, mert jogsértő eszközökkel próbálják akadályozni a részvételt” – állítja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. Emiatt szerinte visszalépések vannak, mert többen megijedtek, másrészt viszont az is lehet, hogy pont ettől fognak többen csatlakozni a sztrájkhoz.

Jövő hét szerdán, március 16-án idén másodszorra fognak a pedagógusok sztrájkolni, miután a kormánnyal évek óta nem tudnak megegyezni követeléseikről. Alapvetően két dolgot szeretnének: a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a tanárok garantált illetménye további 45 százalékkal emelkedjen, valamint a kötelező óraszámuk heti 22 órára csökkenjen. A szakszervezetek azt is követelik, hogy ne csak a pedagógusoknak, hanem az összes oktatásban dolgozónak a garantált alapilletménye ne legyen kevesebb, mint a közalkalmazottaké.

A jövő heti sztrájk abban fog különbözni az előző, január 31-i két órás figyelmeztető sztrájktól, hogy határozatlan idejű lesz. A két pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), és a Pedagógusok Szervezete (PSZ) egy-egy képviselőjével beszélgettünk arról, mi várható jövő héten az iskolákban, mit szólnak a kormány véleményéhez, és ők milyen eredménnyel lennének elégedettek.

Mindkettejük szerint több jogsértés is történt az utóbbi időben az iskolákban. Gosztonyi szerint Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak az iskolaigazgatóknak írt levelében semmi joga nem volt azt kérni az intézményvezetőktől, hogy meghatározott időre küldjék el a sztrájkban résztvevő tanárok névsorát.

„Államtitkár úr szereptévesztésben van. Nekik nincs követelési lehetőségük, egyeztetési kötelezettségük van a sztrájkbizottsággal”.

Kisfaludy iskolaigazgatóknak írt levelében kitért arra is, hogy jogszerűtlen azt kérni a szülőktől, hogy ne vigyék be az iskolába a gyerekeiket. Erre Nagy Erzsébet úgy reagált, hogy ez nevetséges, hiszen folyamatos párbeszéd van a szülők és a tanárok között. Azt mondta, azok a szülők, akiket ő ismer, ezen csak nevetni tudnak.

A tankerületek próbálják elbizonytalanítani a tanárokat

Nagy Erzsébet azt is mondta, hogy a mostani bérükkel is megfenyegették a pedagógusokat. Többeknek azt mondták: amennyiben sztrájkolnak, akkor aznapra egyáltalán nem kapnak fizetést, sőt a társadalombiztosításuk is szünetelni fog. Nagy szerint ez azért jogellenes, mert a tanárok egyébként is az óráik 20 százalékáról szabadon rendelkezhetnek. Így az, ha valaki részt vesz a sztrájkban, az nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem dolgozza le az aznapi munkaidejét.

Olyanról is hallott, hogy az iskolaigazgatók azt mondták:

„aki sztrájkol, annak már fél 8-ra be kell jönnie az iskolába, akármikor lenne órája vagy kezdené meg a sztrájkot.”

Nagy szerint viszont akkor kell belépnie a tanárnak az iskolába, amikor dolgoznia kell vagy sztrájkolni akar. Szerinte az intézményvezetők azzal is fenyegetőznek, hogy ha valaki csak pár órát akar sztrájkolni, akkor sem kapja meg a maradék óráiért a fizetését, hanem az egész napja kiesik. Szerinte az a fenyegetés sem állja meg a helyét, hogy az elmaradt tanítási napokat a nyári szünetben kellene bepótolni. A köznevelési törvény szerint ez csak akkor igaz, ha a követelményeket nem lehet teljesíteni, és akkor is a következő tanévben kell bepótolni a napokat, nem a nyári szünetben.

Nagy szerint a sztrájkban résztvevők névsorát bármikor le lehet adni a kormány február 11-én megjelent rendelete szerint. Ez az a rendelet, ami elindította a tanárok polgári engedetlenségi akcióját. Ennek oka, hogy olyan elégséges szolgáltatásokat írt elő a sztrájk idejére, amelyek a tanárok szerint ellehetetlenítik a sztrájkjogukat. A rendeletben nem esik szó betartandó határidőkről. Nagy szerint ezeket utólag szeretnék módosítani, de jogerős bírósági határozat van arról, hogy nekik csak az ebben foglaltakat kell betartaniuk a sztrájkjuk idején.

Szerinte azzal, hogy előre kérik a résztvevők névsorát, megfélemlítik a tanárokat, mert utána elkezdődik a lebeszélés, a fenyegetőzés. Ezért egyre kevesebben gondolják, hogy felvállalják idő előtt, hogy csatlakozni fognak a sztrájkhoz. Azt mondta:

„olyan is volt, hogy felhívtak utána, hogy akkor most tényleg nem vehetünk részt a sztrájkban?”

Nagy szerint a tankerületi központoktól jönnek ezek az utasítások, amiket az iskolaigazgatók továbbítanak. Azt is mondta, hogy gyűjtik azokat az eseteket, amikor a tankerületek, intézmények vezetői írásban is megfenyegetik az alkalmazottakat. Amennyiben úgy ítélik meg, meg fogják tenni a megfelelő jogi lépéseket is az ügyben.

Ha emelik a béreket, akkor nem lesz sztrájk

A kormány most is azt hangoztatja, amit Orbán Viktor tavaly decemberben mondott, miszerint 2023-ban lehet nagyobb bérrendezést csinálni a tanároknál. Erre Gosztonyi azt mondta, hogy

a kormány „ködös ígéreteivel már tele van a padlás”.

Háromszor 10 százalékos béremelést ígértek nekik uniós pénzből egy Kormányinfón, de Gosztonyi már konkrétumokat várna a kormánytól. Amennyiben lesznek március 16-ig konkrét ajánlatok és tárgyalás, akkor visszalépnek a sztrájktól. Hozzátette, hogy ők a négy napos ünnepek alatt is szívesen tárgyalnak a kormánnyal.

„A sztrájk nem önmagáért van, és nem önmagáért szervezzük, hanem a követeléseink teljesítéséért” – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Kíváncsiak voltunk arra is, mit szólnak a szakszervezetek a kormány narratívájához, miszerint a gyerekek tanuláshoz való joga ugyanolyan alapjog, mint a sztrájkjog, így nem lehet korlátozni. Gosztonyi szerint ha ez így lenne, akkor az oltatlan diákokat nem küldték volna haza karanténba teszt nélkül. Nagy szerint ők is pontosan ezt mondják, éppen ezért vannak a sztrájkköveteléseik. Szerinte pont, hogy a gyerekek oktatáshoz való joga sérül azzal, hogy mondjuk több évig nincs fizikatanáruk. Hozzátette:

„Olyan létszámhiánnyal állunk most már szembe, amivel nem tud működni normálisan a rendszer”.

A február 11-én megjelent rendeletről Gosztonyi azt mondta, hogy ha a „normális menetben ezt a sztrájkrendeletet be kellene tartani, gyakorlatilag összeomlana az oktatás”. Ezt azzal magyarázta, hogy az iskolák többségében egyébként sincsen elegendő szaktanár, nincsenek pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok. Tehát a sztrájk alatti rendelkezéseket a vírushelyzettől függetlenül sem tudnák teljesíteni az iskolák. Gosztonyi azt mondta, hogy most is többször vannak csoportösszevonások, nincs mindenhol megfelelő végzettségű pedagógiai asszisztens.

Nincs közük a kampányhoz és a választáshoz

Vannak, akik azt gondolják, hogy nem véletlen, hogy a szakszervezetek az áprilisi országgyűlési választások előttre időzítették a sztrájkjukat, erre a PSZ alelnöke azt válaszolta: „Mi október 5-én jelentettük be a sztrájkköveteléseinket. Egy normális országban egy ilyen sztrájktárgyalás egy-két hónap alatt lezajlik.”

Szerinte a kormány követ el mindent azért, hogy a szakpolitikából pártpolitikát csináljon. Nagy Erzsébet szerint inkább az merülhet fel, hogy miért nem hagyják abba a választások közeledtével:

„bárki is kerül kormányra, nekünk az a célunk, hogy első lépésként megvalósítsa a követeléseinket.”

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen eredménnyel lennének elégedettek a szakszervezetek. Nagy azt mondta, hogy a követeléseik kikényszerítése a cél, és nem fogják abbahagyni a sztrájkot, amíg ez nem teljesül. Gosztonyi szerint eredményes lehet a sztrájk, ha jól sül el, de ha nem így alakul, akkor sem fogják annyiban hagyni a tiltakozást.

Miért elégedetlenek a tanárok? Miért van a polgári engedetlenség és miért akarnak sztrájkolni?>>>