Sándor Fegyir lehet Ukrajna következő budapesti nagykövete

2023. március 27. – 08:43

frissítve

Sándor Fegyir lehet Ukrajna következő budapesti nagykövete
Az orosz légicsapás során megrongálódott lakóépületek Avdijivkában 2023. március 23-án A városban megmaradt kevés civil a romok között önkéntesek segítségével próbálja folytatni az életét – Fotó :Andre Luis Alves / Anadolu Agency / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Sándor Fegyir, az ungvári egyetem tanára lehet Ukrajna következő budapesti nagykövete. Lehetséges kinevezéséről Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa posztot a Twitteren.

Sándor Fegyir éppen a bahmuti front közelében van, ott kapott értesítést a lehetőségről. A kárpátaljai magyar tanár önként lépett be a hadseregbe az orosz invázió után. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly július elején jelentette be, hogy több országból, köztük Magyarországról is visszahívja Ukrajna nagyköveteit. A nagykövetek rotációja a diplomáciai gyakorlat bevett része, így fogalmazott Zelenszkij mellett a távozó Ljobov Nepop is. (Hvg.hu)

18 darab német Leopard 2-es harckocsi érkezett Ukrajnába – írja a Sky News egy helyi forrás beszámolója alapján. A német kormány még januárban döntött úgy – hosszas huzavona után –, hogy Leopard 2-es tankokat küld Ukrajnának.

A 18 harckocsin kívül 40 darab Marder gyalogsági harcjármű és két páncélozott mentőjármű is érkezett Ukrajnába – mondta a helyi forrás. A német hadsereg heteken át képezte az ukrán katonákat, hogy irányítani és vezérelni tudják a harckocsikat az észak-németországi Münsterben és Bergenben lévő gyakorlótéren.

A német járművekkel együtt három, Portugália által adományozott Leopard harckocsi is eljutott Ukrajnába.


A Mentsük meg Ukrajnát Alapítvány közreműködésével 17 ukrán gyerek térhetett haza, akiket a Herszont megszálló orosz katonák vittek el egy krími táborba – olvasható a Radio Free Europe / Radio Liberty oldalán.

A hazatérő gyerekek meséltek a tábori élményeikről, ahol hat hónapot töltöttek. Oktatták őket, minden reggel tornáztak, és különböző előadásokat, koncerteket is szerveztek nekik.

Mindemellett a felügyelő katonák az orosz himnuszt énekeltették velük, egy táborozó kislánytól a zászlóját is elvették, majd elégették, és az is előfordult, hogy megverték őket, ha azt mondták Ukrajnát támogatják. „Arról beszéltek nekünk, hogy az ukránok mind terroristák, és gyerekeket gyilkolnak” – meséli az egyik megszólaló kisfiú. A gyerekek sokszor sírva hívták fel a szüleiket, hogy mennyire félnek a táborban.

A hazatérés nem volt egyszerű. Bár a szülőknek meg volt a lehetősége, hogy bármikor elhozhassák a gyerekeiket, de akkor egy közel ötezer kilométeres, országokon és harctéren átívelő utat kellett megtenniük.

A hazautat a szülők sokszor a táborozó gyerekeik segítségével tudták csak megszervezni, ugyanis ők tanácsolták, hogy keressék fel Mentsük meg Ukrajnát Alapítvány önkénteseit, akik segíthetnek nekik hazajutni.

Zelenszkijnek öltözve jelent meg egy japán diák a Kiotó Egyetem diplomaosztó ünnepségén – írja a SkyNews. A kiotói intézményben az a hagyomány, hogy a végzős hallgatóknak nem muszáj öltönyt vagy alkalmi ruhát viselniük a diplomaosztón, hanem nyugodtan viselhetnek mást is, akár az ukrán elnökéhez hasonló olajzöld pulóvert és a keki színű nadrágot:

A Zelenszkijnek öltözött végzős diák a Yomiuri helyi tévécsatornának azt nyilatkozta, hogy miután három hónapig növesztette a szakállát, többen is azt mondták neki, hogy egyre jobban hasonlít az ukrán elnökre, ezért döntött úgy, hogy Zelenszkijnek öltözik.

A kiotói egyetem hallgatója egy táblát is tartott a kezében, amin Ukrajnát támogató üzenetek olvashatók, valamit egy részlet Zelenszkij beszédéből, amit az amerikai kongresszus előtt mondott el. A tábla mellett egy fából készült shamoji – rizstálaló kanál – is volt nála, mint amilyet Kishida Fumio japán miniszterelnök adott ajándékba Zelenszkijnek múlt heti kijevi útja során.

Zaporizzsjában találkozott az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij és Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője – írja a SkyNews. A NAÜ vezetője nemrég arról beszélt, hogy az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben továbbra is veszélyes helyzet, mivel egy orosz rakétacsapás március elején leválasztotta a hálózatról.

A találkozón Grossi biztosítta Zelenszkijt arról, hogy a NAÜ továbbra is segít az ukrajnai nukleáris létesítmények működtetésében és védelmében. A zaporizzsjai találkozó után pedig ellátogattak a dnyeperi vízerőműbe is, ahol szintén felmérték a közelmúltban keletkezett károkat.

A zaporizzsjai atomerőművében – ami Európa legnagyobb atomerőműve – több elektromosvezeték is megrongálódott a háború miatt, emiatt többször kellett használatba venni a tartalék generátorokat is.


Orosz rakétatámadás érte hétfőn a Donyeck megyei Szlovjanszk városát, az eddigi adatok szerint két helyi lakos vesztette életét és legalább 29-en sérültek meg, köztük egy gyerek. Volodimir Zelenszkij a történtekkel kapcsolatban Telegramon azt írta, hogy „minden szolgálat a helyszínen dolgozik, segítséget nyújtanak és takarítják a romokat.” Az ukrán államfő videofelvételt is közzétett a becsapódások helyszínéről, a képeken romokban álló épületek és kigyulladt autók láthatók:

Ukrajna nem bocsátja meg „az ellenségnek az emberek megfélemlítését, halálát és sérüléseiket, minden orosz terroristát legyőznek és felelősségre vonnak” – tette hozzá Zelenszkij.

A rakétatámadásokról a régió ukrán kormányzója, Pavlo Kijrilenko számolt be: az orosz erők helyi idő szerint délelőtt 10 óra 30 perc körül találták el a városközpontot két Sz-300-as rakétával. A támadás következtében adminisztratív épületek és irodaházak rongálódtak meg, öt toronyházban és hét családi házban keletkezett kár.

A kormányzó hozzáfűzte, hogy az orosz erők ugyancsak lőtték a Szlovjanszktól mintegy 30 kilométerre délre fekvő Druzskivka települést, ahol két Sz-300-as rakéta szinte teljesen romba döntötte a helyi árvaházat. Az előzetes információk szerint a Druzskivkát ért támadásban senki sem sérült meg.

(MTI)

Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) azt állítja, hogy semlegesítette az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökhálózatát, amely állítólag kelet-ukrajnai pozíciók célba vételéhez nyújtott segítséget.

Az SBU szerint a csoport nyolc donyecki és harkivi területen élő személyből állt, köztük az ukrán parlament egyik megbízott képviselőjének asszisztenséből.

A hálózatot két FSZB-tiszt hozhatta létre a tavaly februári invázió kezdete előtt. Az ügynökök az ukrán hadsereg felszereléséről és helyzetéről gyűjtöttek információkat, amiket továbbítottak Moszkvába. A megszállás alatt a harkivi területeken az informátorok állítólag jelölteket is válogattak az orosz közigazgatásban való szolgálatra. Szolgálataikért cserébe orosz rubelt kaptak, és vezetői pozíciókat ígértek nekik.

Az SBU négy gyanúsítottat vádolt meg a hadiállapotban elkövetett hazaárulással. A másik négy személy jelenleg Oroszországban tartózkodhat.

(SkyNews)

Lengyelország, Nagy-Britannia és a Balti-államok is azon az állásponton van, hogy az orosz és belarusz sportolókat a 2024-es párizsi olimpiáról is kellene tiltani – írja a Reuters.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a tavaly februári ukrajnai invázió után kitiltással szankcionálta az orosz és belarusz sportolókat, nemrég azonban azt nyilatkozta, semleges zászló alatt részt vehetnének a soron következő olimpiai játékokon.

Az NOB januárban lehetővé tette az orosz és belarusz sportolóknak, hogy részt vehessenek az ázsiai selejtezőkön, és semleges színekben indulhassanak jövőre Párizsban (ez azt jelenti, hogy nem képviselnének semmilyen nemzetet, a győzelmük esetén nem hangozna el nemzeti himnusz és nem húznák fel az országuk zászlaját sem).

„Határozottan úgy véljük, hogy nem most jött el az ideje annak, hogy fontolóra vegyük az orosz és belarusz sportolók számára az olimpiai játékokra való visszatérés lehetővé tevését” – áll a lengyel külügyminisztérium Nagy-Britanniával, Lettországgal, Litvániával és Észtországgal közösen kiadott közleményében.

„Bár a NOB még nem hozott végleges döntést, nyomatékosan kérjük, hogy vizsgálja felül terveit, és térjen vissza a nemzetközi közösség által támogatott, jól bevált eredeti állásponthoz” – teszik hozzá.

A közleményben úgy fogalmaznak, Oroszország és Belarusz csak akkor térhetne vissza az olimpiára, ha Oroszország kivonná a csapatait Ukrajnából, és tiszteletben tartaná Ukrajna nemzetközi közösség által elismert szuverenitását és területi integritását.

Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Norvégia olimpiai testülete már februárban felszólították a NOB-ot, hogy tiltsák ki az orosz sportolókat a párizsi olimpiáról. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke februárban felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel a 2024-es párizsi olimpia bojkottfenyegetésével.

Letartóztattak egy külföldi állampolgárt Lengyelországban, akit azzal vádolnak, hogy az oroszoknak kémkedett – írja a lengyel ügyészség közleménye alapján a Reuters.

Az ukrajnai háború kezdete óta Lengyelország az orosz kémek és dezinformációs kampányok kiemelt célpontja lett. A lengyel hatóságok március közepén számoltak fel egy orosz kémhálózatot, amely szabotázsakciókat készített elő, és megfigyelte az Ukrajnába tartó vasúti útvonalakat.

A feltételezett kémet március 21-én kapták el az észak-lengyelországi Gdanskban, ha bűnösnek találják, tízéves börtönbüntetést is kaphat.

„A nyomozás eredményei azt mutatják, hogy a gyanúsított az orosz hírszerzés javára cselekedett azáltal, hogy információkat gyűjtött a pomerániai és a kujáviai-pomerániai régió kritikus infrastruktúrájáról, valamint a biztonságért felelős szolgálatok és szervek tevékenységéről, amiket átadott az orosz hírszerzésnek” – közölte az ügyészség.

Kettőre emelkedett a szlovjanszki rakétacsapások halálos áldozatainak száma – közölte a régió ukrán kormányzója, Pavlo Kijrilenko a Facebookon.

A donyecki területi katonai közigazgatás vezetője azt írta, a támadásban több épület és egy iroda is megrongálódott vagy megsemmisült.

A támadásnak további 29 sebesültje van, köztük egy gyerek..

Fotó: Pavlo Kijrilenko / Telegram
Fotó: Pavlo Kijrilenko / Telegram

(Guardian)

Az orosz és ukrán közösségi médiás platformokon is terjed egy hangfelvétel, amin állítólag egy neves orosz zenei producer, Joszif Prigozsin (nem a Wagner-csoport vezetője) és Farkhad Ahmedov, egy azerbajdzsáni üzletember, volt oroszországi politikus közötti kiszivárgott telefonbeszélgetés hallható.

A 35 perces, baráti hangulatú telefonbeszélgetésben a két férfi az aktuális oroszországi ügyeket vitatja meg, és szitokszavakat sem kímélve szidják Putyint és az orosz vezetést.

Prigozsin először határozottan tagadta, hogy ő szerepelne a hangfelvételen, és állította, hogy deepfake-kel készülhetett, később azonban már úgy nyilatkozott: „Kezdjük azzal, hogy létezik olyan, hogy magánélet. Az emberek egy magánbeszélgetésben bármiről beszélhetnek”. Azt viszont hozzátette, nem emlékszik arra, hogy ilyen hívás történt volna.

Bár a beszélgetés önmagában nem túl informatív, betekintést ad az orosz felsővezetés és az oroszországi elit köreiben uralkodó hangulatba.

Egy tízperces, a legérdekesebb részeket tartalmazó, angolul feliratozott részletben olyan mondatok hangoznak el, hogy:

  • Prigozsin: Lavrov (a külügyminiszter) és két másik orosz politikus mind Sojgut (Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter) hibáztatják, és retardáltnak hívják a háta mögött.
  • Prigozsin: [A felsővezetők] mind átlépték a határaikat. Szerintem úgy viselkednének, mintha királyok, vagy kibaszott istenek lennének. Kibaszott szemétládák. Semmi jót nem tudok mondani róluk. Szemétládák.
  • Ahmedov: Kollektív bűnösségük van. Mindenki ott a topon felelős a saját területéért. Szétbaszták a területeiket. Az összeset. Putyin azt mondta, „nem baj, amíg megvan a hadseregünk”. Hát kiderült, hogy az se volt meg.
  • Prigozsin: Persze, becsapták őt. A saját párhuzamos világukban élnek. És hogy viselkednek… sokan feleségül vették a kibaszott asszisztenseiket.
  • Prigozsin: Figyelj, itt volt múltkor Borya [Arkagyij Rotenberg, milliárdos orosz oligarcha testvére], hát az egy kibaszott idióta. Az egy seggfej. – Ahmedov: Mindig ilyen volt, kapzsi.
  • Prigozsin: Kurvára csalódott vagyok. Bassza meg az a nyilvánosság. Le vagyok döbbenve.
  • Ahmedov: Elbaszták ezt a helyzetet, elbaszták ezt az országot. Mindent elbasztak. Mindent, mindent. […] Egy érthető nyilatkozatot nem hallottam még tőlük. Egy helyes lépésük nem volt még.
  • Ahmedov: Csinálhattak volna valami hasznosat, amíg jól mentek a dolgok. Akkor behúzódtak az árnyékba. Amíg mentek felfelé az energiaárak, ezek fürödtek az aranyban. Láthatatlanok voltak. Aztán amikor nehézre fordult a helyzet, előbújtak, és sorban bizonyították, hogy használhatatlanok, inkompetensek, észszerűtlenek és alkalmatlanok.
  • Prigozsin: Láttad, mit csinált? [Putyin] Feltette őket egy sakktáblára egymás ellen játszani. Csak hogy magát mentse.
  • Ahmedov: Ja, egymás húsát eszik. De ez nem fogja megmenteni [Putyint], ő a felelős mindenért. Köztársaság vagyunk, egy szövetségi, elnöki állam. Ezért felelni fog az államfő. Mindenért. Kérdőre fogják vonni.
  • Ahmedov: Tönkretettek minket, a gyerekeinket, az ő jövőjüket, a hitüket, látod?
  • Prigozsin: Hogy őszinték legyünk, mind kibaszott bűnözők.
  • Prigozsin: [Putyin] bele lett dobva ebbe a szarba. Ő magát belevitte ebbe. Őszintén, ha megállt volna, megkapta volna a Nobel-díját [az orosz elnököt 2014-ben jelölték a Nobel-békedíjra], aztán eltakarodhatott volna a picsába. De eladta ezt az országot. Kurvára eladta. És nincs hova mennünk. Mind megbaszódtunk. Nincsenek lehetőségeink. Még akkor is, ha megbassza őket, akkor is, ha megnyomja a „gombot”, ebben a felállásban nincs jövője a nemzetnek. Mindenkit szájba baszott.
  • Ahmedov: Nem fog visszamenni. De nem mehet előre sem. Ez a civakodás… Olyanok mint a csótányok egy üvegbe zárva. Összefognak, elpusztítják az egyiket, aztán elkezdik enni egymást. Meg fogják fojtani egymást. Mert tudják, hogy vége van.
  • Ahmedov: Dubajt negyven év alatt építették fel. Basszus, mi is felépíthettük volna az országot. Mit építettünk? Medvegyev [volt orosz elnök, miniszterelnök] szerint vannak farönkjeink, nem kell szén, van elég gázunk. Basszus, Tuvában [Oroszország délkeleti részén] az emberek kilencven százaléka szénnel és fával fűt. Mintha egy másik bolygón élnének. […] Mindenkit átvertek. Ártatlan emberek vérét ontják.
  • Prigozsin: [Putyin] egy senki.
  • Ahmedov: Senki. Egy kibaszott senki. Bizonytalan, mindkettő [Putyin és Medvegyev]. Kibaszott törpék. Mindenkit utálnak, és mindenki utálja őket. A kérdés az, hogy mikor lesz ennek vége?
  • Prigozsin: Az a baj, hogy a káosz és a bűnbakkeresés közepette is a saját vagyonukat próbálják menteni. Mert most már a közvélemény szemében sem tudják felmenteni magukat. Nézd meg a Kína politikáját. Zsenik.
  • Ahmedov: [Putyin] tudja, hogy értelmetlen lecserélni Sojgut. Felesleges lecserélni a rosszat a rosszabbra. Tudja, hogy úgyis ő felel mindenért.
  • Ahmedov: Ki tudott február 24-ről? Nem lehet már visszatekerni az időt. Az emberek 35 milliárd dollárnyi vagyona be van fagyasztva. Enni se tudnak… Ki gondolta volna, hogy gondolkodás nélkül dönteni fog? Mindenkit rászedett. Mindenkit és mindent. Az egész országot. Az embereket. Ez már nem is a pénzről szól, hanem a morálról.
  • Prigozsin: Gyakorlatilag eltemette az orosz embereket.
  • Az egyetlen lehetőség, hogy nyerjen [Putyin]. Mert ha nem nyer, akkor itt mindennek vége.
  • [A propagandáról] Ahmedov: Az ő PR-juk [ukránoké] működik. A mieink mindent elbasztak.

Az egyik legnagyobb európai fegyvergyártó, a norvég-finn tulajdonban lévő Nammo norvégiai gyára bővítésére készül, de könnyen lehet, hogy a TikTok közelben lévő új adatközpontjának áramigénye meghiúsítja a terjeszkedést – írja a Financial Times alapján az rtl.hu.

A fegyvergyártó cég szerint közölték velük, hogy hiába bővítenék a norvégiai Raufoss-ban működő gyárukat, a TikTok helyi adatközpontja minden felesleges energiára igényt tart.

Aggódunk, mert tervezett növekedésünknek a macskavideók tárolása útját állja – nyilatkozta a Nammo vezérigazgatója.

A Nammo Ukrajnának is szállít lőszereket. Az ország jelenleg naponta átlagosan 6000 lőszert használ el, ami egy kisebb európai ország éves rendelési tételének felel meg. Ennél azonban jóval többre, akár 65000 darabra is igényt tartanának. A Nammo jelenlegi gyártási kapacitásával ezt nem tudja kielégíteni.

A Nammo norvégiai üzeme – Fotó: Geir Olsen / NTB / AFP
A Nammo norvégiai üzeme – Fotó: Geir Olsen / NTB / AFP

A Nammo-vezérigazgatója szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a kínai tulajdonú cég szándékosan szabotálja a terjeszkedésüket. A TikTok nem reagált a Financial Times megkeresésére.

Dimitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök arra buzdította az oroszokat, hogy a Netflix profitjának növelése helyett inkább töltsék le a filmeket, és terjesszék is azokat az interneten, hogy minél nagyobb kárt okozzanak az amerikai vállalatnak.

Az orosz állami hírügynökség, a Taszsz felvételén Medvegyev arról beszélt, jogászként korábban ellenezte a torrentezést, most már azonban úgy látja, „nem szabad hagyni, hogy az övék legyen a pénz”.

„Ha elhagynak minket, a Netflix és társai, akkor fogjuk magunkat, és letöltünk mindet, és ingyen fogjuk használni. Sőt, én a neten is terjeszteném, hogy maximális kárt okozzak nekik, amíg csődbe nem mennek” – mondta.

Angol felirattal itt nézhető meg a videó:

Három legénység nélküli hajó (USV) és egy drón próbált meg csapást mérni a megszállt Krímben lévő szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpontra március 22-én – áll a brit védelmi minisztérium hétfői jelentésében.

A három USV közül kettőt megsemmisítettek, egyet pedig megállítottak az oroszok. Orosz tisztviselők állítása szerint a támadásban egyetlen orosz hajó sem sérült meg.

Egy korábbi, 2022. október 29-i Szevasztopol ellen intézett USV-támadás a jelentések szerint megrongált egy aknaszedőhajót és egy fregattot is – írja a jelentés.

A sikertelen támadás ellenére a brit hírszerzés szerint a folyamatos fenyegetés továbbra is korlátozza az oroszok Fekete-tengeri tevékenységét.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára a Gazeta című orosz kormánylapnak adott interjút, amiben többek között arról beszélt: a NATO-tagországok ugyanúgy résztvevői az ukrajnai konfliktusnak, mint Oroszország és Ukrajna.

„Valójában a NATO-országok is részei ennek a konfliktusnak. Ukrajnát egyetlen nagy katonai táborrá tették. Fegyvereket és lőszert küldenek az ukrán csapatoknak, hírszerzéssel látják el őket” – mondta az interjúban.

Patrusev korábban a Biztonsági Tanács vezetője volt, 2008 óta a titkára. Köztudottan Vlagyimir Putyin közeli barátja. A bizottság elnöke Putyin, az elnökhelyettese Medvegyev.

(SkyNews)

Hétfő reggel ukrán tisztviselők közölték, az ukrán ellenállók felrobbantották egy magas rangú orosz tisztviselő autóját az orosz megszállás alatt álló Mariupolban.

Az orosz állami hírügynökség, a Taszsz jelentése szerint Mihail Moszkvin autóját robbantották fel, aki a városi rendőrkapitányság vezetője.

„Reggel felrobbantották Moszkvin rendőrfőnök autóját. Él, minden rendben van, az autó néhány méterre tőle robbant fel, csak enyhe agyrázkódást szenvedett” – közölte az orosz közigazgatás egyik tagja a hírügynökséggel.

(CNN, TASZSZ)

Az ukrán hatóságok arra kérik az Avdijivkában maradt civileket, hogy hagyják el a várost, a folyamatos orosz támadások miatt ugyanis le kell kapcsolni a város közműveit.

Az orosz lövések miatt az olyan kritikus infrastruktúrák működése is veszélybe került, mint a mobilszolgáltatás és az áram- illetve vízszolgáltatás.

„A város egyre nagyobb részét lövik és pusztítják el naponta” – közölte Vitalij Barabas, az avdijivkai katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. Ezért úgy döntöttek, vasárnaptól lekapcsolják a város közműveit.

„A várost eltörlik a föld színéről. El kell hagyni.” – közölte. „A város kilátásai nagyon rosszak. Minden nap többemeletes épületek omlanak össze. Az elmúlt hetekben nem volt olyan nap, hogy ne lőttek volna minket” – tette hozzá.

Hétfőtöl megszűnik a mobil lefedettség a város területén, ezért a lakosok nem tudnak telefonálni, és a készülékeiket sem tudják feltölteni. A közművek személyzetét evakuálják a városból. Barabas arra szólította fel a lakosokat, különösen a kisgyerekes családokat, hogy azonnál hagyják el a várost, „az élet ugyanis bizonyította”, hogy a pincék nem fogják megvédeni őket a bombázásoktól.

Egy helyi lakos élelmiszerosztásról tart hazafelé a szétlőtt Aldijivkában 2023. március 26-án – Fotó: Andre Luis Alves / Anadolu Agency / AFP
Egy helyi lakos élelmiszerosztásról tart hazafelé a szétlőtt Aldijivkában 2023. március 26-án – Fotó: Andre Luis Alves / Anadolu Agency / AFP

A hatóságok viszont korábban arra figyelmeztettek, hogy a várost veszélyes elhagyni, az oroszok ugyanis minden járműre válogatás nélkül lőnek.

Avdijivka Donyecktől északra, Bahmuttól délre található. A város 2014 óta a donbászi konfliktus frontvonalában van, a város mára nagyrészt elpusztult. Az orosz invázió kezdete óta szinte folyamatosan lövik, az elmúlt hetekben azonban fokozódtak az orosz szárazföldi támadások a térségben.

Egyes ukrán tisztviselők szerint a város egy második Bahmut lehet, ahol az ukrán és az orosz erők hetek óta véres patthelyzetben harcolnak. Miután Bahmut körül elakadtak, az orosz csapatok Avdijivka és az északi Kremina-Szvatove területek felé helyezték át a figyelmüket.

(CNN)

Moszkva kártérítést követelhet az Északi Áramlat gázvezetékeken tavaly bekövetkezett robbanások okozta károk miatt – mondta Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályának vezetője az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezeték négy csővezetékéből hármat tavaly szeptember 27-én robbantottak fel, nehezen – és a sós víz korróziója miatt az idő előrehaladtával egyre nehezebben – helyrehozható károkat okozva a vezetékben.

„Nem zárjuk ki, hogy később felvetjük az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása következtében keletkezett károk megtérítésének kérdését” – nyilatkozta a diplomata.

Hozzátette, hogy a nyugati országok ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy Oroszország által előkészített határozattervezetét, amely az Északi Áramlat robbanásainak független nemzetközi kivizsgálását sürgetné.

„Ennek ellenére továbbra is ragaszkodni kívánunk egy átfogó és nyílt nemzetközi vizsgálathoz, amelyben orosz képviselők kötelező részvétele is szerepel” – mondta Biricsevszkij.

Március elején amerikai és német nyomozások is arra jutottak, hogy Ukrajnához köthető a szabotázsakció, erről részletesen ebben a cikkben írtunk. A nyomozók szerint egy hat emberből álló egység hajtotta végre az akciót, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből.

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lett volna a robbantásokhoz.

(Reuters)

Orlando Bloom brit színész az UNICEF jószolgálati nagyköveteként Kijevbe látogatott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott.

Bloom több családot és iskolát is meglátogatott a fővárosban, majd a Kijev közeli falvakba, Irpinbe és Demydivbe is ellátogatott.

Fotó: zelenskiy_official / Reuters
Fotó: zelenskiy_official / Reuters

A találkozón Bloom arról beszélt, lenyűgözte az ukrán nép bátorsága és összetartása, az ukrán elnök pedig arról, hogy a kormány számára továbbra is prioritást élvez a gyerekek biztonsága.

Az Unicef azon dolgozik Ukrajnában, hogy megfelelő infrastruktúra álljon a rendelkezésre azoknak a gyermekeknek a gondozására, akiknek a szülei meghaltak a háborúban.

A színész a beszélgetés alatt úgy hivatkozik Putyinra, hogy „ő, akit nem nevezünk nevén”. Az utalással a Harry Potter-könyvek főgonoszához, Voldemorthoz hasonlította az orosz elnököt. A színész azzal köszönt el az ukrán elnöktől, hogy az anyja azt üzeni neki: győzzön!

Az UNICEF tavaly decemberben kiadott jelentésében azt írta: 1,5 millió ukrán gyereket fenyegethet a depresszió, a szorongás, a poszttraumás stressz és más mentális állapotok veszélye.

„A háború szabályai egyértelműek – a gyerekeket és a túlélésükhöz nélkülözhetetlen civil infrastruktúrát meg kell védeni” – írták a jelentésben.

(Guardian)

A vasárnapi híreket itt tudja visszaolvasni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!