Az egymást követő robbanások vethetnek véget az Északi Áramlat történetének

Erős napja lehetett szeptember 27-én, kedden Mette Frederiksen dán miniszterelnöknek: míg délelőtt átadta a Baltic Pipe nevű gázvezetéket, ami Norvégiából Dánián át az ország legkeletibb szigetét, Bornholmot is érintve viszi a gázt Lengyelországba, délután már azzal kellett foglalkoznia, mit tegyen a dán kormány az Északi Áramlatból feltörő gázzal.

Már hétfő este észlelték, hogy szivárog a gáz az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő vezetékeken, keddre pedig világos lett, hogy szándékos cselekmény okozta a robbanásokat – éppen annál a Bornholmnál, ahol most már két nemzetközi gázvezeték is húzódik. Csütörtök reggelre a korábbi három után már egy negyedik helyen is szivárgást fedezett fel a svéd parti őrség.

Kérdéses, hogy mennyire lehet véletlen, hogy az Északi Áramlatot épp a Baltic Pipe átadója előtt érték robbanások. Az EU szabotázsakciónak minősítette az Északi Áramlat elleni akciót, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „lehető leghatározottabb választ” helyezte kilátásba. Azt azonban vizsgálják, pontosan hogyan következtek be a robbanások, és nem is neveztek meg lehetséges felelőst.

Azonban sokak szerint az, hogy az orosz gázt Európába szállító vezeték pár nappal azután menjen tönkre, hogy Vlagyimir Putyin az orosz–ukrán háború kiélezésébe kezdett, világosan mutatja, hogy szándékos akcióról lehet szó. És bármennyire is irracionálisnak tűnik, de elképzelhető, hogy Moszkva szándékosan felrobbantotta a saját gázvezetékét. Oroszország ostobaságnak nevezte, hogy ő állna a szabotázs mögött.

Többféle elmélet is kering, hogy mi és hogyan történt, de míg az elkövetőre egyelőre csak tippelni lehet, az ügy legnagyobb áldozata egyértelműen Németország. Bár Berlin készült arra, hogy Moszkva egyszer leállhat a gázszállításokkal az Északi Áramlaton, most az is reálisnak tűnik, hogy az orosz–német gigaprojekt háromnegyede a robbanások következtében teljesen használhatatlan lesz.

Minden kétséget kizáró erős robbanások

Először hétfőn jelezte a Nord Stream 2 AG üzemeltetőcég, hogy „vészhelyzet” van az Északi Áramlat 2 vezeték A vonalán. A dán tengerészeti hatóság pedig gázszivárgást jelentett Bornholm szigeténél, ami ugyan Dánia felségvizein kívül, de az ország kizárólagos gazdasági övezetén belül található. A gázszivárgás helyéről már hétfőn megállapították, hogy egybeesik az Északi Áramlat 2 útvonalával. Az Északi Áramlat 2 vezeték élesben még nem működött, a beindítását felfüggesztették, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Kedden viszont már arról írtunk, hogy az Északi Áramlat 1 is szivárog két helyen, a Bornholm szigethez közeli csőszakasz két, egymáshoz közel eső pontján. Miután az elmúlt időszakban már jelentősen csökkentett kapacitással érkezett csak rajta gáz, az Északi Áramlatot szeptember elején állította le a Gazprom egy orosz kompresszorállomáson észlelt olajszivárgásra hivatkozva.

Kedden aztán a svéd köztévé jelentette, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén a gázvezetékek körül. A két, „minden kétséget kizáró” erős robbanást vasárnap éjjel 2 óra és hétfő este 7 óra körül észlelték.

Kedd este Mette Frederiksen dán miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy nem baleset, hanem egyértelműen szándékos cselekmény okozta az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgását. Dan Jørgensen energiaellátási miniszter szerint erre utal a vezetékeken keletkezett lyukak mérete is – ezeken keresztül ugyanis rengeteg tengervíz szivárog a rendszerbe, írja a Tagesspiegel.

Szerdán megérkeztek az első nemzetközi reakciók is: az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell arról írt Twitterén, hogy a vezetékek károsodása nem a véletlen műve volt, és az ügy minden európait érint.

„Teljességgel elfogadhatatlan az európai energiainfrastruktúra szándékos megzavarása. Határozott és egységes válaszlépésekkel fogunk reagálni erre”

– írta Borrell. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is szabotázsról beszélt, utóbbi pedig a „lehető leghatározottabb válaszlépést” lengette be. Bár Von der Leyen nem beszélt arról, kit céloznának a válasszal, a német Bundestag védelmi bizottságának elnöke szerint „nem lehet kizárni, hogy Moszkva megrendelésére” hajtották végre az akciókat.

Norvégia is aggodalmát fejezte ki a gázszivárgás miatt, a svéd rendőrség pedig vizsgálatot indított a robbanások felderítésére. „A jogi minősítés jelenleg durva szabotázs, de ez még változhat” – tette hozzá a rendőrség.

A Gazprom kedden nem kívánt nyilatkozni az ügyben, szerdán viszont a Kreml „kiszámítható és kiszámíthatóan ostoba” feltételezésnek nevezte, hogy Moszkva állna a robbanások mögött. „Az Északi Áramlat 2 mindkét vezetékét feltöltötték gázzal – az egész rendszer készen áll a gázszivattyúzásra, és a gáz nagyon drága. Most a gáz a levegőbe repül” – mondta az orosz elnöki hivatal szóvivője, Dmitrij Peszkov. Azt nem tette hozzá, hogy Oroszország hetek óta inkább elégeti a saját gázát ahelyett, hogy azt a megkötött szerződéseit teljesítve Németország felé szállította volna. A Gazprom korábban azt mondta, a német Siemensre várnak, hogy megjavítsák a kompresszorállomás említett hibáját, a Siemens szerint azonban hozzájuk nem érkezett megkeresés a Gazpromtól a javításra vonatkozóan.

Támadás érte a létfontosságú infrastruktúrát

A gázszivárgások helyszíne tehát a dán Bornholm sziget környéke. A Sky News szerint a csütörtökön bejelentett negyedik szivárgással együtt a négyből kettő Svédország, a másik kettő Dánia kizárólagos gazdasági övezeténél van (térképünkön az első három helyszín látszik, a negyedikről egyelőre nem adtak ki pontosabb információt).

Az Északi Áramlat vezetékei a dán szigetnél fordulnak el Németország északkeleti partjai felé, ahonnan a gáz német vezetékeken áramlik tovább nyugatra Hollandia és Nagy-Britannia, illetve délre Csehország és Ausztria felé. Elsősorban azonban Németországot látja el a 2011-ben megnyitott 1-es vezeték két vonala, ami mellé idén nyitották volna meg a 2-es két újabb vonalát.

Berlin azonban az elmúlt hónapokban igyekezett minél hamarabb feltölteni a gáztározóit, és alternatív energiaforrásokat keresett – a német kormány ugyanis attól félt, hogy a háborús fejlemények miatt Oroszország elzárja a gázcsapot nyugat felé. Éppen ezért merült fel most a német közvéleményben és több politikus körében is, hogy a gázszivárgások mögött Moszkva állhat.

Német biztonsági szakértők szerint is szabotázsakciókra utalnak az események, írja az ARD német köztévé, hozzátéve, hogy ha támadásról lenne szó, akkor azt szerintük csak egy állami szereplő lett volna képes végrehajtani. Robert Habeck német gazdasági miniszter is célzott támadásról beszélt:

„Most már biztosan tudjuk, hogy ezek az események nem természetes módon vagy anyagfáradtság következtében történtek, hanem valóban támadás érte a létfontosságú infrastruktúrát”

– mondta a zöldpárti miniszter.

Látványosnak tartják az események sorozatát

Az elmúlt napokban a Kreml egyébként is az orosz–ukrán konfliktus eszkalálására játszott: előbb „népszavazásokat” jelentett be a megszállt kelet-ukrajnai megyékben – melyeken a megyék megmaradt lakossága demokratikusnak aligha nevezhető módon arról „szavazott”, hogy Oroszországhoz szeretne csatlakozni –, majd Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást hirdetett ki országszerte. Ezenkívül Moszkva egyre élesebb retorikával támadja a NATO-t, a gázvezetékek körüli incidens pedig NATO-tagállamok közvetlen közelében történt.

„Természetesen nagyon látványos az események sorozata a »népszavazások«, a részleges mozgósítás és a gázvezetékek körüli történet gyors egymásutánjával” – mondta az ARD-nek adott interjújában Michael Giss Bundeswehr-parancsnok, aki az oroszokkal szemben él a gyanúperrel.

„Tudjuk, hogy az orosz haditengerészetnek vannak drónjai – vagy akár kisebb tengeralattjárói –, melyeket ilyen célokra lehetne használni. (…) Ezek olyan kis műszerek, melyeket könnyen be lehet bújtatni civil köntösbe.

Nincs szükség arra, hogy egy nagy hadihajó a maga felszereltségével feltűnést keltsen. Nagy általánosságban amúgy is kiválóan felügyeli a Balti-tengert a NATO haditengerészete, amiben Németországnak is vezető szerepe van. Ezért nem hiszem, hogy az orosz haditengerészet nagyobb erői léptek volna itt fel, hiszen ezt biztosan felfedezték volna a NATO erői is.” Azt is hozzátette: „Azt sem szeretném kizárni, hogy talán már a vezetékek építése során előzetesen tettek olyan lépéseket, amelyek kiválthatnak egy ilyen eseményt.”

A CNN-en jelent meg szerdáról csütörtökre virradó éjjel arról is egy hír, miszerint hétfőn és kedden az orosz haditengerészet támogató hajóit látta több európai biztonsági tisztviselő is a robbanások okozta gázszivárgások közelében. A hírt két nyugati hírszerző és egy, az ügyet közelről ismerő forrás is megerősítette, de egyelőre nem világos, hogy volt-e közük az orosz hajóknak a robbanásokhoz.

A CNN forrásai szerint a múlt héten tengeralattjárókat is láttak a Bornholm szigettől nem messze. Azonban egy, a tévének nyilatkozó dán katonai tisztviselő szerint ez nem feltétlenül jelent bizonyosságot a robbanások ügyében, hiszen a Balti-tengeren jócskán megnőtt az oroszok mozgása az elmúlt években. „Minden héten látjuk őket. Elég gyakran tesztelik az éberségünket – mind a tengeren, mind a levegőben” – mondta a tisztviselő.

Egyelőre sem Washingtonból, sem Moszkvából nem kommentálták a CNN értesülését az orosz hadihajókról.

Thank you, USA

A német Spiegel hetilap szerint a washingtoni CIA hírszerzése már hetekkel ezelőtt, a nyár során arra figyelmeztette a német vezetést, hogy támadások érhetik az Északi Áramlat gázvezetékeit a Balti-tengeren. A lap értesülésére a berlini kormány szóvivője úgy reagált, hogy a „hírszerzéssel vagy a titkosszolgálatok tevékenységével kapcsolatos ügyeket” elvből nem kommentálják.

Az orosz támadás gyanúja mellett azonban felmerült egy másik szempont is a napokban: Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszter, az ellenzéki Polgári Platform EP-képviselője kedd este a gázszivárgást mutató képet azzal a szöveggel posztolta ki: „Thank you, USA.”

Bár ebből egyáltalán nem derül ki, mit köszönt meg Sikorski az Egyesült Államoknak, de egy nappal később arról írt: „Örülök, hogy az Északi Áramlat, amely ellen minden lengyel kormány húsz éve küzd, most háromnegyed részben megbénult. Ez jó Lengyelországnak. Reméljük, a dán nyomozás során megtalálják az elkövetőket. Természetesen csak a saját nevemben teszek munkahipotéziseket arról, hogy ez kinek állt az érdekében, és ki lehetett képes erre.”

Sikorski a napokban egy másik videót is felidézett: „Ha Oroszország támad, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget fogunk vetni neki” – nyilatkozta Joe Biden amerikai elnök február elején, alig több mint két héttel Ukrajna teljes körű orosz lerohanása előtt. Amikor a mondatnál egy riporter visszakérdezett arra, hogy hogyan vetne véget egy német kézben lévő projektnek, Biden úgy felelt: „Ígérem önnek, képesek leszünk erre.”

Nem Sikorski volt viszont az egyetlen, aki felidézte Biden februári mondatait: a Kreml-szóvivő Dmitrij Peszkov és az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova is

az amerikai elnök nyilatkozatára hivatkozva lényegében azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy ők állnak a gázvezetékek elleni támadás mögött.

Peszkov csütörtökön azt mondta, hogy terrorcselekmény történt, de nehéz elképzelni, hogy ezt egy állam közreműködése nélkül hajtották végre. Azt mondta, hogy ez egy veszélyes helyzet, és több ország együttműködésével van szükség azonnali vizsgálatra.

Egy, a Washington Postnak név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő viszont „képtelenségnek” nevezte az oroszok vádjait, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a gázvezetékek elleni támadáshoz.

Kardcsörtetés miatt aggódnak a dánok

A dánok pedig egyelőre szintén esélyesebbnek látják, hogy a támadás mögött Oroszország állhatott: Morten Bodskov dán védelmi miniszter szerda reggel Brüsszelben találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, a találkozó után pedig a miniszter úgy nyilatkozott:

„Aggodalomra ad okot a Balti-tenger biztonsági helyzete. Oroszországnak komoly katonai jelenléte van a térségben, és arra számítunk, hogy folytatni fogják a kardcsörtetésüket.”

Persze felmerülhet kérdésként, hogy miért állna érdekében Oroszországnak megrongálnia a saját gázvezetékeit. Azonban emögött is lehet ráció, több okból:

• az Északi Áramlaton már eleve alig folyt gáz;
• egy ilyen akcióval tovább tudják növelni a nemzetközi piacokon a földgáz árát;
• félelmet tudnak kelteni a Balti-tengeren más infrastruktúrával szemben;
• és elbizonytalaníthatják Ukrajna támogatóit is.

Szabadultak volna a németek az orosz gáztól

Többször is írtunk arról, hogy a Gazprom technikai okokra hivatkozva az elmúlt hónapokban hol csökkentette, hol szüneteltette a gázszállítást az Északi Áramlat vezetékein. Jól látszik az üzemeltető adatai alapján, hogy míg 2022 nyara előtt – leszámítva a karbantartási időszakokat – naponta stabil mennyiségben jött a gáz a vezetékeken Németország felé, addig augusztusra ez a korábbi szint ötödére csökkent.

Ráadásul augusztus 30-án az orosz vállalat bejelentette, hogy a nyári karbantartás után pár napra megint leállnak a szállítással. Azóta csak egyszer, szeptember 2-án került újra gáz a vezetékekbe, az is a korábbi mennyiség töredékének a töredékrésze volt.

Az üres vezetékek nem érték teljesen váratlanul a német kormányt: több tervet is kidolgoztak arra az esetre, ha Putyin letekerné a csapot, és a télen nem küldene gázt az Északi Áramlaton. Arra viszont valószínűleg Berlin sem gondolt, hogy a vezeték megsemmisülhet, márpedig ennek is van realitása a Tagesspiegel szerint.

Kormányzati forrásokra hivatkozva a német lap azt írja, hogy a biztonsági szolgálatok szerint az Északi Áramlat 1 két csöve, és az Északi Áramlat 2 egyik csöve örökre használhatatlan lesz a szabotázsakció miatt. Minél később tudják ugyanis megjavítani a szivárgást, annál több sós víz folyhat be vezetékekbe, ami rozsdásítja a csöveket.

Az idei tél átvészelésénél pedig egyelőre nem lát tovább a német kormány sem, így hiába nyilvánította ki Berlin többször is, hogy megszabadulna az orosz energiától való függőségétől, az Északi Áramlat kvázi megszűnése komoly gondot okozhat.

A megszűnés csak azért kvázi, mert egy lehetőség még mindig nyitva áll a németek előtt: a Nord Stream AG jelentése szerint a 2-es vonal másik csővezetéke még mindig működőképes. A moszkvai Nemzeti Energiabiztonsági Alap munkatársa, Alekszej Grivacs szerint ha megszerzik az ehhez szükséges engedélyeket a hatóságoktól, akkor ezen a vezetéken még lehetne gázt szállítani Nyugat-Európa felé. Az persze kérdéses, hogy az orosz–ukrán konfliktus közepén lenne-e politikai szándék akár Berlin, akár Moszkva részéről ehhez.

Mindig van feljebb a gázárakkal

Bár az Északi Áramlat elvesztése dollármilliárdokban mérhető károkat okozna Oroszországnak is, az incidens miatt jócskán megugrott a földgáz eleve rekordokat döntögető ára a világpiacokon. Szerdára a határidős földgázügyletek ára 11 százalékkal emelkedett Európában, és szerda reggelre 200 euró fölé emelkedtek az európai földgáz benchmark (azaz viszonyítási alapot jelentő) árai is, írja a Market Insider.

Ebből pedig nyilvánvalóan Vlagyimir Putyin profitál a legtöbbet, aki úgy tűnik, tényleg kézivezérlésbe kapcsolt a gázdöntéseknél is. Az orosz állami tulajdonú Gazprom ugyanis szerdán azzal is fenyegetett, hogy leállítja Ukrajna felől is a gázszállítást Európa felé.

A gázvállalat ugyanis jogi vitában áll az ukrán Naftogazzal a vezetékes szállítások miatt, mert az ukrán fél szerint a Gazprom nem fizette ki a tranzitdíjakat. Az oroszok erre úgy reagáltak, hogy nem fognak egy nem teljesített szolgáltatásért fizetni. A Naftogaz, amely a svéd jog szerint kötött szerződést még 2019-ben a Gazprommal, egy zürichi bíróságon rendezné a vitát.

Az oroszok szerint viszont mivel Svájcot és Svédországot is „barátságtalan” országnak minősítette Moszkva az ellene hozott szankciók miatt, így minden joga megvan arra, hogy szankciókat vezessen be ő is a Naftogaz ellen. Ezzel egyúttal Európa egy újabb gázútvonaltól esne el, amire a piacok is reagáltak: szerda délelőtt újabb nyolc százalékkal emelkedett a földgáz jegyzésára a holland energiatőzsdén.

A kormánypárt aggodalma nem hajbókolás

Ha valóban Oroszország áll az Északi Áramlat vezetékeinek szivárgása mögött, akkor egyes vélemények szerint Moszkva a NATO tagállamainak – és azok állampolgárainak – akarhatott ezzel üzenni, hogy még inkább visszariadjanak az Ukrajnának nyújtott támogatásoktól. Ezen belül pedig különösen érzékenyen érintheti Németországot a kérdés, ahol egyébként a mai napig vita van arról a kormányon belül, hogy mennyire támogassák az ukrán hadsereget nehézfegyverzettel.

Míg a Zöldek és a Liberális Demokrata Párt (FDP) tagjai a minél szélesebb körű támogatás hívei, a Szociáldemokrata Párt (SPD) és Olaf Scholz kancellár jóval óvatosabb a kérdésben. A párt álláspontját érzékelteti Kevin Kühnert SPD-főtitkár nemrég tett nyilatkozata is, amikor a ZDF német köztévének adott interjújában arról beszélt, hogy bár Putyin irracionálisan cselekszik, de figyelembe kell venni az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtásnál azt, hogy Oroszország atomhatalom:

„Az, hogy erre időről időre emlékeztetjük magunkat, és a döntéseknél figyelembe is vesszük ezt, nem hajbókolás az orosz elnök előtt, hanem a józan politikai gondolkodás része”

– mondta Kühnert.

Még legalább egy hétig szivárog a gáz

„Ezek az incidensek azt mutatják, hogy nem biztonságos az energia-infrastruktúránk. Ez értelmezhető egy figyelmeztetésként is” – nyilatkozta a litván parlament elnöke, Viktorija Cmilyte-Nielsen egy helyi rádiónak. A korábban már idézett Bundeswehr-parancsnok, Michael Giss is arról beszélt az ARD-nek, hogy a támadók egy olyan üzenetet küldhettek:

„Nézzetek ide, mire vagyunk képesek, meddig ér a kezünk – és ne érezzétek magatokat sehol se biztonságban!”

A hongkongi Asia Times arról ír véleménycikkében, hogy bár senki nem tudja most megválaszolni azt a kérdést, ki követte el az Északi Áramlat gázvezetékei ellen a szabotázsakciót, az biztos, hogy a történet rávilágít arra, mennyire „felelőtlen” magatartás volt Európa részéről, hogy „egy ismert ellenségtől” fogadta a gázellátását: „Az a tény, hogy ezt 37 évig simán megúszták, utólag visszatekintve is elképesztő.”

Igaz, még mindig megvan legalább az elméleti esély arra, hogy a vezetékek helyreállítása és a gázszivárgás megállítása után újra helyreálljon az Északi Áramlat működése. Morten Bodskov dán védelmi miniszter szerint azonban „elképzelhető, hogy egy vagy két hétbe is beletelhet, mire lenyugszik a környék” a gázszivárgások után annyira, hogy egyáltalán lényegi nyomozás indulhasson az ügyben.

Dan Jørgensen dán klímaügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy legalább egy hétig eltarthat, amíg megállítják a Balti-tenger felszínére jutó gáz kiszivárgását. Bár a víz felszínétől 75 méter mélységre fekvő vezeték javítása technikailag szerinte is lehetséges, ez minden bizonnyal a politikai akaraton múlik majd.