Az orosz erők tiltott kazettás lövedékkel lőttek Mikolajivra, a háború rekordbevételt hozott a Kalasnyikovnak

Volodimir Zelenszkij állítása szerint az orosz halálos áldozatok száma csaknem 60 ezer.

Az ukrán elnök szokásos esti videóbeszédében azt mondta, Oroszország továbbra is elkerülheti a háború káros következményeit, de ennek eléréséhez meg kell állítani Vlagyimir Putyint.

„Már 58 500 orosz katona halt meg Ukrajnában. Azért jöttek, hogy megöljenek minket, és meghaltak. Ezt a számot nem árulják el. (…) Ez az igazság. Mindannyian meghaltak, mert egy ember akarta ezt a háborút” – mondta.

Zelenszkij közvetlenül az oroszoknak is üzent. Arról beszélt nekik, hogy a jövőben több embert hívnak majd be katonai szolgálatra: „Azt hitted, hogy csak 300 ezer embert visznek el?” – tette fel a kérdést. Szerinte „az, aki elindította a háborút, nem áll meg a mozgósítás első hullámánál”.

„Nem törődik az emberekkel. Nem tiszteli sem az élőket, sem a holtakat… Ukrajnában több ezer halott orosz katona holtteste maradt a legkülönbözőbb régiókból. Mármint azoké, akiket nem maga az orosz hadsereg égetett el. Az egyetlen hadsereg a világon, amely mobil krematóriumokat cipel, hogy megsemmisítse elesett katonái holttestét, amikor ideje van rá” – mondta az ukrán elnök.

(Sky News)

Vádat emeltek Oleg Gyeripaszka orosz aluminiummágnás ellen, mert állítólag rejtett pénzügyi tranzakciókkal kibújt az amerikai szankciók alól, többek között „virágot küldött egyeseknek”, és megszervezte, hogy barátnője Amerikában szülje meg gyermekét.

A Putyinhoz több szálon is kötődő oligarchát egyesült államokbeli ingatlanjainak eltitkolását célzó pénzügyi trükkökkel és egy kaliforniai hangstúdió eladásával is vádolják. Emellett állítólag 300 ezer dollárt fizetett ki azért, hogy barátnője az Egyesült Államokban szülhesse meg a közös gyereküket, így megszerezve neki az állampolgárságot. A virágküldés azért is kiemelt részlet a történetben, mert olyan címzettek kaptak csomagot Gyeripaszkától, mint például a kanadai parlament egy korábbi képviselője.

Az 52 éves Gyeripaszka, a világ egyik legnagyobb alumíniumgyártójának számító United Co. Rusal PLC 486-ban többségi részesedéssel rendelkezik. A férfi évtizedek óta Oroszország leggazdagabb emberei közé tartozik, vagyonát az 1990-es évektől kezdve gyarapította. Régóta szoros kapcsolatban áll Putyinnal, és világszerte pénzmosás, zsarolás és zsarolás miatt nyomoznak ellene. A férfi 2018-ban felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, ami megtiltotta, hogy bármiféle üzleti tevékenységet folytasson az országban.

„A fedőcégek és a hazugságháló nem fogja megvédeni Gyeripaszkát és cimboráit az amerikai bűnüldözéstől, ahogy nem védenek meg másokat sem, akik támogatják a Putyin-rezsimet” – mondta el Lisa Monaco főügyész-helyettes.

(Market Watch)

Az Ukraine Weapons Tracker közzétett egy videót, amin egy orosz T-80BV típusú tank megsemmisített egy ukrán T-64BV harckocsit Pavlivka és Jerihovka környékén, Donyeck megyében. A helyszínt a geolokációs adatok alapján sikerült azonosítani.

Veszélyes eszkalációt jelentene és kockára tenné a béke kilátásait a térségben, ha Oroszország megvalósítja a négy ukrán régió elcsatolására vonatkozó terveit – figyelmeztetett csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban.

„Semmilyen jogi erővel nem bírna és elítélendő lenne, ha döntés születne az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók elcsatolásáról” – húzta alá Guterres újságíróknak nyilatkozva.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a folyamat összeegyeztethetetlen „a nemzetközi jogi keretekkel”. „Nincs keresnivalója a mai világunkban. Elfogadhatatlan” – emelte ki.

„Mindez csak el fogja húzni a globális gazdaságra, különösen a fejlődő államokra gyakorolt drámai hatásokat, és akadályozni fogja lehetőségeinket, hogy életmentő segélyeket szállíthassunk Ukrajna-szerte és azon túl is” – mondta az ENSZ-főtitkár.

(MTI)

Az orosz erők csütörtökön tiltott kazettás lövedékeket lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajivra, ami robbanást okozott egy buszmegálló közelében. A támadásban hárman meghaltak és 12-en megsebesültek – közölte Olekszandr Szenkevics, a város polgármestere.

Mikolajiv megye fölött lelőttek két orosz Szu–25-ös harci repülőgépet – hozta nyilvánosságra az ukrán légierő déli parancsnoksága.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke sajtótájékoztatóján közölte: a kijevi katonai vezetés arra számít, hogy a Moszkva által Ukrajna megszállt területein megrendezett népszavazásokat és az oroszországi mozgósításokat követően az oroszok még inkább kiélezik a helyzetet a fronton. Valószínűsítik, hogy az orosz erők csapásokat mérnek a létfontosságú infrastruktúrákra, és megpróbálják fokozni a harci tevékenységet Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék teljes területeinek elfoglalása érdekében.

(MTI)

Finnország helyi idő szerint éjféltől lezárja határait az orosz turisták előtt – jelentette be a finn kormány.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter bejelentése azután történt, hogy a részleges mozgósítás miatt rengeteg orosz menekült el az országból. A lépés miatt várhatóan csökken majd a határon a forgalom is. Ugyanakkor a családlátogatás, valamint a munka és a tanulmányi célú beutazás továbbra is engedélyezett lesz – tette hozzá Haavisto.

(Guardian)

Az eladásokat tekintve húszéves rekord dőlt meg a gépkarabélyokat és egyéb fegyvereket gyártó orosz Kalasnyikov cégnél. A vállalat eladásai a hét hónapos ukrajnai háború alatt 40 százalékkal nőttek – jelentette be Alan Lusnyikov, a cég elnöke Izsevszkben. Lusnyikov nem közölt értékesítési adatokat a világ legelterjedtebb fegyverének eladásáról, csak azt hangsúlyozta, hogy a gyártás elsődlegesen az orosz védelmi minisztérium igényeinek kielégítését célozza. A Kalasnyikovokat az ukrajnai háborúban is használják, de Lusnyikov szerint az eladások növekedése az export bővülésének is köszönhető. Az automata Kalasnyikov (AK) a világ legelterjedtebb – és gyakran orosz engedély nélkül is másolt – fegyvere. (Tagesschau)

A CNN és a Guardian is arról ír, hogy miután Vlagyimir Putyin pénteken aláírja az oroszok által megszállt területek annektálását kimondó rendeletet, a duma és a felsőház jövő hétfőn-kedden szavazhat formálisan a ratifikálásról.

Az ünnepélyes ceremóniát helyi idő szerint pénteken 15 órakor tartják a Kreml Szent György-termében – írja a CNN Dmitrij Peszkovra, Putyin szóvivőjére hivatkozva. Az orosz elnök állítólag beszédet is mond ezután.

Az annexióra azt követően kerül sor, hogy a héten négy, részben orosz megszállás alatt álló ukrán megye, a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck, a 2014-ben annektált Krímtől északnyugatra található Herszon, illetve a Dnyipro folyó felsőbb szakaszán található Zaporizzsja lakossága egy minden szempontból illegitim „népszavazáson” kimondta elszakadását Ukrajnától, és deklarálta csatlakozási szándékát Oroszországhoz.

Az orosz állami televízióban már el is indult a 24 órás visszaszámlálás négy ukrán megye hivatalos csatlakozásáig.

Az orosz erőket vereség érheti Liman városánál – állítja egy amerikai agytröszt.

A katonai elemzésekkel foglalkozó Institute for the Study of War orosz jelentésekre hivatkozva közölte, hogy az ukrán erők újabb falvakat foglaltak vissza az északkeleti Liman környékén, mintegy 160 kilométerre délkeletre Harkivtól, Ukrajna második legnagyobb városától.

Az orosz katonai elemzésekben aggodalommal vitatták meg a város környékén elért ukrán eredményeket, az amerikai intézet szerint ezzel azt sugallták, hogy az orosz erők ezen a területen küszöbön álló vereséggel nézhetnek szembe.

Az orosz erők májusban elfoglalták Limant. A város kulcsfontosságú vasúti csomópontnak számít. Az intézet szerint a Liman esetleges visszafoglalása veszélyt jelentene a Luhanszk megye nyugati határa mentén és a Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségben orosz állásokra.

Az intézet azt is említi, hogy az orosz veszteségek csak tovább rombolják a sereg morálját, aminek már a mozgósítás sem tett jót. A leharcolt orosz katonai egységeknek alulképzett újoncokat küldenek. Olyan csapatokhoz is, amelyeket korábban Oroszország legjobban képzett harci erejének tartottak.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij szóvivője, Szergij Nyikiforov a Facebookon közölte, hogy Ukrajna elnöke rendkívüli ülést hívott össze.

A posztja szerint az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács fog ülésezni, valamikor a pénteki nap folyamán. A napirendet, és egyéb részleteket később közlik majd.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy bármely országban kész forradalmakat és vérfürdőt kiprovokálni – írja a Guardian.

Putyin videokapcsolaton keresztül beszélt a Posztszovjet Független Államok Közösségének titkosszolgálati vezetőivel. Az orosz elnök nem nevezett meg konkrét országot, és nem szolgáltatott bizonyítékot sem az állítására.

Kémkedés és az orosz titkosszolgálattal folytatott együttműködés gyanúja miatt indított nyomozást a montenegrói nemzetbiztonsági szolgálat két montenegrói és körülbelül harminc orosz állampolgár, valamint további hat orosz diplomata ellen – közölte a Pobjeda című podgoricai napilap az internetes oldalán csütörtökön.

Vukas Radonjic államügyész a lapnak megerősítette, hogy nyomozás folyik, és több lakást is átvizsgált a rendőrség, de egyelőre senkit nem tartóztattak le. Dritan Abazovic miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen is beszélt arról, hogy közös akciót hajtanak végre a montenegrói és más külföldi szervek az ország érdekeinek megóvása érdekében, de részleteket nem közölt.

Montenegró az Európai Unió tagjelölt országa és a NATO tagja, az ukrajnai háború kitörését követően csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz, és az utóbbi hét hónapban több orosz diplomatát is kiutasított. (MTI)

A NATO szerint „szándékos szabotázscselekménynek” tűnik az, ami az Északi Áramlat gázvezeték szivárgásához vezetett, és az észak-atlanti katonai szövetség „egységes és határozott választ” ígér a kritikus infrastruktúra elleni támadásokra. A gázvezetékkel történtekről ebben a cikkünkben olvashat részletesen. A szövetség közleménye szerint minden jelenleg rendelkezésre álló információ arra utal, hogy szándékos, meggondolatlan és felelőtlen szabotázscselekmény történt. A gázvezeték szivárgása veszélyezteti a hajózást és jelentős környezeti károkat okoz. A NATO támogatja a folyamatban lévő vizsgálatokat a károk eredetének megállapítására.

A szövetség „elkötelezte magát amellett, hogy felkészüljön, elrettentsen és védekezzen az ellen, ha valaki az energiát vagy más hibrid taktikát kényszerítő jelleggel alkalmaz”

– olvasható a nyilatkozatban. A szövetségesek kritikus infrastruktúrájuk elleni bármilyen szándékos támadásra egységes és határozott válaszlépésekkel fognak reagálni. (Guardian)

Az orosz állami televízióban elindult a 24 órás visszaszámlálás négy ukrán megye hivatalos csatlakozásáig. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis pénteken Moszkvában már alá is írja a négy érintett terület – melyek részben ukrán ellenőrzés alatt állnak – csatlakozásáról szóló törvényt.

Az annexióra azt követően kerül sor, hogy a héten négy orosz megszállás alatt álló ukrán megye, a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck, a 2014-ben annektált Krímtől északnyugatra található Herszon, illetve Dnyipro-folyó felsőbb szakaszán található Zaporizzsja lakossága egy minden szempontból illegitim „népszavazáson” kimondta elszakadását Ukrajnától és deklarálta csatlakozási szándékát Oroszországhoz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint valószínűleg egy külföldi állam a felelős az incidensért, amely az Oroszországot Európával összekötő csővezetékek szivárgásához vezetett – írja a Guardian.

Peszkov csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: „Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekmény megtörténhet az állam részvétele nélkül”.

Ezt azt követően mondta, hogy a svéd parti őrség bejelentette, hogy egy negyedik gázszivárgást is felfedeztek az Északi Áramlat gázvezetékén.

Peszkov hozzátette, az eseményt minél alaposabban ki kell vizsgálni, ezt viszont szerinte nagyban gátolja, hogy a nyugati államok nem hajlandóak szóba állni Oroszországgal.

Az EU és a NATO is szabotázsakciónak minősítette az Északi Áramlat elleni akciót, és „lehető leghatározottabb választ” helyezték kilátásba. Oroszország korábban ostobaságnak nevezte, hogy ő állna a szabotázs mögött.

A NATO kijelentette, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeinek szivárgása „szándékos szabotázs” eredménye, és megfogadta, hogy „egységes és határozott választ” ad az infrastruktúrát ért támadásokra, írja a Guardian.

A szövetség közleményében azt írta:

„Minden jelenleg rendelkezésre álló információ arra utal, hogy ez szándékos, meggondolatlan és felelőtlen szabotázs eredménye. Ezek a szivárgások szállítási kockázatot és jelentős környezeti károkat okoznak. Támogatjuk a folyamatban lévő vizsgálatokat a kár eredetének megállapítására.”

Hozzátették, mindenféle – a szövetség tagjainak kritikus infrastruktúrája elleni – támadásra „egységes és határozott választ kell adni”.

Oroszország úgy döntött, hogy megszigorítja az átkelést kazahsztáni határán, és kiszűri a behívó elől a szomszédos országba távozni akaró hadköteles férfiakat – tájékoztatott az Asztraháni terület kormányzójának sajtószolgálata csütörtökön.

A nyilatkozat szerint a karaozeki határátkelőnél kilométeres sor torlódott fel hadköteles korú férfiakból. A határátkelőnél a részleges mozgósítást szolgáló sorozási irodát állítanak fel, ahol a kiutazni vágyók útlevelét össze fogják hasonlítani a behívási listákkal. A mozgósítás kritériumainak megfelelő és a besorozás alól hivatalos felmentéssel vagy a hadsereg kiutazási engedélyével nem rendelkező férfiak nem hagyhatják el Oroszországot.

Karaozek az egyik legfontosabb határátkelő Kazahsztán felé. A kazah bevándorlási hivatal kedden közölte: mintegy 100 ezer orosz állampolgár utazott be Kazahsztánba, mióta Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai háború miatt. (MTI)

Miután a héten négy orosz megszállás alatt álló ukrán megye, a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck, a 2014-ben annektált Krímtől északnyugatra található Herszon, illetve Dnyipro-folyó felsőbb szakaszán található Zaporizzsja lakossága egy minden szempontból illegitim „népszavazáson” kimondta elszakadását Ukrajnától és deklarálta csatlakozási szándékát Oroszországhoz, a Kreml csütörtökön bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin pénteken Moszkvában már alá is írja a négy érintett terület – melyek részben ukrán ellenőrzés alatt állnak – csatlakozásáról szóló törvényt. Az orosz elnök ezután magyar idő szerint kettőkor beszédet mond, melyben nyilvánvalóan üzenni fog a „népszavazást” egyébként szinte teljes egységben elutasító nemzetközi közösségnek, főleg pedig Ukrajnának és a meglehetősen sikeres ukrán katonai erőfeszítéseket támogató nyugati szövetségeseknek.

(BBC)

Már a jövő heti uniós csúcs előtt megállapodás születhet az újabb szankciócsomagról, vagy legalábbis annak főbb részeiről, állítja egy uniós tisztviselő a Reutersnek.

A forrás szerint a találkozó központi témái várhatóan a kelet-ukrajnai megyék „népszavazásai”, az orosz nukleáris fenyegetések és az Északi Áramlat gázvezetékek problémái lesznek. Emellett tárgyalnak az energiaárak csökkentésére irányuló különböző elképzelésekről, ami várhatóan elég feszült lesz a lap forrása szerint.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már szerdán bejelentette, hogy az EB újabb szankciócsomagot javasol Oroszországgal szemben, amivel újabb csapást mérnének az orosz gazdaságra. A BBC cikke szerint az unió bővíteni fogja azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket nem lehet Oroszországba exportálni: a listára főleg fegyverek, repülőgépek és vegyi anyagok kerülnek majd fel, ami az Európai Bizottság elnöke szerint gyengíti majd az orosz haderő erejét, és így közel 7 milliárd eurós bevételtől fog elesni Oroszország.

Továbbá a csomag értelmében az uniós állampolgároknak tilos lesz olyan vállalatok kormányzati testületeiben szerepet vállalniuk, amelyek orosz állami tulajdonban vannak. Von der Leyen szerint ugyanis „Oroszország nem részesülhet az uniós tudásból és szakértelemből”.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy Magyarországon nemzeti konzultációt tartanak az energetikai szankciókról.

A moszkvai Vörös téren egy óriási plakátot feszítettek ki, amire ezt a szöveget írták: „Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon – Örökké együtt!”.

Pénteken kezdődött az öt napig tartó „népszavazás” az említett megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról, az előzetes eredménye szerint pedig mindenhol csaknem 100 százalékos többségben van az Ukrajnától való elszakadás. A helyiek szerint ugyanakkor orosz zászlók, Lenin-szobor és állig felfegyverzett katonák fogadják azokat, akik leadnák a szavazatukat. Ukrán források szerint a referendum idejére városokat is lezártak, a lakosságot pedig katonák „invitálják” szavazni.

Az orosz parlament szerint a négy régió Oroszországhoz való csatlakozását október 4-én, három nappal Putyin 70. születésnapja előtt tárgyalhatják. (Guardian)

A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint

• a részleges mozgósítás elrendelése óta jelentős számú orosz menekült el a behívás elől. Bár pontos számot nem tudni, a hírszerzés szerint az valószínűleg meghaladja azt az embermennyiséget, amit Oroszország bevetett a háborúhoz 2022 februárjában.
• Az Oroszországot elhagyók között többségben a tehetősebbek és az iskolázottabbak vannak.
• A mozgósított tartalékosok hiánya a munkaerőpiacról valószínűleg erősen megmutatkozik majd a belföldi gazdaságban is.

Már egy negyedik helyen is szivárgást találtak az Északi Áramlat gázvezetéknél. A legújabb szivárgást a svéd parti őrség találta, így már négyből kettő Svédország gazdasági övezetében van. A másik kettő Dániáéban.

Az EU szabotázsakciónak minősítette az Északi Áramlat elleni akciót, Ursula von der Leyen a „lehető leghatározottabb választ” helyezte kilátásba. Oroszország ostobaságnak nevezte, hogy ő állna a szabotázs mögött.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték  745 mérföld (1200 km) hosszan húzódik a Balti-tenger alatt a Szentpétervár melletti orosz partoktól Északkelet-Németországig. A másikat, az Északi Áramlat 2 vezeték beindítását pedig felfüggesztették, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. (Sky News)

• Az EU szerint illegális a megszállt területeken tartott „népszavazás”, Ausztria és Izrael sem ismeri el a referendumok eredményét.
• Az EU szerint elfogadhatatlan az Északi Áramlat elleni szabotázsakció, a svéd rendőrség vizsgálatot indít a két vezeték megrongálódása miatt. Moszkva tagadja, hogy köze lenne a történésekhez.
• A Gazprom közben az ukrán Naftogazzal fennálló elszámolási vitára hivatkozva azzal fenyegetőzik, hogy leállítja Ukrajnán keresztül az európai gázszállításokat.
• Ursula von der Leyen bejelentette, hogy újabb szankciós csomagot tervez az EU, mivel Oroszország új szintre emelte a háborút a mozgósítással és a „népszavazásokkal.”
• Újabb orosz tartalékosok kezdték meg a kiképzést a Balti-tengeren.
• 1,1 milliárd dollárnyi támogatást ad az USA Ukrajnának rakétarendszerek és fegyverek beszerzéséhez.
• Az olasz választásokon győztes jobboldali koalíciót vezető Giorgia Meloni jelezte Zelenszkijnek, hogy számíthatnak a leendő olasz kormány támogatására.
  

Itt találja az előző napi tudósításunkat.