Szabotázsnak minősítette az Északi Áramlat elleni akciót az EU

Az Egyesült Államok további 1,1 milliárd dollár (ami a ma reggeli dollár-forint árfolyam alapján átszámolva kb. 465,47 milliárd forint) támogatást ad Ukrajnának, amelyből mintegy 18 fejlettebb rakétarendszert és egyéb fegyvereket tud majd vásárolni az ukrán hadsereg – közölték amerikai tisztviselők. A legújabb segélycsomag része az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezésének, amely segíti Ukrajnát a különböző fegyverek és felszerelések beszerzésében.

Joe Biden és kormánya hivatalba lépése óta az USA összesen 17 milliárd dollárt támogatást nyújtott Ukrajnának. A segélycsomag pontos részleteit még nem hozták nyilvánosságra, és a tervek szerint akkor fog életbe lépni, ha Oroszország megszállja azokat az ukrán területeket, amiket az álnépszavazásokkal szerzett meg.

(SkyNews)

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége felszólította az orosz–amerikai kettős állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot – írja Guardian. A nagykövetség szerint ugyanis orosz állampolgárságuk miatt őket is érintheti a Putyin által elrendelt részleges mozgósítás, és őket is behívhatják katonának az orosz–ukrán háborúba.

Az amerikai nagykövetség honlapján közzétett figyelmeztetésben az áll, hogy a besorozás mellett Oroszország azt is megakadályozhatja, hogy az amerikai–orosz kettős állampolgárok elhagyják Oroszországot, és hogy az amerikai konzulátushoz forduljanak segítségért. Ezért a figyelmeztetés szerint minden orosz–amerikai kettős állampolgárnak azonnal kell cselekednie, és azonnal el kell hagynia Oroszországot.

Ursula von der Leyen nemrég bejelentette, hogy újabb szankciócsomag van kilátásban, miután Oroszország teljesen új szintre emelte az Ukrajna elleni inváziót a mozgósításokkal és a látszatnépszavazásokkal.

Az Európai Bizottság elnöke után az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell is beszélt az újabb szankciók bevezetésének szükségességéről, amik Borrell szerint legfőképp olyan magánszemélyek, szervezetek ellen irányulnának, akik támogatják, elősegítik vagy hasznot húznak az Ukrajna elleni invázióból – írja a BBC.

Borrell szerint az új szankciók több mint 1300 embert vagy szervezetet érintenének, köztük oligarchákat, magas rangú katonai tisztviselőket és más, „Ukrajna területi integritásának aláásásáért” felelős személyeket.

Az új szankciós csomag akkor léphet életbe, ha mind a 27 uniós tagállam – köztük Magyarország – jóváhagyja.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég bejelentette, újabb szankciócsomagot tervez az unió, amivel újabb csapást mérnének az orosz gazdaságra – írja a BBC.

Von der Leyen szerint azért van szükség újabb szankciókra, mert Oroszország teljesen új szintre emelte az Ukrajna elleni inváziót a mozgósítással és a látszatnépszavazásokkal.

A csomag értelmében az unió bővíteni tervezi azon termékek listáját, amiket nem lehet majd Oroszországba exportálni, illetve megtiltaná az uniós állampolgároknak, hogy olyan vállalatok kormányzati testületeiben vállaljanak szerepet, amik orosz állami tulajdonban vannak. A tervezett újabb szankciós csomagról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Leállíthatja az Ukrajnán keresztül folyó európai gázszállításokat a Gazprom – jelentette be az orosz állami vállalat a Twitteren. A bejelentés hátterében egy elszámolási és jogi vita áll a Gazprom és az ukrán Naftogaz között.

Annak ellenére, hogy a két ország február óta háborúban áll, a Gazprom eddig az Ukrajnán keresztül húzódó vezetékeken küldte a gázt Európába, amiért tranzakciós illetéket fizetett az ukrán gázszolgáltatónak. Viszont nem annyit és nem olyan időközönként, mint azt az ukránok szerették volna, ezért szeptember elején a Naftogaz nemzetközi törvényszék elé idéztette a Gazpromot.

Az orosz gázszolgáltató már akkor jelezte, hogy leállíthatják a szállítmányokat, amennyiben Ukrajna nem áll el az eljárástól. Ez nem történt meg, ezért a Gazprom szerdán bejelentette: ha nem sikerül gyorsan megegyezni, nem szállítanak több gázt Ukrajnán keresztül Európába.

„A Gazprom elutasítja az ukrán Naftogaz követeléseit az orosz gáz európai tranzitdíjára vonatkozó választottbírósági eljárásban, a nem teljesített szolgáltatásokat nem kell és nem is fogjuk kifizetni”

– közölte az orosz vállalat. Ahogy az előző posztunkban is írtuk, a bejelentés hírére kilőtt a gázár a holland energiatőzsdén, a földgáz jegyzésára közel tíz százalékkal emelkedett.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték  745 mérföld (1200 km) hosszan húzódik a Balti-tenger alatt a Szentpétervár melletti orosz partoktól Északkelet-Németországig. A másikat, az Északi Áramlat 2 vezeték beindítását pedig felfüggesztették, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Megugrottak a gázárak, miután bejárta a sajtót a hír, hogy az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték is megsérült. Ugyan ma még nem lehet tudni, miért szivárog (ömlik) a földgáz mindkét vezetékből, svéd és dán források szerint valakik felrobbanthatták a két földgázvezetéket. Annak, hogy a kettő pont egyszerre hibásodjon meg magától ilyen mértékben, nincs sok esélye.

A gázvezetékek kiesése után erőre kapott a félelem, hogy Oroszország elzárhatja az alternatív, Ukrajnán keresztül futó vezetékeket is, ezzel pedig a teljes, Európa irányába futó gázellátást.

(Guardian)

Biztonsági figyelmeztetést adott ki az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége, és arra szólította fel az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot. A követség oldalán nyilvánosságra hozott közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy orosz–amerikai kettős állampolgárokat is besorozhatnak az orosz hadseregbe, így könnyen ők is az ukrán fronton találhatják magukat. Azt írják:

„Oroszország megtagadhatja a kettős állampolgárok amerikai állampolgárságának elismerését, megtagadhatja az amerikai konzuli segítséghez való hozzáférésüket, megakadályozhatja az Oroszországból való távozásukat, és katonai szolgálatra hívhatja be a kettős állampolgárokat.”

A követség minden amerikai állampolgárt arra szólított fel, hogy ne utazzon Oroszországba, az ott tartózkodóknak pedig az azonnali távozást javasolták. A történet előzménye, hogy Putyin múlt héten részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban, ami miatt akár egymillió embert is besorozhatnak a hadseregbe, ezután egy héttel pedig felrobbant az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezeték is, ami a nemzetközi kapcsolatok további elmérgesedéséhez vezethet.

(Guardian)

Számíthatnak az ukrán nép szabadsága melletti kitartó támogatásukra, üzente a Twitterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az olasz választásokon győztes jobboldali-szélsőjobboldali koalíciót vezető Giorgia Meloni. A posztfasiszta gyökerű Olasz Testvéreket vezető Meloni az ország első női miniszterelnöke lehet, róla szóló portrénak itt olvashatják.

Meloni arra reagált, hogy Zelenszkij a Twitterén is gratulált neki a győzelemhez. Jelezte, hogy nagyra értékelik Olaszország támogatását az orosz agresszióval szemben, és termékeny együttműködésre számítanak az új olasz kormánnyal is.

A korábbi nemzeti egységkormányt vezető Mario Draghi az Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt meghozott szankciók egyik fontos támogatója volt. Az új kormány álláspontjával kapcsolatban azonban felmerültek kétségek, mivel az Olasz Testvérekkel szövetséges Liga és Hajrá Olaszország pártok vezetői, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi többször is hangoztatták, hogy nincs értelme a keménykedésnek Moszkvával szemben. Meloni viszont erősen Putyin-ellenes, Ukrajna-párti vonalat visz, a NATO-tagság mellett is kiállt.

A svéd nemzeti rendőrség vizsgálatot indított az Északi Áramlat gázvezeték szivárgása miatt, miután a stockholmi hatóságok szerint a „robbanásokat valószínűleg szándékos cselekmény” okozta. Az incidensről rendőrségi feljelentés érkezett, az ügyet a svéd ügyészség vizsgálja.

„A jogi minősítés jelenleg durva szabotázs, de ez még változhat” – mondta a CNN-nek a svéd rendőrség illetékese.

(CNN)

„Ez eléggé kiszámítható és egyben kiszámíthatóan ostoba” – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azokra a nyugati állításokra, hogy Oroszország állt az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadás mögött.

„Az Északi Áramlat 2 mindkét vezetékét feltöltötték gázzal – az egész rendszer készen áll a gázszivattyúzásra, és a gáz nagyon drága... Most a gáz a levegőbe repül” – mondta.

Peszkov szerint az incidenst ki kell vizsgálni, és a sérült vezetékek javításának ütemezése sem világos. A vizsgálathoz Dániából és Svédországból várnak információkat.

(Guardian)

Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint. Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye.

Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon – fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).

A Der Spiegel értesülése szerint a CIA éppen néhány hete figyelmeztette a német kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.

(MTI)

Az EU szerint szabotázs okozta az Oroszországból Európába tartó két nagy gázvezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 szivárgását, de nem vádolta meg közvetlenül Oroszországot – írja a BBC. Ursula von der Leyen szerint a működés szándékos megzavarása a „lehető leghatározottabb választ” vonhatja maga után. Ukrajna már korábban „terrortámadással” vádolta Oroszországot.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy szerinte a szivárgásoknak „nem lesz jelentős hatása Európa energetikai ellenálló képességére”.

Jelenleg egyik vezeték sem szállít gázt, annak ellenére, hogy mindkettőben van. Blinken sem vádolta meg közvetlenül Oroszországot – de azt mondta, hogy „senkinek sem állna érdekében”.

(BBC)

Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter kijelentette, hogy „a Balti-tengeren történt robbanások és gázszivárgás mély aggodalommal töltik el a norvég kormányt”, és megerősítette, hogy beszélt svéd és dán kollégáival. „Az együttműködés kulcsfontosságú, és Norvégia készen áll a támogatásra” – mondta.

(Guardian)

„A Casa!” vagyis haza felirattal, négy medvebocsot magához csalogató anyamedvéről posztolt egy rajzot Oroszország spanyol külképviselete a Twitteren. A karikatúra nyilvánvalóan a kedden lezárult ukrajnai „népszavazásra” utal, amelyet a nyugati országok és az Európai Unió is széles körben elítélt és csalásnak minősített.

A négy mackó valószínűleg a megszállt ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat jelképezi, amelyek „hazatérnek” Oroszország nagy anyamedvéjéhez.

Ausztria nyilatkozatban ítélte el a négy ukrán területen tartott referendumot, és az „az ukrán területek Oroszország általi annektálását igazoló illegális látszat-népszavazásnak” nevezte azt. Az osztrák külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy ez „egy újabb súlyos támadás” Ukrajna szuverenitása ellen.

A nyilatkozatban úgy fogalmaztak, hogy „Ukrajna oroszosításának erőszakos kísérletével, az elfogadhatatlan nukleáris fenyegetésekkel és a múlt héten bejelentett részleges mozgósítással az Orosz Föderáció tovább fokozza illegális agressziós háborúját”.

Izrael nem ismeri el az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban tartott népszavazás eredményét – írta a Háárec című lap szerdán. Az izraeli külügyminisztérium kedd esti közleményében bejelentette, hogy Izrael elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását és nem fogadja el az Ukrajna orosz megszállás alatt álló keleti körzeteiben lezajlott referendumok eredményét.

A lap forrásai szerint az izraeli külügyminisztériumban vita folyt arról, hogyan reagáljanak majd Oroszország bejelentésére.

Dánia védelmi minisztere szerint okkal aggódik a balti-tengeri térség biztonsági helyzete miatt. „Oroszország jelentős katonai jelenléttel rendelkezik a balti-tengeri régióban, és arra számítunk, hogy folytatják a harcot” – mondta Morten Bodskov, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést Brüsszelben.

Az Északi Áramlat 1 és 2 károsodása nem véletlen, és mindannyiunkat érint – írta a Twitteren Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell szerint minden rendelkezésre álló információ arra utal, hogy a szivárgások szándékos cselekedet eredményei. „Az európai energiainfrastruktúra szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, és erre határozott és egységes válaszlépésekkel fogunk reagálni” – írta.

A Balti-tengeren kedden jelentettek ismeretlen eredetű gázszivárgást, amelyről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó két orosz gázvezetéken keletkezett lyukak okozzák. Azóta mind a svéd, mind a dán kormány közölte: szabotázsakció történt, és bejelentették, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben.

Svédország az Északi Áramlat gázvezeték elleni feltételezett szabotázsakciót nem tekinti ellene irányuló támadásnak – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter. A gázvezetéken a lyukakat nem svéd, hanem nemzetközi felségvizeken ütötték, így nemzetközi incidensről van szó – közölte a tárcavezető a SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Azt mondta, Antony Blinken, amerikai külügyminiszter felajánlotta Washington segítségét annak érdekében, hogy kiderítsék, mi történt.

(MTI)

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője reggel elítélte az oroszok által megszállt, ukrán területeken tartott „népszavazásokat”. Josep Borrell a Twitteren azt írta, hogy a referendum „illegális” és „meghamisított az eredménye”.

„Ez Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának újabb megsértése, az emberi jogok szisztematikus megsértése közepette” – írta.

Ahogy arról keddi tudósításunkban írtunk, mindenhol csaknem 100 százalékos többségben az Ukrajnától való elszakadásra szavaztak.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a kalinyingrádi régióban újonnan mozgósított tartalékosok megkezdték a harci kiképzést az orosz Balti-tengeri flotta bázisán – írja a Reuters.

„Minden mozgósított katona megfelel a lövészetre vonatkozó előírásoknak. Emellett a behívott állampolgárok felfrissítik a fegyverek, katonai és speciális felszerelések működtetésére és karbantartására vonatkozó készségeiket” – közölte a minisztérium a Telegram-csatornáján.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6098-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4177-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán. Vonattal 10 ember, köztük 7 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ennyi időn belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

(MTI)

Ukrajna „meg fogja védeni” polgárait azokban a Moszkva által ellenőrzött régiókban, amelyek a hatóságok szerint az Oroszországgal való egyesülés mellett szavaztak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy, a Telegramon közzétett videóban. „Cselekedni fogunk, hogy megvédjük az embereinket, mind a herszoni, mind a zaporizzsjai régióban, mind a Donbaszban, mind a jelenleg megszállt harkivi régió területein, mind pedig a Krímben.”

(The Guardian)

• A „népszavazás” előzetes eredménye szerint mindenhol csaknem 100 százalékos többségben az Ukrajnától való elszakadás
• Mindkét Északi Áramlat szivárog, robbanásokat észleltek, a dán miniszterelnök szerint nem baleset történt
• Időseket és mozgáskorlátozottakat is soroznak az oroszok – a Kreml elismerte, hogy hibáznak
• Oroszország nem kérvényezi a katonaság elől külföldre menekülők kiadatását
• Duplájára nőtt Putyin mozgósítása után a határ menti forgalom Grúzia felé
• Szlovákia jóváhagyta a svédek és a finnek NATO-tagságát, Magyarország és Törökország még mindig nem
• Zelenszkij: Oroszország meg fogja semmisíteni az ENSZ-t