Két helyen is szivárog az Északi Áramlat 1 gázvezeték

Két helyen szivárog az Északi Áramlat 1 gázvezeték, jelentette be Svéd Tengerészeti Hivatal. A Reutersnek nyilatkozó hatóság szerint a szivárgások az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő cég által üzemeltetett vezeték Balti-tengeri szakaszán keletkeztek alig egy nappal azután, hogy szintén szivárgást észleltek az Északi Áramlat 2-n.

A problémát kedden reggel, a Dániához tartozó Bornholm szigethez közeli csőszakasz két, egymáshoz közel eső pontján, a svéd és a dán gazdasági övezetben fedezék fel, okát egyelőre vizsgálják. Az ügyben megszólaló hatóság szóvivője elmondta, hogy öt tengeri mérföld kiterjedésű korlátozással gondoskodnak arról, hogy egyetlen hajó se kerüljön túl közel a szivárgások helyéhez.

A gázszivárgás a tengeren azzal a veszéllyel jár, hogy nő a hajók merülési mélysége, mert a környezetükben csökken a víz felhajtó ereje, valamint robbanásveszély is fellép a víz felszínén – írta az MTI a dán energiaügynökség tájékoztatása alapján, hozzátéve, hogy a tilalmi zónán kívül a szivárgás már nem jár biztonsági kockázattal. Ezenkívül a távozó metángáznak klímakárosító hatása is van a környezetben.

Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban. Dan Jörgensen dán energiaügyi miniszter közleményében azt írta: „Tegnap szivárgást észleltek az Északi Áramlat 2 gázvezetéken. A hatóságokat most arról tájékoztatták, hogy további két szivárgás van az Északi Áramlat-1-en, amely szintén nem szállít gázt, de nyomás alatt van” – tette hozzá. Az orosz állami vállalat, a Gazprom nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

A nyugati szankciókat okolva bizonyos műszaki nehézségekért Oroszország a nyáron csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat az Északi Áramlat-1-en keresztül, majd augusztusban teljesen felfüggesztette a szállítást, ugyanakkor akárcsak az Északi Áramlat 2, úgy ez is nyomás alatt van. A hálózatot üzemeltető Nord Stream AG szóvivője példátlannak nevezte az utóbbi két napban három helyen felfedezett károkat, és hozzátette, nem lehet megbecsülni, hogy mikor állhat helyre a szolgáltatás a vezetékeken.

A norvégiai gázt Lengyelországba szállító új, tenger alatti vezetéket, a Baltic Pipe-ot, amelynek éves kapacitása 10 milliárd köbméter, a tervek szerint még kedden felavatják. Az új csővezetékről ebben a cikkünkben olvashat.

Az Északi Áramlat 2 tegnap észlelt szivárgása után ebben a cikkünkben részletesen megírtuk, hogy a dupla tengeri gázvezeték évi 55 milliárd köbméter kapacitású, és az oroszországi Leningrád megyei Kingiszepp járásában lévő Szlavjanszkaja kompresszorállomástól Németország balti-tengeri partvidékéig vezet. Előzőleg a csővezeték mindkét szálát feltöltötték gázzal, körülbelül 300 ezer köbméterrel, az állapota üzemkész, de a német hatóságok a vezeték tanúsítási folyamatát leállították, az Egyesült Államok pedig szankciós listára tette az Nord Stream 2 AG projektcéget.

A dán energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint nincs biztonsági kockázat a lezárt zónán kívül, és az incidens nem érinti a dániai gázellátás biztonságát sem, ugyanakkor, ahogy az MTI írja, a dán hatóságok a szivárgás után az ország energiaipari készültségi szintjének emelését kérték. A megemelt készültségi szint azt jelentené, hogy az energiaágazatban működő vállalatoknak óvintézkedéseket kell végrehajtaniuk az erőművekben és egyéb épületekben.