Robbanás Oroszországban: egy drón okozhatta, Kirejevszkben kráter keletkezett

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő vasárnapi Twitter-bejegyzésében azt írta, ha Belarusz a szombati bejelentésnek megfelelően orosz atomfegyvereket fogadna, az a feszültség felelőtlen fokozását jelentené, és fenyegetést jelentene Európa biztonságára. Borrell hozzátette, hogy Belarusz még mindig dönthet úgy hogy megakadályozza a dolgot, és azt is leszögezte, hogy ellenkező esetben az EU kész újabb szankciók bevezetésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este jelentette be, hogy megállapodást kötöttek taktikai atomfegyverek Belaruszban állomásoztatásáról, és azt is hozzátette, hogy Lukasenko belarusz elnök már korábban felvetette ezt a lehetőséget. Kijev az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgette az ügyben, és sürgette a G7-et, valamint az Európai Uniót, hogy figyelmeztessék a következményekre Belaruszt. Vasárnap egyébként a NATO is élesen bírálta a moszkvai vezetést „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikája miatt.

(MTI)

Három ember megsérült az oroszországi Tula régióban lévő Kirejevszkben, miután a városban valami felrobbant. A Moszkvától 220 kilométerre lévő város központjában egy kráter keletkezett, három lakóépület megsérült.

A TASZSZ orosz hírügynökség a robbanás után azt állította, hogy a krátert egy drón okozta. Az orosz rendfenntartók ukrán drónnak tulajdonítják a csapást, szerintük „egy ukrán Tu–141 Strizs pilóta nélküli drón az oka a robbanásnak”. (Guardian)

A kijevi külügyminisztérium Moszkva „újabb provokatív lépésének” nevezte azt, hogy Putyin bejelentette, Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba. Ukrajna arról beszélt, hogy az orosz lépés „aláássa a nemzetközi biztonsági rendszer teljes egészét”.

„Oroszország ismét megmutatja, hogy krónikusan képtelen a nukleáris fegyverekkel bánni. Ezek a háború megelőzésének és elrettentésének, nem pedig a fenyegetésnek a megfélemlítésnek az eszközei.”

A külügyminisztérium a nemzetközi közösségtől azt kérte, jelezzék Putyin lépésének elfogadhatatlanságát, továbbá tegyenek határozott intézkedéseket az agresszor állam nukleáris fegyvereinek bevetése ellen.

(Guardian)

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívására szólított fel Oroszország azon bejelentése miatt, miszerint taktikai atomfegyvereket telepítenek Belaruszba. Az ukrán külügyminisztérium azt írta:

„Ukrajna hatékony intézkedéseket vár a Kreml nukleáris zsarolása ellen az Egyesült Királyságtól, Kínától, az Egyesült Államoktól és Franciaországtól. Követeljük, hogy emiatt azonnal hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.”

(Guardian)

A NATO bírálta Oroszországot „veszélyes és felelőtlen” nukleáris retorikája miatt, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket fog telepíteni Belaruszba – írja a Reuters.

„A NATO résen van, figyelemmel kísérjük a helyzezet. Nem láttunk olyan változást Oroszország nukleáris helyzetében, amely saját álláspontunk kiigazítására késztetne bennünket” – mondta a NATO szóvivője hozzátéve, hogy Oroszország következetesen megszegi a fegyverzetellenőrzési kötelezettségeit, legutóbb például felfüggesztette részvételét az új START egyezményben.

Új toborzási kampányba kezdett Oroszország: az országszerte zajló kampányban a jelentkezőknek pénzügyi bónuszt és extra juttatásokat is ígérnek – írja beszámolójában az AP hírügynökség.

A felvételt meghirdető irodák egyetemekkel és szociális ügynökséggel is együttműködnek, hogy diákokat és munkanélkülieket is a katonasághoz tudjanak csábítani. Ahogy az AP írja, az újoncokat vélhetően azért keresik, mert a harcok jelenleg olyan ponton állnak, hogy mindkét fél ellentámadásokra készül, ehhez pedig emberre van szükség.

Oroszországból a háború kirobbanása után közvetlenül, és a tavaly szeptemberi részleges mozgósítás bejelentésekor is tízezrek menekültek el.

A Kreml a toborzást nem, de azt, hogy újabb mozgósítási hullámot tervezne, tagadja. Institute for the Study of War jelentéséből kiderül, hogy a toborzással vélhetően pont egy második mozgósítási hullámot szeretnének elkerülni Oroszországban. Azonban az orosz állampolgárok aggódnak, mivel több aggasztó dolog is történt az utóbbi időben. Egy moszkvai férfi arról számolt be, hogy az állami pénzből finanszírozott munkahelyén nemrég minden harcképes férfi katonai regisztrációs lapját begyűjtötték.

A Nyugat titokban szállít fegyvereket Ukrajnának, de az orosz csapatok megpróbálják ezeket szállítás közben megsemmisíteni – mondta az orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Kreml, Putyin című műsorában. Putyin az interjúban azt mondta: az orosz hadseregnek sikerül tenni ez ügyben valamit, de nem mindig, mert a fegyvereket titokban, éjszaka szállítják. Putyin arra figyelmeztetett: senki ne gondolja, hogy közömbösen, hanyagul szemlélik, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Putyin azt mondta, nagyon jelentős mennyiségről van szó, és ezek a fegyverek fenyegetést jelentenek Oroszországra, írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.

Az ukránok szerint Oroszország „nukleáris túszként” tartja fogva Belaruszt. Így reagáltak arra Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton bejelentette, Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belarusz területére. Olekszij Danilov, az ukrán biztonsági és védelmi tanács titkára szerint ez a lépés „az ország belső destabilizációja felé tett lépés”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „munkarendjétől függően” használja a Kremlben található lakását, a háború – vagyis ahogy az oroszok nevezik, a különleges katonai művelet – kezdete óta „nagyon gyakran” veszi azt igénybe – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.

Putyin korábban arról beszélt egy szombati tévéműsorban, hogy a Kremlben lévő lakásában tartotta a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott március 20-i megbeszélésének egy részét. „Munkaebédet tartottunk, majd barátságom jeléül meghívtam, hogy inkább menjünk át egy másik helyre, van itt a Kremlben egy lakásom, ahol az utóbbi időben sok időt töltök, itt dolgozom és nagyon sokszor itt is alszom. Így aztán átmentünk oda, és a kandalló mellett ülve, teát iszogatva beszélgettünk mindenféléről, kötetlenül” – mondta Putyin.

A Kreml egyik épületének számító szenátusi palota 1991 óta az orosz elnök hivatalos rezidenciája. Mivel az elnöki lakások az elnöki rezidenciának csak egy kis részét foglalják el, az egész épületet két részre lehet osztani, az egyikhez tartozik több terem és dolgozószoba: az elnök munka- és képviseleti irodája, az Orosz Biztonsági Tanács tárgyalóterme, az elnöki könyvtár és a műveleti szoba.

Az első emeleten az üzleti és egyéb megbeszélésekre szolgáló helyiségek találhatók, itt van a címerterem, a dolgozó- és előadóterem, a rajzterem, a bankett-terem, az ebédlő és a kandallóterem. A belső terekről készült fényképek alapján szinte mindegyik helyiségben van egyébként kandalló. Míg a szobák közül néhányba viszonylag rendszeresen bemehetnek az újságírók, vannak olyanok is, amelyekbe csak ritkán engednek be kamerákat, 2005-ben Putyin például a kandallóteremben fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert.

Nem tudni, mennyire pontos az, ami ezen a térképen látható (a háborúról eleve nagyon kevés független forrásból ellenőrizhető adat van), mindenesetre összességében elég jól szemlélteti azt a több hónapja tartó ádáz küzdelmet, ami Bahmut körül zajlik. A Wagner-csoport vadul és irtózatos veszteségek árán próbálja körülzárni a várost az orosz reguláris erők támogatásával, az ukránok pedig kitartóan védekeznek, és csak nagyon lassan vonulnak vissza, egy-egy területen pedig átmeneti győzelmek, és veszteségek miatt mozog előre-hátra a front.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint nincs jele annak, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne. Így reagáltak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton bejelentette, Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belarusz területére. A Pentagon figyeli az oroszokat, de szerintük semmi sem indokolja, hogy az amerikaiak változtassanak a saját stratégiai nukleáris álláspontjukon. (MTI)

A brit hírszerzés legfrissebb infói szerint március eleje óta Oroszország már legalább 71-szer vetett be iráni gyártmányú Sahed drónokat Ukrajnában. Februárban tartottak kéthétnyi szünetet az ilyen drónok használatában, ami a britek szerint azt jelenti, Oroszország valószínűleg utánpótlásokat is kap ezekből.

A dróntámadásokat Oroszország valószínűleg két helyről indítja: a keleten lévő Krasznodari területéről és az északkeleti Brjanszki területről. Így több ukrán területet tudnak célba venni.

Korábban amerikai szakértők is arról számoltak be, hogy iráni szakértők jártak a Krímben kiképzést tartani a drónok kezelésével gondban lévő orosz katonáknak. Teherán tagadja, hogy Moszkvának szállította volna a drónokat, Oroszország pedig tagadta, hogy iráni drónokat használtak volna Ukrajna ellen. Szerda este egy orosz csatorna élő beszélgetős műsorában ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium egyik intézetének katonai szakértője azt hitte, még nincs élő adásban, és elszólta magát az iráni drónokról.

• Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban bejelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belarusz területére.
• Az orosz parlament elnöke a Putyin ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróság betiltását javasolta.
• A brit védelmi minisztérium jelentése szerint elakadt az orosz előrenyomulás a kelet-ukrajnai Bahmutnál.
• Az ukrán Déli Parancsnokság közölte, hogy az oroszok nem vonultak ki a Herszon megyei Nova Kahovkából, csak tömeges rotációt hajtottak végre a Dnyeper folyó mentén fekvő városnál.
• Recep Tayyip Erdoğan török elnök telefonon köszönte meg Putyinnak a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbítását.
• Több mint ötezer orosz elítélt kapott kegyelmet, miután zsoldosként leszolgálták a hat hónapjukat a Wagner-csoportnál.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, addig nem kezdhetik meg a várt ellentámadást, amíg nem kapnak több fegyvert a nyugati szövetségeseiktől.

A szombati híreket itt tudja visszaolvasni.