Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kezdheti meg az Oroszország elleni ellentámadást, amíg a nyugati szövetségesek nem adnak nekik több katonai támogatást. A japán Jomiuri Sinbun lapnak adott interjújában azt mondta, hogy a kelet-ukrajnai helyzet nem túl jó. „Várjuk, hogy a partnereinktől megérkezzen a lőszer” – mondta.

Amikor a várható ellentámadásról kérdezték, azt mondta: „Még nem kezdhetjük el, tankok, tüzérség és a nagy hatótávolságú HIMARS-rakéták nélkül nem küldhetjük katonáinkat a frontvonalra”. Hozzátette: „Ha megvan a politikai akarat, akkor megtalálják a módját, hogyan segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és nem várhatunk.”

(BBC)

A Szovjetunió 1991-es felbomlása után több ezer nukleáris robbanófej maradt az újonnan függetlenné vált országokban: Belaruszban, Kazahsztánban és Ukrajnában. Egészen 1994-ig Ukrajnában volt a világ harmadik legnagyobb atomfegyver-készlete, ugyanakkor az országban tartott atomfegyverek indítókódjait Oroszországban őrizték, így az ukránok, ha akarták se tudták volna önállóan használni ezeket a fegyvereket.

A furcsa helyzet rendezéséről leginkább az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ernyője alatt tárgyaltak, aminek a NATO- és a volt szovjet tagállamok is a tagjai. A tárgyalások három évig tartottak, a vitás kérdésekről végül 1994. december 5-én, a magyar fővárosban aláírt Budapesti Memorandumban egyeztek meg, a megállapodásról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az egyezményben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország hat pontban biztosította Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán politikai függetlenségét és szuverenitását, cserébe a három állam csatlakozott az 1968-as atomsorompó-szerződéshez, és vállalták atomfegyvereik leszerelését. Az atomfegyverek Oroszországba való átszállítása 1996-ig tartott, azóta orosz nukleáris fegyvereket nem tároltak más ország területén. Egészen mostanáig, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szombaton megjelent interjúban kijelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belarusz területére.

Mivel a Budapesti Memorandumban foglaltaknak nincs jogi következményük, csak szándéknyilatkozatnak számítanak, nem is lehet annak megszegését jogi fórumon számonkérni Oroszországon.

Oroszország megállapodást kötött Belarusszal, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Belarusz területére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok is nukleáris fegyvereket állomásoztatott európai szövetségesei területén.

Putyin egyértelművé tette, hogy Oroszország nem ad át taktikai atomfegyvereket Belarusznak. „Alapvetően ugyanazt tesszük, amit ők (az USA) már évtizedek óta. Bizonyos országokban rendelkeznek taktikai atomfegyverekkel, és hordozókat készítenek elő, és kiképzik a saját személyzetüket” – mondta az orosz elnök.

Putyin azt is mondta, Alekszandr Lukasenko belarusz elnök már régóta felvetette a taktikai atomfegyverek állomásoztatásának lehetőségét. „Megállapodtunk Lukasenkóval, hogy taktikai atomfegyvereket helyezünk el Belaruszban anélkül, hogy megsértenénk az atomsorompó-szerződést” – mondta az orosz elnök. Hozzátette: már tíz, taktikai nukleáris fegyverek szállítására alkalmas repülőgépet telepítettek Belaruszba.

Az orosz elnök elmondta, hogy Oroszország átadta Belarusznak az Iszkander típusú rakétarendszert is. „Ez is hordozója lehet a taktikai nukleáris fegyvereknek. Április 3-tól megkezdjük a személyzet kiképzését, július 1-jén pedig befejezzük a taktikai nukleáris fegyverek speciális tárolójának építését Belaruszban” – mondta Putyin a Pavel Zarubin újságírónak adott interjújában.

Putyin emellett ígéretet tett arra, hogy Oroszország a következő három évben több mint 1600 harckocsit fog gyártani vagy korszerűsíteni. „A háborús uszítók 420 vagy 440 harckocsit terveznek Ukrajnába küldeni. Ez idő alatt mi több mint 1600-at fogunk gyártani vagy korszerűsíteni. Az orosz hadsereg harckocsijainak összlétszáma háromszorosa lesz az Ukrán Fegyveres Erők harckocsijainak. Sőt, több mint háromszorosa. A repülőgépekről még csak nem is beszélve. Ott tízszeres a különbség” – mondta az orosz elnök.

A hadászati (stratégiai) és harcászati (taktikai) atomfegyverek közötti különbségről ebben a cikkben írtunk részletesen. Röviden összefoglalva: a nagy hatóerejű stratégiai atombombákat a hátországban található stratégiai célpontok – például katonai támaszpontok, főhadiszállások – ellen vetik be, hogy harcképtelenné tegyék, vagy megadásra kényszerítsék az ellenfelet. A kisebb hatóerejű harcászati atombombákat ezzel szemben a hagyományos rakétákhoz és bombákhoz hasonlóan harctéri használatra tervezték.

(TASZSZ, Interfax)

Az oroszországi Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa az „Emberi Jogok Védelmezője” címmel tüntette ki Ramzan Kadirov csecsen elnököt – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az indoklás szerint Kadirov „az állampolgárok alkotmányos jogainak és szabadságjogainak védelmében nyújtott kiemelkedő szolgálataiért, a csecsen nép nemzeti érdekeinek védelmében tanúsított bátorságáért és helytállásáért, a hagyományos értékek iránti elkötelezettségéért, valamint a kötelességtudathoz való hűségéért” kapta az elismerést.

Hasonló kitüntetést kapott Ramzan Kadirov édesanyja, Aimani Kadirova, míg a 2004-ben robbantásos merényletben meggyilkolt édesapja, Ahmad Kadirov posztumusz kapta meg a kitüntetést.

A Csecsenföldet 2007 óta irányító Ramzan Kadirovot sokan vádolják tömeges jogsértésekkel, köztük kínzásokkal, emberrablásokkal, eltűnésekkel, bírósági eljárás nélküli kivégzésekkel, politikai ellenségei meggyilkolásával és a homoszexuálisok üldözésével. Kadirov több mint harminc magas állami kitüntetéssel rendelkezik – írja a Szabad Európa.

Az orosz csapatok március 23-i mozgása a Herszon megyei Nova Kahovka térségében „tömeges rotáció volt, nem pedig kivonulás”, ahogyan arról korábban több helyen beszámoltak – közölte Natalja Humenjuk, az ukrán Déli Parancsnokság szóvivője.

Két nappal korábban az ukrán fegyveres erők vezérkara cáfolta azt az eredeti jelentést, miszerint „az orosz hadsereg minden egysége” kivonult az oroszok által megszállt városból. Nova Kahovka a Dnyeper folyó keleti partján fekszik, itt található a Nova Kahovka-i vízerőmű.

Miután az ukrán erők novemberben elfoglalták Herszon városát és a Dnyepertől nyugatra eső területeket, az orosz csapatok a folyó keleti partjára szorultak vissza, ahonnan azóta is folytatják az ukrán erők lövését. Amikor az oroszok visszavonultak a térségben, felrobbantották az összes átkelőt a folyón, így a Nova Kahovka-i erőmű gátját is.

(Sky News)

Több mint ötezer bűnöző kapott kegyelmet, miután lejárt az Ukrajna ellen harcoló orosz Wagner zsoldoscsoportban kötött szerződésük – közölte szombaton Jevgenyij Prigozsin, a szervezet alapítója, írja a Sky News.

A Wagner-csoportba Prigozsin több ezer férfit toborzott börtönökből, felajánlva nekik a szabadság lehetőségét, azért, hogy Ukrajna legveszélyesebb csatáiban harcoljanak. A csoport tagjai nagy szerepet vállaltak az ukrajnai háborúban, miután az orosz hadsereg tavaly sorozatos vereségeket szenvedett.

Tayyip Erdoğan török elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megköszönte neki a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításakor tanúsított „pozitív hozzáállását” – közölte szombaton a török elnökség, írja a Guardian.

A török elnök nemrégen jelentette be, hogy Oroszország és Ukrajna megegyezett a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodás meghosszabbításáról. Az ukrán fél szerint 120, az oroszok szerint 60 nappal toldották meg az egyezség hatályát.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.

Erdoğan a szombati telefonos megbeszélésről azt mondta: szóba került még a török–orosz kapcsolatok javítása, és az ukrajnai háború is. Erdoğan hangsúlyozta: az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust minél hamarabb tárgyalásokkal kell lezárni – jelentette a Reuters.

Új-Zéland külügyminisztere, Nanaia Mahuta kínai kollégájával, Csin Ganggal folytatott megbeszélésén aggodalmát fejezte ki Kína oroszbarát politikája miatt, írja a Guardian.

Mahuta szerdán kezdődött négynapos útja volt az első, hogy 2018 óta új-zélandi külügyminiszter járt Pekingben. Kellemetlen időpontban érkezett azonban, tekintve, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök ezen a héten találkozott Vlagyimir Putyinnal. Közben a Nemzetközi Büntetőbíróság közölte: bíróság elé akarja állítani az orosz elnököt háborús bűnök elkövetése miatt. A hírek szerint a két elnök egymást dicsérte és a közös barátságukról beszélt a találkozón.

Az ukrajnai háborúról Mahuta elmondta: kormánya elítéli Moszkva illegális invázióját.

Oroszország támadása a kelet-ukrajnai Bahmut városa ellen elakadt – állítja a brit védelmi minisztérium, írja a Guardian. Ez valószínűleg elsősorban az oroszok kimerültségének eredménye, de Ukrajna is súlyos veszteségeket szenvedett itt. A minisztérium szerint az orosz helyzetet valószínűleg rontotta az „orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoport közötti feszültségek”.

A brit minisztérium szerint Oroszország valószínűleg a Bahmuttól délre fekvő Avdijivka és az északi Kremina-Szvatove területek felé helyezte át a figyelmet – olyan helyekre, ahol Oroszország valószínűleg csak a frontvonal stabilizálására törekszik.

Ez azt sugallja, hogy Oroszország az általános offenzívára tett kísérletek eredménytelensége után visszatér a defenzívebb műveleti tervhez.

Ukrajna hamarosan ellentámadásba kezd Bahmutnál. Ezt az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij jelentette be korábban, aki szerint Oroszország Wagner-zsoldosai jelentős erőket veszítenek, és lassan elfogy az erejük.

Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak – írta hivatalos közösségi oldalán Szijjártó Péter péntek este, miután Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkár-helyettesével meetingelt.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy miközben 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogadunk be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, aközben Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.

Azt is hozzátette, hogy 2015 óta Ukrajnában számos olyan jogszabály született, amelyek lépésről lépésre sértették meg és csökkentették az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó kisebbségi jogokat.

„Az elmúlt nyolc évben folyamatosan kaptuk az ígéreteket az ukrán hatóságoktól, hogy meg fogják oldani ezt a problémát, azonban valójában nem tettek semmit”

– írta Szijjártó Péter.

Ilze Brands Kherisnek, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkár-helyettesének azt mondta, hogy „világossá tettem, hogy Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak”.

(MTI, Fotó: Szijjártó Péter / Facebook oldala)

Az orosz parlament elnöke szombaton javasolta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tevékenységének betiltását, miután a bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin elnök ellen háborús bűnök elkövetése miatt, írja a Reuters.

Vjacseszlav Vologyin, Putyin szövetségese azt mondta, hogy módosítani kell az orosz jogszabályokat, és meg kell tiltani az ICC minden tevékenységét Oroszországban. Emellett meg kell büntetni azokat, akik „segítséget és támogatást” nyújtanak az ICC-nek. Az ICC-nek Oroszországon belül nyújtott bármilyen segítség vagy támogatás a törvény szerint büntetendő – mondta.

Az ügy előzménye, hogy az ICC március közepén elfogatóparancsot adott ki, amelyben Putyint háborús bűncselekmények elkövetelésével vádolja azért, mert több száz ukrán gyereket deportálhattak Oroszországba. A testület szerint alapos okkal feltételezhető, hogy Putyint egyéni büntetőjogi felelősség terheli.

Orosz tisztviselők figyelmeztettek, hogy minden kísérlet Putyin letartóztatására a világ legnagyobb atomhatalma elleni hadüzenetnek számítana.

Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kiállt az önkényuralmi rendszerek ellen. Biden a kanadai fővárosba látogatott néhány nappal azután, hogy Kína és Oroszország vezetői moszkvai csúcstalálkozót tartottak, írja a Guardian.

A Reuters jelentése szerint a képek, amelyeken Biden és Trudeau pénteken Ottawában egymás mellett állva jelentett be megállapodásokat, ellenpontot jelentettek a napokkal ezelőtti moszkvai jelenettel szemben.

Ott ugyanis a kínai elnök, Hszi Csin-ping és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szorosabb kapcsolatokat ígért, miközben Oroszország Ukrajna ellen háborúzik. A Trudeau-val tartott közös sajtótájékoztatón Biden megkérdőjelezte Kína és Oroszország együttműködését, megjegyezve, hogy Kína nem szállított fegyvereket Oroszországnak. Biden elmondta, hogy az USA bővítette szövetségeit, többek között a NATO-val, Dél-Koreával és Ausztráliával is.

Biden a kanadai parlament előtt felszólalva azt mondta, hogy a két ország a NATO tagjaként „a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni”. Trudeau a sajtótájékoztatón azt mondta: „Ma megerősítettük, hogy határozottan támogatjuk az ukrán népet, amely megvédi magát Putyin brutális inváziójával szemben.”

• Ukrajna hamarosan ellentámadásba kezd Bahmutnál.
• Dezertálásért hat és fél év börtönre ítéltek egy orosz biztonsági tisztet.
• A Kreml figyelemmel kíséri az Északi Áramlat mellett talált tárgyat.
• Elismerte Ukrajnát az Európa Tanács a korrupció elleni harcban.
• Megfigyelőrendszert húznak fel a litvánok a belarusz határra.
  

A pénteki híreket itt tudja visszaolvasni.