Az ukrán védelmi miniszter is tagadja, hogy Ukrajnának köze lenne az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióhoz

Kedden két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) és a Die Zeit című hetilap közös cikkben írt arról hogy a hírszerzési információk azt mutatják, hogy az Északi Áramlat elleni 2022. szeptemberi szabotázsakciót egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből – írja az MTI.

A vizsgálat jelenlegi állásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A sajtó értesülései szerint hajó kapitányából, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. A cikkekből az sem derül ki, hogy ki adhatott megbízást a robbantásokra.

A The New York Times szerdán szintén amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.

Az ukrán védelmi miniszter tagadta, hogy az országának bármi köze lenne az Északi Áramlat elleni tavaly szeptemberi szabotázshoz, a német védelmi miniszter pedig azt nyilatkozta, „elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból”.

A Guardian azt írja, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az uniós védelmi miniszterek stockholmi találkozója előtt a sajtónak azt mondta: „Az ukrán kormánynak nem volt köze az Északi Áramlat gázvezetékek tavalyi szabotázsához a Balti-tengeren. Ez nem a mi tevékenységünk”.

Szerda reggel Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak a Twitteren azt írta: „Bár szívesen gyűjtöm az ukrán kormányról szóló mulatságos összeesküvés-elméleteket, azt kell mondanom: Ukrajnának semmi köze a balti-tengeri szerencsétlenséghez, és nincs információnk »Ukrajna mellett álló szabotázscsoportokról«”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz állami RIA hírügynökségnek azt nyilatkozta, értetlenül állnak a médiabeszámolók előtt, nem világos ugyanis, az amerikai tisztviselők hogyan feltételezhetnek bármit is a támadásokról vizsgálat nélkül – írja a Guardian. Peszkov hozzátette, Oroszországot továbbra sem engedik betekinteni a vizsgálat részleteibe, csak „néhány nappal ezelőtt” kaptak feljegyzéseket a dán és svéd hatóságoktól.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken tavaly szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Már a rongálódások után felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt, de csak november közepén igazolódott be, mert robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén.

Boris Pistorius német védelmi miniszter a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak szerdán azt nyilatkozta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan „hipotetikus” kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát – írja az MTI.

A Balti-tenger mélyén futó vezetékrendszer elleni robbantások Ukrajnába vezető nyomairól szóló értesülésekkel kapcsolatban rámutatott: az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni – tette hozzá a miniszter.

Az Északi Áramlat-1 2012 óta működött, az Északi Áramlat-2 kiépítését 2021-ben fejezték be, és el is indították az üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány 2022. február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Moszkva ezért csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentett, majd augusztusban, a robbantások előtt pár héttel teljesen leállította a szállítást.

2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból. A kormányzati adatok szerint a teljes németországi földgázfelhasználás 55 százalékát kitevő orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával és a földgázszállítási infrastruktúra bővítésével. Az első számú importpartner – azaz Oroszország – helyére Norvégia lépett, és felépítették a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas első három tengeri terminált. Németország így néhány hónap alatt függetlenné vált az orosz földgáztól.

Az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantásokról itt írtunk részletesebben.