Rommá lőtt városok, tízmillió menekülő, gazdasági válság – ezt hozta a háború első hónapja

Ez történt a hadszíntéren

• Oroszország február 24-én hajnalban támadta meg Ukrajnát, és kezdte meg invázióját az orosz hadsereg. Vlagyimir Putyin orosz elnök ekkor „különleges katonai hadműveletről” beszélt, amelynek a megfogalmazása szerint Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása a célja. Utóbbi kijelentését nehéz értelmezni, de elemzők szerint nagyjából annyit jelent, hogy a jelenlegi ukrán kormányt oroszbarátra cserélje le. Orosz erők hónapok óta gyakorlatoztak az ukrán határok közelében, de azután vált még élesebbé a helyzet, hogy Putyin február 21-én elismerte a kelet-ukrajnai szakadár (azaz oroszbarát) terület függetlenségét. Az egykor komikusként induló Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot hirdetett, és ellenállásra biztatta a polgárokat.
• Az orosz támadások rakétacsapásokkal, tüzérségi ágyúzással indultak, és az oroszok állítása szerint az ukrán katonai infrastruktúrát célozták, de eközben rengeteg felvétel van kezdettől lakóházak, civil épületek ágyúzásáról, rakétázásáról. Az ukrán légvédelem és légierő óriási károkat szenvedett már az első órákban, de teljesen azóta sem sikerült kiiktatniuk az oroszoknak, ami a villámháborús elképzeléseiket is romba döntötte. A pár napra tervezett akció már egy hónaposra nyúlt, és nem látszik, hogy gyorsan lezárulna ez a háború.
• Az oroszok több irányból támadták meg Ukrajnát, előrenyomulásuk keleten volt sikeresebb, de ostromolnak a Fekete-tenger partján ukrán városokat, és északról, Belarusz felől is behatoltak orosz csapatok, illetve érkeztek onnan légicsapások. Az orosz bombázás, ágyúzás egyre többször ért polgári létesítményeket, az ENSZ óvatos becslése szerint is ezer körül van a civil áldozatok száma, de ennek akár a sokszorosa is elképzelhető. A két harcoló fél többször megegyezett abban, hogy az ostrom alatt lévő városból humanitárius folyosót nyitnak a civil menekülőknek, de ukránok szerint tűzszünet alatt is rendszeresen lövik ezeket az oroszok.
• Négy héttel az invázió kezdete után az ukrán erők, önkéntesek ellenállásával a front legnagyobb részén úgy tűnik, hogy állóháború alakult ki, és több helyen ukrán ellentámadásokról is érkeztek hírek. Az oroszok logisztikai nehézségeiről itt írtunk részletesebben.
• Több ostromlott településen jelöletlen sírokba temetik az áldozatokat, de ahol még van idő rendes temetésre, már ott is kifogyóban van a koporsó, ahogy az például kiderült Nyilas Gergely és Huszti István, a Telex tudósítóinak mikolajivi riportjából. A Telex több stábbal is tudósított és tudósít Ukrajnából, összes helyszíni riportunkat itt olvashatják vissza.
• A Fekete-tenger partjához közel fekvő Mikolajiv folyamatosan kapja a bombatámadásokat, több mint százan haltak meg, amikor eltaláltak egy laktanyát az oroszok, de a legádázabb harcok az Azovi-tengernél található Mariupolnál alakultak ki, ahol lassan a földdel egyenlővé teszik a várost. Heves harcok dúlnak a Kijev bekerítése miatt fontos Csernyihivnél és Zsitomirnál, és az ukrán fővárost is rendszeresen tűz alá veszik, és már nyugat-ukrajnai városok, mint Ivano-Frankivszk vagy Luck katonai létesítményei is kaptak találatot. Az oroszok végső célja Kijev lehet, hogy megadásra bírják az ukránokat, de szakértők szerint a fővárost nem lesznek képesek bevenni.
• A háború a valódi csataterek mellett a kibertérben is zajlik, az ukránok önkéntesekből állítottak össze egy egységet, de például az Anonymous nevű hekkercsoport is indított támadást orosz kormányzati honlapok ellen.
• A háború elején a nukleáris katasztrófa lehetősége is felmerült. Először akkor, amikor az oroszok a csernobili atomerőmű és nukleáris hulladéklerakó ellen indítottak támadást, majd következett a zaporizzsjai erőmű, amelynek egyik melléképülete találatot is kapott. Az oroszok átvették a létesítmények feletti ellenőrzést. Az eddig ismert adatok szerint egyik létesítménynél sem mértek szivárgást vagy megnövekedett radioaktivitást.
• Zelenszkij szinte napi kapcsolatban van nyugati vezetőkkel, emellett gyakran ad ki videoüzeneteket is. Szinte naponta szólítja fel a világot, hogy a NATO-nak légtérzárlatot kéne elrendelnie. Az észak-atlanti szövetség ezeket a kéréseket figyelemmel kívül hagyta, nem akar aktívan beavatkozni a háborúba. Putyin már a háború első napján megfenyegette a világot, azt mondta, soha nem látott következményei lesznek annak, ha bárki belép harmadik félként a háborúba. Atomfegyverekhez azért valószínűleg még ő sem merne nyúlni.
• Az ukránok ezzel együtt rendszeresen kapnak fegyverszállítmányokat a Nyugattól, többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, a balti államok és Csehország is juttatott már fegyvereket Ukrajnának, amivel az csökkentheti hátrányát Oroszországgal szemben a harci képességek terén. Míg az ukránokhoz a világ minden részéről érkeznek önkéntes katonák, például a kanadai mesterlövész Wali, addig a hírek szerint az oroszok Szíriában toboroztak embereket a seregükbe.
• Az ukránok és oroszok többször is tárgyaltak egymással, az online alkalmak mellett többször személyesen is leültek egymással delegációk, de komoly eredményeket nem tudtak elérni sem Belaruszban, sem Törökországban. Zelenszkij többször hangoztatta, hogy tárgyalna Putyinnal, de eddig ez nem jött össze, pedig az ukránok már abba is belemennének, hogy az eddigi formában feladnák NATO-csatlakozási terveiket.

A háború hatása a magyar politikára

• A háború kitörése után a magyar kormányból először Szijjártó Péter külügyminiszter reagált, majd Orbán Viktor is elítélte az orosz katonai fellépést, de már ekkor nyilvánvalóvá tette, hogy a lehető legtávolabb akar maradni a konfliktustól, mert félti a rezsicsökkentést, ami az oroszoktól érkező gázon alapul. A kormány kommunikációs stratégiájáról itt írtunk bővebben. Orbán egyébként egy március eleji kormányzati közlés szerint Putyinnal nem beszélt az invázió óta, Zelenszkijjel igen.
• A háború gyorsan az országgyűlési választások kampányelemévé is vált. A Fidesz Márki-Zay Péter egyik nyilatkozata alapján azt próbálja ráhúzni az ellenzékre, hogy az magyar katonákat akar küldeni a háborúba, miközben Orbán stratégiai nyugalomra hivatkozva azt mantrázza, hogy ki kell maradnunk a háborúból.
• Ezzel szemben az ellenzéki összefogás szerint április 3-án az is lesz a kérdés, hogy kelet vagy nyugat között döntünk a választásokon. Szerintük Orbán Putyin-tanítvány, és továbbra is oroszbarát politikát folytatna, ha nyerne a választásokon.
• A magyar távolságtartó magatartás már feszültségeket is okozott a külkapcsolatokban. Egyrészt az ukrán külügyminiszter és a budapesti nagykövet fogalmazott meg éles kritikát Magyarországgal szemben, utóbbi üzenete szerint „stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz”, de a V4-ek többi országával is volt már súrlódás.
• A hagyományosan szövetségesnek számító lengyelek jóval kritikusabbak az oroszokkal szemben, a Nyugat legerősebb támaszai lettek a háborús helyzetben a térségben, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes pedig nemcsak fegyvereket, de már békemissziót is küldött volna Ukrajnába. A lengyelországi tiszteletbeli magyar konzul lemondott, a március 15-én Budapesten beszédet mondó – igaz, pártpolitikai alapon amúgy is hagyományosan Orbán-kritikus – Donald Tusk szerint pedig Orbánban már a leginkább putyinbarátabb vezetőt látják Európában.
• Amikor a szlovén, lengyel, cseh miniszterelnökök Kijevbe vonatoztak, Orbán nem tartott velük, és orosz diplomatákat sem utasított ki Magyarország, ellentétben a lengyelekkel, vagy a szlovákokkal.

Már tízmillióan hagyták el az otthonaikat

• A háború humanitárius katasztrófával is együtt jár, pár órával az első orosz támadások után tízezrek keltek útra, hogy elhagyják Ukrajnát. Egy hónap alatt a becslések szerint 3,5 millió menekült hagyta el Ukrajnát, míg 6,5 millióan az országon belül változtattak lakhelyet. A leginkább ostromlott városok többségében gyakorlatilag megszűntek a közszolgáltatások, áram- és ivóvízellátási zavarok vannak, nincs fűtés és élelmiszerhiány van, amelyet többek között Magyarországról is indított segélyszállítmányok sem tudnak ellensúlyozni.
• A menekülő ukránok Lengyelország, Románia és Magyarország felé hagyják országukat. Hazánk már az első naptól kezdve rengeteg menekültet engedett be, több mint félmillió ukránról tudni.
• Az ukrán közutakon is óriási forgalom alakult ki, de üzemanyag-ellátási problémák miatt is, a nagyobb városokból a vonat lett az elsődleges menekülési eszköz. Tudósítóink tömegjelenetekről számoltak be Kijevből és Lvivből is, és a határállomás Záhonyban is hatalmas volt a tumultus.
• A belső menekültek közül sokak a még biztonságos Kárpátalján maradtak, maradnak, többek között Beregszász és Ungvár is megtelt menekültekkel.
• A menekültek közül sokan csak tranzitországként tekintenek Magyarországra, de vannak, akik több napot töltenek itt, vagy le is telepedhetnek. A kormány egyébként menedéket, biztonságot és munkát ígért nekik, és a menedékes státuszt is megteremtette. Az elmúlt hetekben a Keleti pályaudvar volt a budapesti menekültellátás forrópontja, míg ezt a szerepet mostanra a BOK-csarnok vette át, de civilek is sok menekültet fogadtak be saját lakásaikba, házaikba.

A háború gazdasági hatásai

• Ahogy elkezdődött a háború, a tőzsdék is bezuhantak, az arany ára pedig hétéves csúcsra ugrott, de ezek csak első, sokkszerű reakciók voltak a gazdaságban.
• A Nyugat az orosz háború elleni válaszként több lépésben szankciókat hirdetett, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már a háború első napján kemény gazdasági válaszlépéseket jelentett be. A legnagyobb orosz bankokat és vállalatokat kitiltották az európai és amerikai pénzpiacokról, lekapcsolták a SWIFT-ről, egy részüknek zárolták a vagyonát, súlyos technológiai exportkorlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben, és számos oligarcha vagyonát zárolták, és még az Európai Unió légterét is lezárták az oroszok elől.
• A szankciók első látványos jele Magyarországon a Sberbank összeomlása volt.
• Oroszországot számos szankció sújtotta, de Európa nem bolygatta az orosz energiaexportot, hiszen akkora a gázfüggése, hogy a piacok összeomlását hozta volna, ha felrúgják ezeket a szerződéseket is.
• Az országok mellett cégek is egymás után jelentettek be szankciókat, illetve kivonulásukat Oroszországból. Többek között ruházati világmárkák, technológiai szolgáltatók, autóipari szereplők jelentették be korlátozásokat, amelyeket egy átlagos orosz polgár is a bőrén érezhet.
• Ha elhúzódik a háború, azt a világ gazdasága is meg fogja érezni. A koronavírus-járvány hatásaként eddig is akadoztak az ellátási láncok, de még erősebb zavarok jöhetnek. Több nyersanyag ára évtizedes csúcsra nőtt, főleg fémeké, az orosz és ukrán gabonexport kiesését is mindenki megérezheti, hiszen a legnagyobb kereskedőkről van szó. Ukrajna helyzete a csipgyártásra is hathat, mert az ahhoz szükséges neongáz egyik fő előállítója, de az autóiparban is okozhat fennakadásokat.