Orosz csapatok szálltak le Harkivban, Mariupolt teljesen körbezárhatták, Biden kitiltja az orosz gépeket az USA légteréből

Az illetékes minisztériummal, a katasztrófavédelemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a karitatív szervezetekkel is egyeztetett a pécsi önkormányzat, hogy felkészüljenek az Ukrajnából érkező menekültek ellátására. Pécsre az állam által szervezett módon érkeznek majd a menekültek, fogadásukra az önkormányzat az Expo Centerben alakított ki fűthető fogadóállomást. Elszállásolásukról a katasztrófavédelem fog gondoskodni, élelmezésükről az önkormányzat és pécsi civil szervezetek, önkéntesek segítségével. Jelentkezni a Civil Közösségek Házánál a +36202637659 telefonszámon, illetve az onkentespecs@gmail.com email címen lehet. További információk a segítségnyújtás és az adományozás lehetőségeiről a polgármesteri közleményben olvashatók.

Az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetést adott ki a kijevi lakosoknak, hogy az ukrán fővárosban lévő célpontok elleni támadásokra készül. Kedd délután kiadott közleményükben az orosz tisztviselők közölték, hogy erőik magas precizitású csapásokat készülnek mérni több fontos ukrán katonai célpont ellen, amelyek Kijevben találhatók. Név szerint említik például az Ukrán Biztonsági Szolgálat technológiai központjait.

„Felszólítjuk azokat az ukrán állampolgárokat, akiket nacionalisták Oroszország elleni provokációkra használnak fel, valamint az adótornyok és -állomások közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonukat” – tette hozzá a közlemény, amely szerint hírszerzési, illetve infokommunikációs célpontok is szerepelnek a listán.

A tisztviselők azt állították, hogy a csapásokat azért hajtják végre, hogy „megakadályozzák az Oroszország elleni információs támadásokat”. (BBC)

Kanada a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordul, hogy a testület vizsgálja ki, Oroszország követett-e el emberiesség elleni és háborús bűnöket Ukrajnában – jelentette be kedden a kanadai külügyminiszter. Mélanie Joly Genfben beszélt erről újságíróknak, miután több kollégájával együtt tüntetőleg kivonult Szergej Lavrov orosz külügyminiszter videón keresztül elmondott beszédéről, írja az MTI. Az ICC főügyésze előző nap jelentette be, hogy a bíróság jóváhagyását kéri, hogy vizsgálatot indíthasson.

Karim Khan főügyész szerint alapos ok van azt gondolni, hogy háborús bűncselekményeket és emberiesség elleni bűnöket is elkövettek a 2014 óta tartó kelet-ukrajnai harcokban, de azt is vizsgálni kívánja, hogy a csütörtökön kitört orosz–ukrán háborúban követtek-e el ilyeneket bármelyik oldalon. Most gyűjtik össze a bizonyítékokat, ennek végén dönthetnek majd úgy, hogy ha megalapozott a gyanú, akkor konkrét gyanúsítottak ellen vádemelési javaslatot tesznek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a genfi leszerelési konferencián háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Oroszországot azt állítva, hogy az orosz erők városokat lövetnek, és óvodákat, lakóépületeket, kórházakat, gyermekotthonokat, buszokat és mentőautókat vesznek tűz alá. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak kedd reggel szintén azzal vádolta meg Oroszországot, hogy államigazgatási központokat és lakóépületeket lövet, hogy pánikot keltsen és civilekkel végezzen. A Kreml visszautasította a vádakat, miszerint Oroszország háborús bűnöket követne el.

Dmitrij Medvegyev, aki 2008 és 2012 között Oroszország elnöke volt, és Vlagyimir Putyin szoros szövetségesének számít a mai napig, Twitteren reagált fenyegető hangnemben a francia gazdasági miniszter keddi kijelentésére. Bruno Le Maire szerint ugyanis „teljes gazdasági háborút” indítanak Oroszország ellen. Medvegyev válaszában élesen rendre utasította a minisztert („Vigyázz a nyelvedre!”), majd felidézte, hogy a történelem során gyakran előfordult, hogy gazdasági háborúkból igaziak lettek.

Az MTI tudósítása alapján Le Maire nyilatkozata egybevág a francia elnöki hivatal hétfői kijelentéseivel, amely szerint a nyugati szankciók célja az, hogy megemelje a háború költségeit Putyin számára. Az Élysée szerint a szankciók „jobban fájnak” az orosz elnöknek, mint azt ő előre gondolta.

Miután – szombaton az LMP a Médiatanácshoz fordult, hogy vizsgálják ki, az MTVA M1 csatornáján múlt csütörtökön elhangzó, az orosz agresszióért lényegében Ukrajnát felelőssé tevő beszélgetések mennyiben felelnek meg a közszolgálatiságnak, a pártatlan, elfogulatlan tájékoztatásnak, – Polyák Gábor, az összellenzék médiaprogramjának kidolgozásáért felelős szaktanácsadója pedig azt kérte a Médiatanács elnökétől, hogy azonnal távolítsa el az MTVA vezérigazgatóját, Papp Dánielt, – ráadásul hétfőn az ellenzéki pártok a közmédia elfogultsága miatt a választásokat megfigyelő EBESZ-hez fordultak, mert szerintük elfogadhatatlan, hogy a közmédia és a kormányközeli média „szerepet vállal a putyini háborús propaganda terjesztésében”, végre megszólalt a Médiatanács is.

Friss közleményükben azt írták, „az elmúlt napokban politikai szereplők irányából súlyos kritika érte a közszolgálati médiát és a média más szereplőit. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa álláspontja szerint ezek a megnyilvánulások alkalmasak lehetnek a közvélemény megtévesztésére és közhangulat indokolatlan felkorbácsolására. Felhívjuk a politikai élet szereplőinek figyelmét arra, hogy a választási kampány hevében is fontos a józan hangvétel megőrzése, a szabad, sokszínű, és kiegyensúlyozott tájékoztatás befolyásmentes fenntartása”. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.

Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen, írja holland lapértesülés alapján az MTI. A De Telegraaf holland napilapnak Makszim Kononyenko, Ukrajna hollandiai nagykövete azt mondta, hogy a képviselethez már azelőtt jelentkeztek önkéntesek, mielőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette volna, hogy külföldi állampolgárokból álló alakulatot hozna létre.

Keddtől hatályos az az elnöki rendelet, ami szerint minden olyan külföldi állampolgár vízummentesen beutazhat Ukrajnába, aki harcolni akar az ukránok oldalán az orosz invázió ellen. A hollandiai nagykövet arról nem beszélt, hogy milyen módon vetnék be a külföldi önkénteseket.

A holland védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy semmilyen törvény nem tiltja a hollandiai lakosoknak, hogy külföldön harcoljanak, kivéve, ha Hollandiával ellenséges hadseregbe vonulnak be. Hollandia kormánya a múlt héten döntött arról, hogy páncéltörőket, rakétákat, rakétavédelmi rendszereket és más fegyvereket szállít Ukrajnának. (MTI)

Kína „sajnálatát” fejezte ki az ukrajnai áldozatok miatt, és „nem kívánatosnak” nevezte a jelenlegi helyzetet, de továbbra sem volt hajlandó elismerni, hogy Oroszország katonai inváziót indított Ukrajna ellen, áll a CNN cikkében, amelyben Vang Ven-pint, a kínai külügy szóvivőjét idézték.

„A polgári lakosság életének és vagyonának biztonságát hatékonyan kell garantálni, és különösen a nagyszabású humanitárius válságokat kell megelőzni” – mondta Vang, aki szerint elengedhetetlen, hogy A polgári lakosság életének és vagyonának biztonságát hatékonyan kell garantálni, és különösen a nagyszabású humanitárius válságokat kell megelőzni. Ugyanakkor továbbra sem ismerték el invázióként Oroszország támadását, csak azt mondta, hogy a konfliktusnak „bonyolult története és valósága” van, és hogy támogat „minden diplomáciai erőfeszítést” a konfliktus megoldására. Arra a kérdésre, hogy Kína szállítana-e utánpótlást Ukrajnának, Vang azt mondta, hogy Kína kész „konstruktív szerepet játszani” az ukrajnai helyzet enyhítésében, és „kellő időben” közzéteszi a vonatkozó információkat.

Továbbra is rengeteg ember próbálja a nyugati Lviven keresztül elhagyni Ukrajnát, de a vasárnap látott káoszhoz képest sokkal rendezettebbek a viszonyok a pályaudvaron: sokkal több rendőr és katona van a helyszínen, önkéntesek irányítják az embereket a vonatokhoz, segélyszervezetek pedig forró teát és szendvicseket osztogatnak az állomás előtt. A délelőtti órákban szinte teljesen üresek voltak a peronok, de ez csalóka volt, mert a hatóságok az aluljárón keresztül engedték fel az embereket az induló vonatokhoz.

Emiatt hatalmas tülekedés alakult ki lent, több százan zsúfolódtak össze a sötét és szűk folyosón. Főleg idősek, nők és gyerekek igyekeztek feljutni a vonatokra. Az egyik a vonat a szlovák és a magyar határhoz közel eső Csapra indult, a másik pedig a lengyel határra. Úgy tűnt, hogy a Lengyelországba tartó vonatra csak érvényes okmányokkal lehetett felszállni, rendőrök, terepruhás önkéntesek és alaposan felfegyverzett katonák felügyelték a rendet.

Ukrajna Állami Vészhelyzeti Szolgálata alapján azt közölte az ukrán Interfax hírügynökség, hogy a város fő terét érő kedd reggeli rakétatámadásban 10-en vesztették életüket, és több mint 20-an sérültek meg. Tíz embert a romok közül mentettek ki a robbanás után, de a mentési munkálatok még nem értek véget. A kormányépületben teljesen megsemmisült a lépcsőház, és a folyosók jó része is.

Az ukrán rajtütések sikerének kulcsa azonban nemcsak a taktikában keresendő, hanem abban az egyszerű tényben is, hogy a háború nyitányaként indított orosz légicsapások ellenére az ukrán tüzérség és légierő egy része alapvetően működőképes maradt – köztük azok a török gyártmányú Bayraktar TB-2-es drónok, melyek az ukrán hadsereg szerint vasárnap két sikeres rajtaütést is végrehajtottak. A sikeres ukrán dróntámadások hátterét megvizsgáló cikkünket itt olvashatják>>>

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedd délben közölte: már 660 ezren menekültek el a szomszédos országokba az elmúlt napokban. A szervezet twitter-oldala a 21. századi Európa legnagyobb menekültkrízisének nevezte a mostanit. Az 1991 és 1995 között tartó délszláv háborúban összesen 2,4 millió ember menekült el otthonából.

Érzelmes jelenetek közepette zajlott az Európai Parlamentnek az Ukrajna elleni orosz agresszióval foglalkozó rendkívüli plenáris ülése. Felállva ünnepelték az ukrán nagykövetet, képviselők az ukrán zászlóval díszített pólókban jelentek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül jelentkezett be az ülésre, és beszédet is mondott. „Senki sem fog megtörni bennünket” – fogadkozott. (BBC, Guardian)

Kormánydöntés értelmében a nyugati cégek és befektetők nem adhatják el az orosz cégekben levő érdekeltségeiket. Cikkünk a témában.

A Ukrán Vasutak arra kéri az Ukrajnát elhagyni szándékozó embereket, hogy a magyar és a szlovák határátkelőhelyekre menjenek, mert ott gyorsan átléphetik az EU-országok határát. A két uniós ország következő gyalogátkelőhelyei ugyanis nincsenek terhelve: Csap-Záhony, Ungvár-Kisberezna, Ungvár-Kisszelmenc, Munkács-Tiszaújlak, Beregszász-Asztély. A vasútállomásokról ingyenes transzfereket szerveznek a határátkelőhelyekre. A pályaudvarokon étkeztetés és orvosi ellátás biztosított.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság keddi közlése szerint hétfőn 4002 menekült érkezett Budapestre vonattal Ukrajnából, közülük 308 volt gyerek.

A február 25. és 28. közötti négy napos szünet után, hétfő délután óta újra vannak adatok egyes mérési pontokban a csernobili atomerőmű telephelyén, írja blogjában Aszódi Attilla, volt paksi kormánybiztos.

Egyes detektoroknál jelentős növekedés volt megfigyelhető február 24. este vagy 25. hajnalban, volt ahol duplájára, a csernobili blokkoktól távolabbi mérőpontokban pedig alacsonyabb bázisról ugyan, de 4-7-szeres értékre ugrott a sugárzás, majd megszűntek a mérések. Az ukrán nukleáris biztonsági hatóság korábban azt közölte, hogy az orosz harci járművek mozgása keverte fel a radioaktivitást is tartalmazó port, ez okozhatta a megnövekedett értékeket, erről itt írtunk.

Az Ukrajnából menekültek térítésmentesen vehetik igénybe az egészségügyi ellátást a magyar háziorvosoknál, szakrendelőkben, kórházakban. A Semmelweis Egyetem honlapján írja: minden akut, sürgős esetben biztosítja a menekültek ellátását. (Népszava)

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtóértekezletükön.

Stoltenberg újságírói kérdésre külön kihangsúlyozta, hogy a NATO nem akar a konfliktus részese lenni, kiállnak ugyanakkor Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küldenek.

„Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki. Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: a harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese. (MTI)

Soha nem látott mélységig, 374,7 forintig gyengült az euró ellenében a magyar pénz. A forint ezzel nem lógott ki a többi regionális deviza mozgásából. Ok több is lehet, hiszen azzal, hogy

• Szijjártó Péter támogatja, hogy Ukrajna uniós tagságot kapjon,
• a Sberbank pedig felügyeleti biztost kapott,

érezhető, hogy a helyzet eszkalálódik, ráadásul egyre közelebb van Magyarországhoz. A forint súlyos gyengülése ilyen részhatások miatt is érthető, de valójában ezek a konkrét hatások eltörpülnek amellett, hogy a piacon a régió tekintetében senki nem látja a kiutat.

Oroszország inváziója halad előre, az unió keményen fellép az agresszor ellen. Lehet, hogy Vlagyimir Putyin alábecsülte az ellenállást, vagy az európai válaszlépéseket, de mindenképpen olyan helyzetbe sodorta magát, ahonnan nincs hátrálás, nincs kilábalás, vagyis a piacok azt érzékelik, hogy csak nőni fognak a veszteségek, emberéletben, infrastruktúrában, gazdasági kapcsolatokban, ilyenkor egy kisebb devizának nincs sok esélye.

Az Európai Űrügynökség (ESA) úgy számol, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy még idén elinduljon az első európai marsjáró és az ExoMars küldetés. A Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával Bajkonurból. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével, de ez a közös küldetés most az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt veszélybe került.

Az ESA hétfői közleményében úgy fogalmazott: az Oroszországgal szembeni „szankciók és a szélesebb összefüggések” nagy kérdőjelet tettek a Rosalind Franklin mellé. Az ESA hangsúlyozta, hogy sajnálja „az ukrajnai háború áldozatait és tragikus következményeit”, és ahogy mindig, a programokban résztvevő munkatársai érdekeit, valamint az európai értékek tiszteletben tartását tartják a legfontosabbnak a nemzetközi együttműködésben.

A projekt jövője a szoros orosz együttműködés miatt ráadásul komoly kérdéseket is felvet. Nem tudni például, hogy amennyiben az ExoMars programot felfüggesztik, akkor az űrhajó raktárba kerül, és csak a válság megoldása után indítják útnak, vagy a Roszkoszmosz által biztosított elemeket – a leszállórendszert – újratervezik, és orosz közreműködés nélkül építik meg.

A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna.

A Rosalind Franklin a második szakasza a hivatalosan ExoMars néven ismert kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni. Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer. A fennmaradt technikai problémákat meg lehetne oldani az indulásig, de az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt kérdésessé vált a közös program folytatása.

Gitanas Nausėda litván elnök arra figyelmeztetett, hogy Putyin elnökkel szemben egyetlen európai ország sem érezheti magát biztonságban – írja az elnökkel készített interjúra hivatkozva a CNN. „Az Európai Unió, de Európa egyetlen országa sem érezheti magát most biztonságban”. Ukrajna az első számú célpont, de

„ha Ukrajna elesik, biztosak lehetünk benne, hogy mi leszünk a következők”

– mondta Nausėda a CNN-nek arra a kérdésre, hogy Putyin célba veheti-e a balti államokat is, Litvániát, Észtországot és Lettországot.

Hétfőn Litvánia Észtországgal, Bulgáriával, Csehországgal, Lettországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Szlovéniával együtt nyílt levelet tett közzé, amelyben sürgette az EU-t, hogy haladéktalanul adja meg Ukrajnának a tagjelölti státuszt, és kezdjen tárgyalásokat felvételéről. Nausėda azt mondta a CNN-nek, hogy Európának „erkölcsi kötelessége” felvenni Ukrajnát az EU-ba.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közösségi oldalán közölte, hogy kedden 18 órától Budapesten nemcsak tüntetést tartanak, hanem adománygyűjtést is. Ezért kéri a szimpatizánsokat, hogy hozzanak magukkal tartós élelmiszert, tisztálkodószereket, meleg ruhákat és takarókat. Szerdán ugyanis Márki-Zay Záhonyba megy, és elviszi az összegyűlt adományokat az ukrán–magyar határhoz.

Az indiai külügyminisztérium közlése szerint egy indiai diák az egyik kedd reggeli halálos áldozat Harkivban. Egyelőre kevés a biztos információ arról, hány halott és hány sebesült van. A rakétatámadás utáni mentés még zajlik, a mentőalakulatok törmelék között kutatnak túlélők után a város központjában. (BBC)

Ukrajna nemcsak a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között van. Ha csak az Európai Unió szemszögéből vizsgáljuk, Ukrajna az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, és gabona- és növényi olajimportjának mintegy negyedét biztosítja az uniónak, beleértve a kukoricának csaknem felét.

Az elhúzódó konfliktus tehát nemcsak a helyi élelmiszer-termelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érintené a kieső kínálat miatt, és világszerte növelhetné az élelmiszerárakat – írja az OTP Agrár, elemzésünk itt lelhető fel.

A videón bejelentkező Szergej Lavrov arról beszélt, meg kell akadályozni, hogy Ukrajna atomfegyverekhez jusson. Bővebben itt írtunk a keddi eseményről.

A Fővárosi Önkormányzat közleményben jelentette be, hogy hétfőről keddre virradó éjszaka során 200 embert szállásoltak el. „Annak érdekében, hogy fenntartsuk a budapesti helyszínű, ezáltal gyorsan bevethető szállásainkat, a tartósan – várhatóan a háború végéig – Magyarországon maradók számára folyamatosan nyitjuk vidéki táborainkat. Ezek közül egy Balaton melletti tábor 80 fővel megtelt, így újabb helyszínek nyitásáról döntött a Főváros vezetése” – írták.

Hétfő este Karácsony Gergely főpolgármester többször egyeztetett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjével. Azt a tájékoztatást kapták, hogy a vasúti pályaudvarokra érkező menekültek elhelyezését teljes egészében a Belügyminisztérium felkérésére a Katasztrófavédelem végzi. A Fővárosi Önkormányzat továbbra is megad a BKK keretében minden logisztikai segítséget ehhez a feladathoz.

Azt tapasztalják, hogy egyedi megkeresések, segítségkérések egyre nagyobb számban érkeznek, illetve tartósabb elhelyezésre már több alkalommal szükség volt. Ezért erőforrásaikat erre a területre csoportosítottuk át. Mint írták,

„a Fővárosi Önkormányzat továbbra is segíti a menekültek ellátását, és fő célunk, hogy egyetlen családnak se kelljen a pályaudvarokon vagy odarendelt melegedő buszokon átvészelnie az éjszakát, hanem – átutazók esetében – legalább egy éjszakára megmutathassuk szolidaritásunkat, vendégszeretetünket, így szállást és étkezést ajánlunk mindenkinek”.

A nyugati gazdasági szankciók soha nem fogják Oroszországot arra késztetni, hogy megváltoztassa Ukrajnával kapcsolatos álláspontját – közölte kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Bár Moszkva és Kijev között megkezdődtek a közvetlen tárgyalások, a két ország elnöke közötti megbeszélésekre továbbra sem lehet számítani – mondta.

Peszkov cáfolta a polgári célpontok elleni orosz csapásokról szóló híreket, tagadta a kazettás és vákuumbombák alkalmazásáról szóló vádakat. A katonai helyzetet nem értékelte, nem válaszolt Ukrajna Kreml szerinti demilitarizálásaként és „nácimentesítéseként” emlegetett katonai akcióval kapcsolatos kérdésekre sem. Amikor arról kérdezték, hogy akkor most a Kreml szerint az ukrán főváros, Kijev nácik ellenőrzése alatt áll-e, a kérdezőt az orosz hadsereghez irányította, írja a Reuters.

Győrben arra számítanak, hogy az ott dolgozó ukrajnai vendégmunkások családjai is hamarosan megérkeznek a városba, akiknek majd megfelelő elhelyezést kell találni. Helyi szállodákkal is egyeztetett a győri polgármesteri hivatal, de 31 embert az Olimpiai Sportpark szálláshelyén már most el tudnának helyezni. Összesen 160 szálláshely van a jelenlegi tárgyalások alapján. Győri cikkünket itt lehet olvasni.

Boris Johnson Lengyelországban találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, hogy megvitassák Oroszország ukrajnai invázióját. A brit miniszterelnök varsói sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az általuk is megjósolt tragédia bekövetkezett, sőt sok szempontból az ukrajnai invázió még annál is rosszabb, mint amire számítottak, írja a BBC.

„Egyértelmű, hogy Putyin nem válogat az eszközökben: kész bármilyen barbár taktikát bevetni ártatlan civilekkel szemben is, képes lakóházakat bombázni és rakétákkal támadni, akár gyerekek élete árán is” – mondta Boris Johnson.

A kormány azonnali hatállyal, a háborús helyzetre hivatkozással mondja fel a Paks2 szerződést – szorgalmazták az LMP, a Momentum és a Párbeszéd ellenzéki képviselői sajtótájékoztatón. Dr. Keresztes L. Lóránt, az LMP frakcióvezetője kijelentette: elutasítják a Paks 2 beruházást, és hogy a kormány ilyen mértékben kiszolgáltassa Magyarországot Oroszországnak, mert a projekt teljes energiapolitikai függőséget jelentene. Hozzátette, hogy elutasítják, hogy Pécs mellé atomtemetőt építsenek, mert a közelmúlt példái mutatják, hogy egy sérülékeny obbjektum, egy veszélyforrás. Közölte azt is, hogy lopakodó eljárással folyamatban van egy új uránbánya kivitelezése, szintén Pécs térségében, a bányászati jogokat pedig eladhatják az oroszoknak, akik így szert tehetnek a magyar uránvagyonra. Ezt is elutasítják.

A sajtótájékoztató részleteiről cikkünkben olvashatnak.

• Rakéta csapódott egy harkivi kormányépület mellé, legalább kilenc ember meghalt, köztük egy háromgyerekes család, akiknek autója épp a becsapódás pillanatában haladt az úton
• Egyre közelebb kerül Kijevhez a Belarusz felől közeledő orosz katonai konvoj, az ukrán fővárosban a félelem egyre nő. A 64 kilométer hosszúságú konvoj eleje 27 kilométerre van Kijev központjától.
• Hetven ukrán katona halt meg, amikor az oroszok lebombázták Ohtirka laktanyáját.
• A hétfői nyolcak után Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország is támogatja Ukrajna azonnali felvételét az Európai Unióba. Szintén kedden délelőtt Románia is csatlakozott a felvételt követelőkhöz, ezt az ország köztársasági elnöke jelentette be.
• Belarusz nem csatlakozik az ukrán invázióhoz, jelentette be Lukasenko elnök. Ennek némileg ellentmond, hogy az ukrán hírügynökség meg nem erősített híre szerint belarusz katonák lépték át a határt.
• A Magyar Nemzeti Bank 30 napra 7 millió forint értékben maximálta az egy ügyfél által a Sberbanktól felvehető forint és ennek megfelelő összegű devizabetétek, illetve egyéb források összegét.
• A kínaiakat evakuálják Ukrajnából, India távozásra szólította saját országuk állampolgárait, az EBESZ távozik Donyeckből.