Több mint két évet csúszhat az európai marsjáró indulása az orosz invázió miatt

Az Európai Űrügynökség (ESA) úgy számol, hogy „nagyon valószínűtlen”, hogy még idén elinduljon az első európai marsjáró és az ExoMars küldetés. A Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával Bajkonurból. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével, de ez a közös küldetés most az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt veszélybe került.

Az ESA hétfői közleményében úgy fogalmazott: az Oroszországgal szembeni „szankciók és a szélesebb összefüggések” nagy kérdőjelet tettek a Rosalind Franklin mellé. Az ESA hangsúlyozta, hogy sajnálja „az ukrajnai háború áldozatait és tragikus következményeit”, és ahogy mindig, a programokban résztvevő munkatársai érdekeit, valamint az európai értékek tiszteletben tartását tartják a legfontosabbnak a nemzetközi együttműködésben.

A projekt jövője a szoros orosz együttműködés miatt ráadásul komoly kérdéseket is felvet. Nem tudni például, hogy amennyiben az ExoMars programot felfüggesztik, akkor az űrhajó raktárba kerül, és csak a válság megoldása után indítják útnak, vagy a Roszkoszmosz által biztosított elemeket – a leszállórendszert – újratervezik, és orosz közreműködés nélkül építik meg.

A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna.

A Rosalind Franklin a második szakasza a hivatalosan ExoMars néven ismert kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni. Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer. A fennmaradt technikai problémákat meg lehetne oldani az indulásig, de az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt kérdésessé vált a közös program folytatása.