Orosz csapatok szálltak le Harkivban, Mariupolt teljesen körbezárhatták, Biden kitiltja az orosz gépeket az USA légteréből

Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedden felszólította Ukrajnát és Oroszországot, hogy azonnal hagyjanak fel a háborúval, és „járuljanak hozzá a világbékéhez”. Sajtótájékoztatóján a török elnök úgy fogalmazott, Ankara nem ellenzi a NATO bővítését – írja a Reuters.

Amikor Ukrajna európai uniós tagságáról kérdezték, Erdoğan azt mondta, Törökország támogatni fogja a NATO és az EU bármely bővítését.

Egyúttal felszólította az uniós tagállamokat, hogy Törökország tagsági kérelmével kapcsolatban is tanúsítsanak „ugyanolyan érzékenységet”, mint amilyet Kijev tagsági kérelmével kapcsolatban mutattak. Törökország évtizedek óta vár az uniós csatlakozásra.

Törökországnak közös tengeri határa van Ukrajnával és Oroszországgal, és mindkettővel jó kapcsolatokat ápol. Egy 1936-os paktum értelmében Ankara hétfőn közölte, hogy Oroszország ukrajnai inváziója idején lezárja a Fekete-tengeri szorosokat, korlátozva ezzel az orosz hajók áthaladását a Földközi-tenger felől.

Egy amerikai védelmi tisztségviselőt idézve azt írja a CNN, hogy a kijevi orosz előrenyomulás „ott tart, ahol tegnap”. Azt viszont hozzátette, hogy akár önszántukból is megtorpanhattak az orosz csapatok, azért, hogy újragondolják stratégiájukat.

Több más kijelentése is volt:

• Az oroszok több mint 400 rakétát lőttek ki ukrán területekre, ennek ellenére Ukrajna még rendelkezik „életképes és sértetlen” légvédelmi rendszerekkel.
• Oroszország még mindig nem ért el teljes légi fölényt, de „egyes területek felett nagyobb az ellenőrzésük, mint máshol.”
• Az orosz védelmi minisztérium nyíltan elismerte, hogy Kijevben mostantól polgári célpontokat is fognak támadni.
• Az orosz hadsereg komoly logisztikai problémákkal küzd, amibe most már nemcsak üzemanyaghiány, de élelmiszerhiány is beletartozik.
• Saját katonáit illetően az orosz hadsereg „kockázatkerülő”, például több helyen harc nélkül megadják magukat egyes alakulatok. Ez összefügghet azzal, hogy sok sorkatona szolgál az egységekben, akik közül többen esetleg nem is tudták, hogy harcolni fognak.

Több tucat irányított rövid hatótávolságú NLAW rakétát és hordozható Javelin légvédelmi rakétarendszer érkezett meg Ukrajnába.

Az „Észak” Műveleti Parancsnokság és az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara a Facebookon azt írta: „Köszönjük külföldi partnereink támogatását és pozícióját. Ajándékokkal készülünk a betolakodóknak.”

A fegyveres erők vezérkara szerint jelenleg több ezer NLAW és Javelin van Ukrajnában.

Ukrajnának már több nyugat-európai ország ajánlott fel fegyverszállítmányokat, míg Észtország meg is nevezte, hogy Javelin-rakétákat küld segítségként.

Hogy a nyugati fegyverszállítmányok miképpen befolyásolhatják a háború menetét, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(via Ukrajinszka Pravda)

Lvivben, a Kijevtől 500 kilométerre fekvő nyugat-ukrajnai városban most még béke honol, nincsenek harcok, légitámadásról sincs hír. Csak találgatják a helyiek, hogy vajon őket is eléri-e a háború. Ami biztos, hogy már napok óta egy esetleges orosz támadásra készül a város. Ennek nagyon is kézzelfogható jelei vannak. Helyszíni riportunkban légvédelmi riadókról, kijárási tilalomról, fokozott ellenőrzésekről és a helyi atmoszféráról írtunk. A teljes cikket itt tudja elolvasni.

Az ukrán elnök interjút adott a Reutersnek egy szigorúan őrzött kormányzati épületben, többek között arról beszélt, hogy az oroszok bombázását mindenképpen le kell állítani, és hogy ha a NATO nem is tudja bevenni Ukrajnát a tagjai közé, akkor is garantálják valahogy az ország biztonságát. Az interjú szemléjét itt lehet elolvasni.

Kedden délután egy orosz rakéta találta el a kijevi tévétornyot, ami Volodomir Zelenszkij ukrán elnök és az Interfax hírügynökség szerint is öt ukrán áldozatot követelt, és emellett öten megsérültek.

Érdekes videó került fel Twitterre Alekszandr Lukasenko belarusz elnök biztonsági megbeszéléséről. A felvételen egy pálcával mutogat a négy részre osztott Ukrajna térképére, és az országából indított Iszkander-rakétákról beszél. Az látszik, hogy különböző nyilak vezetnek Ukrajnába orosz felségterületről, de az nem világos, hogy a négyes felosztás mit takar pontosan.

A belarusz hírügynökség honlapján mást emelt ki a megbeszélésről. Szerintük Lukasenko azért vezényel extra katonákat Belarusz déli és nyugati határaira, hogy megerősítse azt a NATO-országok csapatmozgásai miatt. Emellett megismételték, hogy a belarusz hadsereg egyelőre nem vesz részt az ukrajnai hadműveletekben.

Frissítés: a térképen Odessza irányából Moldova felé is mutat egy nyíl.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta 313 menedékkérelmet regisztrált – áll a szervezet közleményében, amit az MTI közölt.

Hétfőn érkeztek a Nyugati pályaudvarra az első, nagyobb menekültcsoportokat szállító vonatok Ukrajna felől. Mostanáig mintegy 200 harmadik országbeli állampolgár jelent meg kedden az idegenrendészeti főigazgatóság budapesti ügyfélszolgálatain.

Közleményükben azt írják, az OIF a fegyveres konfliktus kitörése óta folyamatosan részt vesz az Ukrajna felől érkezők megsegítésében. A határ mentén kialakított gyűjtőpontokon éjjel-nappal jelen vannak, és folyamatosan ellenőrzik az érkező személyeket, felveszik az adataikat és kérelmüket, leveszik ujjnyomatukat, valamint fényképet készítünk róluk, hogy aztán a szükséges okmányokkal lássák el a kérelmezőket. A Főigazgatóság munkáját egy mobil ügyfélszolgálati busz is segíti, melyben ugyanúgy be tudják nyújtani az ide érkezők a kérelmüket, mint az ügyfélszolgálatunkon vagy a gyűjtőpontokon.

Tizenegy ukrán kissrác ragadt Romániában, akik még a háború kitörése előtt érkeztek a brassói kupára focizni. Az orosz támadás megindulása előtt néhány órával érkezett meg az ukrajnai Ruh Lviv U12-es focicsapata az évente megszervezett Enjoy Sport’s Winter Cup-ra Brassóba. A szervezők pedig úgy döntöttek, nem küldik vissza a gyerekeket a háborús övezetbe a verseny után sem, inkább megpróbálják pótolni valami módon számukra az otthonukat, amíg el nem múlik a veszély.

„Példásan viselkedtek a fiúk végig a négynapos kupa során. Pedig úgy vettek részt a meccseken, hogy nem tudták, közben mi történik otthon a szüleikkel, a testvéreikkel, a családjukkal. Minden labdáért megküzdöttek a pályán. Nem tehetnek arról, ami a hazájukban folyik, erkölcsi kötelességünk, hogy gondoskodjunk róluk, amíg erre szükség lesz” – nyilatkozta a verseny szervezője, Cristian Jurubescu a Gazeta Sporturilor román sportújságnak.

Szombat este a Ruh Lviv klubja beleegyezett, hogy az utánpótláscsapata a verseny végeztével is Brassóban maradhasson. „Nem volt könnyű dolgunk, kiskorúakról van szó, akiket nem kísérnek a szüleik. Szeretnék köszönetet mondani a brassói hatóságoknak, akik mellettem álltak ezekben a napokban, amikor minden erőfeszítésem arra irányult, hogy ezeknek a gyerekeknek ne kelljen egy háborúba visszamenni. Köszönöm azoknak is, akik segítik őket a beilleszkedésben, és azoknak is, akik szállást biztosítottak” – tette hozzá Jurubescu.

Bár félelemmel tölti el mind a gyerekeket, mind az őket kísérő 3 felnőttet (két edzőt és egy sofőrt) az, ami otthon zajlik, megpróbálnak inkább az edzésre koncentrálni. „Egy helyi szálloda fogadott be minket. A gyerekek telefonon tartják a kapcsolatot a családjukkal, ahogy mi is. Sokat edzünk, hogy tereljük el a gondolatainkat, és hogy gyorsabban teljen az idő. Reméljük, minél hamarabb vége lesz! Nem tudjuk, meddig maradunk itt, nem tudjuk, mit fogunk csinálni, ha haza kell mennünk. Csak a mára gondolunk, mert nem tudjuk, mi lesz holnap” – mondta Jurij Kudinov, a Ruh U12-es csapatának edzője. A kis focisták addig maradhatnak a szállodában, amíg erre szükség lesz, emellett egy helyi sportklub felajánlotta, hogy használhatják a sportbázisukat.

A kupa házigazdái közben gyűjtést szerveztek, ruhákat, higiéniai termékeket kértek a fiúk számára a helyiektől. De nemcsak adományokat gyűjtenek. „Aki teheti, jöjjön, és játsszon velük, ajánljatok fel nekik például egy kirándulást, néhány órányi örömet. Akik más városban élnek, hívják meg őket egy barátságos meccsre”- írták felhívásukban a kupa szervezői. A Ruh Lviv felnőtt csapata az ukrán első ligában játszik, ahová 2020-ban jutott fel. Jelenleg a 11. helyen állnak (a 16-ból), de a bajnokságot az orosz inváziót követően felfüggesztették. (Forrás: GSP)

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) felfüggesztette az orosz és belarusz versenyzőket.

A szervezet keddi közlése szerint az atléták a márciusi, belgrádi fedett pályás, valamint a júliusi, eugene-i szabadtéri világbajnokságon sem indulhatnak el. Kiemelték, a WA vezető testületének jövő heti megbeszélésén a fehérorosz szövetség felfüggesztése is szóba kerül majd.

Az orosz sportági szövetséget még 2015-ben, a doppingbotrányok miatt függesztették fel, így az ország atlétái azóta csak semleges színekben vehettek részt a nemzetközi versenyeken. A mostani döntés nyomán ugyanakkor mostantól a különengedéllyel rendelkezők sem szerepelhetnek a viadalokon.

(MTI)

Az EU most először használja az európai költségvetést arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén az MTI beszámolója szerint. 500 millió eurót különítettek el erre a célra, további 500 milliót pedig az EU a humanitárius segélyekre szán.

„Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” – fogalmazott Von der Leyen. Az elnök azt is mondta, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, többek közt a zöld átállás felgyorsításával.

Az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak. „Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni” – mondta felszólalásában az Európai Bizottság.

Ursula von der Leyen szerint az EU „fénysebességgel” reagált, és az unió történetének legnagyobb szankciócsomagját fogadta el, amely súlyos csapást mér az orosz gazdaságra. A BBC cikke szerint az Európai Bizottság elnöke kemény szavakat címzett beszédében az orosz oligarcháknak: azt mondta, be fogják fagyasztani az egyéb vagyonukat is, legyen szó jachtokról vagy puccos autókról.

Azt is mondta, különbséget kell tenni a Kreml és az orosz nép között. „Putyin tankjai mellett létezik egy másik Oroszország is, és mi baráti kezet nyújtunk ennek a másik Oroszországnak” – tette hozzá.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az EP rendkívüli, egynapos plenáris ülésén, az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vita után azt nyilatkozta a magyar újságírólnak, hogy

„Magyarország mindenkit befogad, függetlenül attól, hogy Ukrajna mely részéről menekül vagy milyen etnikumú, az egész ország egy emberként segít.”

Gál Kinga hangsúlyozta, hogy a magyar és az európai történelem egyik legnagyobb humanitárius programja zajlik éppen a Magyarországra érkező menekültek, illetve az Ukrajnába szánt segély tekintetében.

(MTI)

Füstfelhőben úszik a kijevi tévétorony, derül ki több videó- és fényképfelvételből. A Kyiv Indenpendent azt írja, hogy néhány perce már nincs is tévéadás.

Az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy átmenetileg nem lesz adás, de hamarosan átállnak tartaléksugárzásra, ezen kívül Youtube-csatornákon és a Megogo nevű tévészolgáltatón keresztül is kommunikálnak majd.

Tudósítók jelentése szerint Kijev több kerületéből jelentettek még robbanásokat.

Az orosz védelmi minisztérium néhány órával korábban figyelmeztetést adott ki a kijevi lakosoknak, hogy magas precizitású csapásokra készülnek az ukrán fővárosban. Az oroszok több fontos ukrán katonai célpont megtámadását jelentették be, az Ukrán Biztonsági Szolgálat technológiai központját meg is nevezték.

Dan Rivers, a brit ITV tudósítója jelentkezett be egyenesen a szétbombázott harkivi főtérről. Az orosz-ukrán határ közvetlen közelében található Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, az orosz hadsereg a háború kezdetétől fogva próbálja meg elfoglalni, egyelőre kevés sikerrel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnnek nevezte a várost ért mai bombázást, amiben az ukrán Interfax szerint legalább tízen meghaltak.

A BKK, a fővárosi taxitársaságok és érdekképviseletek most egy közös közleményt adtak ki, amiben elítélik az ukrán határon dolgozó taxishiénákat.

A Migration Aid Facebook-oldala már pénteken, egy nappal a háború kitörése után írta, hogy megjelentek a határon azok a taxisok, akik 150 ezer forintért cserébe visznek el menekülteket Budapestre.

A közleményben azt írták, hogy a BKK és a többi szervezet „leghatározottabban elítélik ezeknek a fuvarozóknak a szégyenletes viselkedését”, akik szerintük sajnos kiérdemlik a hiéna kifejezést.

„A taxis hiénák viselkedése most különösen elítélendő, hiszen olyan családok, gyermekek helyzetéből akarnak hasznot húzni, akik életüket mentve hagyják hátra otthonaikat”

– írják.

A közlemény szerint most mindenkinek azon kell dolgoznia, „hogy az Ukrajnából menekülő ártatlan nők, férfiak és gyerekek biztonságban legyenek.”

Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR keddi sajtóközleményében idéznek a menekültügyi főbiztostól, Filippo Granditól:

Ez lehet Európa legnagyobb menekültkrízise. Óriási szolidaritást és vendégszeretet láttunk a szomszédos országoktól a menekültek befogadását illetően, helyi közösségektől és magánszemélyektől egyaránt, de sokkal nagyobb támogatás kell ahhoz, hogy az új érkezőket segítsék és megvédjék.

Az UNHCR becslése szerint 12 millió, hazájában maradt ukránnak kell majd segítséget nyújtani, és nagyjából 4 millió menekültnek kell segíteni az elkövetkező időben. Az ENSZ és több szervezet most 1,7 milliárd dollárnyi gyorssegélyt kér humanitárius segítségre az országban.

Az UNHCR az akciótervében azt becsüli, hogy Magyarországra 2022 júliusáig nagyjából 250 ezer ukrajnai menekült érkezik majd. Lengyelországban 1,5 millió ukrán menekülttel számolnak.

(UNHCR)

https://www.unhcr.org/news/press/2022/3/621e0aa74/un-seeks-us17-billion-humanitarian-needs-soar-ukraine-neighbouring-countries.html

Csatlakozott az ukrán hadsereghez Szerhij Sztahovszkij teniszező. A 36 éves sportoló úgy fogalmazott, reméli, hogy nem kell használnia a fegyverét, de tudja, hogyan kell használni, és „ha kell, akkor muszáj”. A 36 éves sportoló felesége magyar, és a családja Budapesten él. A neve onnan lehet ismerős, hogy 2013-ban Wimbledonban legyőzte Roger Federert.

A teniszező mellett Vaszilij Lomacsenko olimpiai- és világbajnok ökölvívója is jelentkezett a sereghez. A 24 éves sportoló katonai ruhában, fegyverrel a hátán osztott meg képet a közösségi oldalán, miután csatlakozott egy területvédelmi zászlóaljhoz.

Európa segítségét kérte Jaroszlav Popovics kerékpáros. „Katonáink nemcsak Ukrajnát, hanem Európát is megvédik” – írta Popovics Instagram-oldalán. Azt mondta, készen áll arra, hogy visszatérjen Ukrajnába, és megvédje hazáját.

A brit védelmi minisztérium kiadott egy térképet, amelyen a hírszerzésük által összegyűjtött ukrajnai harctereket ábrázolták. Ez alapján így néz ki a konfliktus jelenleg Ukrajnában: a főváros Kijevet több irányból fenyegetik az orosz erők. Északkeleten Szumi és Harkiv állt folyamatos támadás alatt, keleten Luhanszk, Donyect és Mariupol környékét fenyegetik az oroszok, délen pedig a Krím felől közelednek.

• Az oroszok Kijev elleni csapásokkal fenyegetnek.
• Tízre emelkedett a kedd reggeli harkivi légicsapás áldozatainak a száma.
• Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlament plenáris ülésére videón jelentkezett be, és azt mondta: senki sem töri meg az ukránokat.
• Ukrajna a légvédelmének támogatásáról kezdett tárgyalásokat a nyugati szövetségeseivel
• Már 660 ezer ember menekült el Ukrajnából.
• Soha nem látott mélységekben járt a forint.

Az ukránok egy elfogott orosz tisztet cseréltek el öt fogságba esett ukrán katonára, közölte Szumi terület kormányzója, Dmitro Zsivickij, aki szerint ez volt az első fogolycsere a környéken a háború kezdete óta.

A Reuters cikke eszerint a kormányzó egy videót tett közzé, amelyen egy szőke hajú, bilincsbe vert, zöld terepszínű kabátot viselő férfi látható, és azt állította, hogy 1997-ben született az oroszországi Omszk városában. Azt is mondta, hogy azért viszik, hogy ukrán harcosokra cseréljék.

Szegeden újabb háborúellenes tiltakozást tartottak a Dóm téren a Holodomor – magyarul éhhalál – szobornál, amely az 1932-33-ban éhínség miatt elhunyt több millió ukránnak állít emléket. A szervező a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szláv Intézete, és a szegedi Nemzetiségek Háza volt.

Az Ukrajnában folyó háború áldozatainak tiszteletére a megjelentek egy-egy szál virágot helyeztek el a szobor előtti díszkerítésnél, ahol a vasárnapi megemlékezés mécsesei és virágai is ott vannak még.

A rendezvényen ötven-hatvan fő jelent meg, senki nem mondott beszédet, a résztvevők csendesen letették a virágaikat, aztán néhány percig csak álltak ott. A szegeden tanuló külföldi egyetemisták egy húsz fős csoportja – többségükben németek – szintén tiltakozott a háború ellen.

A rendezvényhez csatlakozva, annak kezdetén, 13.30-kor a Szegedi Közlekedési Kft. egy percre megállította a villamosait és a trolibuszait, hogy ezzel kifejezzék az ukrajnai áldozatok iránti együttérzést.

„Kéthetes kisbaba a főváros legfiatalabb ukrajnai vendége, aki a Balaton mellett várhatja családjával együtt, hogy véget érjen a borzasztó háború” – írja posztjában Karácsony Gergely.

A Fővárosi Önkormányzat közleményben jelentette be, hogy hétfőről keddre virradó éjszaka során 200 embert szállásoltak el. „Annak érdekében, hogy fenntartsuk a budapesti helyszínű, ezáltal gyorsan bevethető szállásainkat, a tartósan – várhatóan a háború végéig – Magyarországon maradók számára folyamatosan nyitjuk vidéki táborainkat. Ezek közül egy Balaton melletti tábor 80 fővel megtelt, így újabb helyszínek nyitásáról döntött a Főváros vezetése” – írták.

Lvivben a vasútállomás előtti téren is több százan várnak arra, hogy valahogy elhagyhassák végre Ukrajnát. A segélyszervezetek forró teát, szendvicseket és édességet osztogatnak a harcok elől menekülő embereknek. Sok a külföldi köztük, többségében egyetemisták és vendégmunkások. A sátrakban nőket és gyerekeket szállásoltak el, hogy legyen hol megmelegedniük, amíg találnak egy kifelé induló vonatot vagy buszt.

Gerhard Schröder, a volt német kancellár teljes hivatali stábja felállt, amiért Schröder nem hajlandó elvágni az őt a Kremlhez fűző szálakat, írja a Politico a Pioneer nevű német online lap cikke alapján. Albrecht Funk több mint húsz éven át volt Schröder hivatalának a vezetője. A német lap értesülése szerint Funk a múlt héten döntötte el, hogy felmond, miután hiába tanácsolta a főnökének Ukrajna megszállása után, hogy ne dolgozzon többé a Gazprom és a Rosznyefty gázvállalatokoknak. Funkkal együtt összesen négy ember hagyja ott Schrödert.

A német kancellári posztot 1998-2005 között betöltő Schröder tagja a Rosznyeft orosz olajipari óriásvállalat igazgatótanácsának és az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésével megbízott vállalat részvényesi bizottságának elnöke, emellett jelölték a Gazprom igazgatótanácsába is. Orosz üzleti kapcsolatai miatt már egy ideje nő rajta a nyomás. Schröder múlt csütörtökön egy LinkedIn-bejegyzésben óva intett attól, hogy Európa és Oroszország megszakítsa kapcsolatait: „Sok hiba történt – mindkét oldalon. De Oroszország biztonsági érdekei sem indokolják katonai eszközök alkalmazását.”

Egyre hangosabbak azok a hangok is, amelyek azt követelik, hogy Schrödert fosszák meg a volt kancellárokat megillető juttatásoktól, beleértve a nyugdíjat is.

Ukrajna a légvédelmének támogatásáról kezdett tárgyalásokat a szövetségeseivel, közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden. Ezt arra válaszul közölte, amikor arról kérdezték, hogy a NATO-nak repüléstilalmi övezetet kellene-e létrehoznia, hogy segítsen az országnak az orosz invázió után.

"Minden jól jön, amiben most segíthetnek nekünk – jobb most segíteni, mint később szemtől szemben találni magukat Putyinnal" – mondta Kuleba egy online sajtótájékoztatón. Nem kell attól tartani, hogy a NATO háborúban találja magát Oroszországgal Ukrajna miatt. Ha Oroszország győz – ti következtek." (Guardian)

A Ferencváros futballcsapata segített az Ukrajnából menekülő Sahtar Donyeck szakmai stábjának abban, hogy a magyar-ukrán határtól eljussanak Ferihegyre, tudta meg a Blikk az FTC sportigazgatójától, Hajnal Tamástól. Hajnal elmondta, hogy Darijo Srna, az ukránok egykori hátvédje lépet vele kapcsolatba vasárnap este, ezután küldték el a magyar-ukrán határra a csapatbuszt, amely 4 órát várt a tíz férfira és két nőre, akik nyolc táskával érkeztek a magyar oldalra.

A Fradi busza dél körül ért Ferihegyre, ahonnan a Roberto De Zerbi által vezetett edzői haza tudott repülni. A klub később arról adott ki tájékoztatást, a csapat brazil játékosai is kijutottak Ukrajnából, ők Románia felé. A Dinamo Kijev külföldi futballistái szintén elhagyták az országot, miként az SK Dnipro három brazil játékosa is átlépte a román határt szombaton.

Távozik posztjáról Markus Gisdol a Lokomotiv Moszkva edzői posztjáról. A klub ugyan nem adott magyarázatot váltásra, de a német szakember a Bildnek adott nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy négy és fél hónap után azért távozott, mert múlt csütörtökön Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

„Futballedzőnek lenni a világ legnagyszerűbb hivatása számomra. De nem folytathatom a munkámat egy olyan országban, amelynek vezetője felelős egy Európa közepén történt támadásért. Ez nem összeegyeztethető az értékrendemmel” – jelentette ki az 52 éves tréner, aki korábban irányította a Hoffenheim, a Hamburger SV és az FC Köln szakmai munkáját is, a Lokomotivnál pedig októberben nevezték ki.

A Dinamo Moszkva másodedzője, az ukrán Andrij Voronyin is távozok Oroszországból. A játékosként 74-szeres válogatott, 42 éves szakember visszatért Németországba, ahol majdnem az egész pályafutását töltötte. (MTI)

Március 2-án indulhat az ukrán–orosz béketárgyalás második fordulója, írja a Zerkalo Nedeli ukrán hírforrásra hivatkozva a TASZSZ hírügynökség.

Egy másik ukrán médium, a Glavkom az ukrán delegációban lévő forrásokra hivatkozva nyilvánosságra hozta a felek által az első találkozó során javasolt feltételeket. Azt írta, hogy Oroszország állítólag azt követelte, hogy Ukrajna vállalja, hogy parlamenti szinten papírra veti az EU-n kívüli státuszát, és népszavazást szervez erről a kérdésről. Ezen kívül az orosz fél azt követelte, hogy Ukrajna ismerje el a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat a megfelelő régiók közigazgatási határain belül, és mondjon le arról a követeléséről, hogy a Krímet adja vissza Ukrajnának. Ukrajna a Glavkom szerint tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását követelte a területéről.

Az orosz-ukrán tárgyalásokat hétfőn tartották. A megbeszélések öt órán át tartottak. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó vezette, aki korábban azt mondta, hogy az orosz delegáció kész addig tárgyalni az ukrán féllel, ameddig a megegyezéshez szükséges. Azt is elmondta, hogy a delegációk előzetesen megállapodtak abban, hogy a tárgyalások következő fordulóját Belaruszban tartják.

Gérard Depardieu francia színész, akit régi barátság fűz Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, az AFP hírügynökségen keresztül azt üzente az Ukrajnában harcoló feleknek, hogy hagyják abba a háborúskodást, és tárgyaljanak, írja az MTI.

„Oroszország és Ukrajna mindig is testvérnemzetek voltak. Én a testvérháború ellen vagyok. Azt mondom: tegyétek le a fegyvereket, és tárgyaljatok!” – idézte kedden a hírügynökség Depardieu-t, aki telefonon hívta fel az AFP-t és tette meg nyilatkozatát.

Pszichológiai támadástól tart Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki szerint az oroszok álhírekkel árasztanák el Ukrajnát, elsősorban azt terjesztve, hogy az ukrán katonai és politikai vezetés beleegyezett a kapitulációba. „Az álhírek alátámasztására fényképeket fognak közzétenni aláírt dokumentumokról és egy hamis videót. Ez egy hazugság”.

Reznyikov közleménye szerint az oroszok „Célja, hogy hazugságokkal megtörje az ukránok és az ukrán hadsereg ellenállását.” Mindezt a miniszter szerint kommunikációs problémák előidézésével támogatnák.

Ez egybevág azzal, hogy az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetést adott ki a kijevi lakosoknak, hogy az ukrán fővárosban lévő, elsősorban kommunikációs és hírszerzési célpontok elleni támadásokra készülnek.