Orosz csapatok szálltak le Harkivban, Mariupolt teljesen körbezárhatták, Biden kitiltja az orosz gépeket az USA légteréből

Háborús kötvények kiadásába kezd Kijev, hogy ezekből finanszírozzák az orosz invázió elleni védekezést, írja a BBC. A kötvényeket keddtől lehet megvenni.

A bejelentés azután történt, hogy a már meglévő ukrán kötvények árfolyama visszaesett. Az ukrán pénzügyminisztérium igyekezett megnyugtatni a nemzetközi befektetőket, hogy nem fordulhat elő, hogy Ukrajna ne teljesítse a meglévő adósságait, miközben a befektetők attól tartanak, hogy Oroszország inváziója pont ezt okozza majd.

Az ukrán pénzügyminisztérium Twitter-bejegyzésben közölte: „Az Orosz Föderáció katonai agressziója idején a pénzügyminisztérium felajánlja a polgároknak, a vállalkozásoknak és a külföldi befektetőknek, hogy katonai államkötvényekbe való befektetéssel támogassák Ukrajna költségvetését.”

A minisztérium közölte, hogy minden egyes egyéves futamidejű kötvény névértéke 1000 ukrán hrivnya (11 ezer forint) lesz, a befektetőknek kínált kamatlábat pedig „az aukción határozzák meg”. „A kötvényekből származó bevételt Ukrajna fegyveres erőinek szükségleteinek kielégítésére fogják felhasználni” – tették hozzá.

Vasárnap éjszaka valamennyire megváltozott a menekültek fogadásának rendje az ukrán határon, legalábbis a beregsurányi átkelőnél és a közeli, menekültek fogadásában érintett központokban mindenképp. Riportunk a határról>>>

Éjfél óta már nem orosz elnöke van az ENSZ Biztonsági Tanácsának, a békefenntartó műveletek indításáról, a nemzetközi szankciók életbe léptetéséről és a katonai akciókról döntő testületnek. Havi váltásban cserélődnek a tagok a tanács elnöki tisztjén. Februárban Vaszilij Nebenzia orosz nagykövet volt a poszton. Szergij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete üdvözölte, hogy véget ért az egy hónapig tartó orosz elnökség. Kiszlicja korábban, hétfőn a Twitteren arról írt, mennyire várja az éjfélt. (BBC)

Kedd reggel, helyi idő szerint 8 óra 1 perckor készült videókon az látszik, hogy rakéta csapódott be Harkiv központjában, egy kormányépület közvetlen közelében – a reggeli csapás a jelek szerint a város központjában lévő Szabadság téren lévő kormányzati irodákat célozta. A hatalmas, tűzgömbbel járó robbanás idején autók is közlekedtek a téren.

Egy nem sokkal a robbanás után készült másik videón látszik, hogy a rakétatalálat nem magát a kormányépületet, hanem előtte a teret érte, bár a pusztítás így is jelentős, a környék minden épületében beszakadtak az ablakok. Egyelőre nem jelentettek sebesülteket vagy áldozatokat. A Guardian helyi tudósítója úgy értesült, hogy Kijev szerint a kormányzó, illetve a helyi védekezést irányító katonai vezetők lehettek a célpont.

Az északkeleti Harkiv városában az elmúlt napokban súlyos harcok és légitámadások voltak. Ez Ukrajna második legnagyobb városa, ahol 1,6 millió ember él. Többször érkeztek már egymásnak ellentmondó információk arról, hogy ukrán vagy orosz kézen van-e a város, de a legutóbbi hírek szerint az ukránok visszavették az irányítást. Ezután hétfőn – a gyanú szerint – kazettás bombákkal támadták a város lakónegyedeit, majd most rakétával a belvárost.

A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) lemondta a belarusz válogatott elleni felkészülési mérkőzéseket azt követően, hogy a nemzetközi szövetség (IIHF) hétfőn szankciókat léptetett életbe az orosz és a belarusz szövetség ellen az ukrajnai háború miatt.

„A Magyar Jégkorong Szövetség együttérzését és szolidaritását fejezi ki a megtámadott Ukrajna és az ukrán nép felé,

határozottan elítéli Oroszország – és az inváziót támogató Fehéroroszország – agresszióját egy szuverén állam ellen.

Támogatjuk a nemzetközi jégkorong-társadalom minden olyan közös fellépését, amely szembesíti az elkövetőket cselekményük súlyos következményeivel. Az MJSZ úgy döntött, hogy magyar csapat nem áll ki a két ország válogatottja ellen semmilyen korosztályban. A fehéroroszok ellen korábban lekötött felkészülési mérkőzéseket lemondjuk” – áll az MJSZ közleményében.

Az IIHF hétfőn kizárta a májusi világbajnokságról az olimpiai ezüstérmes orosz és a belarusz válogatottat, és ezáltal módosulhat a magyar érdekeltségű divízió I/A-torna programja is. A nemzetközi szövetség ezeken túl mindkét nem minden korosztályában, válogatott és klubszinten kizárta az orosz és belarusz csapatokat a nemzetközi porondról, és elvette a 2022. december 26. és 2023. január 5. között Novoszibirszkbe és Omszkba tervezett junior (U20) világbajnokság rendezési jogát.
(MTI)

A kínai állami média, illetve az általa hivatkozott ukrajnai kínai követség szerint az ország elkezdte evakuálni az állampolgárait Ukrajna területéről. Odesszából nagyjából 400, Kijevből 200 diák távozott hétfőn, és kedden további 1000 kínai embert terveznek evakuálni a szomszédos országokba. Összesen körülbelül 6000 kínai állampolgár van Ukrajnában. Sok más országgal ellentétben a kínaiakat nem szólították fel Ukrajna elhagyására még az orosz megszállás kezdete előtt. Hétfőn a kínai külügyminisztérium szóvivője védte azt, ahogy reagáltak, mondván a kínai követség idejében kiadott biztonsági figyelmeztetéseket. (CNN)

A korábban Elon Musk magánrepülős útjait követő Twitter-oldalt létrehozó 19 éves férfi most egy új fiókot csinált Russian Oligarch Jets néven, ami az orosz oligarchák légiútjait követi nyomon.

Az automatizált fiók a Putyin belső körének tagjai elleni amerikai szankciók után jött létre. Jelzi az adott gépek aktuális tartózkodási helyét, és azt is, mikor és hol szállnak fel vagy le a milliárdos üzletemberek repülőgépei, helikopterei.

A Putyin-közeli üzletember közül páran már Montenegróba és a Maldív-szigetekre költöztették megajachtjaikat, valószínűleg azért, hogy elkerüljék az esetleges lefoglalásokat. Részletek itt.

India egyedülálló helyzetben van, mivel egyike azon kevés országnak, amelye egyaránt jó kapcsolatokat ápolt Washingtonnal, Moszkvával és Kijevvel. Ám ebből egyelőre nem valamilyen közvetítői szerep, inkább csak egy kellemetlen patthelyzet alakult ki. Bővebben itt>>>

Sok játékstúdiónak van irodája, komoly fejlesztői csapata Ukrajnában. Egyikük, a 11 bit studios múlt héttől a This War of Mine nevű játékuk minden nyereségét az ukrán háború áldozatainak, az ukrán Vöröskeresztnek utalja át. A felhíváshoz sok másik cég csatlakozott, hasonló karitatív felajánlással, köztük a State of Play, a Cruncing Koalas vagy a Thundeful Games, a GOG.com, a teljes listát és az érintett játékokat itt találják.

Több százezer dollár gyűlt össze hamar, a Wargaming Kyiv például 30 millió hrivnyát (1 millió dollárt) ajánlott fel, a cég pedig átmeneti szállást is biztosít otthonukból elmenekülni kényszerülő több mint ötszáz fejlesztőjének. Ráadásul kirúgták az egyik igazgatójukat, aki egy később törölt posztjában az orosz invázió mellett foglalt állást, vagy ahogy ő fogalmazott később, felbontották az együttműködést.

Orosz csapatok hétfő reggelre lebombázták az Ukrajna északkeleti részén, az orosz határtól mintegy 50 km-re található Ohtirka laktanyáját. A támadásban legalább 70 katona életét vesztette, adott tájékoztatást Dmitro Zsivickij helyi kormányzó.

A helyi tisztségviselők által a Reutersnek eljuttatott képeken egy négyemeletes épület elszenesedett maradványai, illetve a romok között kutató mentőalakulatok láthatók. Zsivickij egy későbbi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a vasárnapi harcokban sok orosz katona és néhány helyi lakos is meghalt. A jelentést független forrásból még nem erősítették meg.

(Reuters)

Egyelőre nem mutatja be legfrissebb filmjeit Oroszországban a Disney, írja a CNN. A legnagyobb hollywoodi filmstúdió erről magyar idő szerint hétfőről keddre virradó éjjel adott ki közleményt:

„Tekintettel Ukrajna provokáció nélküli inváziójára és a tragikus humanitárius válságra, szüneteltetjük a mozifilmjeink bemutatását Oroszországban – beleértve a Pixar stúdió hamarosan megjelenő Pirula Panda című filmjét is. A jövőbeli üzleti döntéseinket a kialakuló helyzet alapján fogjuk meghozni”

– írja a Disney közleménye, hozzátéve, hogy igyekeznek civil szervezetekkel együttműködve sürgős segélyt és humanitárius segítséget küldeni az Ukrajnából menekülőknek.

A CNN szerint a Pirula Pandán kívül a szankció érintheti még a Doctor Strange az őrület multiverzumában című, május 5-én bemutatandó Marvel-filmet, valamint egy másik Pixar-alkotást, a Lightyeart is, amit június 16-án mutatnának be.

Pár órával később egy másik nagy hollywoodi cég, a WarnerMedia is bejelentette, hogy nem mutatják be a jövő héten a legújabb Batman-filmet Oroszországban – írja a Guardian. A lap megjegyezte, hogy az Ukrán Filmakadémia nemrég online petíciót indított az orosz filmek és az orosz filmipar nemzetközi bojkottjáért.

Kedd hajnalban pedig a Sony is közölte, hogy egyelőre elhalasztják a Morbius című filmjük áprilisra tervezett bemutatóját Oroszországban.

Blokkolja a Mastercard az oroszországi tranzakciókat – írja a BBC. A hitelkártya-kibocsátó már több pénzintézetet is blokkolt a fizetési rendszerén az Oroszország ellen bevezetett pénzügyi szankciók miatt, és a következő napokban is szorosan együttműködik majd a pénzügyi hatóságokkal.

A cég emellett bejelentette, hogy 2 millió dollárt (átszámítva 663 millió forintot) adományoz humanitárius célokra, írja a Reuters.

Ahogy arról korábban írtunk, az Egyesült Államok és az Európai Unió a hétvégén beindította a pénzügyi szőnyegbombázást Oroszországgal szemben: kizárják az orosz bankvilág egy részét a legfontosabb nemzetközi banki kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből, emellett zárolják az orosz jegybank külföldi tartalékait, és az oligarchák vagyonának is utánamennek. A hosszas fenyegetőzés után megindult ellencsapásról itt írtunk bővebben.

Szvetlana Tyihanovszkaja Litvániába menekült belarusz ellenzéki vezető posztolta az alábbi videót egy hatalmas rakétáról, ami egy ukrán konyhába csapódott, de nem robbant fel. A házban vélhetően a vízvezetékek is tönkrementek, ezért folyhat mindenütt a víz, apokaliptikus atmoszférát teremtve.

„El sem tudom képzelni, min mehetnek most keresztül az ukrán emberek. Nincs értékesebb az emberi életnél – senki sem eshet áldozatul a diktátorok ambícióinak. A belarusz nép nem akarja ezt az agressziót Ukrajna ellen, nem akarnak bűnrészesek lenni benne” – írta az emigrációra kényszerült ellenzéki.

Belaruszban a 2020. augusztusi elnökválasztás óta van belpolitikai válság. Akkor ismét az országot majdnem harminc éve irányító Alekszandr Lukasenkót hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80 százalékával, ami után halálos áldozatokat is követelő százezres tüntetések zajlottak, amiről helyszíni riportban számoltunk be. Az Európai Unió nem ismeri el Lukasenkót elnöknek, az ellenzék pedig a választáson hivatalosan a második helyen végzett Tyihanovszkaját tekinti győztesnek.

Interjút adott a CNN-nek Vitalij Klicsko, korábbi bokszbajnok, aki 2014 óta Kijev polgármestere. Arról beszélt, büszke az ukránokra, amiért megvédik az országukat, és úgy látja, a harc az ország jövőjéért folyik. Szerinte Kijevet „megállás nélkül” támadják az orosz csapatok. Minden órában robbanásokat hallani, „az emberek nagyon idegesek, sok időt töltenek a bunkerekben”. Az ukrán katonákat hősöknek nevezte, és a civilekre is büszke, mert fegyvert ragadtak a főváros védelmében.

„Valaki be akar jönni az otthonunkba, és el akarja lopni tőlünk a jövőnket” – mondta. „Nem áll készen” arra, hogy megmondja, Kijev meddig bírja ki az orosz inváziót, de hozzátette, ez „hosszú idő” lehet. „Demokratikus, modern európai országként látjuk a jövőnket. Ennyi. Nincs vita. Ez a célunk. Ezért küzdünk. A hazánkért harcolunk. Harcolunk az álmainkért.”

Sorra cserélik le a közlekedési táblákat Ukrajnában: az ország közlekedési hatósága az Ukravtodor Telegramon posztolt képeket az új, „Megszállóknak tilos az áthaladás”-tábláról:

A piros körben áthúzott Putyin-portré a hivatalos magyarázat szerint azt jelenti: „Add meg magad azonnal, vagy nézz szembe a halállal.”

Míg a Putyin-táblákat a közlekedési hatóság szerint folyamatosan szerelik fel az utakon, az eddigi táblákat sorra távolítják el, legyen szó az autópályák tájékoztató tábláiról vagy a városok, falvak helységneveiről. Elvégre a legkevésbé szeretnék megkönnyíteni a megszálló orosz csapatok dolgát a tájékozódásban – sőt, lehetőleg elküldenék őket melegebb éghajlatra, ahogyan azt tették a Kígyó-sziget védői. Több autópálya tábláira is kivetítették hétfőn a legendássá vált jelmondatot: „Orosz hadihajó, húzzatok a faszba!”

Kedden Lengyelországba és Észtországba látogat Boris Johnson brit miniszterelnök, írja a Sky News. Előbb Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyal majd az Egyesült Királyság Közép-Európának nyújtott pénzügyi és diplomáciai támogatásáról, majd Észtországban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral együtt találkozik azokkal a brit csapatokkal, akik az ország északi részén fekvő Tapában gyakorlatoznak.

Rajtuk kívül találkozik még Kaja Kallas észt miniszterelnökkel és Alar Karis észt elnökkel is, hogy az európai biztonságról tárgyaljanak.

„Közösek az értékeink, amelyek most fontosabbak, mint valaha, hiszen a humanitárius helyzet egyre súlyosbodik. Nemzetközi szövetségeseivel az Egyesült Királyság továbbra is maximális nyomást fejt ki Putyin rezsimje ellen, hogy érezze az ukrajnai tetteinek következményeit”

– mondta Johnson hétfőn – „Egy hangon szólalunk meg, amikor azt mondjuk: Putyinnak el kell buknia.”

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter hétfő este közölte, Törökország figyelmeztet minden országot, akár van szárazföldi kapcsolata a Fekete-tengerhez, akár nincs, hogy ne küldjenek át hadihajókat a Boszporuszon és a Dardanellákon. Törökország háborúként kezeli Oroszország ukrajnai invázióját, ami lehetőséget biztosít számára a Fekete-tengert, a Márvány-tengert és az Égei-tengert összekötő szorosok ellenőrzésére.

Çavuşoğlu közölte, a háború kitörése óta nem érkezett hozzájuk olyan kérés, hogy engedjenek át hadihajót, de Oroszország arról érdeklődött náluk, hogy betartják-e majd a montreux-i egyezményt. Ez a megállapodás szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jog kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák felett, háború esetén. A török külügyminiszter az oroszok kérdésére úgy felelt: „szóról szóra alkalmazni fogják” az egyezményt.

„Ha Törökország nem részese a háborúnak, akkor joga van ahhoz, hogy ne engedje át a hadviselő országok hajóit a szorosokon.” Ez alól csak akkor tesznek kivételt, ha a hadihajó azért kel át, mert visszatér a Fekete-tengeri bázisára – magyarázta.

Egy amerikai műholdas magáncég, a Maxar Technologies felvételei szerint egy közel 64 kilométer hosszú orosz katonai konvoj halad északi irányból Kijev felé, írja több nemzetközi hírforrás is. A Sky News hétfőn kora este még csak egy 27 kilométer hosszú konvojról számolt be – a képek alapján viszont ennek a hossza valójában több mint a duplája lehet.

A CNN-nek a Maxar arról számolt be, hogy a konvoj tankokból, páncélozott járművekből, vontatott tüzérségi eszközökből és egyéb logisztikai járművekből áll. A hétfői felvételek szerint a konvoj a Kijevtől több mint 90 kilométerre fekvő Pribirszktől egészen az antonovi katonai bázisig tarthat – utóbbi körülbelül 27 kilométerre fekszik az ukrán főváros központjától.

Pribirszk maga egyébként közelebb van az ukrán–belarusz határhoz és a csernobili atomreaktorhoz, mint Kijevhez – emeli ki a CNN.

A Maxar emellett olyan felvételekről is beszámolt, miszerint szárazföldi csapatokat és harci helikoptereket állomásoztatnak Belarusz déli részén, mindössze 32 kilométerre az ukrán határtól.

Amerikai tisztviselők szerint az orosz csapatok elsöprő hulláma várható Ukrajnában, írja a CNN. Az amerikai kormányzat tisztviselői hétfőn titkos tájékoztatókon figyelmeztették a törvényhozókat, hogy az orosz csapatok második hulláma valószínűleg megszilárdítja az oroszok Ukrajnán belüli pozícióit, és puszta létszámánál fogva képes lesz legyőzni az ukrán ellenállást.

„Ez a rész elkeserítő volt” – mondta az egyik törvényhozó a CNN-nek. A tisztviselők azt is elmondták, hogy Oroszország valószínűleg kemény ostrom alá veszi Ukrajna fővárosát, Kijevet, és a városi harcok nagyon durva jeleneteire kell felkészülni.

A tájékoztatók során felmerültek kérdések Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális állapotáról, de a kormányzati tisztviselők nem adtak egyértelmű választ a felmerülő kérdésekre, és egy megkérdezett szenátor nem is volt hajlandó részletezni az ezzel kapcsolatos információkat.

Bár távolságtartással kell kezelni az ehhez hasonló információk hitelességét, korábban az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának republikánus alelnöke írt arról, hogy valami nincs rendben Putyinnal.

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke, Seth Jones arról írt, hogy a túlterhelt orosz erők nehezen tudnák stabilizálni a helyzetüket Ukrajnában. Történelmi példákon keresztül vezeti le, hogy miért jutott erre a következtetésre. Orosz szempontból a fő problémát az ukrajnai invázióban részt vevő katonák létszámában látja. Az oroszok becslések szerint közel 150-200 ezer fővel vannak jelen, ami a teljes orosz haderő megközelítőleg 60 százaléka.

„Feltételezve, hogy 150 ezer orosz katona van Ukrajnában, és a lakosság 44 millió fő, akkor 1000 emberre 3,4 katona jut. Ilyen létszámmal nem lehet területet tartani” – írta Jones. A szakértő a jelenlegi orosz haderőarányt a világ korábbi háborúit követő megszállásokhoz hasonlította, és arra jutott, hogy stabil megszálláshoz az oroszoknak nagyságrendekkel több ember kellene.

Három példát is hozott:

• Az 1945-ben Németországot megszálló szövetséges erők 1000 lakosra 89,3 katonával rendelkeztek.
• A NATO-erőknek 1995-ben Boszniában 17,5 katona jutott 1000 lakosra.
• A 2000-ben Koszovóban állomásozó NATO-erők esetén pedig 1000 lakosra 19,3 katona jutott.

Gerillaháború esetén szerinte az orosz hadsereg számára egyetlen nagyobb város hosszú időn keresztüli megtartása is komoly gondot jelentene.

Ukrajnának kedden sincs nyugodt hajnala, nyugati lapok egybehangzó értesülése szerint lényegében az egész országban szólnak a légvédelmi szirénák. Újabb orosz rakétákra számítanak.

Aki a hétfői eseményekre kíváncsi, itt lehet elérni az előző napi percről percre tudósításunkat.