A Kreml szóvivője szerint csak akkor vetnének be atomfegyvert, ha saját létüket éreznék veszélyben

A 28., szerdai nap eseményeit viszont folyamatosan követjük új, percről percre frissülő hírfolyamunkban, amit itt olvashat.

„Kifosztottak és megsemmisítettek” egy laboratóriumot az orosz megszállók az észak-ukrajnai csernobili atomerőmű területén, írja a Guardian. A csernobili zóna kezelésével foglalkozó állami ügynökség kedden késő este tett közzé erről közleményt: mint írják, az orosz megszállók „törvénytelenül foglalták el a legújabb laboratóriumot”, a központi analítikai labort.

A laborban többek között radioaktív hulladékot elemeztek, és „rendkívüli aktivitású, radionuklidokat tartalmazó” elemekkel dolgoztak – ezek most az oroszok kezébe kerültek.

Az ügynökség szerint a közel hatmillió euróból létrejött laboratórium egy olyan „egyedülálló komplexum”, amelynek analítikai kapacitásai „sehol máshol Európában nem állnak rendelkezésre”.

Elítélte a Pentagon Dmitrij Peszkov keddi kijelentését, miszerint Oroszország bevetne atomfegyvert, ha az állam létét éreznék veszélyben, írja a BBC. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint Moszkva megjegyzései a nukleáris fegyverekről „veszélyesek”, és „egy felelős atomhatalomnak nem így kellene viselkednie”.

Igaz, a védelmi minisztérium a bírálaton kívül egyelőre nem tesz komolyabb lépéseket, de „minden nap figyelemmel kísérik a helyzetet”, mondta Kirby.

Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter szintén bírálta Peszkov megjegyzését, amivel szerinte Oroszország „lehetséges ürügyet keres kis hatóerejű nukleáris fegyverek használatára”:

„Azt gondolom, valóban aggasztó, hogy Oroszország legalábbis fontolgatja ennek a lehetőségét. Nem tudom, hogy ez meg fog-e történni. Szerintem Putyinnak még mindig aggódnia kellene amiatt, hogyan reagálna erre az USA, és hogy milyen hatással van ez a saját túlélési esélyeire.”

Nem vesz több olajat és olajterméket Oroszországból 2022 végétől a legnagyobb francia energiaipari vállalat, a TotalEnergies, írja a CNN. A vállalat közleménye szerint az „ukrajnai helyzet romlása” miatt döntöttek így – illetve annak köszönhetően, hogy az európai olajellátást meg tudják oldani más forrásokból.

A gázt viszont nem: „Európa gázlogisztikai kapacitásai megnehezítik, hogy a következő két-három évben nélkülözni lehessen az orosz gázt anélkül, hogy ez kihatással lenne a kontinens energiaellátására” – írta közleményében az energiavállalat, de hozzátették, igyekeznek majd ezt is fokozatosan leépíteni.

A TotalEnergies döntése így is jelentős, hiszen a cég volt felelős az EU-ba irányuló 2021-es orosz dízelimport 12 százalékáért. Az olajstop mellett a vállalat bejelentette azt is, hogy leállítják a szibériai partoknál található Arctic LNG 2 projekt finanszírozását, valamint a Total kenőanyagok, akkumulátorok eladását is Oroszországban.

Míg az orosz vezetéssel szemben kritikus médiumokat, külföldi portálokat sorra büntetik, kapcsolják le és blokkolják Oroszország-szerte, ha le merészelik írni a „háború” szót a hivatalosan speciális katonai műveletnek nevezett ukrajnai invázióval kapcsolatban, addig az állami médiában dübörög a háborús propaganda, írja a Sky News.

Az ultraputyinista Vlagyimir Szolovjov talkshowjában nemrég egy vendég magából kikelve arról prédikált, hogy meg kell üzenni Európának: ha a NATO békefenntartókat merne küldeni Ukrajnába, akkor jön a nukleáris csapás. „Ez egy nukleáris háború lesz!” – emelte ki a megszólaló – „Drága lengyelek, fél másodperc alatt semmi nem marad majd a ti Varsótokból!”

Frissítés 03.25-én 17:16-kor: Olvasónk vette észre, hogy a megszólaló az angol felirattal ellentétben oroszul nem „harminc másodpercet”, hanem „fél másodpercet” mondott.

Az orosz állami tévé vendége szerint egyébként jogos lenne létrehozni akár egy szárazföldi korridort is Kalinyigrád és Oroszország többi része között. Igaz, a Balti-tengeri kikötővárost Lengyelország és Litvánia öleli körül – így ha Belaruszon keresztül még közel is jutnának egy ilyen korridorhoz az orosz csapatok, be kellene hatolniuk a NATO területére ahhoz, hogy valóban el tudják érni az egykoron Königsbergnek nevezett várost.

Ez nem is lenne probléma a vendég szerint, hiszen Lengyelország és Litvánia „nincsenek tisztában azzal, hogy velük még könnyebben el tudnánk bánni, mint ami most történik Ukrajnában”, és a két ország egyébként is „túl merészen viselkedik”.

Amerikai források szerint az oroszok harci ereje az ukrajnai invázió kezdete óta az eredeti szintjük 90 százaléka alá esett – írja a Sky News. Ez arra utalhat, hogy Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett mind a fegyverek, mind a katonái körében.

Az USA becslése szerint az invázió előtt több mint 150 ezer katonát gyűjtöttek az oroszok Ukrajna köré, megpakolva repülőkkel, tüzérségi eszközökkel és harckocsikkal. Azonban a lassan egy hónapja tartó háborúban a megszálló csapatoknak nem sikerült egyetlen nagyobb várost sem elfoglalniuk, és szinte mindenhol megállították előrenyomulásukat az ukrán védelmi erők. Erről egy névtelenséget kérő amerikai védelmi tisztviselő számolt be újságíróknak.

Utoljára március 2-án közölt hivatalos statisztikát az orosz védelmi minisztérium, akkor 498 áldozatról és 1597 sebesültről számoltak be. Azonban Rácz András Oroszország-szakértő a Telex múlt heti élő műsorában arról beszélt, hogy ez a szám „ennek a tízszerese lehet” – ami pedig valószínűleg csak tovább nőtt az elmúlt napokban.

Az amerikai tisztviselő szerint ráadásul „nagyrészt sorkatonákból” áll az orosz hadsereg, akiknek „nincs hosszú tapasztalatuk a katonasággal kapcsolatban”, emiatt a moráljuk is jóval alacsonyabb az ukránokénál, akiket „csak tovább motivált” az elmúlt hetek egyre kegyetlenebb harca a megszállókkal szemben.

Ennek ellenére a Kreml szerint minden a legnagyobb rendben: legutóbb az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov beszélt arról, hogy Oroszország hadjárata „továbbra is a tervek szerint halad”.

Ukrajna felé tarthatnak azok a robotrepülőgépek, amelyeket a Krím-félsziget partjáról, Szevasztopoltól nyugatra indítottak egy hajóról. Erről kedden jött ki egy felvétel, melynek hitelességét éjjel a CNN és a Sky News is megerősítette.

Az Ukraine 24 hírtelevízió szerint Kalibr rakétákat lőttek ki a félsziget partjánál.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője hétfőn arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „fokozott tengeri tevékenységet észlelt a Fekete-tenger északi részén”. Erre utalhat a videó is, ami szerint az oroszok a 2014-ben annektált Krímről is indíthatják már a fegyvereiket Ukrajna déli részére.

A brit védelmi minisztérium hírszerzői jelentése szerint a civil lakosság továbbra is tiltakoznak az Oroszország által megszállt ukrán városokban az orosz invázió ellen, írja a BBC. „Az orosz erőfeszítések a lakosság megfékezésére – többek között a média manipulálásával, propaganda terjesztésével, és Kreml-barát bábvezérek beiktatásával – kudarcot vallottak” – írja a Twitteren is közzétett jelentés.

Ez viszont okot adhat az aggodalomra a britek szerint: „Oroszország valószínűleg ezekre a kudarcokra egyre erőszakosabb és kikényszerítőbb intézkedésekkel fog válaszolni, hogy megpróbálja megtörni az ukrán lakosságot.”

Közel százezer civil rekedt a dél-ukrajnai Mariupolban „embertelen körülmények között” a folyamatos harcokban – mondta kedden késő este közzétett beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Már több mint egy hete próbálunk humanitárius folyosókat szervezni Mariupol lakosainak, azonban sajnos szinte minden próbálkozásunkat megszakítják az orosz megszállók, lövésekkel vagy akár szándékos terrorral”

– mondta az ukrán elnök. Beszámolója szerint kedden az ukrán katasztrófavédelem egyik humanitárius segélycsapatát is túszul ejtették az oroszok a sofőrökkel együtt. A nehézségek ellenére az előző nap 7026 lakost sikerült kimenekíteni Mariupolból.

Zelenszkij szerint „minden szinten” próbálnak tárgyalni az oroszokkal, hogy „békére kényszerítsék” őket – addig pedig „mindenhol teljes gőzzel” harcolnak a győzelemért. Az elnök beszédéről itt olvashat bővebben.

Hosszabb távú konfliktusra rendezkedne be Németország az oroszok elleni szankciókkal – legalábbis erre utal Olaf Scholz német kancellár kedd esti nyilatkozata, írja a BBC. Scholz szerint az európai intézkedések már éreztetik hatásukat Oroszországban, és „ez napról napra csak drámaibb lesz”.

„A valaha volt legkeményebb szankciókat indítottuk be egy ekkora országgal szemben, és úgy tűnik, ez működőképes. Azonban olyan szankciós eszközöket kell használnunk, amelyek egyrészt csak minimálisan befolyásolják az otthoni gazdasági fejlődést – másrészt pedig fenn is tudjuk tartani azokat”

– mondta a német kancellár kedd esti sajtótájékoztatóján Berlinben. Bár Scholz hangsúlyozta, hogy Németországnak „a lehető leggyorsabban” meg kell szüntetnie függőségét az orosz szén-, gáz- és kőolajimporttól, ugyanakkor „változatlan maradt az álláspontjuk” abban, hogy az Oroszország elleni szankciók nem érinthetik az energiaszektort, írja a Sky News.

Scholz szerint az energiafüggőség felszámolására való törekvéseik hatása hamarosan hasonló lesz a szankciókéhoz. Több európai ország viszont nagyon szorosan függ az orosz energiaforrásoktól, „ebből a szempontból pedig senkit nem hagyhatunk az út szélén”.

„Követeljük egy humanitárius folyosó megnyitását a civilek számára” – közölte a BBC szerint kedd este az ukrán televízióban Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes. Az orosz erők által körbezárt Mariupolt hetek óta bombázzák, nincs sem víz-, sem áramellátás, és bár az ukránok folyamatosan visszaverik a megszállók támadásait, de kérdéses, meddig tudnak kitartani.

Az ukránok által követelt humanitárius folyosón egyrészt segélyszállítmányokat küldenének az ostromlott városba – másrészt pedig kimenekítenék rajta azt a 300 ezer civilt, akik még nem tudták elhagyni Mariupolt. Verescsuk szerint az oroszok nem engedik eljuttatni az ukrán segélyszállítmányokat a Krím-félszigettől nyugatra fekvő kikötővárosba, Herszonba sem.

A második világháborús állapotokat idéző, ostrom alatt álló Mariupolt Oroszország már az Azovi-tengerről, becslések szerint hat hadihajóról lövi – írta korábban a CNN egy névtelen, magasrangú amerikai tisztviselőre hivatkozva. Menekültek pedig arról számolnak be, hogy az oroszok válogatás nélkül lövik a városból kijutni próbáló családokat.

Ebben a posztban azokat a legfontosabb eseményeket szedtük össze, amelyek kedd délután és este történtek az orosz–ukrán háború 27. napján.

• Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko azt írta, hogy a 300 ezres dél-ukrajnai városban, az oroszok által megszállt Herszonban majdnem elfogytak az élelmiszer- és orvosi ellátmányok.
• António Guterres ENSZ-főtitkár arról beszélt újságíróknak, hogy szerinte a háború globális éhínséghez vezethet. Úgy véli, az orosz–ukrán háború abszurd, megnyerhetetlen, nem tart semerre, épp ezért legfőbb ideje lenne véget vetni a harcoknak.
• Hollandiában emlékeztetni kellett a bankokat a szankciók betartására, de már 392 millió euró orosz vagyont befagyasztottak.
• Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy a júniusi NATO-csúcs előtt összehívják a keleti NATO-tagállamok, vagyis a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját, annak érdekében, hogy összehangolják az tagok háborúval kapcsolatos álláspontját. A B9-eknek Magyarország is tagja.
• Nagyon élesen kritizálta a magyar kormányt Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Facebook-bejegyzésében azt sérelmezte, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és szerinte a magyar kormány retorikája alig különbözik a nyíltan oroszbarát állásponttól.
• Egy amerikai tisztviselő szerint már az Azovi-tengerről is támadják Mariupolt az orosz erők.
• Az ukrán katasztrófavédelem szerint Luhanszkban gyerekkórházat lőttek az oroszok.
• Orosz rakéta csapódott be és rombolt le egy vasútállomást a Dnyipróhoz közeli Pavlohrád városában.
• Odessza irányába is lőttek ki rakétákat az oroszok kedd este.
• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy Oroszország csak akkor vetne be atomfegyvert, ha saját létét érezné veszélyben.
• Három napra újraindította oroszországi gyárát a Renault.
• Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt egymással. A francia elnöki hivatal szerint nem látszik a megállapodás az ukrajnai tűzszünetről.
• Életben van Wali, a világhírű veterán kanadai mesterlövész, akinek korábban a halálhírét keltették az oroszok. A CBC Newsnak adott interjúban beszélt az ukrajnai tapasztalatairól.

Olekszij Bilosickij, a kijevi nemzeti rendőrség egyik vezetője kedden egy Facebook-bejegyzésében közölte, hogy Kramatorszkban tiltott módon használtak foszfor lőszereket az oroszok.

A Guardian megosztotta a posztot, de hozzátették, hogy Bilosickij állításait független forrás nem erőstette meg és azokat ők tudták ellenőrizni.

Ahogy a brit lap írja, a fehér foszfort a világ hadseregei legálisan használják harcban, nappal füstölőként, éjszaka pedig gyújtószerként egy terület megvilágítására. A civilek ellen azonban illegális a használata, mert a bőrrel érintkezve súlyos és rendkívül fájdalmas égési sérüléseket okoz.

A nemrég még „Karl Marx Group Study Room 229”-nek nevezett terem az egyetem egyik könyvtárában található tanulószoba, ahol 2-12 fős csoportok férnek el egyszerre. Az eredeti, 2014-ben kihelyezett felirat Marxra „filozófusként, radikális közgazdászként és forradalmi kritikusként” hivatkozott.

A kampuszon egyébként számos történelmi személyről (például Martin Luther Kingről, Jane Austenről, Albert Camusről vagy Michel Foucault-ról) elnevezett tanterem található, de az egyetemisták egy részét zavarni kezdte az, hogy Marx neve is szerepel egy termen, ezért március 7-én eltávolították az ő névtábláját.

Később az egyetem szóvivője a Newsweek szerint közölte, hogy „az Ukrajnában és a világ más részein zajló aktuális eseményekre való tekintettel” az egyetem úgy döntött, hogy „helyénvaló eltávolítani Karl Marx nevét” a tanulószobáról.

Azt, hogy a német származású Marxnak pontosan mi köze ahhoz, hogy Putyin 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, hogy a háborút miért „aktuális eseményeknek” nevezik, illetve hogy pontosan mi egyéb zajlik még a világ más részein, aminek ehhez az ügyhöz köze lehet, sajnos nem tisztázta a Floridai Egyetem.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök virtuális beszédet mond a világ vezetőinek a csütörtöki brüsszeli NATO-csúcson – jelentette az AFP francia hírügynökség. „Zelenszkij elnököt meghívták, hogy videókapcsolaton keresztül szólaljon fel a csúcstalálkozón” – mondta az AFP-nek egy meg nem nevezett NATO-tisztviselő.

„Ez egy lehetőség lesz a szövetséges vezetők számára, hogy közvetlenül Zelenszkij elnöktől halljanak arról a szörnyű helyzetről, amellyel az ukrán népnek az orosz agresszió miatt szembe kell néznie” – tette hozzá a forrás. Zelenszkij szóvivője az Interfax-Ukrajna hírügynökségnek azt mondta, hogy az elnök a konferencia egy pontján fog bekapcsolódni egy videóhívással, de ennek részleteit még nem dolgozták ki. „A részvétel formája az elkövetkező napokban válik ismertté” – mondta Szerhij Nyikiforov szóvivő kedden.

(AFP, BBC)

Életben van a híres kanadai mesterlövész, Wali, akinek halálhíréről néhány nappal korábban számoltak be orosz források. A Kanadai Fegyveres Erők volt mesterlövésze – aki a Wali fedőnevet használja – a CBC Newsnak azt nyilatkozta, hogy hétfőn tért vissza egy biztonságos helyre Ukrajnában, miután egy hétig volt a kijevi régió frontvonalában. „Életben vagyok, ahogy láthatják” – mondta Wali a keddi videóhívásban. „Egyetlen karcolás sincs rajtam.”

Orosz oldalakon korábban az a hír terjedt el, hogy Walit 20 perccel azután ölték meg az orosz különleges erők, hogy megérkezett Mariupolba. „Soha életemben nem láttam Mariupolt” – mondta erre Wali. „Nem értem, miért csinálják ezt, mert ez annyira amatőr” – tette hozzá a leszerelt mesterlövész, aki egy másik kanadai veteránnal – aki az „Árnyék” becenévre hallgat – együtt érkezett Ukrajnába.

Wali a telefonját egy biztonságos bázison hagyta, mielőtt elindult a kijevi frontra, mert nem akarta megkockáztatni, hogy az orosz hírszerzés bárhogy tudomást szerezzen a hollétéről. Amikor aztán bekapcsolta a telefonját, több száz aggódó üzenet fogadta. Elmondása szerint még az egykori kurdisztáni parancsnoka, akivel együtt harcolt az ISIS ellen, is üzenetet küldött neki, amelyben azt írta, hogy a faluja egy birkát áldozott fel a tiszteletére, mert azt hitték, meghalt.

Wali az interjúban cáfolta a róla szóló a legendákat, amelyek szerint ő lenne a világ „leghalálosabb” mesterlövésze. Azt mondta, néhány héttel ezelőtt még számítógépes programozóként dolgozott Kanadában, és egyáltalán nem készült a háborúra.

Wali arról számolt be, hogy az elmúlt héten azt látta, hogy az orosz erők válogatás nélkül lőttek mindent, ami az útjukba került. „Rengeteg tüzérséget és puskát használnak, és lövöldöznek. Csak lőnek mindenhova” – mondta. Elmondása szerint egyetlen orosz katonát sem ölt még meg Ukrajnában, megfigyelőként és tudósítóként segíti az ukránokat a harcban.

Ezt a képet a Telex fotósa készítette. Amikor a lebombázott mikolajivi laktanya egyik áldozatának temetésén jártak, kollégáink a templom felől is hallották a robbanásokat és a légvédelmet is.

De vannak még más képeink is az ukrajnai háború huszonhetedik napjáról, orosz drónról és tranzitvárót megtekintő magyar miniszterelnökről is, itt >>>

Vitalij Klicsko kedden online vett részt az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén. Kijev polgármestere az MTI szert arról beszélt itt, hogy az ukrán város minden szegletét megerősítették, nem fognak leborulni Oroszország előtt, hanem az utolsókig küzdenek majd, hogy megvédjék Kijevet. Úgy fogalmazott:

„A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat.”

Az EU tagállamaitól pedig gazdasági, politikai és katonai támogatást is kért a hazájának, mondván, hogy „fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk.”

A tanácskozáshoz szintén videóhíváson keresztül csatlakozott Olekszij Csernisov. Az ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban. „Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot” – fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.

Az orosz média arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin kedden telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel. A beszélgetést Franciaország kezdeményezte – közölte a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az Interfax hírügynökség szerint a két elnök az Oroszország és Ukrajna közötti lehetséges béketárgyalásokról beszélt egymással. „Érdemi eszmecserét folytattak az Ukrajna körüli helyzetről, beleértve az orosz és ukrán képviselők között folyamatban lévő tárgyalási folyamatot” – áll a Kreml közleményében.

Ennek némileg ellentmond az Élysée-palota közleménye, amelyben azt írták, hogy nem látszik a megállapodás az ukrajnai tűzszünetről. „Egyelőre nincs megállapodás, de az elnök (Macron) továbbra is meg van győződve arról, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket. Nincs más kiút, mint a tűzszünet és a jóhiszemű tárgyalások Oroszország és Ukrajna között” – áll a közleményben. Az Élysée-palota közlése szerint a telefonbeszélgetés egy órán át tartott.

A háború kitörése óta Macron Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is folyamatosan tartja a kapcsolatot. A CNN számításai szerint Macron a mai hívással együtt már nyolcszor beszélt Putyinnal a háború február 24-i kezdete óta. Zelenszkijjel 17-szer egyeztetett ez idő alatt.

Nagyon éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Keddi Facebook-bejegyzésében többek között azt sérelmezi, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és szerinte a magyar kormány retorikája alig különbözik a nyíltan oroszbarát állásponttól.

„Ahogy a magyar vezetés az utóbbi időben Ukrajnával bánik, az még a volt Szovjetunió néhány orosz szatellitállamánál is rosszabb. Magyarország nem támogatja a szankciókat. Nem szállítanak fegyvereket. Nem engedik a más országokból érkező fegyverszállítmányok tranzitját. Gyakorlatilag mindenre nemet mondanak.

A hivatalos budapesti retorikát nagyon kevés dolog különbözteti meg a nyíltan oroszbarát állásponttól. Hogy miért? Azért, mert kedvezményesen akarnak orosz gázt kapni? Vagy talán azért, mert csendben a mi Kárpátaljánkról álmodoznak?”

– írta Verescsuk, aki szerint Magyarországnak ebben a civilizációs összecsapásban most a jó és civilizált oldalra kellene állnia, nem úgy, mint a II. világháborúban. „Igen, a helyes választás eleinte mindig nehéz, de a későbbiekben könnyű vele élni. Pontosan ezért helyes ez a választás” – áll a bejegyzésében.

A Renault hétfőn újraindította a termelést a moszkvai gyárában. Az újraindulás azonban csak három napig tart – erősítette meg kedden a CNN-nek Rie Yamane, a francia autógyártó konszern szóvivője. Arra a kérdésére, hogy miért csak három napig indították újra a gyártást, nem válaszoltak. A francia pénzügyminisztérium is elutasította a CNN megkeresését, hogy kommentálják a Renault moszkvai gyárának újraindítását.

A Renault február 28-án állította le az oroszországi gyárát. A konszern 2021-es értékesítési adatai szerint 482 264 autót adtak el Oroszországban, ami a második legfontosabb piacuk volt. Ennél több új kocsit csak Franciaországban adtak el. A Renault tulajdonában van Oroszország legnagyobb személygépkocsi-gyártója, az AvtoVAZ, amelynek legismertebb, egyben legnagyobb darabszámban gyártott márkája a Lada. 2021-ben a Lada Vesta és a Lada Granta volt a két legnépszerűbb autómodell az orosz piacon.

A nagy autógyártók közül valószínűleg a Renault bukik a legtöbbet a háború miatt. A francia cég az utóbbi évtizedben olyan mélyen ágyazódott be az orosz piacra, illetve autóiparba, hogy egyelőre felbecsülni is nehéz, mekkora veszteségek árán szakadhat el onnan. A Renault helyzetéről itt olvashat bővebben.

(CNN)

Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden jelentette ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris erők magasfokú készültségbe helyezését február 27-én, a háború negyedik napján rendelte el, többek között a NATO „agresszív kijelentéseire” hivatkozva.

A TASZSZ Peszkov kijelentése kapcsán további részleteket nem közölt, de amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, sokak félelme, hogy a konfliktus atomháborúvá eszkalálódhat. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár március 14-én azt mondta: „A nukleáris konfliktus kilátása, amely egykor elképzelhetetlen volt, most ismét a lehetőségek közé tartozik”.

(Reuters)

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó előrevetítette, hogy az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden milyen új, Oroszországgal szembeni intézkedéseket és szankciókat fog bejelenteni csütörtökön, brüsszeli útja során. Sullivan annyit elárult, hogy a bejelentés nemcsak az új szankciókról fog szólni, hanem arról is, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy Oroszország ne tudja kijátszani ezeket a szankciókat. „Lesznek új szankciók és célpontok, de ezek nagy része a hatékony végrehajtásról szól, levonva az eddigi tanulságokat” – tette hozzá Sullivan. Biden csütörtökön részt vesz a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján, valamint a G7-ek és az Európai Tanács ülésén is.

(CNN)

Orosz rakéta csapódott be és rombolt le egy vasútállomást dnyipropetrovszki Pavlohrádban – közölte Valentin Reznicsenko kormányzó a Facebookon.

A támadás miatt legalább egy ember életét vesztette, 15 vonat kisiklott, és egy pályaszakasz tönkrement, és Reznicsenko azt is bejelentette, hogy az érintett vasútállomás működését határozatlan időre felfüggesztették.

Pavlohrad a CNN szerint az ukrán vasúti teherforgalom fontos csomópontja, ami közlekedési összeköttetést biztosít több keleti régióval, amelyek aktív frontvonalak az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban.

Odesszában lévő tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István beszámolója szerint kedd este, helyi idő szerint 8 óra előtt néhány perccel az orosz erők legalább öt rakétát lőttek ki a dél-ukrajnai kikötőváros irányába, azonban az ukrán légvédelem még az előtt el tudta fogni ezeket a rakétákat, hogy becsapódtak volna valahol a városban. Egy ukrán katonai szóvivő azt mondta, az incidensben nem történt emberi sérülés. Kollégáink felvétele a rakéták elfogásáról:

Odessza Ukrajna délnyugati részén fekszik, az oroszok eddig meg se kísérelték a bevételét, mert támadásuk elakadt a tőle jó másfél órás autóútra fekvő Mikolajivnál, ahonnan tudósítóink több riportot is közöltek, 1, 2, 3, 4.

Ezt egy keddi háttérbeszélgetésen közölte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Arról is beszélt, hogy 2000 ukrajnai menekültnek segített eddig Budapest vezetése, a főváros három helyszínen biztosít rövid távú szálláshelyet az Ukrajnából érkező menekültek számára, ezen felül két vidéki helyszínen hosszú távra szállásoltak el családokat. A fővárosi szálláshelyeken elhelyezett menekültek átlagéletkora 21 év, nagyrészt (56 százalék) nők. További részletek ebben a cikkben >>>

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elsők közt segítette élelmiszercsomagokkal és ruházattal az Ukrajnából menekülőket – válaszolta Kocsis Máté, az MKSZ elnöke a Telex kérdésére. A Fidesz frakcióvezetője kedden Veszprémben tartott kampányfórumot, ahol röviden beszélt a kézilabda-szövetséget érintő kérdésekről is. Azt mondta, az MKSZ-nél megkezdődött annak a szervezése, hogy a teljes magyar kézilabdavilág rendelkezésére álló buszokkal és más járművekkel hogyan tudnának segíteni a menekülőknek, együttműködve az ökomenikus segélyszervezettel. Arra a kérdésre, hogy kézilabdacsarnokokat, például az új népligeti arénát megnyitják-e a menekültek előtt, azt válaszolt, hogy ez az egyesületeken, önkormányzatokon múlik, mivel az MKSZ-nek nincs a tulajdonában egy csarnok sem. „Attól függ, hogy mire van szükség. Ha szükség lesz erre, akkor meg fogják nyitni” – mondta Kocsis.

Kigyulladt egy gyermekkórház teteje a Luhanszki területen található Szjevjerodoneckben, amit az orosz erők lőttek – közölte az ukrán katasztrófavédelem.

A kórházból 7 gyermeket és 15 felnőttet evakuáltak kedden a hatóságok szerint.

A katasztrófavédelem arról is írt a Facebook-posztban, hogy nincs elég emberük ebben a régióban ahhoz, hogy minden hívásra reagálni tudjanak. Az elmúlt 24 órában több tucat lakóépület, garázsok és oktatási intézmények tűzesetét jelentették itt a bejegyzés alapján.

Oroszország már az Azovi-tengerről, becslések szerint hat hadihajóról lövi Mariupolt – írja a CNN egy névtelen, magasrangú amerikai tisztviselőre hivatkozva.

A lap forrása szerint ezek között aknászhajók, illetve partra szállító hajók is lehetnek, és tenger felől a támadó csapatoknak legalább egy része kelet-ukrajnai szeparatista erőkből áll.

A második világháborús állapotokat idéző, ostrom alatt álló Mariupolt már eddig is folyamatos orosz bombázás érte.

A júniusi madridi NATO-csúcs előtt összehívják a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját a keleti NATO-tagállamok álláspontjának összehangolása érdekében – jelentette be kedden Klaus Iohannis román államfő Bukarestben, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt. Románia és Lengyelország szerint is szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére az Ukrajnát ért orosz agresszió miatt. A két államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Grúzia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust kell biztosítania, és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.

A 2015 novemberében, a Krím orosz annektálására válaszként létrehozott szervezetnek Magyarország is a tagja, csak úgy, mint a többi keleti NATO-tagállam: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Románia.

(MTI)