Zelenszkij csütörtökre globális tiltakozást szeretne, egy magyarországnyi menekült hagyta már el az otthonát Ukrajnában, 4500 embert evakuáltak szerdán

Szerdai közvetítésünk véget ért, köszönjük a figyelmet, innentől olvassa a csütörtöki percről percre tudósításunkat, melyet itt talál!

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint legalább 264 civil, köztük négy gyerek halt meg az ukrán fővárosban az orosz-ukrán háború kitörése óta – írja a CNN.

Ukrajna orosz erők támadása egy hónapja kezdődött. Klicsko szerint azóta több mint 300 embert szállítottak kórházba sérülések miatt, és több mint 80 épületet romboltak le a harcokban. Klicsko szerint a háború előtt körülbelül 3 millió ember élt Kijevben, de mára a lakosság száma a felére apadt, mert sokan elmenekültek.

„Az agresszorok célpontja Ukrajna fővárosa” – mondta a polgármester szerdán YouTube-csatornáján egy videóban.

„Most ebben a nagyon nehéz időszakban támogatásra van szükségünk. Mindenki meglepődött, hogy milyen kemény az ukrán hadsereg, milyen kemények az ukrán katonák, mert a világ egyik legerősebb hadserege előtt állunk: az orosz hadsereggel szemben.” – mondta a polgármester. Klicsko szerint az ukránok azért olyan kemények, mert az orosz katonákkal ellentétben ők azért harcolnak, hogy megvédjék gyermekeiket, családjukat, városukat és jövőjüket.

Ukrajna demokratikus, modern európai ország akar lenni – jelentette ki Klicsko.

Moszkva bejelentette, hogy az Egyesült Államok több diplomatáját ki fogja utasítani, miután az Államok nemrég szintén így tett 12 orosz diplomatával – írja a BBC.

Washington a múlt hónapban közölte, hogy nemzetbiztonsági okok miatt kiutasítja az oroszok New York-i ENSZ-képviseletének diplomatájit, később pedig bejelentette, hogy egy további orosz állampolgárt kiutasít az ENSZ-ből, aki kém lehet.

Hétfőn az orosz külügyminisztérium beidézte John Sullivan amerikai oroszországi nagykövetet, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy Joe Biden elnök háborús bűnösnek minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A külügyminisztérium szóvivője később megerősítette, hogy „március 23-án megkapták az orosz külügyminisztériumtól a „persona non grata”-nak, vagyis nem szívesen látott személlyé nyilvánított diplomaták listáját. Az egyelőre nem világos, hogy hány amerikai diplomatát érint majd a minősítés, és mikor utasítják ki őket Oroszországból.

Moszkva továbbra is elutasítja az Egyesült Államok legfelsőbb védelmi és katonai vezetőinek ismételt megkereséseit – írja a Guardian.

A háború kitörése óta Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark A. Milley tábornok megpróbált telefonálni Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov tábornokkal, de az oroszok ez idáig visszautasították a megkereséseket – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Így az amerikai tisztviselők nem kaptak magyarázatot egyes katonai megmozdulásokra, és egyre nő az aggodalom, hogy a kommunikáció hiánya harctéri balesethez vezethet.

James Stavridis, aki 2009 és 2013 között a NATO szövetségeseinek főparancsnokaként szolgált, elmondta: nagy az esélye annak, hogy a helyzet csak tovább fokozódik anélkül, hogy a legmagasabb rangú tisztviselőknek sikerülne ezt megelőzni.

„El kell kerülnünk azt a forgatókönyvet, hogy a NATO és Oroszország holdkórosan belesétáljon egy háborúba, csak azért, mert a magas rangú vezetők nem tudják felvenni a telefont és elmagyarázni egymásnak, hogy mi történik” – mondta Stavridis.

Oroszország ENSZ-nagykövet-helyettese azt mondta, Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy atomfegyvert használjon, amennyiben provokálja őket a NATO – írja a Guardian.

A Sky News-nak adott interjújában Dmitrij Poljanszkijt arról kérdezték, hogy Putyinnak igaza van-e abban, hogy atomháborúval fenyegetőzik. „Ha Oroszországot provokálja a NATO, vagy ha Oroszországot megtámadja a NATO, hát nem tudom...

Atomhatalom vagyunk, miért ne?”

– válaszolta. Amikor amikor kérdőre vonták, hogy biztosan jogos-e ilyen kijelentéseket tenni, Poljanszkij azt mondta:

„Nem hiszem, hogy helyes ezt így kijelenteni. De Oroszország fenyegetése, és a konfliktusba való beavatkozás sem helyes. Szóval, ha atomenergiával van dolgod, természetesen érdemes számolnod a viselkedésed összes lehetséges következményével”

A Fehér Ház „Tigris csapata” elkezdi kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és támadási stratégiákat arra az esetre, ha a NATO területét nukleáris támadás éri – írja a Guardian a New York Times jelentése alapján.

A Times szerint a Fehér Ház összeállított egy nemzetbiztonsági tisztviselőkből álló csapatot, hogy felvázolják, hogyan reagáljon az Egyesült Államok és annak szövetségesei, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vet be. A Tigriscsapat néven ismert csoport azt is vizsgálja, hogy milyen válaszlépések történjenek, ha Putyin a NATO területére lépne azért, hogy megtámadja az Ukrajnába fegyvereket és segélyeket szállító konvojokat.

A csapat azt is vizsgálja, hogy az Oroszországgal szomszédos országok hogyan viszonyulnának, ha kiterjedne a háború, illetve, hogy hogyan lehetne felkészíteni az európai országokat egy esetleges menekültválságra.

Ezeket a terveket várhatóan csütörtökön vitatják meg Brüsszelben, amikor Joe Biden amerikai elnök találkozik 29 másik NATO-nemzet vezetőivel.

Szerdán Biden és Stoltenberg is arra figyelmeztetett, hogy egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy Oroszország valójában vegyi fegyverek bevetésére készül Ukrajnában.

A Tigriscsapat egyik fő problémája a hírek szerint, hogy meghatározzák, milyen esemény kényszerítheti a NATO-t arra, hogy bevesse a katonai erejét UKrajnában. Biden egyértelművé tette, hogy nem hajlandó ezt megtenni, mert attól tart, hogy az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció ellenőrizhetetlenné tehetné a konfliktust, gyakorlatilag egy világháború lehetne belőle.

Hétről hétre nő annak az esélye, hogy Putyin ellen puccsot fognak elkövetni – írja a Guardian egy szivárogtatóra hivatkozva.

A névtelen forrás az orosz hírszerzés egyik központi figurája, aki Vlagyimir Oszeckinnek, egy orosz aktivistának és a Gulagu.net emberi jogi csoport alapítójának írt levelet. A szivárogtató szerint Ukrajna elhibázott megtámadása óta káosz és elégedetlenség kerítette hatalmába a biztonsági szolgálatokat.

A Föderális Biztonsági Szolgálat emberei már nem mehetnek a külföldre nyaralni, nem folytathatják a korábbi életmódjukat, ezért pedig egyre elégedetlenebbek. Oszeckin szerint az FBSZ-tisztek, rendőrök, államügyészek számára véget ért a jó világ, és kezdik felismerni, hogy a háború katasztrofális körülményekkel járhat.

Letiltották Oroszországban a Google hírösszesítő alkalmazását a Google Newst – írja a Guardian.

Moszkva azzal vádolja a vállalatot, hogy hozzáférést enged az ország ukrajnai háborúról szóló, oroszok által hazugságnak titulált anyagokhoz. Az orosz médiát szabályozó Roszkomnadzor, az orosz főügyészség kérésére járt el.

A Google közleményében elismerte, hogy nehézségekbe ütközik az alkalmazás elérése Oroszországban, annak ellenére, hogy eddig azon dolgoztak, hogy az országon belül a lehető legtovább elérhető legyen a szolgáltatásuk.

Ukrajna arcfelismerő szoftvereket használ, hogy azonosítani tudja az elesett orosz katonákat, hogy aztán értesíteni tudja a családokat – írja a BBC.

Erről Ukrajna alelnöke beszélt a Reutersnek. Mikhajlo Fedorov, aki Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztériumát is vezeti, elmondta, hogy az ország a New York-i székhelyű Clearview AI nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég által biztosított technológiát használja.

A Clearview alapítója szerint a cég több mint kétmilliárd képhez fér hozzá a VKontakte orosz közösségimédia-szolgáltatástól. A Reuters értesülései szerint a szolgáltatást Ukrajna számára ingyenesen biztosítják, Oroszországnak nem.

Ukrajna online űrlapot hozott létre az oroszok számára, akik halottaik holttestét szeretnék visszakapni. Ukrajna azt állítja, hogy több mint 14 000 orosz katona halt meg, de ezek az adatokat egyelőre nem ellenőrizték.

Az orosz fegyveres erők lebombáztak egy Gyeszna folyón átívelő hidat Csernyihiv és Kijev között, elvágva ezzel egymástól két várost – írja a BBC.

Ljudmila Gyenyiszov, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja elmondta, hogy a hídon keresztül humanitárius segélyt szállítottak és civileket evakuáltak. „A városban (Csernyihivben) nincs áram, víz, fűtés és gáz, az infrastruktúra pedig elpusztult” – mondta.

A régió egyik vezető tisztségviselője, Viaheszlav Chaus videonyilatkozatában kijelentette, hogy a humanitárius segélycsomagokat továbbra is ki tudják szállítani, és hogy a „győzelem után” új hidat építenek.

Zelenszkij szerda esti videóbeszédében, amellett, hogy globális tüntetésre szólította fel a világot, az oroszoknak is üzent, mégpedig azt, hogy „mentsék meg a fiaikat a háborútól” – írja a CNN.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy a közpénzzel fizetett orosz propagandisták hazudnak a háború állásáról, és arról is, hogy Ukrajna fenyegette volna az oroszok biztonságát. Az ukránok azért küzdenek, hogy a földjükön béke legyen – mondta.

„Mindent megteszünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak. És ha sikerül – márpedig ez így lesz – legalább egy dologban biztos lehetsz: a gyermekeidet többé nem küldik ide, hogy mi földünkön haljon meg”

– mondta.

Zelenszkij szerint Oroszország eredeti terve már az invázió első két napjában megbukott, de Oroszország továbbra is szervezi magának „a söpredéket” aki képes civilre is lőni.

A beszédében Zelenszkij három, a világ vezetőivel tartandó találkozóra hivatkozott: a NATO-csúcsra, az EU-csúcsra és a G7-csúcsra. „Ezen a három csúcson meglátjuk, ki a barát, ki a partner, és ki árult el minket pénzért” – mondta ezekkel kapcsolatban.

Az ukrán elnök ez alkalommal sem hagyta ki a lehetőséget, hogy az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna kialakítását kérje a nemzetközi szereplőktől.

Az Egyesült Királyság ismét „jelentős” katonai támogatási csomagot küld Ukrajnának – írja a CNN. A döntést a NATO és a G7 vezetőinek találkozóján jelentették be.

A Downing Street szerdai sajtóközleménye szerint a csomag 6000 rakétát, valamint 25 millió font (több mint 11 milliárd forint) pénzügyi segítséget takar. Ezzel az Egyesült Királyság megduplázta az ukrán hadseregnek adott fegyverek számát, illetve már 400 millió fontra emelkedett az eddig Ukrajnának folyósított pénzösszeg.

Az Egyesült Királyság emellett további 4,1 fontot biztosít a BBC számára az oroszországi és ukrajnai dezinformáció leküzdésére, valamint új pénzügyi és rendészeti támogatást nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásához.

„Vlagyimir Putyin már kudarcot vall Ukrajnában. Az ukrán nép rendkívül bátornak és kitartónak mutatta magát hazája védelmében, egy ok nélküli rohammal szemben. De nem nézhetjük és nem is fogjuk tétlenül nézni, amíg Oroszország porrá zúzza Ukrajna városait.” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a közleményben.

• Az amerikai kormány formálisan is kijelentette, hogy álláspontjuk szerint az orosz hadsereg háborús bűnöket követett el Ukrajnában.
• A FINA kitiltotta az orosz és belarusz úszókat a budapesti világbajnokságról.
• Kijevben alig oldották fel az előző kijárási tilalmat, máris újabbról döntöttek, miután szerdán újabb légicsapások érték a várost.
• Ezeknek a támadásoknak legalább egy halálos áldozata is van, és kiderült, hogy Kijevben egy orosz újságíró is életét vesztette. Összesen már 264-nél jár a fővárosi halálos áldozatok száma. Ugyanakkor brit hírszerzési információk szerint az ukrán csapatok sikeres ellentámadásokat hajthattak végre a térségben.
• A NATO hivatalos becslése szerint Oroszország 30-40 ezer embert vesztett eddig az ukrajnai invázióban, ebből 7-15 ezer a halottak száma.
• Újabb nyugati fegyverszállítmányok vannak kilátásban: az amerikai adag pár napon belül Ukrajnába érhet, Svédország újabb ötezer páncéltörő fegyver Ukrajnába küldéséről döntött, és Boris Johnson is közölte, hogy növelni kívánják a hadisegélyt.
• Zelenszkij nyomatékosan kérte a francia parlamentben, hogy a francia márkák is vonuljanak ki Oroszországból, majd külügyminisztere a Renault bojkottjára hívott fel. A cég ezek után nem sokkal bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi működését.
• Finnországban eldőlt, hogy biztosan nem épülhet meg a Paks II. mintaprojektjének számító atomerőmű, amelyet a Roszatom kivitelezett volna. Közben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője „komolyan aggódik” az ukrán nukleáris létesítmények biztonsága és védelme miatt.
• Zelenszkij globális tiltakozásra szólította fel a világ országait, az ukrán elnök csütörtökre tervezné az eseményt, ekkor lesz egy hónapja, hogy elkezdődött az invázió.
  

A brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési értékelése szerint az ukrán erők „fokozzák a nyomást” a Kijevtől északkeletre fekvő régiót megszálló orosz csapatokra. A jelentés úgy véli, Ukrajna sikeres ellentámadásokat hajt végre a fővárostól nem messze, és az ukránok valószínűleg visszafoglalták Makariv és Moscsun városokat.

„Reális esély van arra, hogy az ukrán erők most már képesek bekeríteni az orosz egységeket Bucsában és Irpinyben” – értékel a minisztérium. A jelentés megjegyzi, hogy a Kijevtől északkeletre húzódó tengely mentén az orosz csapatok jelentős ellátási és morális problémákkal küzdenek. „Valószínű, hogy Ukrajna sikeres ellentámadásai megzavarják az orosz erők azon képességét, hogy újjászerveződjenek és folytassák a Kijev felé irányuló offenzívájukat” – fogalmaz a jelentés.

(BBC News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz–ukrán háború kezdete óta minden este videóbeszédet intéz a népéhez. A szerda esti videójában azonban inkább a világ többi országához fordult. Arra emlékeztet, hogy csütörtökön, március 24-én már egy hónapja lesz annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Zelenszkij ezért felszólította az embereket, hogy csütörtökön világszerte nyilvánosan tiltakozzanak.

„Oroszország háborúja nem csupán Ukrajna elleni háború. Jelentése sokkal szélesebb körű” – fogalmazott Zelenszkij, aki először szólalt meg esti beszédében angolul. „Oroszország háborút indított a szabadság ellen. Oroszország számára ez csak a kezdet.” Az ukrán elnök szerint az oroszok meg akarják mutatni, hogy „csak a nyers és kegyetlen erő számít”, ezért „a világnak meg kell állítania Oroszországot, a világnak meg kell állítania a háborút”.

Zelenszkij ezután utcai tüntetésekre szólított fel minden embert, azt kérve, hogy vonuljanak fel ukrán szimbólumokat viselve. „Menjetek ki az irodáitokból, az otthonaitokból, az iskoláitokból és egyetemeitekről. (…) Menjetek ki a tereitekre, az utcáitokra. Legyetek láthatók, és hallassátok magatokat. Mondjátok, hogy az emberek számítanak, a szabadság számít, az emberek számítanak, a béke számít. Ukrajna számít” – fogalmazott. A teljes beszéd a lent beágyazott Facebook-posztban megtekinthető.

(BBC News)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsán nem ment át az oroszok által kidolgozott határozattervezet, ami felszólított volna a segélyek Ukrajnába való bejutásának biztosítására, de nem tett említést Moszkva a háborúban játszott szerepéről.

Egyedül Oroszország és Kína szavazott igennel, a többi 13 tag tartózkodott. Az elkövetkező napokban a Közgyűlésben egy Ukrajna által kidolgozott, rivális humanitárius határozatról szavaznak.

(BBC)

A következő egy-két napban elérik Ukrajnát az amerikai törvényhozók által nemrég elfogadott segélycsomagban ígért első fegyverszállítmányok – közölte a Reuters hírügynökséggel egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő.

Azt nem pontosították, hogy milyen fegyvereket szállítanak, de azt elmondta, hogy az ukrán csapatoknál már használatban lévő fegyvereket előbbre sorolják a szállításnál. Az ukránok által a háborúban használt fegyverekről itt írtunk bővebben.

(BBC)

Izrael megakadályozta, hogy Ukrajna megvásárolja az NSO Group Pegasus nevű kémprogramját, mert attól tartott, hogy az orosz tisztviselőket feldühítené a kifinomult hekkereszköz eladása egy regionális ellenségnek – állítják az ügyet ismerő személyek. Ezt a Guardian és a Washington Post közös nyomozása derítette ki, az ebből születő cikk betekintést nyújt abba, hogy Izrael és Oroszország kapcsolata időnként kedvezőtlen volt Ukrajna számára és ellentmondott az amerikai prioritásoknak.

Az ügyet közvetlenül ismerő személyek azt állítják, hogy legalább 2019-ig visszamenőleg ukrán tisztviselők lobbiztak Izraelnél, hogy az ország engedélyezze a kémszoftver licencelését Ukrajna számára. Ezek az erőfeszítések azonban kudarccal végződtek, és az NSO Group, amelyet az izraeli védelmi minisztérium felügyel, soha nem kapta meg az engedélyt arra, hogy a vállalat kémszoftverét Ukrajnának eladja.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij az elmúlt hónapban többször is kritikusan nyilatkozott Izrael álláspontjáról, és az izraeli Knesszet tagjai előtt tartott beszédében számonkérte az országtól, hogy miért nem adott fegyvert Ukrajnának és miért nem alkalmazott szankciókat az oroszokkal szemben.

Ha sikeresen bevetik egy célpont ellen, a Pegasus segítségével le lehet hallgatni mobilos telefonbeszélgetéseket, szöveges üzeneteket lehet olvasni, vagy meg lehet nézni a felhasználó fényképeit. Távoli lehallgató eszközként is használható, mivel a kémprogram felhasználója a távoli bekapcsolásra és kikapcsolásra is használhatja a mobiltelefonok rögzítőjét.

(The Guardian)

A Sky News interjút készített Martin Griffithsszel, az ENSZ humanitárius ügyekért és sürgősségi segélyekért felelős koordinátorával, aki elmondta, hogy nagyjából 10 millió ember „van úton” az ukrajnai orosz invázió következtében. Ez azt jelenti, hogy nagyjából Magyarország teljes lakosságának megfelelő mennyiségű ember volt kénytelen elhagyni a lakhelyét Ukrajnában az elmúlt hónapban.

Griffiths szerint a 10 millióból körülbelül 6,5 millió belső menekült, vagyis ők Ukrajnában tartózkodnak, de otthonaikból menekülniük kellett. A tisztségviselő elmondta, hogy nagyon aggódnak ezekért az emberekért, egyebek közt az emberkereskedelem miatt. Kifejtette, hogy továbbra is folynak az erőfeszítések az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet megszervezésére annak érdekében, hogy az embereket humanitárius folyosókon keresztül evakuálják. Griffiths szerint jelenleg a segélyszállítmányok eljuttatása a célba vagy a civilek kimenekítése a konfliktuszónából „spontán módon történik”, ami „potenciálisan nagyon kockázatos”.

Ukrán tisztviselők közölték, hogy szerdán több mint 4500 embert menekítettek ki ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Közülük közel 3000-en az ostromlott Mariupolból utaztak Zaporizzsjába – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes a Kyiv Independent című napilap szerint.

(BBC)

Néhány órával azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a francia nemzetgyűlés előtt a francia cégek oroszországi működését bírálta, majd Dmitro Kuleba külügyminiszter a Renault bojkottjára szólított fel mindenkit a Twitteren, az autógyártó úgy döntött: minden tevékenységét felfüggeszti Oroszországban.

A cég, ami éppen tegnap döntött úgy, hogy három napra újraindítja moszkvai gyárát, most azt közölte, értékeli a rendelkezésre álló lehetőségeket, és „felelősségteljesen jár el 45 000 oroszországi alkalmazottjával szemben”.

A nagy autógyártók közül valószínűleg a Renault bukik a legtöbbet a háború miatt. A francia cég az utóbbi évtizedben olyan mélyen ágyazódott be az orosz piacra, illetve autóiparba, hogy egyelőre felbecsülni is nehéz, mekkora veszteségek árán szakadhat el onnan. A gyártó helyzetéről itt olvashat bővebben.

Oroszország elérhetetlenné teszi a Google Newst, miután azzal vádolta a hírgyűjtő oldalt, hogy az hamis információkat terjeszt a háborúról. A döntés az orosz főügyészség kérésére született – jelentette az Interfax hírügynökség. A hivatal megállapította, hogy a honlap „hozzáférést biztosított számos olyan kiadványhoz és anyaghoz, amelyek megbízhatatlan, társadalmilag jelentős információkat tartalmaznak egy Ukrajna területén zajló különleges katonai művelet lefolyásáról” – áll a jelentésben.

Az országban már számos angol nyelvű honlapot – köztük a Facebookot és az Instagramot – blokkoltak a háború kezdete óra. A cenzúrát segíti egy új orosz törvény, ami tiltja az olyan eseményekről való tudósítást, amelyek lejárathatják az orosz erőket.

Az orosz lépés válaszként is értelmezhető. A Google anyavállalata, az Alphabet ugyanis szerdán közölte, hogy meg fogja akadályozni a reklámfizetéseket olyan weboldalak és YouTube-videók számára, amelyek hamis és káros információkat terjesztenek a háborúról. A cég egy kiadóknak küldött levélben írt a döntéséről, úgy fogalmazva, hogy nem fognak hirdetéseket futtatni „olyan állítások mellett, amelyek azt sugallják, hogy az áldozatok felelősek a saját tragédiájukért”.

(BBC News)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Renault bojkottját szorgalmazza egy szerda esti Twitter-posztban, miután a gyártó három napra újraindította moszkvai üzemében a termelést. Kijev a napokban többször rosszallóan kommunikált azokról a világmárkákról, amelyek mostanáig nem függesztették fel működésüket Oroszországban. Ezek között több nagy francia cég is van, például a Renault és az Auchan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a francia nemzetgyűléshez szólva szintén szóba hozta ezt a tényt. „A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot, (…) nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai” – mondta.

Miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy „a barátságtalan országoktól” mostantól rubelben kéri a földgáz árát Oroszország, az orosz űrügynökség is úgy döntött, rubelben denominált szerződésekre vált a nemzetközi partnerekkel.

(TASS via Reuters)

Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője szerdán közölte, hogy „komolyan aggódik” az ukrán nukleáris létesítmények biztonsága és védelme miatt. Grossi közleményében úgy fogalmazott, hogy „minden egyes nappal sürgetőbbé válik a nukleáris balesetek megelőzése”, és kérte a felügyelő hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a NAÜ számára az ukrajnai atomreaktorok értékelését és megfigyelését. Grossi reményét fejezte ki, hogy Ukrajnába küldheti a szervezet szakérőit, hogy „biztosítsák a nukleáris létesítmények biztonságát és védelmét, és megelőzzék egy olyan súlyos baleset kockázatát, amely veszélyeztetné az embereket és a környezetet”.

Oroszország februárban vette át az ellenőrzést az elfoglalt csernobili erőmű felett, és kedden Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy az orosz ellenőrzés akadályozza az erdőtüzek megfékezésére irányuló erőfeszítéseket a csernobili záróövezeten belül. Ukrajnának 15 atomreaktora van, amelyek közül most több is orosz ellenőrzés alatt áll.

(The Guardian)

Egy orosz újságíró is életét vesztette Kijev bombázása során, közölte a Reporters Without Borders. Az áldozat, Okszána Baulina a The Insider nevű orosz oknyomozó portál munkatársa volt. Nem ő az első újságíró, aki meghal az ukrajnai háborúban, a múlt héten az amerikai Fox News operatőre, Pierre Zakrzewski és Benjamin Hall riporter esett áldozatul Gorenka mellett egy orosz támadásnak, de a New York Times egy korábbi munkatársa is meghalt a harcok folyamán.

A finn gazdasági miniszter szerdán bejelentette a parlamentben, hogy a Hanhikivi-1 nem épülhet meg, mert nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. Ez Magyarországnak mindenképp kellemetlen: egyrészt mert ha a finnek megadják a létesítési engedélyt az erőműre, az a magyar hatóság dolgát is megkönnyítette volna, másrészt mert így már biztosan egyedül maradt Magyarország az EU-ban olyan országként, amelynek fontos, hogy ne szankcionálják az orosz nukleáris ipart.

Egy Szimba nevű oroszlánt és egy Akyla nevű farkast kimentettek az ukrajnai Zaporizzsja állatkertjéből, és Romániában szállították őket. Az akcióban részt vevő állatvédő csoport szerint ez egy négynapos, „veszélyekkel teli” küldetés volt, amelyet tovább nehezített a határátlépéssel járó bürokrácia.

Szimba és Akyla összesen négy napot töltött ketrecekben egy furgon hátsó ülésén, az ukrajnai nyugtatóhiány miatt a veszélyes út során végig teljesen éberek voltak. Az oroszlán egy alkalommal könnyebben meg is sérült, amikor a ketrec falának ütődött, de állatorvosok ellátták. A két nagytestű ragadozó végül hétfőn érkezett meg a délkelet-ukrajnai városból a radauti állatkertbe, most már biztonságos távolságban vannak a konfliktustól, és az út fáradalmait is kipihenték.

(AP)

Az amerikai kormány hivatalosan is kijelenti, hogy az orosz fegyveres erők tagjai háborús bűnöket követtek el Ukrajnában – közölte Antony Blinken külügyminiszter szerdán egy írásos nyilatkozatban. A közlemény azután született, hogy Blinken, Joe Biden elnök és Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes korábban már kijelentette, hogy személyes véleményük szerint háborús bűnök történtek.

„Ma bejelenthetem, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az amerikai kormány úgy értékeli, hogy az orosz erők tagjai háborús bűnöket követtek el Ukrajnában” – fogalmaz szó szerint Blinken nyilatkozata. „Értékelésünk a nyilvános és hírszerzési forrásokból származó, rendelkezésre álló információk gondos áttekintésén alapul.”

A közlemény úgy folytatja, hogy mint minden állítólagos bűncselekmény esetében, az illetékes bíróság a felelős azért, hogy konkrét esetekben megállapítsa a bűnösséget. „Az Egyesült Államok kormánya továbbra is figyeli a háborús bűncselekményekről szóló jelentéseket, és az összegyűjtött információkat szükség szerint megosztja szövetségeseivel, partnereivel, valamint nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel. Elkötelezettek vagyunk az elszámoltatás mellett, minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a büntetőjogi felelősségre vonást is” – írja a közlemény.

(CNN)

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere elhagyta a várost, de továbbra is „folyamatos kapcsolatban áll” a hatóságokkal, hogy segítsen a civilek mentésében – közölte a helyi tanács a Sky News beszámolója szerint.

A donyecki területi katonai közigazgatás vezetője, Pavlo Kijrilenko úgy kommentálta a lépést, hogy Mariupollal nincs kapcsolat, ezért Bojcsenkónak máshol kellett lennie.

A kulcsfontosságú kikötőváros az orosz erők fontos célpontja, és az invázió kezdete óta naponta érik támadások, amelyek mostanra gyakorlatilag porig rombolták a nagy részét. A békeidőben 450 ezres, ipari központnak is számító Mariupol elmúlt évekbeli történetéről és a háború óta ott zajló eseményekről itt írtunk részletesebben. A városban Zelenszkij szerint jelenleg százezer ember van élelem, víz, áram és gyógyszer nélkül, de a ma nyílt humanitárius folyosók közt nincs olyan, ami onnan vezetne ki.