Zelenszkij csütörtökre globális tiltakozást szeretne, egy magyarországnyi menekült hagyta már el az otthonát Ukrajnában, 4500 embert evakuáltak szerdán

A kelet-ukrajnai Harkivot a megszállás kezdete óta bombázzák, a számítások szerint több mint ezer épületet romboltak le rakétákkal. Ilyen az, amikor valaki a törmelékek között csellózni kezd:

A lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) kérvényezte a külügyminisztériumtól, hogy utasítson ki Lengyelországból 45 olyan orosz személyt, akik diplomata státuszt élveztek eddig az országban.

Ezek a személyek mind orosz titkosszolgálatok tisztjei, vagy hozzá köthető munkatársak – olvasható a lengyel kormányzati honlapon.

Az ABW szerint ez a 45 ember „veszélyt jelent Lengyelország érdekeire és biztonságára”.

Lengyelországban március 17-én letartóztattak egy lengyel állampolgárt azzal a gyanúval, hogy oroszoknak kémkedett.

(Gov.pl)

Ha a NATO békefenntartó csapatok küld Ukrajnába, az háborús ok a NATO-val. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök március 18-án mondta, hogy Lengyelország a NATO legközelebbi csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását. Az ötlet Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettestől származik, aki Kijevben vetette fel, amikor a lengyel, a szlovén és a cseh miniszterelnökkel a háborús fővárosba utazott.

Lavrov a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diákjai és munkatársai előtt tartott beszédet, és olyanok mondott még, hogy Ukrajnában virul a neonácizmus, a nyugat pedig lemondott Oroszországról. (Sky)

A BBC tudósítója szerint amikor helyi idő szerint 7 órakor letelt a 35 órás kijárási tilalom az ukrán fővárosban, Kijevben szinte azonnal lehetett hallani a fegyverropogást és a nehéztüzérség hangjait.

Lyse Doucet szerint a hangok észak-nyugatról jöttek, a legújabb értesüléseik szerint az oroszok két külön kerületet is bombáznak Kijevnek azon részén. Az első infomációk szerint lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért támadás.

(BBC)

Frissítés: A hangfelvétel felkerült angol felirattal az Ukrán Biztonsági Szolgálat Youtube-csatornájára:

Dmitri Alperovitch orosz születésű amerikai kiberbiztonsági szakértő posztolt Twitterre egy állítólagos hangfelvételt, amin a mikolajivi orosz megszálló erők egyik tagja beszámol a helyzetükről, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy elpanaszolja, milyen borzasztó állapotok uralkodnak náluk.

Alperovitch fordításai szerint a hangfelvételen a következő állítások hangzanak el:

• a katonák felének fagyási sérülései vannak,
• a szanitéceknek csak kötszerük van, nincsen semmi megoldásuk fagyásra,
• nincsen tűzhelyük,
• az elesett katonákat nem tudják evakuálni,
• a katonáknak nincsen semmilyen páncélzatuk, a felettes válasza erre: „légy erős, fiam”,
• nincsen elég sátruk,
• árkokban alszanak,
• egy orosz repülő a saját helyzetüket bombázta,
• rakétatámadás érte őket, de azt sem tudják megmondani, hogy kik lőttek rájuk,
• az orosz hadsereg vezetése azt állította nekik, hogy a háborúnak 4 nap alatt vége lesz,
• nem értik, miért tilos épületeket elpusztítaniuk,
• csak áthaladnak az ukrán falvakon, ami azt jelenti, hogy utána minden oldalról védekezniük kell, mert mindenhonnan támadhatnak az ukrán erők,
• az volt a feladatuk, hogy eljussanak Mikolajivbe, azóta ott ücsörögnek,
• szerintük ez „rosszabb mint Csecsenföld.”

Azt nem tudni, Alperovitch honnan szerezte meg a hangfelvételt, illetve még nem erősítette meg hivatalosan senki, hogy valódi-e.

A hangfelvételt itt lehet meghallgatni:

Mikolajivból tudósítóink több riportot is közöltek, ezeket itt lehet elolvasni: 1, 2, 3, 4.

A kelet-ukrajnai luhanszki régióban fekvő Rubizsne városát támadták az oroszok. A helyi katonai hatóság vezetője szerint egy felnőtt és két gyermek vesztette életét. Azt állítják, hogy a körzetben több mint hatvan civilt öltek meg a háború kitörése óta.

A luhanszki régió nyugati felének elfoglalása a legfőbb orosz hadicélok között van. A terület keleti fele 2014 óta orosz ellenőrzés alatt van.

Rubizsnéből és a közeli Szeverodonyeckből is humanitárius folyosó nyílik szerdán. (BBC)

Kilenc humanitárius folyosó megnyitásáról állapodtak meg a háborúzó felek. Cél az ostromlott városokban rekedt civilek kimentése, közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A legsúlyosabb ostrom alatt álló Mariupolról nem sikerült megállapodást kötni. Verescsuk szerint 24 busz áll készenlétben, hogy a közeli Bergyanszkba szállítsa az embereket.

Mariupolban az ideiglenes tűzszünet rendre összeomlik, mert az oroszok nem állnak le a város és esetenként a civil menekülők támadásával. Zelenszkij nem sokkal korábbi beszéde szerint 100 ezer ember van még a városban embertelen körülmények között. (BBC)

A brit királyi védelmi agytröszt, a RUSI egyik szakértője azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy Moszkvának változtatnia kell majd a taktikáján, ha az ukránok egyre több területet tudnak visszafoglalni.

Justin Bronk szerint az oroszok láthatólag képtelenek voltak a több front ellenére is elfoglalni Ukrajnát, és most újracsoportosítják az erőforrásaikat, hogy egységesen törjenek előre.

Bronk szerint ha az oroszok beveszik az ostromlott Mariupolt, a keleti Donbasz-régió és talán az északkeleti Harkiv felé mozdulhatnak tovább.

Közben viszont az ukrán katonák Irpiny és Makariv közelében távol tudják tartani Kijevtől az orosz erőket, amivel egyre nehezebb lesz Moszkvának elfoglalnia az ukrán fővárost.

A szakértő szerint az ukránok próbálják megakadályozni Kijev körbekerítését, amivel aztán az orosz erőknek vagy észak felé kell tovább haladniuk, vagy máshonnan kell átcsoportosítani egységeket, hogy folytatni tudják a hadműveletet.

(BBC)

Ismét a nyugat-ukrajnai Rivnében támadtak katonai célpontot az orosz erők, ezúttal fegyverraktárt támadtak. Moszkva szerint a tenger felől lőttek. Azt állítják, hogy Kijev külvárosában rakétaindító állásokat is eltaláltak. A hírt a Sky nem tudta ellenőrizni.

Rivnét és környékét viszonylag ritkán érik találatok, egy héttel ezelőtt tévétornyot és egy közigazgatási épületet támadtak a Rivnével szomszédos Antopilban, hétfőn egy gyakorlóteret vettek célba.

Mariupol az invázió kezdete óta heves ostrom alatt áll, még mindig legalább százezer ember pokoli körülmények között él a városban, ahol múlt héten bombatámadás érte azt a színházat, amit sokak óvóhelynek használtak.

Most a BBC-nek sikerült beszélnie több szemtanúval, akik elmesélték, milyen volt átélni a támadást.

Újabb kirohanást intézett a nyugati világ ellen Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és miniszterelnök, jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese. Szerinte a Nyugat undorítóan viselkedik Moszkvával szemben. Az Egyesült Államokat a szenilisek utolsó menedékének nevezte. Washingtont azzal vádolta, hogy végső soron el akarja pusztítani Oroszországot.

Medvegyev teljes mellszélességgel kiáll Putyin mellett a háború alatt, és talán még nála is meredekebb állításokat tesz.

Február 26.: Moszkvának nincs szüksége diplomáciai kapcsolatokra a Nyugattal, és „ideje lakatot tenni a nagykövetségekre”.

Március 1.: Medvegyev a teljes gazdasági háborúval fenyegető francia gazdasági miniszternek írt válaszában élesen rendre utasította a minisztert („Vigyázz a nyelvedre!”), majd felidézte, hogy a történelem során gyakran előfordult, hogy gazdasági háborúkból igaziak lettek.

Március 17.: „Oroszországnak megvan az ereje ahhoz, hogy az Egyesült Államok vezette ellenségeket a helyükre tegye, és Moszkva meghiúsítsa a Nyugat oroszgyűlölő összeesküvését, ami Oroszország szétszakítására irányul.”

Medvegyev március 15-én került fel a britek szankciós listájára, vagyonbefagyasztást és utazási korlátozást rendeltek el ellene.

(A Sky híre nyomán)

Keddi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy legalább még százezer ember él Mariupolban borzasztó körülmények között, étel, víz és gyógyszerek nélkül, az oroszok folyamatos bombázása mellett.

Zelenszkij hozzátette, hogy kedden nagyjából hétezer embert sikerült kimenekíteni a városból, és szerdán is folytatni fogják a menekítési munkálatokat, annak ellenére, hogy állítása szerint több menekülőt is megtámadtak az oroszok az elviekben kialakított humanitárius folyosók mentén. Zelenszkij arról is beszélt, hogy az oroszok lefoglaltak egy segélyszállítmányt, illetve túszul ejtettek buszsofőröket és orvosi dolgozókat is.

A Maxar Technologies friss műholdfelvételei a mariupoli helyzetről:

Zelenszkij beszéde, angol felirattal:

(BBC)

Tűzszünetről állapodtak meg a háborúzó felek az orosz szakadárok ellenőrzése alatt álló luhanszki régióban, írja a Sky.

Az Ukrajna keleti határánál fekvő Luhanszk keleti fele orosz ellenőrzés alatt áll, az orosz parlament a bevonulás előtt ismerte el a terület ukrán ellenőrzés alatt álló részeinek is a függetlenségét.

A brit védelmi minisztérium napi jelentésének szerdai kiadásában a következőket írta:

• Észak-Ukrajnában nagyrészt mozdulatlanok az erők, az oroszok valószínűleg újrarendezik majd soraikat, mielőtt elkezdik a nagyobb volumenű támadásokat.
• Az orosz erők megpróbálják bekeríteni az ukránokat az ország keleti részén, észak felől Harkiv, dél felől Mariupol irányából.
• Az oroszok még mindig próbálják kikerülni Mikolajivet, hogy tovább tudjanak haladni Odessza felé Ukrajna délnyugati részén.

Mikolajivból tudósítóink több riportot is közöltek, ezeket itt lehet elolvasni: 1, 2, 3, 4.

Százhuszonegy gyermek halt meg eddig a február 24. óta tartó orosz – ukrán háborúban, jelentette az ukrán ügyészség. A hírt független források nem erősítették meg. Az ENSZ keddi adatai szerint 75 gyermek halt meg. (Sky)

Három határozati javaslatról is tárgyalnak szerdán az ENSZ-ben az ukrajnai háborúval kapcsolatban: kettőt az Egyesült Nemzetek Közgyűlése vesz majd napirendre, míg egy harmadikról a Biztonsági Tanácsban fognak tárgyalni, írja a Guardian.

A Közgyűlés (New York-i idő szerint) reggeli napirendje elé két rivális javaslat került: az elsőt Ukrajna és nyugati szövetségesei fogalmazták meg, melyben egyértelműen Oroszországot teszik felelőssé a fokozódó humanitárius válságért – a másodikat pedig Dél-Afrika nyújtotta be, abban név szerint nem szerepel Oroszország.

A BT arról a határozati javaslatról szavaz majd, amit maga Oroszország nyújtott be – ennek pedig a szövege sem utal egyáltalán az ukrajnai invázióra. Eredetileg múlt pénteken szavaztak volna a határozatról, de ezt végül Moszkva lemondta, mert egyes diplomaták szerint csúnyán megbukott volna a javaslat. Végül kedden mégis benyújtották újra szavazásra – azzal a felütéssel, miszerint

ha a nyugati országok nem támogatják a javaslatukat, azzal Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete szerint „saját képmutatásukról állítanak ki bizonyítványt”.

New York-i idő szerint szerda délután dönthetnek majd a határozatról a Biztonsági Tanácsban.

Szerda reggel is közzétették műveleti jelentésüket az ukrán fegyveres erők, írja a Guardian: eszerint továbbra is védik a dél-ukrajnai Mariupolt és a Kijevtől északra fekvő Csernyihivet, hogy ne tudják továbbra se bekeríteni az orosz erők az ukrán fővárost.

Emellett közöltek egy érdekes hírt is: az ukrán tisztek szerint Belaruszban rendszerellenes lázadók elkezdték felszámolni a vasúti közlekedést Ukrajna és Belarusz között.

„Belarusz területén az ellenzéki erők képviselői és az Ukrajnában háborúzó Orosz Föderáció illegális hatalmát elutasító polgárok részben eltávolították a Belarusz Köztársaság és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést. Az információt később pontosítjuk”

– jelentette az ukrán védelmi minisztérium. Emellett hozzátették, hogy az elmúlt 24 órában megsemmisítettek 6 orosz harci repülőt, 5 harci drónt, 1 helikoptert és 5 szárnyas rakétát.

Ha igaz a hír, akkor a belarusz ellenzékiek ezzel az akcióval akarják megakadályozni, hogy Belarusz belépjen az Ukrajna elleni háborúba Oroszország oldalán.

Kedd este békepárti megmozdulást tartottak a prágai Nemzeti Színház előtt, írja a BBC. A cseh aktivisták részvétüket fejezték ki azokért, akik meghaltak a Mariupol elleni orosz támadásokban, köztük a színházat ért rakétatámadásban.

A résztvevők mécsesekkel írták ki azt a szót, amit a dél-ukrajnai város színházánál is jeleztek a menekülő civilek: „дети”, azaz „gyerekek” vannak az épületben. Egyelőre nem tudni, hány halálos áldozata van az orosz támadásnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden késő este közzétett beszédében azt mondta, közel százezer civil rekedt élelem, gyógyszer, áram és víz nélkül Mariupolban. Az ukrán kormány humanitárius folyosó felállítását követeli a várost körülvevő orosz csapatoktól – akik egyes beszámolók szerint válogatás nélkül lőnek a menekülő civilekre.

A Krím elfoglalásakor a világ 8 legnagyobb gazdaságát tömörítő G8-csoportból rúgták ki Oroszországot – most pedig úgy tűnik, a szélesebb világgazdasági tömörülésből, a G20-akból is kitennék Moszkvát, írja a Reuters jelentése alapján a BBC. Az Egyesült Államok mellett több nyugati szövetségese is támogatna egy ilyen lépést – sőt, felmerült, hogy Oroszország helyét egyenesen Lengyelország vegye át.

Bár a lépés jól illeszkedne az eddigi nyugati gazdasági szankciók sorába, elemzők szerint több tagország, például Kína, India vagy Szaúd-Arábia is megvétózná ezt a G20-ak közül. Emiatt felmerülhet, hogy a legfontosabb nyugati gazdasági szereplők akár bojkottálhatják is az idei G20 találkozót, amit Indonéziában rendeznének.

A G20 csoport egyébként főleg olyan globális világgazdasági témák koordinálására jött létre, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, vagy a fejlődő országok megsegítése.

Kattintson ide, és olvassa el a hadiszíntérről és a diplomáciai fejleményekről szóló összefoglaló cikket. Kiderült, hogy életben van a híres mesterlövész, hogy az ukránok humanitárius folyosóért küzdenek a rémes állapotokkal bíró Mariupolnál, és az ukrán miniszterelnök-helyettes nagyon keményen beszólt a magyar kormánynak, az oroszbarát állásponthoz hasonlította a hozzáállásukat a háborúhoz.

A BRFK közleménye szerint kedden 1638 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Kedden az 1638 menekült között 572 gyerek érkezett.

„A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot” – fogalmaznak.

„Kifosztottak és megsemmisítettek” egy laboratóriumot az orosz megszállók az észak-ukrajnai csernobili atomerőmű területén, írja a Guardian. A csernobili zóna kezelésével foglalkozó állami ügynökség kedden késő este tett közzé erről közleményt: mint írják, az orosz megszállók „törvénytelenül foglalták el a legújabb laboratóriumot”, a központi analítikai labort.

A laborban többek között radioaktív hulladékot elemeztek, és „rendkívüli aktivitású, radionuklidokat tartalmazó” elemekkel dolgoztak – ezek most az oroszok kezébe kerültek.

Az ügynökség szerint a közel hatmillió euróból létrejött laboratórium egy olyan „egyedülálló komplexum”, amelynek analítikai kapacitásai „sehol máshol Európában nem állnak rendelkezésre”.

Elítélte a Pentagon Dmitrij Peszkov keddi kijelentését, miszerint Oroszország bevetne atomfegyvert, ha az állam létét éreznék veszélyben, írja a BBC. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint Moszkva megjegyzései a nukleáris fegyverekről „veszélyesek”, és „egy felelős atomhatalomnak nem így kellene viselkednie”.

Igaz, a védelmi minisztérium a bírálaton kívül egyelőre nem tesz komolyabb lépéseket, de „minden nap figyelemmel kísérik a helyzetet”, mondta Kirby.

Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter szintén bírálta Peszkov megjegyzését, amivel szerinte Oroszország „lehetséges ürügyet keres kis hatóerejű nukleáris fegyverek használatára”:

„Azt gondolom, valóban aggasztó, hogy Oroszország legalábbis fontolgatja ennek a lehetőségét. Nem tudom, hogy ez meg fog-e történni. Szerintem Putyinnak még mindig aggódnia kellene amiatt, hogyan reagálna erre az USA, és hogy milyen hatással van ez a saját túlélési esélyeire.”

Közel százezer civil rekedt a dél-ukrajnai Mariupolban „embertelen körülmények között” a folyamatos harcokban – mondta kedden késő este közzétett beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Már több mint egy hete próbálunk humanitárius folyosókat szervezni Mariupol lakosainak, azonban sajnos szinte minden próbálkozásunkat megszakítják az orosz megszállók, lövésekkel vagy akár szándékos terrorral”

– mondta az ukrán elnök. Beszámolója szerint kedden az ukrán katasztrófavédelem egyik humanitárius segélycsapatát is túszul ejtették az oroszok a sofőrökkel együtt. A nehézségek ellenére az előző nap 7026 lakost sikerült kimenekíteni Mariupolból.

Zelenszkij szerint „minden szinten” próbálnak tárgyalni az oroszokkal, hogy „békére kényszerítsék” őket – addig pedig „mindenhol teljes gőzzel” harcolnak a győzelemért. Az elnök beszédéről itt olvashat bővebben.

Kattintson ide, és megtalálja az előző napi, keddi percről percre tudósításunkat.