Zelenszkij csütörtökre globális tiltakozást szeretne, egy magyarországnyi menekült hagyta már el az otthonát Ukrajnában, 4500 embert evakuáltak szerdán

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A beszélgetésen elmondta, hogy a csütörtöki G7- és NATO-találkozón szeretné elérni, hogy érdemben növeljék az Ukrajnának nyújtott védelmi célú hadisegélyt – közölte a beszélgetés után a Downing Street szóvivője.

„A miniszterelnök kifejtette azon szándékát, hogy a holnapi G7- és NATO-találkozón fokozza a nyomást Vlagyimir Putyin rezsimjére, és a partnerekkel együttműködve érdemben növelje az Ukrajnának nyújtott védelmi célú hadisegélyt” – fogalmazott a szóvivő. A hívás során Johnson újra kifejezte csodálatát az ukrán fegyveres erők helytállása iránt. Zelenszkij pedig ismét jelezte, hogy a polgári területek bombázása a nemzetközi közösség válaszlépését követeli.

A két vezető megállapodott abban, hogy a következő napokban szoros kapcsolatban maradnak egymással.

(CNN)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 64 támadást igazolt egészségügyi létesítmények ellen Ukrajnában – közölte szerdán Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.

„Az egészségügy elleni támadásoknak véget kell vetni. Az egészségügyi rendszerek, létesítmények és az egészségügyi dolgozók soha nem lehetnek célpontok” – mondta. Dr. Mike Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának igazgatója a Nemzetközi Migrációs Szervezet statisztikáit osztotta meg a menekültek egészségügyi állapotáról. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült háztartások 32%-ában van olyan személy, aki krónikus beteg, és közel 20%-ában olyan, aki fogyatékkal él, közölte.

(CNN)

Oroszország ukrajnai inváziója élelmiszerválságot idézhet elő a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, mivel az ukrán és orosz búzaimportra szoruló országokba nem juthat elegendő gabona – mondta szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár.

„Az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyaárak az egekbe szöknek, az ellátási láncok megszakadnak” – fogalmazott Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. „Mindez a legszegényebbeket sújtja a legjobban, és világszerte elveti a politikai instabilitás és nyugtalanság magvait.”

Guterres szerint különösen érzékeny helyzetben van Egyiptom, Libanon, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen, mert ezek az országok búzájuk legalább felét Ukrajnából vagy Oroszországból importálják.

A háború máris a búza árának emelkedését okozta, a búza határidős jegyzései március elején 2008 óta a legmagasabb szinten álltak. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzatermelésének 14%-át és a búzaexport 29%-át adja.

(CNN)

Az orosz–ukrán háborúból érkező jelentésekben gyakran összemosódik a katonai veszteségek száma (casualties) a halott katonák számával. A NATO szerdai becslésében ez szerencsére nincs így. A szervezet február 24. óta nem közölt nyilvános becsléseket, mostanáig. A számokat az AP hírügynökség közölte, forrásuk egy, a NATO által meghatározott alapszabályok alapján névtelenséget kérő magas rangú tiszt, aki a belgiumi főhadiszállásról tartott sajtótájékoztatót.

A NATO úgy számol, hogy a háború első hónapjában Oroszország 30-40 ezer ember közötti harctéri veszteséget szenvedett Ukrajnában – ebben benne van a halottak mellett a sebesültek, fogságba esettek és eltűntek száma is. A halottak száma a szervezet szerint 7 és 15 ezer között lehet. A becslés az ukrán kormány közléseit, az Oroszországból érkező jelentéseket és az egyéb forrásokból származó információkat összevetve született.

Az amerikai kormány korábban elutasította, hogy nyilvános becsléseket adjon az orosz vagy ukrán áldozatokról, mondván, a rendelkezésre álló információk megbízhatósága megkérdőjelezhető.

Alekszej Sarov ezredes, a 810. fekete-tengeri tengerészgyalogos dandár parancsnoka a háború legújabb magas rangú orosz áldozata az orosz médiában megjelent hírek szerint. Az orosz erők már több parancsnokot elvesztettek az invázió kezdete óta, ami szokatlannak mondható, ugyanis az ilyen magas rangú katonák általában nem a frontvonalban tartózkodnak a harcok során.

Az állítólag Ukrajnába küldött, összesen húsz magas rangú katonai parancsnokból a hírek szerint már hatan meghaltak, az pedig arra utalhat, hogy az orosz csapatok „képtelenek önállóan döntéseket hozni, hiányzik a helyzetfelismerés, vagy félnek előrenyomulni, ezért rangidős tisztek lépnek elő, hogy a frontvonalról irányítsanak” – elemezte korábban egy brit katona a helyzetet arra a konklúzióra jutva, hogy nem a tervek szerint halad az offenzíva. A BBC arról számolt be szerda este, hogy egy nyugati tisztviselő megerősítette: az ukránok el is fogtak egy orosz alezredest az ellentámadásuk során.

(Sky News)

A Kreml közlése szerint az izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az orosz-ukrán háborúról. A beszélgetés során Bennett állítólag „számos gondolatot osztott meg a folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatban”, és értékelte „az Ukrajna körül kialakult helyzetet”. Putyin ezelőtt a legutóbb (tegnap) Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt egy esetleges tűzszünetről.

(Sky News)

Egy ember meghalt, kettő megsebesült szerdán Kijevben a szerdai ágyúzás során – közölte a város polgármestere, Vitalij Klicsko. A hírrel szinte egy időben egy másik Klicsko-idézet is végigfutott a nyugati médiában, eszerint a polgármester kijelentette, hogy 264 civil halt meg a fővárosban az orosz invázió kezdete óta. Egyelőre nem világos, hogy a legutóbbi halálos áldozat benne van-e a 264-ben.

(Sky News)

Komoly következményekkel találták szemben magukat azokat az orosz élsportolók, akik részt vettek a Vlagyimir Putyint és az ukrajnai inváziót támogató gyűlésen. Egyikük, Jevgenyij Rilov bukta a szponzori szerződését a Speedóval, és a nemzetközi úszószövetségnél fegyelmi vizsgálat is vár rá – írja a Guardian.

A sífutás, a torna, a műkorcsolya és az úszás érmesei pénteken a Luzsnyiki Stadion színpadán bukkantak fel a Putyin beszéde köré szervezett koncert és szórakoztató program részeként. A sportolók Z betűvel ellátott kabátot viseltek, ez manapság az inváziót támogatók szimbóluma lett Oroszországban és a világban.

A háború miatt a síelés, a torna és a korcsolyázás nemzetközi irányító testületei már mind kizárták az orosz csapatokat a versenyekről. Az úszásnál sokáig nem lépte meg a FINA, csak annyit közölt, hogy az oroszoknak és a beloruszoknak „semleges minőségben” kell majd versenyezniük. Rilov szerdán az Instagramon kijelentette, hogy bojkottálni fogja a júniusi és júliusi úszó-világbajnokságot, hogy kifejezze szolidaritását a más versenyekről kizárt orosz sportolókkal. Nem sokkal később ez is okafogyottá vált, ugyanis az úszószövetség is úgy döntött, kitiltja az orosz és belarusz úszókat a versenyekről.

A svéd védelmi miniszter közölte a svéd TT hírügynökséggel, hogy Svédország további ötezer páncéltörő fegyvert biztosít Ukrajnának. A teljes fegyvercsomag részleteiről szerda este várható döntés, de valószínűleg a fegyverek mellett fel nem robbant gránátokat hatástalanító felszerelés is lesz a szállítmányban. Svédország korábban már küldött 5000 páncéltörő fegyvert és más hadianyagot Ukrajnának.

(Guardian)

A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) a szerdán döntött az orosz és fehérorosz sportolók kitiltásáról, így nem jöhetnek a budapesti világbajnokságra. Németország és Svájc bojkottálni akarta a júniusi eseményt, ha az oroszok elindulhatnak rajta.

Az orosz szövetség úgy reagált a FINA határozatára, hogy az idén egyetlen FINA-eseményen sem vesznek részt a sportolói. A nemzetközi szövetség a kazanyi rövid pályás világbajnokságnak új helyszínt keres, a decemberi időpont változatlan maradt. A FINA ismét jelezte, a leghatározottabban elítéli az oroszok invázióját, és igyekszik segítséget nyújtani az ukrán úszóknak, műugróknak, szinkronúszóknak.

A szervezet azt is közölte, hogy az olimpiai bajnok Jevgenyij Rilov ellen vizsgálatot indít, mert részt vett a Luzsnyiki Stadionban tartott háborúpárti nagygyűlésen, amin Vlagyimir Putyin elnök beszédet mondott.

A kijevi városi tanács Telegram-csatornáján jelentette be, hogy szerda este 8 órától csütörtök reggel 7 óráig kijárási tilalmat rendel el a városban. Az előző kijárási tilalom szerdán reggel hétkor járt le. A tanács megkérte a lakosokat, hogy vegyék komolyan a tilalmat, és csak a különleges engedéllyel rendelkezők menjenek ki az utcákra.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte szerdán Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a háborúnak Ukrajnában – írja az MTI. „Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (...) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását” – fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.

A hírtévék és -rádiók által élőben közvetített ünnepélyes parlamenti ülésen Volodomir Zelenszkij azt kérte az Oroszországban működő francia vállalatoktól, hogy ne támogassák többet az orosz „háborús gépezetet”. „A francia vállalatoknak el kell hagyniuk az orosz piacot. A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és mások nem lehetnek többet Oroszország háborús gépezetének szponzorai” – jelentette ki az ukrán elnök.

• Az ukrán kormány keddi Twitter-bejegyzése szerint 15 600 orosz katona esett el a háborúban február 24. óta.
• Ungváron eltemették Kis Sándort, a háborúban elesett kárpátaljai katonát.
• A NATO csütörtöki csúcstalálkozóján határoznak a NATO keleti szárnyának, Magyarországnak, Bulgáriának, Romániának és Szlovákiának a megerősítéséről, jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A NATO-nak így nyolc többnemzetiségű csoportja lesz a keleti határai mentén, mivel Lengyelországba és a balti államokba már korábban telepítettek harccsoportokat.
• Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában”, azaz dollárban vagy euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a „barátságtalan” országoktól és áttér a rubelelszámolásra.
• Belarusz külügyminisztériuma arra kérte Ukrajnát, hogy szüntesse meg minden diplomáciai jelenlétét az országban, amiért Ukrajna „barátságtalanul cselekszik és nemzetközi ügyekbe avatkozik bele”. Az ukrán nagykövet és négy másik diplomata maradhat az országban.
• Anatolij Csubajsz orosz oligarcha, Vlagyimir Putyin egyik közeli tanácsadója lemondott a pozíciójáról, és elhagyta az országot.
• A Nestlé élelmiszeróriás felfüggeszti több márkájának az árusítását Oroszországban, többek között a KitKat és a Nesquik termékek is lekerülnek a polcokról.
• Oroszország megpályázná a 2028-as vagy 2032-es foci-Eb-t.

Egyes források szerint Oroszország azt tervezi, hogy pályázatot nyújt be a 2028-as vagy a 2032-es labdarúgó-Európa-bajnokság megrendezésére. Az Orosz Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának szerdai ülésén úgy döntöttek, hogy „támogatják az érdeklődés kinyilvánítására vonatkozó döntést”.

A Sky News azt írja, hogy Szergej Anokhin, az Orosz Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságának tagja szerdán nyilatkozott erről újságíróknak. „Pályázni fogunk a 2028-as és 2032-es Európa-bajnokság megrendezésére” – mondta a a Match TV-nek. „Mikor fogunk pályázni? Nos, ezt még tisztázni kell a végrehajtó testülettel” – tette hozzá.

A FIFA és az UEFA átmenetileg minden általuk szervezett tornáról kitiltotta az orosz és belarusz futballcsapatokat, beleértve a válogatottakat is.

(Guardian)

„Zente, egy háború elől menekült új élet és reménység.”

Ezzel a szöveggel tette ki a facebookra egy menekült édesanyával és gyermekével készült közös fotóját Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök.

Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában”, azaz dollárban vagy euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a „barátságtalan” országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.

„…az úgynevezett barátságtalan országokba szállított földgázunkért járó fizetésben – kezdjük ezzel – az orosz rubelre térünk át”

– mondta Putyin.

Az elnök hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”.

(MTI)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatójának főbb megállapításai:

• Kína politikai politikai támogatást nyújt az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországnak hazugságok terjesztésével és félretájékoztatással.
• Aggódik, hogy Kína itt nem áll meg és anyagi támogatást is nyújt a szankciók sújtotta Moszkvának.
• Ha Oroszország vegyifegyvereket vet be, akkor az a nemzetközi jog megsértését jelenti, és messzemenő következményekkel jár.
• A NATO csütörtöki csúcstalálkozóján határoznak a NATO keleti szárnyának, Magyarországnak, Bulgáriának, Romániának és Szlovákiának a megerősítéséről. A NATO-nak így nyolc többnemzetiségű csoportja lesz a keleti határai mentén, mivel Lengyelországba és a balti államokba már korábban telepítettek harccsoportokat.

Belarusz külügyminisztériuma arra kérte Ukrajnát, hogy szüntesse meg minden diplomáciai jelenlétét az országban, amiért Ukrajna „barátságtalanul cselekszik és nemzetközi ügyekbe avatkozik bele” – írja a Reuters.

A minisztérium nem nevezte meg pontosan, hogy hány ukrán diplomatának kell elhagynia az országot, de megadott egy 72 órás határidőt. Továbbá azt is írták, hogy Breszt városában be kell zárni az ukrán konzulátust emberhiány miatt.

A közlemény szerint az ukrán nagykövet és négy másik diplomata maradhat az országban.

Kedden a belarusz állambiztonsági szerv nyolc ukrán diplomatát kémkedéssel vádolt meg.

(Reuters)

A moszkvai amerikai nagykövet hétfőn konzuli hozzáférést követelt minden amerikai állampolgárhoz, akit az oroszok letartóztattak. Egy ilyen amerikai állampolgárról tudni, Brittney Griner kétszeres olimpiai bajnok női kosarasról, akinek ügyének ez a része megoldódott: engedélyezték, hogy találkozzon a konzullal.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint a kosaras jó állapotban van, írja a Sky. További részleteket nem tudni.

Grinert március elején vették őrizetbe az egyik moszkvai reptéren, mert hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában.

A kosaras ellen büntetőeljárás indult nagy mennyiségű kábítószer szállítása miatt, amiért Oroszországban akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.

A 29 éves Kis Sándor egy rakétabecsapódás miatt halt meg Ocsakovban. 10 éve teljesített szolgálatot az ukrán haditengerészetnél, ahol a terrorellenes alakulat tagja volt.

Az ungvári TV21 beszámolója a temetésről:

Szumit majdnem teljesen körbevették az orosz csapatok. A 260 ezres város Ukrajna északkeleti részében, az orosz határtól légvonalban alig 20 kilométerre fekszik.

Andrij Baranov, a városi tanács tagja azt mondta a BBC-nek, hogy nagyjából 100 ezer ember már elhagyta Szumit. Egyetlen kijárat van, a várostól délre fekvő Poltava felé, a nők és a gyerekek arrafelé távoznak, és itt hozzák be Szumiba a nélkülözhetetlen orvosi felszereléseket. Ezzel együtt az orvosi felszerelésből, valamint üzemanyagból hiány van.

Baranov úgy saccolja, hogy még három-négy hétig tartható a város. Volodomir Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlóan ő is a NATO által biztosított repüléstilalmi zónában látja a megoldást.

Szumiban messze nem olyan rossz a helyzet, mint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, itt mindössze tíz lakóépületet romboltak le az ellenséges csapatok, az oroszok alapvetően a városi infrastruktúrát bombázzák. Hétfőn például a Sumykhimprom vegyiüzemet érte rakétatalálat, egy ötven tonnás mérgesgáztartály sérült meg, emiatt az üzem két és fél kilométeres körzetében volt ammóniaszennyezés.

Az Izrael oroszországi nagykövetsége előtt parkoló autókra ismeretlen aktivisták az Ukrajnába behatoló orosz csapatok Z betűjét ábrázoló matricákat ragasztottak.

A fehér Z betű tulajdonképpen háborús szimbólum, hiszen ezt festették fel az Ukrajnát megszálló orosz tankokra és katonai járművekre – azóta pedig Oroszországban ez lett a háborút támogatók jelképe.

Anatolij Csubajsz orosz oligarcha, Borisz Jelcin egykori kormányának privatizációs minisztere, Vlagyimir Putyin egyik közeli tanácsadója a Reuters szerint lemondott a pozíciójáról, és elhagyta az országot.

A hírügynökség szerint Csubajsz nem ért egyet Putyin „különleges katonai hadműveletével”, és nem áll szándékában visszatérni az országba.

A Reuters kereste telefonon az egykori minisztert, hogy mondja el, miért hagyja ott az országot, de ő válasz nélkül lerakta.

Csubajsz ezzel a legmagasabb beosztású ember, aki elhagyta Oroszországot, és aki nyilvánosan ellenezte a háborút.

(Reuters)

A Nestlé élelmiszeróriás bejelentette, hogy felfüggeszti több márkájának az árusítását Oroszországban, többek között a KitKat és a Nesquik termékek is lekerülnek a polcokról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök néhány napja élesen kritizálta a svájci vállalatot, amiért az még mindig jelen van Oroszországban. A Nestlé korábban bejelentette, hogy leállítja minden nem életfontosságú élelmiszer exportját Oroszországból.

A vállalat szóvivője szerint a Nestlé továbbra is fog bébiételt és táplálékkiegészítőket szállítani az országba, de kávét és állateledelt már nem.

Itt található a cikkünk arról, milyen nemzetközi cégek vezettek be szankciókat Oroszország ellen az ukrán megszállás kezdete óta.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette Japánt, hogy szigorítsák az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióikat, többek között az orosz árukra vonatkozó kereskedelmi embargó bevezetésével. Ugyanakkor Zelenszkij a japán parlament képviselőinek mondott beszédében dicsérte is Japánt, amiért Ázsiában élen járnak az Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlásban. Japán más nyugati országokhoz csatlakozva szankciókat vezetett be orosz bankok, vállalkozások és magánszemélyek ellen is.

Az ukrán elnök bizonyítékok nélkül azt állította, hogy az orosz erők újabb támadásokat készítenek elő a csernobili atomerőmű körüli tilalmi zónában. Azt is mondta, hogy olyan híreket kapott, amelyek szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetésére készülhet.

(BBC)

Az ukrán kormány keddi Twitter-bejegyzése szerint mintegy 15 600 orosz katona esett el a háborúban február 24. óta. Az ukrán jelentés szerint az orosz fegyveres erők mostanra 517 harckocsit és 1578 páncélozott járművet vesztettek el.

A független forrásból nem megerősített adatokat természetesen kellő óvatossággal kell kezelni, mivel ezeket a számokat csak az ukrán források állítják. Tovább árnyalja a képet, hogy az ukránok szerint már több mint 15 ezer orosz katona halt meg, ugyanakkor a veszteséglistába a sebesülteket, hadifoglyokat, dezertáltakat is bele szokták számolni. Az ukrán külügyminisztérium felsorolásában azonban ilyen megkülönböztetésnek nincs nyoma.

(Sky News)

• Kijevben vége lett a kijárási tilalomnak, szinte azonnal megkezdődött a bombázás és a fegyverropogás.
• A kelet-ukrajnai luhanszki régióban fekvő Rubizsne városát támadták az oroszok. Egy felnőtt és két gyermek vesztette életét. A körzetben több mint hatvan civilt öltek meg a háború kitörése óta.
• Ismét a nyugat-ukrajnai Rivnében támadtak katonai célpontot az orosz erők, ezúttal fegyverraktárt.
• Kilenc humanitárius folyosót nyitnak szerdán, Mariupol, ahol Zelenszkij szerint százezer ember van élelem, víz, áram és gyógyszer nélkül, nincs köztük.
• Lengyelország kiutasít 45 orosz diplomatát, akik veszélyt jelentenek az ország biztonságára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter háborús oknak nevezte azt a lengyel javaslatot, hogy NATO békefenntartókat küldjön Ukrajnába.
• Hetek óta szó van Belarusz esetleges tényleges hadba lépéséről, némileg váratlanul belarusz ellenzékiek állítólag vasúti síneket szedtek fel a belarusz–ukrán határnál.
• A brit királyi védelmi agytröszt, a RUSI egyik szakértője szerint Moszkvának változtatnia kell majd a taktikáján, ha az ukránok egyre több területet tudnak visszafoglalni.
• Az ENSZ-ben szerdán háromszor is napirendre kerül Ukrajna ügye.
• Újabb kirohanást intézett a nyugati világ ellen Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök és miniszterelnök, jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, szerinte az USA el akarja pusztítani Oroszországot.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint „nagyon vakmerő és különösen veszélyes” döntés lenne az, ha a NATO békefenntartókat küldene Ukrajnába.

Peszkov egy online sajtótájékoztatón elmondta, hogy ha a NATO és Oroszország valamilyen kapcsolatba lépne egymással „annak a következményeit nehéz lenne megjavítani.”

Lengyelország korábban bejelentette, hogy a pénteki NATO-csúcson hivatalosan is bead egy javaslatot, hogy békefenntartó misszió induljon Ukrajnába. Joe Biden amerikai elnök csütörtökön Brüsszelbe utazik egy vészhelyzeti NATO-találkozóra.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán korábban azt nyilatkozta, hogy ha a NATO békefenntartó csapatokat küld Ukrajnába, az háborús ok a NATO-val.

(The Guardian)

Megállapodott egymással az ukrán és a lengyel nemzeti bank, hogy a jelenleg Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgároknál lévő hrivnyát átváltják złotyra. „A megállapodás ez év március 25-én lép hatályba. Ettől a naptól kezdve az ukránok a lengyel bankok irodáiban készpénzes hrivnyát válthatnak lengyel złotyra. Az átváltási árfolyam a lehető legközelebb lesz a hivatalos árfolyamhoz. Ezen a mechanizmuson keresztül a felnőtt ukrán állampolgárok személyenként legfeljebb 10 000 hrivnyát tudnak majd átváltani. A lengyel bankok 100 és 1000 hrivnyás bankjegyeket fognak elfogadni” – közölte kedd este az Ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálata.

A Lengyel Nemzeti Bank ezután fel fogja vásárolni a lengyel kereskedelmi bankokhoz kerülő hrivnyát, amelyet aztán az Ukrán Nemzeti Bankkal azonos árfolyamon váltanak át. Az Ukrán Nemzeti Bank akár tízmilliárd hrivnyát is kész visszavásárolni a Lengyel Nemzeti Banktól az ukrán állampolgároknak nyújtott segítség részeként.

(Interfax)

Már 3200 tagja van az észt Női Önkéntes Védelmi Szervezetnek, ahol nőket tanítanak meg álcázni magukat, a vadonban tájékozódni és rádión kommunikálni. Az ukrajnai harcok kezdete óta 500-an csatlakoztak.