Ez történt keddről szerdára virradó éjjel az orosz–ukrán háborúban

Legfontosabb

2022. március 23. – 06:00

frissítve

Ez történt keddről szerdára virradó éjjel az orosz–ukrán háborúban
Műholdfelvételen égő épületek láthatók az ukrajnai Mariupolban 2022. március 22-én – Fotó: Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Keddi percről percre tudósításunkat a háborúról itt pörgetheti vissza, a szerdait pedig ide kattintva találja, és ezek a fontos dolgok történtek kedd este 20 és szerda reggel 6 óra között:

Hírek a harctérről

  • Odesszában lévő tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István kedd este látták, ahogy az orosz erők legalább öt rakétát lőttek ki Odessza irányába, és azt is, hogy az ukrán légvédelem még azelőtt el tudta fogni ezeket a rakétákat, hogy becsapódtak volna valahol a városban. Egy ukrán katonai szóvivő később azt mondta, az incidensben nem történt emberi sérülés. Kollégáink le is videózták a támadást.
  • Humanitárius folyosót követel az ukrán vezetés Mariupolnál. A BBC szerint kedd este az ukrán televízióban Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes jelentette be ezt, majd Zelenszkij elnök is erről beszélt éjszaka. Az orosz erők által körbezárt Mariupolt hetek óta bombázzák, nincs sem víz-, sem áramellátás, és bár az ukránok folyamatosan visszaverik a megszállók támadásait, kérdéses, meddig tudnak kitartani. A humanitárius folyosón segélyszállítmányokat küldenének az ostromlott városba, és kimenekítenék azt a 300 ezer civilt, akik még nem tudták elhagyni Mariupolt.
  • Fontos vasúti csomópontnak számító állomást rombolt le egy orosz rakéta a dnyipropetrovszki Pavlohrádban. A támadás miatt legalább egy ember életét vesztette, 15 vonat kisiklott, és egy pályaszakasz tönkrement.
  • Oroszország csak akkor vetne be atomfegyvert, ha saját létét érezné veszélyben. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden jelentette ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris erők magas fokú készültségbe helyezését február 27-én, a háború negyedik napján rendelte el, többek között a NATO „agresszív kijelentéseire” hivatkozva.
  • Életben van a korábbi programozó, híres kanadai mesterlövész, Wali, akinek halálhíréről néhány nappal korábban számoltak be orosz források. A Kanadai Fegyveres Erők volt mesterlövésze a CBC Newsnak azt nyilatkozta, hogy hétfőn tért vissza egy biztonságos helyre Ukrajnában, miután egy hétig volt a kijevi régió frontvonalában. Orosz oldalakon korábban az a hír terjedt el, hogy Walit húsz perccel azután ölték meg az orosz különleges erők, hogy megérkezett Mariupolba. „Soha életemben nem láttam Mariupolt” – mondta erre Wali. „Nem értem, miért csinálják ezt, mert ez annyira amatőr” – mondta a mesterlövész.
  • Az orosz erőkkel ellentétes oldalon álló amerikai források szerint az oroszok harci ereje az ukrajnai invázió kezdete óta az eredeti szintjük 90 százaléka alá esett – írja a Sky News. Ez arra utalhat, hogy Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett mind a fegyverek, mind a katonái körében.

Hírek a tárgyalóasztalok mellől

  • Nagyon éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Kedd esti Facebook-bejegyzésében többek között azt sérelmezi, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és szerinte a magyar kormány retorikája alig különbözik a nyíltan oroszbarát állásponttól. „Azért, mert kedvezményesen akarnak orosz gázt kapni? Vagy talán azért, mert csendben a mi Kárpátaljánkról álmodoznak?” – tette fel a költői kérdést.
  • Az orosz média arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin kedden este ismét telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel. A CNN számításai szerint Macron a mai hívással együtt már nyolcszor beszélt Putyinnal a háború február 24-i kezdete óta. Zelenszkijjel 17-szer egyeztetett ez idő alatt. Egyelőre ezek érdemi eredménye nem látszik.
  • Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere kedden online vett részt az Európa Tanács egyik ülésén. Az MTI szerint arról beszélt itt, hogy nem fognak leborulni Oroszország előtt, az utolsókig küzdenek majd, hogy megvédjék Kijevet. Úgy fogalmazott: „A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat.” Az EU tagállamaitól pedig gazdasági, politikai és katonai támogatást is kért a hazájának, mondván, hogy „fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk”.
  • Kiderült, hogy Joe Biden új, Oroszországgal szembeni intézkedéseket és szankciókat fog bejelenteni csütörtökön, brüsszeli útja során. Az USA elnöke csütörtökön részt vesz a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján, valamint a G7-ek és az Európai Tanács ülésén is.
  • Kiderült az is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök virtuális beszédet mond a világ vezetőinek a csütörtöki brüsszeli NATO-csúcson.

Hírek a háború és energetika összefüggéseiről

  • Nem vesz több olajat és olajterméket Oroszországból 2022 végétől a legnagyobb francia energiaipari vállalat, a TotalEnergies, írja a CNN. A vállalat közleménye szerint az „ukrajnai helyzet romlása” miatt döntöttek így – illetve annak köszönhetően, hogy az európai olajellátást meg tudják oldani más forrásokból. A gázt viszont nem: „Európa gázlogisztikai kapacitásai megnehezítik, hogy a következő két-három évben nélkülözni lehessen az orosz gázt anélkül, hogy ez kihatással lenne a kontinens energiaellátására” – írta közleményében az energiavállalat, de hozzátették, igyekeznek majd ezt is fokozatosan leépíteni.
  • Olaf Scholz német kancellár kedd esti nyilatkozata szerint Németországnak „a lehető leggyorsabban” meg kell szüntetnie függőségét az orosz szén-, gáz- és kőolajimporttól, ugyanakkor „változatlan maradt az álláspontjuk” abban, hogy az Oroszország elleni szankciók nem érinthetik az energiaszektort, írja a Sky News.
Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!