Zelenszkij nekiment Orbánnak, Johnson szerint Putyin nem akar békét, az orosz rakéták több mint fele hibásan működhet

• Volodimir Zelenszkij csütörtök este Európa vezetőihez szólt. Több országnak köszönetet mondott, majd beszédjének végén külön kitért Magyarországra. Felszólította Orbán Viktort, hogy tegye egyértelművé álláspontját Oroszországgal szemben. Zelenszkij szerint nem kell hezitálni azokban a kérdésekben, hogy Magyarország területén átjöhet-e fegyverszállítmány, vagy hogy szabad-e kereskedni Oroszországgal. A beszédről bővebben ebben a cikkben írtunk >>>
• Ukrajna az elmúlt napokban frissítette az amerikai kormánytól kért katonai segítségnyújtási kívánságlistáját, írja a CNN. Sürgősen szükségük lenne napi 500 Stinger légvédelmi rakétára és Javelin páncéltörő rakétára. Az ukránok arra hivatkoznak, hogy kifogyhatnak a lőszerből, miközben folyamatos orosz támadás alatt állnak.
• Az ukrajnai frontvonalról készült videofelvételeken amerikai önkéntesek tűntek fel, és a Guardian megállapítása szerint ez arra utal, hogy az ukrán hadsereg mellett harcoló nemzetközi légió is egyre aktívabb.
• Egy tinédzser menekülése után elmondta a CNN-nek, hogy élt családjával hetekig Mariupolban. „Március 2-án mindent lekapcsoltak, kivéve a gázt, de néhány nappal később elzárták azt is. Akkoriban a kinti hőmérséklet akár -7 Celsius fokig is leesett. A kabátjainkban kellett aludnunk, öt pulóver és póló volt rajtunk, és az összes takarónk alatt aludtunk, de még így is fáztam” – mondta a 17 éves Julija Karpenko.
• Az Európai Tanács haderőinek kivonását követeli az oroszoktól, miután Joe Bidennal is egyeztetett.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Brüsszelben tárgyaló G7-országok vezetőinek elmondta, hogy szerinte mivel lehetne megállítani az oroszokat, mert ha ez nem sikerül, akkor még komolyabb bajok lesznek. Például az élelmiszerválság.
• Ausztrália szankciókat léptetett életbe Alekszandr Lukasenko belarusz elnök és családtagjai ellen az ukrajnai orosz invázió miatt, és a tilalmi listára újabb oroszok is felkerültek. Lukasenkót azért büntetik, mert Belarusz továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrán ellen vezetett háborúban.

A csütörtök estétől péntek hajnalig történtekről szóló bővebb összefoglaló cikkünket itt találja, a friss hírfolyamunkat pedig itt tudja követni.

Volodmir Zelenszkij az Európai Tanács előtt nemcsak Ukrajna uniós csatlakozási lehetőségéről és Orbán Viktorról beszélt, de kitért az eddigi európai lépésekre is. Az ukrán elnök szerint, ha előbb cselekszik az unió, megállíthatták volna Putyint.

„Önök blokkolták az Északi Áramlat 2-t. Hálásak vagyunk önöknek. És jogosan. De egy kicsit elkéstek. Mert ha ez időben lett volna, Oroszország nem okozott volna gázválságot. Legalább volt rá esély” – mondta Zelenszkij, aki a háborús bűntetteket is sorolta.

Azt mondta, hogy az oroszok már 230 iskolát és 155 óvodát romboltak le, és már 128 gyereket is megöltek.

„Az orosz hadsereg újságírókat ölt meg. Bár látták rajtuk a ”Press„ feliratot. Lehet, hogy nem tanították meg őket olvasni. Csak gyilkolni” – mondta az ukrán elnök.

Csütörtökön közzétett adatok szerint az oroszok a háború kezdete után két hét alatt annyi gyógyszert vásároltak, mint máskor egy hónap alatt szoktak.

A Vedomosztyi című napilap kérésére a DSM Group készített elemzést, ami szerint február 28. és március 13. között 270,5 millió gyógyszerészeti terméket vásároltak az oroszok egymilliárd dollár értékben. Ez majdnem megegyezik a teljes januári értékesítéssel.

Különösen az antidepresszánsok, az altatók, az inzulin, a rák- és szívgyógyszerek, a hormonok és a fogamzásgátlók iránti kereslet növekedését mutatták ki.

„Az első félelem az volt, hogy minden drágulhat, a második félelem pedig az, hogy a szükséges gyógyszerek egy idő után nem lesznek elérhetőek. Ezek a félelmek megmozgatták az embereket. Sorban álltak a gyógyszertáraknál és mindent megvettek” – mondta a Reutersnek Szergej Suljak, a DSM Group vezérigazgatója.

Szerinte hisztérikus volt a helyzet, és ugyan van most átmeneti gyógyszerhiány, de az orosz gyártók továbbra is képesek generikus gyógyszereket előállítani, és a külföldi cégek is szállítanak, még ha magasabb árat is szabnak. Az alapanyagok tekintetében viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet, a beszerzés gondokat okozhat.

A 17 éves Julija Karpenko hetekig élt az ostromlott Mariupolban, amelyben a közszolgáltatásoknak már csak halvány nyomai vannak.

Karpenko és családja hetekig fűtés nélkül vészelték át a telet. A várost aztán sikerült elhagynia, és édesanyjával együtt Berlinig menekült, onnan nyilatkozott a CNN-nek.

„Március 2-án mindent lekapcsoltak, kivéve a gázt, de néhány nappal később elzárták azt is. Akkoriban a kinti hőmérséklet akár -7 Celsius fokig is leesett. A kabátjainkban kellett aludnunk, öt pulóver és póló volt rajtunk, és az összes takarónk alatt aludtunk, de még így is fáztam”

– mondta.

Ha vizet akartak, akkor havat olvasztottak, menedéküket pedig gyertyákkal világították meg, miközben folyamatosan félelemben éltek a támadások miatt.

„Ez a tehetetlenség érzése, és az az érzés, hogy nem tudod, mikor lesz vége, amikor nincs más, csak a bombázások hangja. Csak egyre nyomorultabbnak érzed magad. Tudod, hogy sehol sem vagy biztonságban” – mondta Karpenko.

Miután elhagyták Mariupolt, a házukat találat érte, nagy része leégett. A család egy része, Karpenko mostohaapja és nagyszülei még mindig Ukrajnában vannak.

Az Európai Tanács miután az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennal is egyeztetett, nyilatkozatot adott ki az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióról és a lehetséges transzatlanti együttműködésről.

Főbb megállapításai:

• a civil lakosságot ért támadások sértik a nemzetközi jogot, ezeknek a háborús bűncselekményeknek azonnal véget kell vetni
• az Európai Tanács felszólítja Oroszországot, hogy engedjék el az összes túszt, és garantálják a biztonságot átjutást a civileknek Ukrajna más részeibe
• az Európai Tanács követeli, hogy Oroszország haladéktalanul hagyjon fel az Ukrajna területén folytatott katonai agresszióval, azonnal és feltétel nélkül vonja ki az összes haderőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét nemzetközileg elismert határain belül
• az Európai Unió továbbra is összehangolt politikai, pénzügyi, anyagi és humanitárius támogatást nyújt, és ha szükséges újabb szankciókat vezet be Oroszországgal és Belarusszal szemben
• az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menekültek befogadására, de elismerte az eddig elvégzett munkát is, és a finanszírozás kérdése is napirenden van
• biztosítani kell az ukrán nukleáris létesítmények biztonságát
• Ukrajnai Szolidaritási Alapot hoznak létre, amely pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, és a háború után az újraépítést is finanszírozza
• az Európai Tanács továbbá megerősítette, hogy a Moldovai Köztársaság és népe mellett áll.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a BBC-nek azt állította, hogy az oroszok által ellenőrzött területeken önkényesen tartanak fogva és rabolnak el ukránokat.

Az ENSZ legalább 36 civil fogva tartásáról tud, és az ukránok attól tartanak, hogy hasonló esetek egyre többször fognak előfordulni, mert az emberrablások az oroszok megfélemlítő akcióinak a részei.

Viktorija Rosinya újságíró az ország keleti részén, a megszállt területeken dolgozott, amikor március 15-én ismeretlenek elrabolták. Munkadója szerint az orosz hírszerző szolgálat, az FSZB rabolhatta el el.

Rosinya hat nappal később előkerült, és egy feltehetően erőszak hatására készült videóban azt mondta, hogy az oroszok nem ejtették fogságba, sőt megmentették az életét.

.

Volodimir Zelenszkij szokás szerint videóüzenetben szólt az ukrán lakossághoz, amivel a kitartásra biztatja népét.

Csütörtöki beszédében azt mondta, hogy az országnak „a béke felé kell haladnia”, és már „közelebb hozták a győzelmet”.

„A 30. nap. Egy hónap telt el! Ha Oroszország tudta volna, hogy ezzel kell szembenéznie, biztos vagyok benne, hogy féltek volna idejönni” – mondta.

„A világ pusztító szankciókat alkalmazott, mi pedig újakról állapodunk meg” – tette hozzá, és kitért a NATO- és G7-csúcstalálkozókra is, szerinte ezekre Ukrajna védelmében és támogatása érdekében volt szükség.

Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC Newsnightnak azt mondta, hogy kételkedik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök békét kötne az ukránokkal.

„Azt hiszem, úgy döntött, hogy duplázik, és megpróbálja groznijfikálni Ukrajna nagy városait, ahogyan mindig is próbálta, és ez egy tragikus hiba” – mondta Johnson.

A groznijfikálással arra utalt, hogy az orosz hadsereg 1999-2000-ban folyamatosan bombázta Csecsenföld fővárosát, Groznijt, és a támadásokban több ezer civil halt meg.

Az ukrán hadsereg napi jelentéseiben is mindig a sikereket emeli ki, nyilvánvalóan ezzel akarják fenntartani a harci morált, és most a hírszerzés új információja is ilyen irányba hathat.

„Egyre több orosz katona nem csak nem hajlandó részt venni az Ukrajna elleni háborúban, hanem fegyverrel a kezében Ukrajnába vonul, hogy részt vegyen a Putyin bűnözői rezsim elleni harcban” – írta Telegramján Ukrajna Védelmi Minisztériumának Hírszerzési Főigazgatósága.

„Nagy bizonyossággal úgy gondolom, hogy Oroszország gyengébben fog kijönni Ukrajnából, mint ahogyan a konfliktusba belement. Katonailag gyengébb, gazdaságilag gyengébb, politikailag és geopolitikailag is gyengébb és elszigeteltebb lesz” – mondta Colin Kahl védelmi államtitkár.

Kahl azt is mondta, hogy a Pentagon készülő védelmi stratégiai dokumentuma „akut fenyegetésnek” nyilvánítja Oroszországot, de Kína nehezebb feladat elé állítja az Egyesült Államokat.

Kahl szerint a háború miatt az orosz-kínai kapcsolatok is megváltoznak, Kínának teherré válhatnak az oroszok.

(Reuters)

Volodimir Zelenszkij csütörtök este Európa vezetőihez szólt. Több országnak köszönetet mondott, majd beszédjének végén külön kitért Magyarországra. Felszólította Orbán Viktort, hogy tegye egyértelművé álláspontját Oroszországgal szemben. Zelenszkij szerint nem kell hezitálni azokban a kérdésekben, hogy Magyarország területén átjöhet-e fegyverszállítmány, vagy hogy szabad-e kereskedni Oroszországgal. A beszédről bővebben ebben a cikkben írtunk >>>

Három amerikai hírszerzési tisztviselő állításai alapján a Reuters azt írta, hogy a kilőtt orosz rakéták akár 60 százaléka is meghibásodhatott.

A névtelenül nyilatkozó tisztviselők állításaikat nem támasztották alá bizonyítékokkal, de a precíziós rakétákkal kapcsolatos elméletük magyarázhatja azt, hogy miért nem sikerült az oroszoknak teljesen megbénítaniuk az ukrán légvédelmet egy hónap alatt.

A rakéták már a kilövésnél meghibásodhatnak, de több olyanról is lehet tudni, amelyek nem robbantak fel becsapódáskor.

A Pentagon becslése szerint Oroszország több mint 1100, különböző típusú rakétát indított el, de azt nem tudni, hogy ezek közül hány találta el a célját.

A Reutersnek nyilatkozó hírszerzők azt mondták, hogy a kilőtt rakéták típusától is függ a kudarcos indítások aránya, néhány napon ezt több mint 50 százalék, de ketten azt mondták, hogy volt már olyan, hogy a 60 százalékot is elérte.

Az egyik tisztviselő azt mondta, hogy a hírszerzés szerint Oroszország levegőből indított cirkálórakétáinak hibaaránya 20-60% között van. A Reuters megjegyezte, hogy már a 20 százalékos arány is magasnak számít.

Ausztrália szankciókat léptetett életbe Alekszandr Lukasenko belarusz elnök és családtagjai ellen az ukrajnai orosz invázió miatt, és a tilalmi listára újabb oroszok is felkerültek.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter egy nyilatkozatban 22 propagandistának és dezinformációs ügynöknek nevezett oroszt sorolt föl, többek közt a Russia Today, az InfoRos és a NewsFront szerkesztőit.

Lukasenkót pedig azért büntetik, mert Belarusz továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrán ellen vezetett háborúban.

Az ukrajnai frontvonalról készült videofelvételeken amerikai önkéntesek tűntek fel, és a Guardian megállapítása szerint ez arra utal, hogy az ukrán hadsereg mellett harcoló nemzetközi légió is egyre aktívabb.

Csütörtökön két videó is megjelent a témában a Twitteren. Az egyiken egy amerikai katona pózol egy kiégett tank maradványai előtt, a másikon pedig egy katonai különítmény akcióját narrálják amerikai akcentussal. Állítása szerint éppen egy falut foglaltak vissza az oroszoktól.

A videó szereplő James Vasquez folyamatosan posztol az állítása szerint Ukrajnában végrehajtott akciókról és őrjáratokról. „Úgy érzem magam, mintha egy fantasztikus, nagyon veszélyes vakáción lennék” – írta egyik bejegyzésében.

Az Ukrajnába érkező önkéntesek nagyon vegyes háttérrel rendelkeznek a katonai tapasztalatokat illetően a korábbi jelentések szerint. Többségében amatőrök mentek harcolni az oroszok ellen. Őket négyhetes kiképzésre küldik, míg a tapasztaltak fegyvert kapnak, és ad hoc egységekben a frontra küldik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) orosz bombázásoktól félti a csernobili atomerőmű munkásinak életét.

Az IAEA azt közölte, hogy az oroszok folyamatosan tüzelik a 25 ezres Szlavuticsot, azt a várost, amelyben sok csernobili dolgozó is él. Ukrán közlések alapján állítják, hogy veszélyben vannak a dolgozók és családjaik, ami miatt ellehetetlenülhetnek a műszakváltások az erőműben.

Arról korábban is érkeztek hírek, hogy Csernobilban három hétig műszakváltás nélkül dolgoztak, az erőmű munkatársai teljesen kimerültek, és nem tudtak hazajutni az orosz ellenőrzés alatt álló létesítményből. (via BBC)

Egy hónapja, február 24-én indított támadást Oroszország Ukrajna ellen. A villámháborús elképzelések csődöt mondtak, és már látszik, hogy elhúzódó háborúra készülhetünk föl. Összeszedtük, mi történt a hadszíntéren, és hogy milyen hatásai voltak a gazdaságra illetve a magyar politikára a háborúnak az elmúlt négy hétben.

Az amerikai igazságügyi minisztérium két olyan vádiratot hozott nyilvánosságra, amelyekben négy orosz állampolgárt vádolnak tiltott hekkertevékenységgel.

A vádirat szerint 2012 és 2018 között két külön szervezett akcióban a globális energiaszektort célzó számítógépes behatolásokat kíséreltek meg és hajtottak végre. Összesen több ezer számítógépet céloztak meg több száz vállalatnál és szervezetnél, mintegy 135 országban – közölte a tárca.

Az ország főügyészhelyettese, Lisa Monaco azt mondta: „Bár a ma nyilvánosságra hozott büntetőjogi vádak a múltbeli tevékenységet tükrözik, kristálytisztán világossá teszik, hogy az amerikai vállalkozásoknak továbbra is sürgősen meg kell erősíteniük védekezésüket, és ébernek kell maradniuk.”

(via Skynews)

Nagy értékű orosz célpontok ellen indítottak támadást az ukránok az oroszok által megszállt területeken, közölte legfrissebb hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A célpontok közt volt egy partraszálló hajó és több lőszertároló raktár Bergyanszkban, ami egy délkeleti kikötőváros. A jelentés szerint Ukrajna valószínűleg továbbra is a logisztikai eszközöket célozza meg az orosz kézben lévő területeken. Mint írják, ez arra fogja kényszeríteni az orosz hadsereget, hogy prioritásként kezelje ellátási lánca védelmét, és megnehezíti majd az erőforrásaik nagyon szükséges pótlását. (Sky News)

Levágott disznófejet talált a lakása ajtaja előtt Alekszej Venediktov, az utolsó független, és nemrég le is tiltott oroszországi Eho Moszkvi rádióállomás szerkesztője. Azt mondta, mondta, fel fogja kérni a rendőrséget, hogy vizsgálják ki, hogyan került a lakásához a disznófej és az ajtajára egy antiszemita matrica.

Alekszej Venediktov – aki évtizedeken át vezette az Eho Moszkvit – azt mondta, nem engedi, hogy Oroszországból náci Németországot alakítsanak.

Azt mondta, hogy a bejáratnál lévő kamera felvételein egy futárt láttak, de a cég azt mondta, hogy nem az alkalmazottai közé tartozik. (BBC)

• Ukrajna az elmúlt napokban frissítette az amerikai kormánytól kért katonai segítségnyújtási kívánságlistáját, írta meg a CNN. Sürgősen szükségük lenne napi 500 Stinger légvédelmi rakétára és Javelin páncéltörő rakétára.
• A harkivi kormányzó szerint orosz rakétacsapás érte egy bevásárlóközpont parkolóját a keleti határhoz közeli városban, hatan meghaltak, tizenöten megsérültek.
• Az ukrán ombudsman szerint több mint 400 ezer embert vittek el erőszakkal Oroszországba, Mariupol és más ukrán városok lakóit kényszerítették át a határon az orosz erők.
• Az ukránok szerint lezajlott egy fogolycsere, amiben tíz-tíz ukrán és orosz katonát, valamint civil matrózokat is kicseréltek.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Brüsszelben tárgyaló G7-országok vezetőinek elmondta, hogy szerinte mivel lehetne megállítani az oroszokat, mert ha ez nem sikerül, akkor még komolyabb bajok lesznek. Például az élelmiszerválság.
• A NATO- és G7-csúcs után sajtótájékoztatókat tartottak a legfontosabb országok vezetői. Vlagyimir Putyin orosz elnök pontosan az ellenkezőjét kapja mindannak, amit képzelt akkor, amikor bevonult Ukrajnába, és nem a szankciók fogják megállítani, hanem az amiatt kialakuló fájdalom, mondta Joe Biden amerikai elnök.
• Emmanuel Macron francia elnök szerint addig növelik a nyomást Oroszországra a szankciókkal, amíg tűzszünetet nem hirdetnek. Olaf Scholz német kancellár azt mondta, felszólítják az orosz elnököt, hogy haladéktalanul állapodjon meg tűzszünetről. Boris Johnson brit kormányfő szerint pedig a nukleáris fegyverek használatának emlegetése az oroszok részéről figyelemelterelés a hagyományos fegyverek abszolút barbár használatáról Ukrajnában.
• Vége azoknak az időknek, amikor az energiaellátással lehetett zsarolni minket, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen azt is kijelentette, hogy nem fogják engedni, hogy Oroszország rubelben kérje az olaj és gáz árát, ez ugyanis a szankciók megkerüléséhez vezethetne.
• Az ENSZ közgyűlése új, nem kötelező erejű határozatot fogadott el, amely Oroszország ukrajnai háborújának azonnali leállítását, valamint a civilek védelmét és a segélyek útjának biztosítását követeli. 140 ország szavazott igennel, 38 pedig tartózkodott, Oroszország, Szíria, Észak-Korea, Eritrea és Belarusz.
• A kínai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy nem szabad senkit arra kényszeríteni, hogy oldalt válasszanak a háborúban, Oroszország pedig megdicsérte India álláspontját az ukrán kérdésben.
• Az európai műholdak indítására szánt rakétákat mostantól orosz cégek fogják felhasználni, mondta Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője. Szerinte Európa „ellehetetlenítette” az együttműködést.

Mintegy 2700 ember hagyhatta el csütörtökön az ostromlott és lerombolt Mariupol városát, közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Irina Verescsuk azonban azzal vádolta Oroszországot, hogy az elmúlt három napban blokkolta a városba érkező humanitárius segélyszállítmányokat. Ezzel egybehangzóan az Egészségügyi Világszervezet is azt közölte, hogy nem tudta elérni Mariupolt.

Oroszország átvette az irányítást a város egyes részein, és a Reuters tudósítása szerint az egyik ilyen területen több száz lakosnak adtak segélyt.

Az oroszbarát szeparatista média szerint a helyszínen Denis Puszilin, az oroszok által támogatott donyecki szeparatista enklávé vezetője, valamint a Putyin-féle Egységes Oroszország párt egyik tisztviselője, Andrej Turcsak tartózkodott.

Turcsak azt írta a Telegram csatornáján, hogy Oroszország újjáépíti Mariupolt, de hozzátette: „Ne tévedjetek, Oroszország örökre itt marad.” (BBC)

Közös nyilatkozatot adott ki Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A dokumentumban elítélik Oroszország „indokolatlan agresszióját” Ukrajnával szemben, illetve az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos további nyugati lépéseket fejtik ki részletesen.

• Az USA és az EU, partnerországokkal együtt, megerősítette és összehangolta az Oroszország elleni szankcióit.
• Továbbra is jelentős értékben „mozgósítanak” humanitárius segélyt azért, hogy támogassák „az Ukrajnában élő embereket, azokat, akik menekülni kényszerültek, és azokat is, akik világszerte a háború súlyos következményeit viselik.”
• Új intézkedéseket, például a civil szervezetek további támogatását jelentették be „a demokratikus ellenállóképesség megerősítése és az emberi jogok védelme érdekében” Ukrajnában és a szomszédos országokban.
• Nagymértékben támogatják a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik a helyszínen gyűjtenek bizonyítékokat.
• További konkrét lépéseket tesznek az energiaellátás biztosítása, és Európa orosz fosszilis energiafüggőségének csökkentése érdekében.
• „Megkettőzik erőfeszítéseiket”, azért, hogy megelőzzék a háború miatt kialakuló esetleges élelmiszerválságot, indokolt esetben pedig közvetlen élelmiszersegélyt nyújtanak partnerországoknak világszerte.
• A kiberbiztonság terén folytatott együttműködést különböző módokon fogják fejleszteni, kezdve az ukrán kormánynak nyújtott kibervédelmi támogatásoktól a virtuális valutával való visszaélések elleni küzdelemig.

Az ukrán elnök a G7-országok vezetőinek elmondta, hogy szerinte mivel lehetne megállítani az oroszokat. Mert ha ez nem sikerül, akkor még komolyabb bajok lesznek. Például az élelmiszerválság.

Ukrajna az elmúlt napokban frissítette az amerikai kormánytól kért katonai segítségnyújtási kívánságlistáját, írja a CNN.

Sürgősen szükségük lenne napi 500 Stinger légvédelmi rakétára és Javelin páncéltörő rakétára. Az ukránok arra hivatkoznak, hogy kifogyhatnak a lőszerből, miközben folyamatos orosz támadás alatt állnak, de a nyugati vezetőket kicsit meglepte az ukrán kérés, hiszen már eddig is egy csomó fegyvert küldtek és folyamatosan küldenek is.

A CNN emlékeztet rá, hogy március 7-ig az Egyesült Államok és más NATO-tagországok mintegy 17 000 páncéltörő rakétát és 2 000 légvédelmi rakétát küldtek Ukrajnába.

Azóta a NATO-országok, köztük az Egyesült Államok is folyamatosan küldik a fegyvereket és felszereléseket Ukrajnába, még akkor is, ha Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy célba veszi a szállítmányokat. (CNN)

Antony Blinken Izrael közvetítői szerepéről is tárgyal majd Oroszország és Ukrajna között, amikor az amerikai külügyminiszter szombaton megkezdi közel-keleti és észak-afrikai útját, jelentette be az amerikai külügyminisztérium. Arra is figyelmeztettek, hogy az ukrajnai háború növeli az alapvető élelmiszerek árát a közel-keleti és észak-afrikai régióban a búza árának emelkedése miatt.

Arról korábban többek között itt írtunk, hogy Natfali Bennett izraeli kormányfő és Recep Tayyip Erdoğan török elnök is próbált közvetítői szerepet betölteni a háború alatt. (BBC)

Jaroszlav Amosov, a Bellator váltósúlyú világbajnoka lemondta májusra tervezett londoni meccsét, a bokszfenomén Vaszilij Lomacsenko is kihagyja a George Kambososo Jr. elleni júniusi csúsctalálkozót. A részletekről cikkünkben olvashat.

NATO-csúcs, felrobbant hadihajó és humanitárius válság. A képes összefoglaló itt>>>

Kiválthatja a harmadik világháborút, ha nyugati békefenntartókat telepítenének Ukrajnába, mondta Alekszandr Lukasenko, Belarusz tekintélyelvű vezetője.

„A helyzet nagyon súlyos és nagyon feszült” – mondta Lukasenko az Associated Press jelentése szerint.

A lengyel kormánypárt vezetője a múlt héten azt mondta, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kell küldeni Ukrajnába, és meg kell adni neki a védekezéshez szükséges eszközöket. A NATO csütörtöki ülésén arról született döntés, hogy nem mennek nyugati katonák Ukrajnába, azaz a lengyel javaslatból nem lett semmi, de Lukasenko azért jelezte, mit lenne, ha mégis mennének nyugati katonák Ukrajnába, akár csak békefenntartóként is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már az ukrajnai orosz invázió kezdetén arra figyelmeztetett, hogy Moszkva katonai akciójába bármilyen külföldi beavatkozás azonnali orosz választ vált ki, amely soha nem látott következményekhez vezetne.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán a lengyel javaslattal kapcsolatos kérdésre azt mondta: „Nagyon meggondolatlan és rendkívül veszélyes döntés lenne”.

Peszkov azt mondta, hogy az orosz és a NATO-erők közötti esetleges érintkezés „egyértelmű következményekkel járhat, amelyeket nehéz lenne helyrehozni”. (Guardian)

Az európai műholdak indítására szánt rakétákat mostantól orosz cégek fogják felhasználni, idézi a Sky News az orosz űrügynökség vezetőjét. Dmitrij Rogozin szerint Európa „ellehetetlenítette” az együttműködést.

A Roszkoszmosz vezetője egy kínai televíziónak adott interjúban azt mondta: „A jelenlegi helyzetben, miután az Európai Űrügynökség és az egész Európai Unió őrjöngő álláspontot foglalt el az ukrajnai különleges katonai művelettel kapcsolatban, és szankciókat vezetett be a Roszkoszmosz ellen, lehetetlennek tartjuk a további együttműködést”. A döntés mintegy tíz darab rakétát fog érinteni.

Múlt héten az Európai Űrügynökség azt közölte, hogy felfüggeszti az orosz–európai közös Mars-küldetést Oroszország ukrajnai inváziója miatt.

Pont egy hónapja tart a háború, és a nyugat-ukrajnai Lvivbe visszaérkezve lett nyilvánvaló, hogy milyen gyorsan milyen nagyot változtatott az életen. Lviv első látásra még mindig izgalmas, történelmi hangulatú város volt, ami az eklektikus épületei és kockaköves utcái alapján lehetne Magyarországon vagy Csehországban is. Csak éppen szállást nem lehetett találni, mert ide, a háború által alig érintett Nyugat-Ukrajnába menekül mindenki, akinek otthonát fenyegeti, vagy lerombolta az orosz hadsereg. Az ötcsillagos hoteltől az utolsó hostelig minden teljesen tele volt, tömegek aludtak a pályaudvaron is.

Fixerem egy barátjánál kaptunk szállást, hogy ne rögtön meggyötörten kezdjük az újabb ukrajnai riportutunkat. A lány otthona barátságos volt: könyvekkel teli szoba, kanapé, hangulatos kis konyha, semmi nem emlékeztetett a háborúra. Az asztalnál még ketten ültek, akikről gyorsan kiderült, nem vendégek, abban az értelemben, ahogy azt mi megszoktuk. A fiú és a lány Kijevből jött, és mivel a város veszélyes részén laktak, nem is mentek vissza, a barátjukhoz költöztek be, egyikük a kanapén, másikuk egy matracon alszik két hete.

„Talán néhány hét, győzünk, és hazaköltözhetünk” – mondják optimistán, miközben bementünk a szobába, ami lehetett volna egy könyvrajongó magyar fiatalé is. Csak az ablakot sűrűn behálózó ragasztószalag nem illett a képbe. „A rakétázás miatt van. Azt mondták, így kisebb valószínűséggel törik be” – vonta meg a vállát a lakás tulajdonosa, mintha egy szokatlan lakberendezési megoldást kellene kelletlenül magyaráznia.

„Mivel foglalkozol?” – igyekeztem békésebb témák felé mozdulni, hiába. „Jelmeztervező voltam filmeknél, de most nincs munka, úgyhogy önkénteskedem. Nézd, ilyen harctéri érszorítókat varrok, mert nekem van varrógépem” – mondta mosolyogva, és elém tett két fekete hevedert. „A fém csatokat egy ismerősöm esztergálja, én rakom össze az egészet. Látod, ha így összekapcsolod, és ezt tekered, akkor könnyen el lehet állítani a vérzést. A sebesülés fölé kell rakni” – mutatta. Nem tudtunk nem a háborúról beszélni, pedig 500 kilométerre volt a legközelebbi frontvonal.