Joe Biden: Nem a szankciók fogják megállítani Putyint, hanem a miattuk kialakuló fájdalom

Putyin pontosan az ellenkezőjét kapja mindannak, amit képzelt akkor, amikor bevonult Ukrajnába

– mondta Joe Biden a G7-találkozó után tartott sajtótájékoztatóján csütörtök este. Az amerikai elnök több bejelentést is tett, többek között új szankciókat ígért Oroszországgal szemben, és új pénzügyi segítséget Ukrajnának.

Biden szerint Ukrajnán és az ukrán embereken múlik, kötnek-e olyan kompromisszumot, ami az ország egyes területeinek feladásával járna, és kitérő választ adott arra a kérdésre, mit lépne a NATO, ha Oroszország biológiai vagy vegyi fegyvert vetne be Ukrajnában. Az Egyesült Államok elnöke a NATO- és a G7-csúcs után az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozóján is részt vesz az este folyamán Brüsszelben.

Soha nem volt olyan egységes a NATO, mint ma

„Egy hónapja kezdődött Oroszország brutális inváziója Ukrajna ellen – akkor három fontos pontban egyeztünk meg európai szövetségeseinkkel: humanitárius és katonai segítséget nyújtunk Ukrajnának; súlyos szankciókat léptetünk életbe az orosz gazdasággal szemben; és felerősítjük jelenlétünket a keleti NATO-tagállamokban”

– kezdte csütörtöki tájékoztatóját Joe Biden. Az amerikai elnök azt mondta, elnöksége alatt eddig 2 milliárd dollár értékben nyújtottak katonai segítséget Ukrajnának, majd bejelentette:

• több mint egy milliárd dollár értékben nyújtanak humanitárius segítséget az ország felé, hogy „kisegítsék a háború sújtotta ukránok millióit”;
• bár szerinte az ukránok többsége szeretne „az otthonához közelebb, Európában maradni”, de 100 ezer ukrajnai menekültet az Egyesült Államok is befogad, elsősorban a családegyesítésre fókuszálva;
• 320 millió dollárt fognak befektetni Ukrajnában és a szomszédos országokban a „demokrácia és az emberi jogi törekvések megerősítésére”;
• a G7-ekkel és az EU-val együttműködve lépéseket tesznek az energiabiztonság és az élelmiszerbiztonság területén – erről pénteken fog részletesebben beszámolni az amerikai elnök;
• új szankciókat léptetnek életbe az EU-val együtt több mint 400 személy és szervezettel szemben – köztük az orosz törvényhozás, a Duma több mint 300 képviselője, valamint olyan oligarchák és vállalatok ellen, amelyek „tovább tüzelik a háborús gépezetet”.

Biden is bejelentette, hogy négy kelet-közép-európai NATO-tagállamban, köztük Magyarországon is megerősíti jelenlétét az észak-atlanti katonai szövetség. Ennek kapcsán megemlítette, hogy december-január környékén többször is beszélt az akkor igen magabiztosnak tűnő orosz elnökkel:

„Putyin azt hitte, szétszakíthatja a szövetségünket, de a NATO soha, de soha nem volt olyan egységes, mint ma”

– jelentette ki az amerikai elnök – „Putyin pontosan az ellenkezőjét kapja mindannak, amit képzelt akkor, amikor bevonult Ukrajnába.”

Az ukránokon múlik, feladnak-e területet

Ezután Biden több újságírói kérdésre is válaszolt: az amerikai elnök szerint „reagálni fognak” arra, ha Vlagyimir Putyin biológiai vagy vegyi fegyvert vetne be Ukrajnában, „attól függően, hogyan és milyen fegyvert vetne be”. Arra a kérdésre, hogy egy ilyen orosz fegyver bevetése eszkalálhatja-e a konfliktust annyira, hogy a NATO is belépjen Ukrajna területére, Biden azt mondta: „Ez majd akkor dől el, ha történik ilyen.”

Kínával kapcsolatban Biden arról beszélt, korábban egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel az orosz–ukrán konfliktusról: „Nagyon egyenes beszélgetésem volt Hszi elnökkel, és tisztáztam felé, hogy milyen következményekkel járna, ha Oroszországot támogatnák. Nem fenyegettem őt, de elmondtam neki, milyen gazdasági együttműködések foszlottak szét, és milyen gazdasági szereplők hagyták el Oroszországot a barbár viselkedésük miatt.

Április elsején lesz egy újabb tárgyalásunk Kínával – szerintem Peking megérti, hogy sokkal szorosabb szálak fűzik az országot a Nyugathoz, mint Oroszországhoz.”

Biden szerint „a szankciók nem fognak önmagukban megállítani senkit, de annak következményei, az amiatt kialakuló fájdalom” megállíthatja Putyint – éppen ezért tárgyaltak a nyugati szankciók további megerősítéséről. Az elnök arról is beszélt, hogy az EU-nak és a NATO-nak fel kell állítania egy rendszert arra, ha egy ország valamilyen módon megsértené a szankciókat, és kisegítené Oroszországot.

Emellett szóba került a G7-találkozón a háború miatt várható élelmiszerhiány is: „A szankciók árát nemcsak Oroszország fizeti meg, hanem az európai országok, és mi magunk is – mind Ukrajna, mind Oroszország Európa éléskamrája volt.” Az amerikai elnök arra kérte az európai országokat, ne korlátozzák az élelmiszer-kivitelüket – emellett szerinte az USA és Kanada is kisegíthetné megnövelt kapacitásokkal a felmerülő hiányt a gabonaiparban, erről tárgyaltak már „jelentős amerikai piaci szereplőkkel”.

Felmerült újságírói kérdésként az is, hogy fel kellene-e adnia egyes területeket Ukrajnának ahhoz, hogy békére jussanak Oroszországgal: „Ez teljes mértékben Ukrajnán múlik. Szerintem nem kellene, de ez az ukránokon múlik, ez az ő döntésük” – mondta Biden.

Korábban felmerült, hogy egyes nyugati országok kizárnák Oroszországot a G20-csoportból – a kezdeményezést ugyan Biden támogatná, de szerinte ez a javaslat ellenzői miatt kétséges, hogy megvalósulhat: „Viszont támogatnánk, hogy Ukrajna, akár megfigyelőként, de szintén részt vegyen a G20-találkozón” – mondta.

A csütörtöki csúcstalálkozók után pénteken Lengyelországba utazik az amerikai elnök, ahol ellátogat majd egy menekülttáborba is – igaz, ez szerinte nem fog változtatni azon az álláspontján, miszerint a NATO-nak közvetlenül nem szabad belépnie az orosz–ukrán háborúba:

„Voltam már sok háborús zónában, menekültzónában, ez rettenetes, különösen a gyermekek szülők nélkül, akiknek látszik a tekintetén, hogy nem tudják, mi lesz velük. (…) Remélem, sok emberrel fogok tudni találkozni majd a… de talán nem is kéne elmondanom, hova megyek, ugye. Mindenesetre, remélem találkozom majd… sok emberrel”

– nevettette meg az újságírókat Biden.