Zelenszkij Orbánnak üzent, Ukrajna megint egy csomó fegyvert kért az amerikaiaktól – ez történt az orosz–ukrán háborúban csütörtökről péntekre virradó éjjel

Csütörtökön volt egy hónapja, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A villámháborús elképzelések csődöt mondtak, és már látszik, hogy elhúzódó háborúra kell felkészülnünk. Ebben a cikkben összeszedtük, mi történt a hadszíntéren, és hogy milyen hatásai voltak a gazdaságra, illetve a magyar politikára a háborúnak az elmúlt négy hétben.

Csütörtöki percről percre tudósításunkat a háborúról itt pörgetheti vissza, a péntekit pedig ide kattintva találja. Ezek a fontos dolgok történtek csütörtök este 20 és péntek reggel 6 óra között:

Magyarországot érintő háborús hírek

• Volodimir Zelenszkij csütörtök este Európa vezetőihez szólt. Több országnak köszönetet mondott, majd beszédének végén külön kitért Magyarországra. Felszólította Orbán Viktort, hogy tegye egyértelművé álláspontját Oroszországgal szemben. Zelenszkij szerint nem kell hezitálni azokban a kérdésekben, hogy Magyarország területén átjöhet-e fegyverszállítmány, vagy hogy szabad-e kereskedni Oroszországgal. A beszédről bővebben ebben a cikkben írtunk >>>
• Orbán Viktor visszautasította Zelenszkij követeléseit: „Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába” – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
• Már eddig is magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-csúcs után. A miniszter még nem tudja, mikor érkezik az országba a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerélésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren. Azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet szerinte nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.
• Tudósítónk, Földes András újra megérkezett Ukrajnába. Ebben a posztban számolt be érkezéséről, első estéjéről.

Hírek a hadszíntérről

• Ukrajna az elmúlt napokban frissítette az amerikai kormánytól kért katonai segítségnyújtási kívánságlistáját, írja a CNN. Sürgősen szükségük lenne napi 500 Stinger légvédelmi rakétára és Javelin páncéltörő rakétára. Az ukránok arra hivatkoznak, hogy kifogyhatnak a lőszerből, miközben folyamatos orosz támadás alatt állnak.
• A nyugati vezetőket kicsit meglepte az ukrán kérés, hiszen már eddig is egy csomó fegyvert küldtek, és folyamatosan küldenek is. A CNN emlékeztet rá, hogy március 7-ig az Egyesült Államok és más NATO-tagországok mintegy 17 000 páncéltörő rakétát és 2000 légvédelmi rakétát küldtek Ukrajnába.
• Az orosz logisztikát támadják az ukránok, lassulhat az erőforrások pótlása a brit hírszerzés szerint. A célpontok közt volt egy partraszálló hajó és több lőszertároló raktár Bergyanszkban, ami egy délkeleti kikötőváros.
• Az ukrajnai frontvonalról készült videófelvételeken amerikai önkéntesek tűntek fel, ami a Guardian megállapítása szerint arra utal, hogy az ukrán hadsereg mellett harcoló nemzetközi légió is egyre aktívabb.
• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra sem tudott orvosi segítséget bejuttatni az ostromlott Mariupol és Mikolajiv városába sem. Tarik Jašarević, a WHO munkatársa az Ukrajna közepén fekvő Dnyipro városából nyilatkozott a BBC-nek.
• Egy tinédzser menekülése után elmondta a CNN-nek, hogyan élt családjával hetekig Mariupolban. „Március 2-án mindent lekapcsoltak, kivéve a gázt, de néhány nappal később elzárták azt is. Akkoriban a kinti hőmérséklet akár -7 Celsius fokig is leesett. A kabátjainkban kellett aludnunk, öt pulóver és póló volt rajtunk, és az összes takarónk alatt aludtunk, de még így is fáztam” – mondta a 17 éves Julija Karpenko.

Hírek a tárgyalóasztalok mellől: nyilatkozatok a NATO és G7 csúcsok után

• Az Európai Tanács haderőinek kivonását követeli az oroszoktól, miután Joe Bidennel is egyeztetett.
• Közös nyilatkozatot adott ki Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A dokumentumban elítélik Oroszország „indokolatlan agresszióját” Ukrajnával szemben, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos további nyugati lépéseket fejtik ki részletesen. Itt olvashat részleteket.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Brüsszelben tárgyaló G7-országok vezetőinek elmondta, hogy szerinte mivel lehetne megállítani az oroszokat, mert ha ez nem sikerül, még komolyabb bajok lesznek. Például az élelmiszerválság.
• A francia elnök is beszámolt a G7-ek találkozója után arról, mire jutottak a gazdasági nagyhatalmak: Emmanuel Macron szerint nem szabad hagyni, hogy tovább eszkalálódjon az orosz–ukrán konfliktus, hiszen minél tovább tart a háború, annál súlyosabb következményekkel járhat világszerte. „Ukrajna és Oroszország jelentős szereplői a gabonaiparnak – ezért fel kell készítenünk magunkat az ellátmányok drágulására. Egy olyan élelmiszerválság elé nézünk, amire még nem volt precedens.”
• Kiválthatja a harmadik világháborút, ha nyugati békefenntartókat telepítenének Ukrajnába, mondta Alekszandr Lukasenko, Belarusz tekintélyelvű vezetője. A lengyel kormánypárt vezetője a múlt héten azt mondta, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kell küldeni Ukrajnába, és meg kell adni neki a védekezéshez szükséges eszközöket. A NATO csütörtöki ülésén viszont arról született döntés, hogy nem mennek nyugati katonák Ukrajnába, így Lukasenko véleménye egyelőre okafogyott.
• Ausztrália szankciókat léptetett életbe Alekszandr Lukasenko belarusz elnök és családtagjai ellen az ukrajnai orosz invázió miatt, és a tilalmi listára újabb oroszok is felkerültek. Lukasenkót azért büntetik, mert Belarusz továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az ukrán ellen vezetett háborúban.
• „Vége azoknak az időknek, amikor az energiaellátással lehetett zsarolni minket” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen azt is kijelentette, hogy nem fogják engedni, hogy Oroszország rubelben kérje az olaj és gáz árát, ez ugyanis a szankciók megkerüléséhez vezethetne. Oroszország szerdán jelentette be, hogy a „barátságtalannak” minősített nyugati országoktól rubelben kéri a földgáz árát.