Emmanuel Macron: Olyan élelmiszerválság jön az orosz–ukrán háború miatt, amire még nem volt példa
2022. március 24. – 21:50
frissítve
Addig növelik a nyomást Oroszországon, amíg tűzszünetet nem hirdet – erről beszélt csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron francia elnök a G7-ek találkozója után. Macron szerint nem szabad hagyni, hogy tovább eszkalálódjon az orosz–ukrán konfliktus, hiszen minél tovább tart a háború, annál súlyosabb következményekkel járhat világszerte.
A francia elnök kiemelte a háború miatt várható élelmiszerhiányt, ami miatt külön egyeztetett Macron az Afrikai Unió elnökével is. „Egy olyan élelmiszerválság elé nézünk, amire még nem volt precedens” – mondta Macron.
Oroszország történelmi felelőssége a háború
„Hol állunk egy hónappal Oroszország Ukrajna elleni inváziója után? Az ukrán nép a vezetőjével együtt ellenáll, aláásva az oroszok tervét a gyors győzelemre” – kezdte a tájékoztatóját Macron. „Az európai partnereinkkel együtt folyamatosan segítjük katonai és humanitárius módon is az ukránokat, eddig nem látott módon, eddig nem látott szankciókkal.”
A francia elnök azt mondta, folytatni fogják az eddig megkezdett lépéseiket: „A szankciók nyomását csak tovább fogjuk növelni, mindaddig, amíg el nem érjük a célunkat: a tűzszünetet és a békét.” Szerinte az ENSZ közgyűlése előtt tartott szavazás is jól mutatja, Oroszország mennyire el van szigetelve.
„Oroszországnak történelmi felelőssége van a háború kirobbantásában, éppen ezért neki kell felelnie annak befejezéséért is, olyan hamar, amennyire csak lehet”
– mondta Macron. Hozzátette, mindenképpen el kell kerülni a konfliktus eszkalálódását, és „nem szabad hagyni, hogy Oroszország kiprovokálja ezt”. Ennek érdekében egyhangúlag állapodtak meg a NATO-tagországok az Ukrajnának nyújtandó támogatásról – védekező fegyverekkel és védőfelszerelésekkel.
„Folytatni fogjuk a fegyverek szállítását Ukrajnába – figyelembe véve azt a vörös vonalat, miszerint ne váljunk mi is harcoló féllé, éppen ezért ennek részleteibe nem megyek bele.”
Készek további szankciókra
Macron szerint a hazájának és a NATO-nak is alkalmazkodnia kell az ukrajnai háború okozta körülményekhez: „Franciaországnak biztosítania kell, hogy kiáll mind északi, mind déli, mind keleti szövetségesei mellett.” Ennek jegyében 3200 francia katonát küldenek Norvégiába, Észtországban megerősítik a 350 fős legénységüket, Lengyelországba további légierőt küldenek, valamint Romániába és Bulgáriába is továbbítanak csapatokat.
„Korábban is kiemeltem az Európai Parlament felé, hogy újra fel kell fegyvereznünk Európát. Erős európai védelemre van szükségünk, és meg kell mutatnunk, hogy Európa tevékeny résztvevője a NATO-nak, és nem csak egy kiegészítője”
– mondta Macron, aki szerint a G7-találkozó csak megerősítette a NATO-csúcs döntéseit – és bebiztosította, hogy ne legyenek az egyes tagországok között kivételek a szankciókban.
„Készek vagyunk további szankciókat életbe léptetni, ahol szükséges. És biztosítottuk, hogy azok az országok, amelyek ugyan nem a G7 tagjai, de részei a NATO-nak vagy az EU-nak, ne tudják kisegíteni semmilyen módon a szankciókkal szemben Oroszországot.”
Macron szerint rendkívüli kihívást okoz a menekültválság: közel 6,5-7 millió ember vált otthontalanná Ukrajnában, közülük 3,5 millióan menekültek eddig az EU-ba. „Ez az egyik legnagyobb kihívás, amivel az Európai Unió országainak szembesülniük kell a második világháború óta” – mondta a francia elnök. Kiemelte, hogy ki kell segíteni azokat az országokat is, amelyek nem részei semelyik nyugati szövetségnek – ilyen például Moldova, ahol Franciaország segít otthont találni az ukrán menekülteknek.
„Meg kell gátolnunk az emberkereskedelmet, és védelmet kell adnunk azoknak a nőknek és gyermekeknek, akik rendkívül kiszolgáltatott helyzetben találták most magukat”
– emelte ki Macron.
Példátlan élelmiszerválság jön
A francia elnök szerint lépni kell az energiaellátás területén is: „Európa az egyik legnagyobb energiavásárlója Oroszországnak, nagyban függünk az onnan érkező földgáztól és kőolajtól.” Macron célja, hogy egyszerre tartsák alacsonyan a fogyasztói árakat – és közben diverzifikálják az energiaforrásokat: „Csökkentenünk kell az energiavásárlást Oroszországtól, fel kell számolnunk a kőolaj- és földgázfüggőségünket.
Természetesen a megoldás a fosszilis energiahordozók felszámolása lenne, ez összhangban lenne a klímastratégiánkkal is – azonban ehhez idő kell.”
Kiemelte Macron emellett a háború miatt felmerülő élelmiszerválság problémáját is: „Szolidaritást kell mutatnunk az élelmiszeripar területén, Ukrajna és Oroszország ugyanis jelentős szereplői a gabonaiparnak – ezért kell felkészítenünk magunkat az ellátmányok drágulására. Egy olyan élelmiszerválság elé nézünk, amire még nem volt precedens.”
„Nemcsak Európa, de Afrika és a Közel-Kelet élelmezése is nagyban függ az orosz és az ukrán élelmiszerexporttól, ezért súlyos válságra számítunk a következő 12-18 hónapban. Nem maradhatunk erőtlenek, lépnünk kell ezeken a területeken.” – mondta a francia elnök. Macron kiemelte, hogy a napokban tárgyalt az Afrikai Unió elnökével is, hogyan reagáljon a kontinens a várható élelmiszerválságra – elsősorban azzal, hogy erősítsék meg a helyi élelmiszertermelést.
Végül a francia államfő kiemelte: „Hirdessen azonnal fegyverszünetet Putyin, mert Oroszország nem okozhat éhezést a világban.”