Zelenszkij nekiment Orbánnak, Johnson szerint Putyin nem akar békét, az orosz rakéták több mint fele hibásan működhet

A francia elnök is beszámolt a G7-ek találkozója után arról, mire jutottak a gazadsági nagyhatalmak: Emmanuel Macron szerint nem szabad hagyni, hogy tovább eszkalálódjon az orosz–ukrán konfliktus, hiszen minél tovább tart a háború, annál súlyosabb következményekkel járhat világszerte.

„Ukrajna és Oroszország jelentős szereplői a gabonaiparnak – ezért fel kell készítenünk magunkat az ellátmányok drágulására. Egy olyan élelmiszerválság elé nézünk, amire még nem volt precedens”

– emelte ki a francia államfő. Emmanuel Macron beszédéről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Esni kezdett az eső csütörtök este Kijevben, és ennek most azért örülhetnek kicsit a helyiek, mert a város körüli harcok miatt sok a tűz, amiket az eső most elolthat, és a levegő is kicsit jobb lehet.

Ramzán Kadirov Telegramján azt állította, hogy csecsen harcosai „felszabadították” a mariupoli városházát, és a tetejére kitűzték zászlajukat. Helyzetjelentése szerint katonái „párhuzamos vonalakban” haladnak a városban, és tisztítják meg azt az „azovi szennyektől”. Ez utóbbi kifejezéssel valószínűleg a Mariupolt védő Azov zászlóaljra utalt, aminek tagjai között nyíltan neonácik is vannak. Kadirov azt is mondta, hogy estére katonái teljesen kiűzték az ukrán sereget a város keleti lakónegyedeiből, akik visszaszorultak a nyugati részekre. Üzenetét ezzel zárta: „Insallah, Mariupolt nemsokára teljesen megtisztítjuk”.

Kadirov szavait azonban nem kell készpénznek venni, a csecsen vezető a múlt héten állította, hogy személyesen tekintette meg az ukrajnai harcokat, azonban Telegram-videójának adatai alapján az „elfoglalt ukrán bunkerből” történt helyszíni bejelentkezést valójában egy csecsenföldi pincéből posztolta. A Guardian riportja szerint rettegett harcosai is súlyos veszteségeket szenvedtek, közben állandóvá váltak az orosz katonákkal való konfliktusaik (ezekről azért vannak információink, mivel Kadirov emberei magukkal vihetik a harcokba a telefonjaikat, ahonnan elárasztják a Telegramot a háborús kontenttel).

A harcok előtt 450 ezer lakosú Mariupolt, az Azovi-tenger partján lévő ipar- és kikötővárost az Ukrajnában indított háború első pillanatától ostromolja az orosz hadsereg. Mindennap érkeznek a horrorisztikus történetek gyermekhalálról, víz-, élelmiszer- és gyógyszerhiányról, utcán tornyosuló holttestekről, civileket rejtő óvóhelyek megtámadásáról. A város ostromáról részletesen itt írtunk>>>

Már eddig is a magyar katonákból álló harccsoport látta el a keleti országrészben a megerősített jelenlétet, mondta el Benkő Tibor honvédelmi miniszter a brüsszeli NATO-csúcs után tartott beszélgetésen Budapesten. A beszélgetésre a Telex nem kapott meghívót, így kérdéseket se tudtunk feltenni, ezért kénytelenek vagyunk az MTI beszámolójára hagyatkozni.

A miniszter ezen a beszélgetésen nem tudta megmondani, hogy mikor érkezik az országba a többi nemzet katonája, mert arról minden tagállam maga dönt. Ugyanakkor elmondta: saját felszerélésükkel vesznek majd részt a magyar katonákkal közös kiképzési és felkészítési feladatokban a Dunántúlon, a bakonyi gyakorlótéren. Azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet nem indokolja, hogy a keleti országrészben más nemzetek katonái is részt vegyenek a feladatokban.

A honvédelmi miniszter azt mondta, Ukrajna határánál már tavaly novemberben megjelentek a kiképzést és gyakorlatot végrehajtó orosz csapatok, így a NATO kidolgozott egy több lépcsőből álló reagáló tervet. Magyarország már január 17-én felállított egy zászlóalj-harccsoportot, melyet a NATO-nak is felajánlott, mint előretolt megerősítő jelenlétet. A magyar katonákból álló, magyar vezetésű harccsoport már február végére elérte a NATO harckész minősítését. Hasonló NATO-erők voltak eddig is a Baltikumban és Lengyelországban.

Most a NATO úgy döntött, hogy az eddigi előretolt jelenlétet átváltják előretolt védelemre, de ez a magyar emberek életében nem jelent változást, mondta Benkő.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra sem tudott orvosi segítséget bejuttatni az ostromlott Mariupol és Mikolajiv városába sem. Tarij Jasarevic, a WHO munkatársa az Ukrajna közepén fekvő Dnyipro városából nyilatkozott a BBC-nek.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerdán beszélt arról, hogy a világszervezet eddig 64 támadást igazolt egészségügyi létesítmények ellen Ukrajnában. Jasarevic is azt mondta, hogy kórházakat, egészségügyi intézményeket és mentőket is ért támadás. Ez pedig azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók nem érzik biztonságban magukat a munkájuk végzése közben, a betegek félnek egészségügyi ellátást kérni, de a krónikus betegségek, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések kezelését is érinti a kialakult helyzet.

Mariupolról itt írtunk részletesebben, Mikolajivból pedig itt és itt olvashatják helyszíni riportjainkat.

Putyin pontosan az ellenkezőjét kapja mindannak, amit képzelt akkor, amikor bevonult Ukrajnába – mondta Joe Biden a G7-találkozó után tartott sajtótájékoztatóján csütörtök este. Az amerikai elnök szerint „a szankciók nem fognak önmagukban megállítani senkit, de az amiatt kialakuló fájdalom” megállíthatja Putyint – éppen ezért tárgyaltak a nyugati szankciók további megerősítéséről.

Biden szerint Ukrajnán és az ukrán embereken múlik, kötnek-e olyan kompromisszumot, ami az ország egyes területeinek feladásával járna, és kitérő választ adott arra a kérdésre, mit lépne a NATO, ha Oroszország biológiai vagy vegyi fegyvert vetne be Ukrajnában. A sajtótájékoztatóról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

„Folytatódik az orosz hadsereg történetének legnagyobb hadgyakorlata. Az első hónapban az orosz katonák sikeresen megtanulták, hogyan kell dezertálni, megadni magukat és meghalni. A katonák és a tábornokok békésen fekszenek vállvetve a mezőkön. Csak így tovább, uraim!” – írták a Twitteren.

Az ukrajnai háború kezdete óta összesen 4379 ház semmisült meg, közölte az ország parlamentje. A hivatalos Telegram-csatornán közzétett bejegyzésben hozzátette, hogy 6,5 millió ukrán hagyta el otthonát. A parlament azt is közölte, hogy az oroszok több ezer embert öltek meg, köztük 121 gyereket.
Több mint 4300 házat romboltak le és 121 gyereket öltek meg az orosz invázió kezdete óta – állítja az ukrán parlament. A hírt közlő Sky News jelezte: nem tudták ellenőrizni ezeket az állításokat. Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 3,5 millió ukrán hagyta el a lakhelyét.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő reagált a brüsszeli NATO-csúcsra. A RIA Novoszty orosz hírügynökség idézi Zaharovát, aki szerint a katonai blokk azért döntött a kijevi vezetés további támogatása mellett, mert érdekelt a katonai műveletek fenntartásában. A szóvivő kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a NATO tárgyalásokra szólította fel a feleket, nem próbálta meg rávenni az ukrán vezetést a donbaszi helyzet békés rendezésére.

Emellett a NATO felelősségét is firtatta a háború kirobbanásában: „Jens Stoltenberg NATO-főtitkár büszkén állítja, hogy az elmúlt nyolc évben ukrán katonák tízezreit képezték ki, akik most részt vesznek a háborúban. Fegyverekkel pumpálták őket, és feltüzelték a kijevi rezsimet, hogy katonai akciókat hajtsanak végre a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok ellen: most ennek a döntésnek a borzasztó következményeivel kell szembenézniük.”

Vége azoknak az időknek, amikor az energiaellátással lehetett zsarolni minket, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen azt is kijelentette, hogy nem fogják engedni, hogy Oroszország rubelben kérje az olaj és gáz árát, ez ugyanis a szankciók megkerüléséhez vezethetne.

Oroszország szerdán jelentette be, hogy a „barátságtalannak” minősített nyugati országoktól rubelben kéri a földgáz árát. „Ez egy egyoldalú döntés lenne, és egyértelmű megsértése a szerződéseknek” – mondta Von der Leyen. Korábban Olaf Scholz német kancellár is azt mondta, „mindenhol szerződésekben rögzítették a gázszállítások részleteit, ezekben a szerződésekben le van fektetve, milyen valutában történhetnek ezek a kifizetések – ezeket dollárban és euróban határozták meg.” (Sky News)

Korábban már írtunk arról, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök miket mondott a NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatóján. Volt ennek a sajtótájékoztatónak egy olyan momentuma is, amiről érdemes megemlékezni. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a Kreml azt állítja, hogy ő volt a legaktívabb résztvevője az oroszellenességért folytatott versenyfutásnak, Johnson azt válaszolta, hogy ő távolról sem oroszellenes. Ezt a nevére hivatkozva kicsit ki is fejtette.

„Valószínűleg én vagyok az egyetlen miniszterelnök az Egyesült Királyság történetében, akit Borisznak hívnak, egyáltalán nem vagyok oroszellenes.”

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) reméli, hogy 15-20 munkatársat küldhet Ukrajna nukleáris létesítményeibe, ha Kijevvel és Moszkvával is megállapodnak a biztonságuk garantálásáról, erről egy amerikai kongresszusi delegációt vezető Stephen Lynch képviselő beszélt a Reutersnek, miután találkozott Bécsben Rafael Grossival, az ügynökség vezetőjével.

Az orosz invázió kezdete óta próbálja Grossi rábírni mindkét országot, hogy állapodjanak meg egy olyan keretrendszerről, amely szavatolja Ukrajna nukleáris létesítményeinek biztonságát. Grossinak egyelőre nem sikerült elérnie egy ilyen megállapodást, ami szerdai videóüzenete alapján NAÜ-szakértők helyszíni jelenlétét is magába foglalná.

A háború során többször kerültek harcok közvetlen közelébe nukleáris létesítmények Ukrajnában. Még az invázió első napjaiban foglalta el az orosz hadsereg a csernobili atomerőművet, ami az ukrán atomenergetikai vállalat szerint aztán teljesen áram nélkül maradt. Az Európa legnagyobbjának számító zaporizzsjai erőműnél pedig kigyulladt egy adminisztrációs épület az orosz ágyúzás következtében, de sikerült eloltani. Az ukrajnai atomerőművekről itt írtunk bővebben.

Szerdán a brüsszeli NATO-csúcson, ahol az egység demonstrálásaként tiszteletét tette az összes tagállami vezető, döntöttek arról, hogy az eddig négy, úgynevezett „többnemzetiségű harci csoport” mellé újabb négyet állítanak fel. Ezek az egységek a NATO keleti szárnyának tagállamaiban, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában fognak állomásozni. A NATO-csúcs döntése nem azt jelenti, hogy Magyarországra nemzetközi hadsereg fog települni, erről itt írtunk bővebben>>>

„Egy hónapja kezdődött Oroszország brutális inváziója Ukrajna ellen – akkor három fontos pontban egyeztünk meg európai szövetségeseinkkel: humanitárius és katonai segítséget nyújtunk Ukrajnának; súlyos szankciókat léptetünk életbe az orosz gazdasággal szemben; és felerősítjük jelenlétünket a keleti NATO-tagállamokban”

– kezdte csütörtöki tájékoztatóját Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a G7-találkozó után. Az amerikai elnök azt mondta, elnöksége alatt eddig 2 milliárd dollár értékben nyújtottak katonai segítséget Ukrajnának, majd bejelentette:

• több mint egy milliárd dollár értékben nyújtanak humanitárius segítséget az ország felé, hogy „kisegítsék a háború sújtotta ukránok millióit”;
• az Egyesült Államok 100 ezer ukrajnai menekültet fogad be, elsősorban a családegyesítésre fókuszálva;
• 320 millió dollárt fognak befektetni Ukrajnában és a szomszédos országokban a „demokrácia és az emberi jogi törekvések megerősítésére”;
• a G7-ekkel és az EU-val együttműködve lépéseket tesznek az energiabiztonság és az élelmiszer-biztonság területén – erről pénteken fog részletesebben beszámolni az amerikai elnök;
• új szankciókat léptetnek életbe az EU-val együtt több mint 400 személlyel és szervezettel szemben – köztük az orosz törvényhozás, a Duma több mint 300 képviselője, valamint olyan oligarchák és vállalatok ellen, amelyek „tovább tüzelik a háborús gépezetet”.

Biden is bejelentette, hogy négy kelet-közép-európai NATO-tagállamban, köztük Magyarországon is megerősíti jelenlétét az észak-atlanti katonai szövetség. „Putyin azt hitte, szétszakíthatja a szövetségünket, de a NATO soha, de soha nem volt olyan egységes, mint ma” – jelentette ki az amerikai elnök. A sajtótájékoztatóról bővebben itt olvashat.

Nagy-Britannia után Kanada és Olaszország is felszólította katonáit, hogy ne menjenek Ukrajnába harcolni. Az olasz külügyminisztérium csütörtökön figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, amennyiben Ukrajnába utaznak harcolni, az törvénybe ütközik, és büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

Kanada egyenesen megtiltotta szolgálatot teljesítő katonáinak, hogy Ukrajnába menjenek harcolni. Az ország katonai vezetése attól tart, hogy a fogságba esett kanadaiakat az oroszok propagandacélokra használhatják fel. A tilalom az eltávon lévő katonákra is vonatkozik.

A külföldi önkéntesek fontos részét képezik az ukrán kormány háborús kommunikációjának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt állította, több mint 16 000 ezer külföldi érkezett harcolni ukrán oldalon, az önkéntesek számára pedig egy külön nemzetközi légiót is felállítottak.

Boris Johnson sajtótájékoztatót tartott a NATO ülése után, ezek voltak a főbb állításai:

• Az Egyesült Királyság további 6000 rakétát és 25 millió font támogatást küld Ukrajna fegyveres erőinek.
• Új brit csapatokat telepítenek Bulgáriába, és megkétszereződnek a brit csapatok Lengyelországban és Észtországban.
• A NATO és a G7 egyetért abban, hogy függetlenítsék magukat az orosz olajról és gázról.
• Ismét kizárta a repülési tilalmi zóna bevezetését Ukrajna felett.
• Johnson azt mondta, hogy „egyáltalán nem oroszellenes”, és rokonszenvez az orosz néppel, de nem Vlagyimir Putyinnal.
• A nukleáris fegyverek használatának emlegetése az oroszok részéről figyelemelterelés a hagyományos fegyverek abszolút barbár használatáról Ukrajnában.
• Szerinte Putyin tudja, hogy katasztrofális lenne a számára, ha Oroszország vegyi fegyvereket vetne be.
• Johnson szerint az Egyesült Királyságnak hosszú távon támogatnia kell Ukrajnát „zaklató szomszédjával” szemben. És „ez még csak a kezdet”.
• Johnson szerint az Egyesült Királyság eddig több mint 1000 orosz személyt és jogi személyt szankcionált.
• Putyinnak látnia kell: Ukrajna nincs egyedül.

(BBC)

Több mint 400 ezer embert, köztük 84 ezer gyereket hurcoltak erőszakkal Ukrajnából Oroszországba, állítja Ljudmila Denisova ukrán ombudsman. Azt mondta, Mariupol és más ukrán városok lakosait kényszerítették át a határon az orosz erők. A donyecki régió kormányzója, Pavlo Kirilenko szerint az ukránokat először egy táborba vitték, majd az orosz FSZB kémelhárítás tisztjei szállították Oroszországba. Mariupol városi tanácsa korábban azt közölte, hogy a város egyik kerületéből eddig 15 ezer lakost hurcoltak ki illegálisan. (Sky News)

Orosz rakétacsapás érte egy bevásárlóközpont parkolóját a keleti határhoz közeli Harkiv városában, hatan meghaltak, tizenöten megsérültek, mondta Oleg Sznjehubov helyi kormányzó. Szerinte az emberek éppen egy postánál álltak sorba humanitárius segélyért. A támadásról beszámoló CNN azt írja, hogy geolokalizálták azt a videót, amin a becsapódás utáni helyzet látszik.

Zhang Jun, Kína ENSZ-nagykövete azt mondta az ENSZ-közgyűlésén, hogy az ukrajnai humanitárius helyzet egyre súlyosabb, de az országoknak nem szabad másokat arra kényszeríteniük, hogy oldalt válasszanak a konfliktusban.

„Az ukrajnai helyzet jelenlegi állapota széles körű nemzetközi aggodalmakat váltott ki, és ez az, amit Kína nem akar látni. Ukrajnával kapcsolatban Kína mindig is azt mondta, hogy tiszteletben kell tartani minden ország szuverenitását és területi integritását – mondta Zhang.

„A fejlődő országok, amelyek a világ többségét teszik ki, nem részesei ennek a konfliktusnak. Nem szabad bevonni őket a konfliktusba, és nem szabad rákényszeríteni őket, hogy elszenvedjék a geopolitikai konfliktusok és a nagyhatalmi rivalizálás következményeit. Az érintett országoknak nem szabad leegyszerűsítő megközelítést alkalmazniuk sem barátról, sem ellenségről, nem kényszeríthetnek egyetlen országot sem arra, hogy oldalt válasszanak".

Zhang hozzátette, hogy Kína „építő szerepet fog játszani a béketárgyalások elősegítésében”.

„Szívszorító látni a humanitárius helyzet folyamatos romlását Ukrajnában, valamint a konfliktus okozta civil áldozatokat és tömeges kitelepítéseket. Most az a legfontosabb, hogy az érintett felek tartsák fenn a maximális önmérsékletet, kerüljék el a több civil áldozatot, és mielőbb kössék meg a tárgyalásos tűzszünetet, különösen a nagyobb méretű humanitárius válság megelőzése érdekében" – tette hozzá. (CNN)

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő nyilvánosan megdicsérte India „külső befolyástól mentes” álláspontját az ukrán kérdésben, írja a TASZSZ orosz hírügynökség. Zaharova hozzétette, India egy „ősi civilizációval, kultúrával és történelemmel” rendelkező nagyhatalom, amelynek barátsága Oroszországgal „időtálló”. Emellett stratégiai partnernek nevezte Indiát, és hosszasan dicsérte az ország független külpolitikáját. A külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy India pozíciója történelmi tapasztalatokból származik, ugyanis saját bőrükön tapasztalhatták meg, milyen a nyugati ideológia igazi arca.

India az ukrajnai háború során eddig megpróbált semleges maradni, több, az orosz inváziót elítélő ENSZ-szavazáson is tartózkodott. Az ország hintapolitikájáról és annak történelmi okairól itt írtunk bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz–ukrán háború kezdete óta minden este videóbeszédet intéz a népéhez, a szerda estiben a NATO-, EU- és G7-csúcstalálkozók előtt a világ többi országához fordult. Arra emlékeztet, hogy csütörtökön, március 24-én már egy hónapja lesz annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nézze meg a beszédet magyar felirattal:

Zelenszkij csütörtökön aztán egy előre felvett videóbeszédben szólalt fel a brüsszeli NATO-csúcson, ahol a vezetőkhöz fordulva azt kérte, hogy növeljék országa katonai támogatását az orosz erőkkel szemben. Erről itt olvashatnak részletesen>>>

Bulgária eltörli az „aranyútlevél” kiadásának gyakorlatát, írja az MTI. A bolgár parlament csütörtökön jóváhagyott két olyan törvénymódosítást, amely megszünteti a sokat vitatott „aranyútlevél” kiadásának gyakorlatát.

Az úgynevezett aranyútlevél jelentős befektetésért cserébe kínált bolgár állampolgárságot. Az EU sokat bírálta az „aranyútlevelet”, a korrupció és a pénzmosás melegányának nevezve – az állampolgárság ilyen módú megszerzésével elsősorban gazdag kínai és orosz állampolgárok éltek. A Máltán és Cipruson is létező jogintézmény alkalmazását az EU ismételten elítélte Ukrajna orosz katonai megszállását követően.

2013 óta a Bulgáriában legkevesebb egymillió levát (191 millió forintot) befektető külföldiek állandó tartózkodási engedélyt szerezhettek, később pedig a bolgár állampolgárságot is megkaphatták, ha megkétszerezték a befektetett összeget, anélkül, hogy a jóval fáradságosabb hagyományos állampolgársági eljárást végig kellett volna csinálniuk. A decemberben megalakult új bolgár kormány, amely a korrupció megszüntetését ígérte, januárban bejelentette a jogszabály eltörlésére irányuló szándékát.

Habár a bolgár „aranyútlevelek” intézményét megszüntetik, az állandó tartózkodási engedély megszerzése továbbra is lehetséges bulgáriai befektetésért cserében. Az EU korábban azt kérte tagállamaitól, hogy azonnali hatállyal zárják ki az „aranyútlevél” megszerzése érdekében benyújtott orosz kérelmeket az orosz-ukrán háború miatt, és azonnal vizsgálják felül az elmúlt években benyújtott és már elfogadott kéréseket.

„Oroszország az Ukrajna ellen kirobbantott háborúval alapvetően sértette meg a világháborúk utáni nemzetközi rendszert. Felszólítjuk az orosz elnököt, hogy haladéktalanul állapodjon meg egy fegyverszünetről, és rendeljen el humanitárius folyosókat a civil lakosság kimenekítésére”

– mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Olaf Scholz. A német kancellár a G7-ek brüsszeli találkozója után nyilatkozott, a csúcson a tagországok állam- és kormányfői mellett részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és videón bejelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.

Scholz szerint a G7-ek „minden erejüket bevetik”, hogy Oroszországot visszakényszerítsék a diplomatikus megoldások útjára – így készek további szankciókat életbe léptetni, ezzel párhuzamosan pedig növelik majd a humatárius segítséget is Ukrajna felé. A német kancellár nyilatkozatáról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Ferenc pápa bírálta, hogy „országok egy csoportja kötelezettséget vállalt arra, hogy a GDP-jük két százalékát fegyverek beszerzésére költik válaszul arra, ami most történik. Ez őrültség.” A pápa a Vatikánban azt is mondta, hogy az ukrajnai háború „a hatalom régi logikájának eredménye, ami még mindig dominálja az úgynevezett geopolitikát.”

A pápa szerint nem több fegyver, több szankció és több politikai-katonai szövetség a valódi válasz, hanem más módon kellene vezetni a globalizált világot. Ferenc pápa szerint ebben a változásban a nőknek vezető szerepük lehet.

A nyugati reakciók keretében többek között Olaf Scholz német kancellár is bejelentette február 27-én, hogy Németország szakít korábbi politikájával, és 2022-től a NATO-előírásnak megfelelően GDP-je legalább 2 százalékát a haderejére fordítja. (Guardian)

Az ENSZ közgyűlése új, nem kötelező erejű határozatot fogadott el, amely Oroszország ukrajnai háborújának azonnali leállítását, valamint a civilek védelmét és a segélyek útjának biztosítását követeli.

Az ENSZ New York-i központjában tartott szavazáson 140 ország szavazott igennel, 38 pedig tartózkodott.

Öt ország szavazott az intézkedés ellen – Oroszország, Szíria, Észak-Korea, Eritrea és Belarusz.

Március elején már elfogadtak egy határozatot, amely hasonlóképpen követelte Oroszországtól az erőszak azonnali beszüntetését. (BBC)

A tagállamok vezetőinek döntése alapján egy évvel meghosszabbítják Jens Stoltenberg NATO-főtitkári megbízatását, írja a BBC. Mandátuma így 2023. szeptember 30-án fog lejárni.

Stoltenberg Twitteren megerősítette a hírt, hozzátéve, hogy miközben „egy generáció óta a legnagyobb biztonsági kihívással nézünk szembe, egységesek vagyunk szövetségünk erejének és népeink védelmének érdekében”. A norvég politikus 2014 októbere óta tölti be a pozíciót.

Hatalmas ukrán zászlót terítettek a helyi városi tanács épületére Herszonban, az egyetlen orosz erők által elfoglalt ukrán nagyvárosban. Igor Kolhajhaev polgármester Facebook-oldalán azt írta, hogy „azon az éjszakán, amikor lőtték az épületet, a nemzeti zászlót tartó kötél elszakadt. Ma alkalmat találtunk arra, hogy egy újat akasszunk fel.”

Helyi tisztségviselők korábban azt mondták, a város nagyrészt orosz ajkú lakossága nem támogatja Moszkva ukrajnai akcióit.

A lakosok rendszeres, békés tiltakozásokat szerveztek a városban, és felszólították az orosz csapatokat, hogy menjenek haza, és itt történt az is, hogy az oroszok a tüntetők közé lőttek.

Volodimir Zelenszkij elnök utasítására fogolycsere zajlott le, írta ki a Twitterére Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Azt írta, hogy tíz „elfogott megszállóért” cserébe kihozták tíz katonájukat.

Arról is írt, hogy visszaküldtek tizenegy orosz civilt Oroszországba, akiket egy süllyedő hajóról mentettek ki Odessza közelében. Cserébe tizenkilenc, szintén civil ukrán térhetett haza, akiknek a mentőhajóját korábban elfogták az orosz erők. (Sky News)

Az ukrajnai invázióval Putyin még a kontinens jobboldali populistái számára is vállalhatatlanná vált, a II. világháború óta nem látott menekülthullám pedig elinflálta a migránskártyát. De már megvan az új szlogen, amit Orbántól Le Penig mindenki ismételget. Bővebben itt>>>

Nem szállítunk fegyvert és katonát Ukrajnába, és légtérzár sem lesz, és ez Magyarországnak jó, mondta a miniszterelnök.