Zelenszkij nekiment Orbánnak, Johnson szerint Putyin nem akar békét, az orosz rakéták több mint fele hibásan működhet

Szijjártó Péter külügyminiszter ismét a Facebookon jelentkezett be a brüsszeli NATO-csúcs fejleményeivel. Azt mondta: „nagy siker Magyarország számára, hogy a NATO-nak az az álláspontja, ami teljesen egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel, érvényben maradt. Tehát a NATO nem hadviselő fél a szomszédságban zajló háborúban, nem is akar hadviselő féllé válni.”

Szijjártó kiemelte, hogy született egy fontos döntés is a csúcson: a NATO annak érdekében, hogy megerősítse a szerepvállalását a szövetség keleti, délkeleti szárnyán „előretolt védelmi jelenlétet hoz létre”, ami a gyakorlatban nyolc zászlóalj harccsoport felállítását jelenti a balti államokban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon.

„Ezen zászlóalj harccsoportok közül egyik lesz az a magyar zászlóalj harccsoport, amely már korábban létrejött, mi, magyarok hoztuk ezt létre, a Magyar Honvédség hozta ezt létre, ez magyar vezetés alatt áll, eddig is a NATO keretében működött, hiszen NATO-tagország vagyunk.

Most megnyitottuk a lehetőséget arra, hogy ehhez a zászlóalj harccsoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal. Öt ország jelezte ezt eddig: az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország jelezte a katonák küldésének szándékát. Így előre láthatóan ez az öt ország néhány száz katonát fog delegálni ebbe a magyar zászlóalj harccsoportba”

– magyarázta Szijjártó. Hozzátette: a katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a Magyar Honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, közös gyakorlatokon vesznek majd részt.

A brüsszeli NATO-csúcson Joe Biden amerikai elnök bejelentette az elmúlt napokban már megszellőztetett egymilliárd dolláros amerikai védelmi támogatást Ukrajna számára. A csomagban az elnök szavai szerint főként légvédelmi rendszerek, páncéltörő fegyverek, drónok, és több millió adagnyi lőszer van. A Fehér Ház azt is közölte csütörtökön, hogy az Egyesült Államok legfeljebb 100 ezer ukrán menekültet fogad be.

Az ukrán haditengerészet Facebook-posztja szerint csütörtök hajnalban két olyan orosz hadihajó is megrongálódott a bergyanszki kikötőt ért támadásban, amelyek parancsnokai 2014 előtt még az ukrán flottánál szolgáltak. Azt írják, hogy az Orszk mellett a Szaratov és a Novocserkasszk nevű orosz partraszállító hajók is harcképtelenné váltak.

Az ukrán haditengerészet jelentése szerint a Szaratov parancsnoka az a Vlagyimir Hramcsenkov kapitány, aki a 2014-es orosz-ukrán háború előtt még a Kirovograd nevű ukrán hajó parancsnoka volt. A Novocserkasszk parancsnoka pedig az a Jurij Pavlov, aki korábban a Konstantin Olshansky ukrán hajó parancsnokhelyettese volt a Krímben. Az ukrán haditengerészet állítása szerint a két kapitány 2014 tavaszán elárulta a hivatali esküjét, és átállt az oroszokhoz.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova röviden összefoglalta, mit érdemes tudni az ukrajnai helyzetről. Az orosz narratíva szerint:

• A „speciális katonai hadművelet” pontosan a terv szerint halad, és minden kitűzött célt hamarosan el fognak érni.
• A „felszabadított” ukrajnai területeken az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba.

A NATO vezetői megállapodtak arról, hogy megerősítik védelmi erőiket keleten, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. „Aktiváltuk a NATO védelmi terveit, és 40 ezer katonát helyeztünk el keleti szárnyunkon” – jelentették Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Stoltenberg azt mondta, hogy négy új harccsoportot küldenek Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába.

A NATO-főtitkár kijelentette, hogy lényegesen több szárazföldi erő fog állomásozni a szövetség keleti részén, magasabb készültségi fokon. A levegőben több repülőgépet fognak bevetni, a tengeren pedig csapásmérő csoportok, tengeralattjárók és harci hajók lesznek állandó jelleggel. Stoltenberg szerint a katonai mellett a kibervédelmet is megerősítik, és a NATO segíteni fogja Ukrajnát a nukleáris és biológiai fenyegetések elleni védekezésben.

Stoltenberg szerint a NATO-szövetségesek összehangolják erőfeszítéseiket az energiabiztonság terén. Ez magában foglalja az ellátási források diverzifikálását és az orosz olajtól és gáztól való függőség csökkentését. Kínáról kérdezve azt mondta, a NATO üzenete az, hogy csatlakozzanak a világ többi részéhez, és ítéljék el az Ukrajna elleni „brutális háborút”, és ne támogassák Oroszországot gazdasági vagy katonai eszközökkel.

„Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem eszkalációs jellegűek. Az euroatlanti biztonságot évtizedek óta fenyegető legsúlyosabb fenyegetés miatt jelentősen megerősítjük hosszabb távú elrettentési és védelmi pozícióinkat, tovább fejlesztjük a hiteles elrettentés és védelem fenntartásához szükséges készenléti erőket” – áll a NATO közleményében.

(BBC)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is részt vett a Kreml csütörtöki Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyről (néma) képet közvetített az orosz televízió. Sojgu március 11. óta egyszer sem jelent meg a nyilvánosság előtt, és már olyan pletykák terjedtek, hogy a miniszter beteg vagy akár le is tartóztathatták. Csütörtökön, néhány órával korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin ma tartja a Biztonsági Tanács ülését. Peszkovot megkérdezték Sojgu hollétéről is, mire azt válaszolta, hogy a miniszternek sok mindent el kell intéznie, katonai művelet van folyamatban. „Nincs ideje a médiaszereplésre” – mondta.

(BBC)

A brüsszeli NATO-csúcson egy amerikai tisztviselő jelentette be, hogy az USA azon dolgozik, hogy hajók ellen bevethető rakétákkal támogassák Ukrajnát. Ennek most azért van egyre nagyobb jelentősége, mert szaporodnak a nagy kikötővárosok, mint Mariupol vagy Odessza ellen az orosz hadihajókról indított tüzérségi csapások. Ezek ellen az ukránok jelenleg nem nagyon tudnak mit tenni, a légvédelemben bízhatnak, hogy leszedi a bejövő rakétákat. Az amerikaiak által ígért fegyverekkel azonban már támadni is tudnák az orosz hajókat. Azt azonban az amerikaiak is elismerik, hogy technikailag komoly kihívás elé állítja őket a rakéták helyszínre juttatása és beüzemelése.

A BBC értesülései szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamarosan bejelenti, hogy új harccsoportokat küldenek Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába, hogy megerősítsék a szövetség keleti szárnyát. A legfrissebb információk szerint a NATO sajtótájékoztatója a következő fél órában várható.

Ez azt jelentené, hogy NATO-nak már nyolc többnemzetiségű csoportja lenne a keleti határai mentén, mivel Lengyelországba és a balti államokba már korábban telepítettek harccsoportokat.

A Magyar Közlöny március 7-i számában jelent meg az kormányrendelet, amely alapján a NATO reagáló erők áthaladhatnak Magyarország területén szárazföldi és légi úton. Emellett NATO-csapatok települhetnek Baranya megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye területére, Pest megye területének a Duna vonala és Fejér megye által határolt területére (vagyis a Dunántúlra).

(BBC)

Nem verték ugyan nagy dobra, de szakított az európai kézilabda-szövetség, az EHF a főszponzorával, az orosz DELO Grouppal. A cég neve és logója eltűnik a hirdetőtáblákról, mezekről, és a női Bajnokok Ligája hivatalos nevéből is. A DELO egy óriási szállítmányozási vállalata, a többségi tulajdonosa Szergej Siskarjov, egyben az Orosz Kézilabda Szövetség elnöke is.

(24.hu)

Rövid összefoglaló, hogy akkor is képben maradjon a háborús eseményekkel kapcsolatban, ha csak éppen csak két perce van tájékozódni:

Brüsszel:

• Elkezdődött a NATO / EU / G7 tripla csúcstalálkozó, amint az Oroszország elleni szankciók kiterjesztése a fő téma
• Orbán Viktor is ott van, de a magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter osztotta meg: nem támogatjuk az ukrán légtér lezárását
• Zelenszkij ukrán elnök nem jelentkezett be élőben, egy előre felvett videót küldött, amiben a Nyugat segítségét kérte, és háborús bűnök elkövetésével vádolta az oroszokat
• Korábban egyébként a találkozóról azt mondta, itt majd elválik, kik Ukrajna igaz barátai, és kik a Nyugat árulói

Ukrajna:

• Lemondott az ukrán agrárminiszter, Roman Lescsenko. Nem fűzött indoklást a döntéséhez.
• Bergyanszk kikötőjében megsemmisült egy orosz hadihajó, a kikötőben több másik hajó és épület is kigyulladt. A város az invázió kezdete óta orosz kézen van, stratégiailag nagyon fontos ponton, Mariupol és a Krím között félúton, az Azovi-tenger partján fekszik
• Az ukránok zsákmányoltak egyet az orosz haditechnika csúcsragadozóiból: egy Kraszua-4-es, radarok, kémrepülők és műholdak megzavarására szolgáló rendszert
• Mariupolból már 15 ezer civilt deportáltak erőszakkal Oroszországba – állítja a városi tanács

Moszkva:

• A Kreml szóvivője értékelte a helyzetet: a NATO hisztérikus, és nem érti, mi folyik Ukrajnában
• Újraindult a tőzsde, amit az első szankciók után zártak be, de nagyon erős korlátozásokkal, shortolni tilos, külföldiek nem kereskedhetnek, mindössze 33 részvényt szabad adni-venni

Budapest:

• Szerdán több mint ezer menekültet fogadtak a BOK csarnokban kialakított központban, ennek majdnem a fele gyerek volt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy előre felvett videóbeszédben szólalt fel a brüsszeli NATO-csúcson, ahol a vezetőkhöz fordulva azt kérte, hogy növeljék országa katonai támogatását az orosz erőkkel szemben. Zelenszkij szerint a NATO-nak még meg kell mutatnia, hogy a szövetség mit tud tenni az emberek megmentéséért. Az ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország legközelebb a szövetség kelet-európai tagjait, köztük Lengyelországot fogja célba venni.

“Az emberek és városaink megmentése érdekében Ukrajnának korlátozás nélküli katonai segítségre van szüksége. Ugyanúgy, ahogy Oroszország korlátozások nélkül használja ellenünk a teljes arzenálját” – jelentette ki Zelenszkij, aki megköszönte a NATO-tagoknak az Ukrajnának eddig biztosított védelmi felszereléseket, ugyanakkor jelezte, hogy támadó fegyvereket is szeretne kapni. “A szövetség megakadályozhatja az ukránok halálát, ha minden szükséges fegyvert megad nekünk” – mondta.

Zelenszkij csütörtök délelőtt a svéd parlamentben is felszólalt videókonferenciás kapcsolaton keresztül. A svéd képviselőknek azt mondta, hogy Ukrajna megérdemli, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. Arról is beszélt, hogy nemcsak az ukrán népért, hanem Európa biztonságáért is harcolnak. Bebizonyítottuk, hogy megérdemeljük, hogy az EU teljes jogú tagja legyünk" – mondta.

(Guardian)

Az Oroszországgal szembeni szankciók következtében mintegy 5,75 milliárd svájci frank értékű orosz vagyont zároltak Svájcban – mondta Erwin Hollinger, a szankciókat felügyelő gazdasági államtitkárság (SECO) egyik magas rangú tisztviselője egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

„Ma először tudok tájékoztatást adni a befagyasztott pénzeszközök összegéről. A SECO-t eddig összesen mintegy 5,75 milliárd svájci frank összegű pénzeszközökről és vagyontárgyakról értesítették. A szóban forgó, jóval több mint 5 milliárd frankos szám egy pillanatfelvételre vonatkozik. A további jelentések beérkezésével és az EU szankciós listáinak esetleges bővítésével ez a szám valószínűleg tovább fog emelkedni” – mondta Hollinger.

Ugyanakkor óva intett attól, hogy a Svájcban lévő összes orosz vagyont összefüggésbe hozzák a szankciókkal sújtott összeggel. „Nem minden szankcionált személy vagy szervezet rendelkezik vagyonnal Svájcban” – mondta. „Másrészt pedig nem minden olyan orosz, akinek vagyona van Svájcban, szerepel egyidejűleg a szankciós listákon” – tette hozzá.

(Reuters)

Izraelbe emigrált két orosz híresség, Alla Pugacsova popénekesnő és férje, Maxim Galkin, Oroszország egyik vezető komikus-tévés személyisége – írta a Háárec. A 72 éves Alla Pugacsova már a szovjet korszakban is a szórakoztatóipar egyik legismertebb személyisége volt, és a posztszovjet időkben is megőrizte népszerűségét. Két forrás is megerősítette a Háárecnek izraeli tartózkodásukat. A lap értesülése szerint Galkin édesanyja zsidó, így a család minden tagja bármikor felveheti az izraeli állampolgárságot.

„Ma reggel kapcsolatba léptem ukrajnai barátaimmal és rokonaimmal” – írta Maxim Galkin február 24-én, az orosz-ukrán háború kitörésének napján az Instagramon. „Szavakkal nem tudom kifejezni érzéseimet. Miként lehetséges mindez? A háború nem igazolható!” – írta. A házaspár általában nem nyilatkozik a médiának, és szinte teljesen tartózkodnak a politikai állásfoglalástól.

(Háárec, MTI)

Volodomir Zelenszkij a NATO csúcstalálkozóján foszforbomba bevetésével vádolta az orosz haderőt. A fehérfoszfor hadászati használatát a genfi egyezmény erősen korlátozza, ráadásul az elmúlt napokban keringő hírek szerint az oroszok a civil lakosság ellen vetik be most. Zelenszkij ugyanakkor nem mutatott bizonyítékot a hivatalosan, ilyen szinten most először elhangzott vádra.

A fehérfoszfor lángja extrém nehezen eloltható, pusztító tűzzel ég, amíg csak oxigénhez jut. A füstje is erősen mérgező.

(BBC)

Szerdán 1684 menekülőnek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 130 fő töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosítanak a menekültek számára.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye azt írta, hogy szerdán 1034 menekültet fogadott a rendőrség a társszervekkel együtt a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Az érkezők között 442 gyermek volt. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 248 ember, köztük 165 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – írták.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket – közölték. A BRFK beszámolt arról is, hogy 31 ukrán tolmáccsal kötöttek megbízási szerződést, és saját állományból is biztosítanak tolmácsot.

A mariupoli városi tanács hetekkel ezelőtt jelezte, hogy az oroszok az ostrom alatt, illetve a humanitárius folyosókon a front elől menekülő civileket ezerszámra ejtik foglyul, és deportálják erőszakkal Oroszországba. Az orosz fél tagadja a vádakat, ukrán dezinformációs hadműveletről beszél. A városi tanács most újabb részleteket osztott meg a műveletről: azt mondják, eddig 15 ezer civilt ejtettek foglyul és raboltak el így az oroszok. A foglyok először úgynevezett szűrőtáborokba kerülnek, majd busszal szállítják őket Oroszország belsejébe, ismeretlen helyre.

(Sky)

Roman Lescsenko nem fűzött indoklást a döntéséhez, amit elvileg ma kellene az ukrán parlamentnek szavazással elfogadnia. Lescsenko legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy az országot, és a világot is fenyegető éhínséggel kapcsolatban kongatta a vészharangot, mivel Ukrajna a tavaszi mezőgazdasági szezonban szokásos termőföldnek csak a töredékén tudott gabonát vetni. Az ország a legnagyobb gabonatermelők és -exportőrök között van.

(Reuters)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a legtöbb NATO-állam „hisztérikus”, és nem értik megfelelően az ukrajnai helyzetet és az ott zajló eseményeket. Peszkov a Kreml szokásos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikai diplomaták Oroszországból való kiutasítására irányuló lépések kényszerintézkedések voltak, mivel az Egyesült Államok nemzetbiztonsági aggályok miatt 12 orosz diplomatát utasított ki szerdán a New York-i ENSZ-képviseletből. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége szerdán kapta meg a „nemkívánatos személynek” nyilvánított diplomatáik listáját.

Peszkov újságírói kérdésre megerősítette, hogy a szankciókkal sújtott Roman Abramovics a háború kezdeti szakaszban részt vett a folyamatban lévő orosz–ukrán tárgyalások szervezésében. „A kezdeti szakaszban valóban részt vett ebben. Most a tárgyalások csak a két delegáció, az oroszok és az ukránok között zajlanak” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy miért tűnt el egy ideje a nyilvánosság elől Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Peszkov azt mondta, hogy Ukrajnával van elfoglalva, és most nem alkalmas az idő a médiaszereplésre.

(Guardian, Interfax)

Tegnap kezdtek el keringeni a Twitteren fotók egy fura konténerről, amit az ukrán csapatok Kijev egyik külvárosában zsákmányoltak az orosz haderőtől – pontosabban utóbbiak hátrahagyták visszavonulás közben, ami minimum fura egy ilyen csúcstechnikás eszköznél. A konténert ugyanis azóta szakértők a Kraszuha–4 nevű rendszer egyik darabjaként azonosították, ami az orosz elektronikai hadviselés egyik csúcsragadozója.

A Kraszuha–4-et radarok és egyéb elektronikus rendszerek detektálására és kiiktatására tervezték, így – elvileg legalábbis – elég hatékony fegyver kémrepülőgépek, sőt akár alacsony pályáról működő kémműholdak ellen. Képes radarállomások és drónok, sőt, akár radarvezérelt rakéták megzavarására is. A hatótávolsága mintegy 300 kilométer.

(Interesting Engineering, The Drive)

A brüsszeli csúcstalálkozó előtt csoportkép készült a NATO-tagországok vezetőiről. A csúcs fő kérdése természetesen az orosz-ukrán háború. A megbeszélések után várhatóan újabb szankciókat fognak bejelenteni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott korábban, hogy ezen az eseményen derül majd ki, melyik ország Ukrajna igaz barátja, és melyik áruló.

Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli NATO-csúcsról jelentkezett be a Facebook-oldalán. Elmondta, hogy a mostani csúcsértekezletnek óriási jelentősége van Magyarország biztonsága szempontjából. „A NATO jelenlegi, hivatalos álláspontja teljes mértékben egybevág Magyarország nemzeti érdekével és a magyar állásponttal. A NATO világossá tette, hogy nem részese ennek a konfliktusnak, és minden meg kell tenni annak érdekében, hogy ez így is maradjon. A NATO, mint szövetség, nem szállít fegyvereket, és mindent meg is kell tenni annak érdekében, hogy ez így maradjon. (…)

Sajnos vannak veszélyes javaslatok az asztalon, ilyen veszélyes javaslat az Ukrajna feletti légtérzárra vonatkozó előterjesztés. Amennyiben létrejönne egy ilyen légtérzár Ukrajna fölött, az légi háborút jelentene az Észak-atlanti Szövetség és Oroszország között.

Ezt mindenképp el kell kerülnünk. Magyarország érdeke, hogy a NATO jelenlegi álláspontja maradjon érvényben a csúcstalálkozót követően is” – jelentette ki Szijjártó.

A külügyminiszter az M1 riporterének kérdésre azt mondta: „A magyar kormány kötelessége, hogy megvédje Magyarországot és a magyar emberek biztonságát. Ezt jelenleg meg tudjuk oldani a Magyar Honvédséggel.” Hozzátette: a Magyar Honvédségnek jelentős erői települtek az ország keleti határvidékére, „ők képesek arra, hogy Magyarországot megvédjék”. Azt mondta, ha lesznek javaslatok a NATO keleti, délkeleti szárnyának megerősítésére, azok megvitatására készen áll a magyar kormány.

Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyében található Izjum városát – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök reggeli hadijelentést ismertetve.

Ukrajna azonban cáfolta ezt az állítást, Ljudmjla Dolhonovszka, Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok tanácsadója a CNN-nek azt mondta, hogy az Izjumért folyó harc még mindig tart. Izjum a Harkiv és az oroszok által támogatott, luhanszki és donyecki szakadár területek közötti főútvonalon fekszik.

(CNN, MTI)

Az ukrán haditengerészet csütörtök délelőtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy megsemmisült az orosz fekete-tengeri flotta egyik, a bergyanszki kikötőben horgonyzó partraszállító hajója, az Orszk. A város kikötőjéből hajnalban jelentettek robbanást. Az Orszk egy 1968-ban vízre bocsátott, 4700 tonna vízkiszorítású hajó, összesen 11 hadjáratban teljesített szolgálatot az Indiai- és az Atlanti-óceánon, valamint a Földközi-tengeren. Már orosz zászló alatt csapatokat és hadianyagot szállított Jugoszláviába, Adzsariába és Abháziába. 2018-ban Szíria partjainál látták.

Az ukrán média jelentése szerint az Orszk elsüllyedt, két másik orosz hajó pedig kigyulladt, továbbá egy lőszerraktár és egy üzemanyagraktár is lángra kapott. Ezeket az információkat más forrásokból egyelőre nem sikerült megerősíteni – emeli ki a BBC.

Oroszország hetekkel ezelőtt foglalta el Bergyanszkot, aminek kikötőjét üzemanyag-utántöltésre használja. Bergyanszk a Krím félisziget és az ostromlott Mariupol városa között fekszik.

Sajtójelentések szerint Joe Biden, Boris Johnson, Justin Trudeau és Emmanuel Macron már megérkezett a mai tárgyalássorozatra, aminek témája az orosz–ukrán háború, illetve az Oroszországra kirótt újabb nemzetközi szankciók lesznek. Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott korábban, hogy ezen az eseményen derül majd ki, melyik ország Ukrajna igaz barátja, és melyik áruló.

Az Institute for Study of War kutatóintézet friss térképe azt emeli ki, hogy egyre több helyen indulnak ukrán ellentámadások:

Érdemes a térképet összehasonlítani a két héttel ezelőtti állapottal, ez jó megmutatja, mennyire csődöt mondott az orosz villámháborús terv, és milyen állóháború alakult ki a kezdeti orosz előrenyomulás után:

Az orosz-ukrán háború egyik keveset érintett, mégis nagyon fontos pontja az orosz invázió logisztikai háttere, amin a támadó csapatok ellátmánya, étel-, lőszer-, üzemanyag-ellátása és biztonsága múlik. Cikkünket a témában itt olvashatja.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtök reggel a Twitteren arra szólította fel az Európai Unió országait, hogy utasítsák el Vlagyimir Putyin elnök követelését, miszerint a „barátságtalan” országoknak rubelben kell fizetni az orosz kőolajért és földgázért. Kuleba azt írta: „Ha bármelyik uniós ország meghajol Putyin megalázó követelése előtt”, azzal hozzájárulnak ahhoz, hogy az oroszok még több ukránt öljenek meg. „Arra kérem az érintett országokat, hogy bölcs és felelős döntést hozzanak” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, hogy Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában”, azaz dollárban vagy euróban elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a „barátságtalan” országoktól, és áttér a rubelelszámolásra.

Hét, orosz támadás alatt álló ukrajnai területről nyílik ma humanitárius folyosó, hogy a harcok elől menekülő civilek biztonságban elmenekülhessenek – jelentették be ukrán illetékesek. A listáról azonban hiányzik Mariupol városa, amit brutális ostrom alatt tart az orosz hadsereg, és amit a menekülők földi pokolként írnak le. A hivatalos tanács a Mariupolból menekülők számára az, hogy saját felelősségre, a kockázatot vállalva próbáljanak eljutni a legközelebbi városba, ahonnan már indulnak menekülteket szállító transzportok.

(Sky News)

Az ENSZ Gyermekalapja, az Unicef szerint már minden második ukrajnai gyereknek el kellett hagynia az otthonát a háború miatt. „Ez elképesztő. A háború egy hónappal ezelőtti kezdete óta az országban élő minden egyes fiú és lány közül minden másodiknak el kellett hagynia az otthonát. Ilyen helyzetet emberemlékezet óta nem láttunk, és szinte lehetetlen kezelni” – mondta James Elder, az Unicef szóvivője a CNN-nek. Elder elmondta, hogy az Unicef takarókat, víztisztító tablettákat, generátorokat, orvosi felszereléseket és szülészeti eszközöket próbál eljuttatni Ukrajnába. „Ha nem ér véget a háború, ha nem szűnnek meg a válogatás nélküli támadások, akkor még több gyereknek kell elhagynia az otthonát” – tette hozzá a szóvivő.

(CNN)