Zelenszkij nekiment Orbánnak, Johnson szerint Putyin nem akar békét, az orosz rakéták több mint fele hibásan működhet
2022. március 24. – 06:27
frissítve
- Egy hónappal ezelőtt, február 24-én tört ki az orosz–ukrán háború.
- A brüsszeli NATO-csúcson egymilliárd dolláros amerikai védelmi támogatást jelentettek be Ukrajna számára, illetve 40 ezres NATO-haderő Kelet-Európába, többek között Magyarországra telepítését.
- Volodimir Zelenszkij az Európai Tanács előtt beszélt, és videóüzenetében számon kérte Orbán Viktortól az oroszokkal szembeni magyar álláspontot
- A NATO- és G7-csúcs után Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy a NATO egységesebb, mint valaha, Olaf Scholz német kancellár azonnali fegyverszünetre szólította fel Putyint.
- Csütörtök hajnalban robbanás történt az Azovi-tenger partján fekvő, orosz kézre került Bergyanszk város kikötőjében. Az ukrán haditengerészet szerint egy orosz hadihajó megsemmisült.
- Az ukrán hadsereg állítása szerint Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett el a háborúban, ezért most újabb haderőket csoportosítanak a határhoz. A NATO becslése szerint 7 és 15 ezer közé tehető a háborúban meghalt orosz katonák száma.
- Az ukrán ombudsman szerint több mint 400 ezer embert vittek el erőszakkal Oroszországba, Mariupol és más ukrán városok lakóit kényszerítették át a határon az orosz erők.
- Az Unicef szóvivője szerint minden második ukrajnai gyereknek el kellett hagynia az otthonát. Mariupolból az ukránok szerint 15 ezer embert deportáltak erőszakkal Oroszországba.
Az Anonymous hekker-aktivista közösség egyik központi Twitter-csatornája hajnalban azt jelentette be, hogy feltörték az orosz központi bank szervereit, és 48 órán belül közzétesznek 35 ezer, érzékeny információkat tartalmazó fájlt. A nemzetközi kibervédelmi szakértői közösség egyelőre óvatos távolságtartással kezeli a hírt.
A magyar nagykövetség azt írta a Facebook-oldalán, hogy Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes „kiváló munkát végez egy olyan tragikus helyzetben, amelyben Ukrajna hősies harcot folytat az agresszió ellen. Ilyen körülmények között érthető a felfokozott érzelmi hangulat. Ugyanakkor ez nem lehet alapja az értelmetlen vádaskodásnak és az alaptalan rágalmazásoknak.” Ezzel arra utaltak, hogy Verescsuk kedden azt írta közösségi oldalán, hogy szerinte Magyarország nem nyújt kellő támogatást Ukrajnának, a magyar kormány retorikáját pedig szinte nyíltan oroszbarátnak minősítette.
A moszkvai tőzsde működését a háború kitörése és az első nyugati szankciók bejelentése után függesztették fel, és most, közel egy hónappal később, ha részlegesen és erős korlátozásokkal is, de újra kinyit. A tőzsdén forgó részvények töredékével, mindössze 33 papírral engedélyezik a kereskedést, ezek között olyan ikonikus, a szankciók által erősen megviselt cégek vannak, mint a Sberbank, a Lukoil, a Gazprom, a Rosznyeft vagy a VTB Bank. A külföldiek továbbra is el vannak tiltva attól, hogy eladják az orosz cégek részvényeit, ahogyan a shortügyletek (egy részvény esésére spekuláló manőver) is be lettek tiltva.
A Fehér Ház szóvivője Patyomkin-tőzsdének nevezte az újranyitó kereskedést, aminek nem sok köze van a klasszikus szabadpiachoz, inkább csak azt a hamis látszatot szeretné ezzel mutatni a Kreml, hogy az orosz gazdaság és pénzpiacok a szankciók ellenére is működnek.
A nyitás utáni percekben mindenesetre a tőzsdeindex felfelé mozgott.
(CNN)
Bergyanszk fontos, nagyjából százezer lakosú kikötőváros Dél-Ukrajnában, az Azovi-tenger partján, nagyjából félúton Mariupol és a Krím között, az invázió első napjaiban foglalták el az oroszok. A városból ma hajnalban jelentettek robbanásokat és tüzet a kikötőből:
Egyelőre homályos hogy mi történt, a kikötő a városhoz hasonlóan orosz kézen van. Az első hírek szerint egy orosz hajó megsemmisült, és legalább raktárépület kigyulladt egy ismeretlen eredetű robbanás után.
Frissítés: Az ukrán haditengerészet megerősítette az orosz hajó megsemmisítését
A BBC vágott össze egy 2 perc 43 másodperces videót drónfelvételekből. Szétlőtt panelházak, tankcsata a magasból, lángoló épületek. Itt tudja megnézni.
7000 és 15000 közé tehető a háborúban meghalt orosz katonák száma a NATO becslése szerint, írja a Guardian, amely hozzáteszi, hogy az oroszok Afganisztánban 10 év alatt vesztettek el 15 ezer katonát.
A NATO a becslését az ukrán hatóságok közlésére, az orosz szándékos vagy véletlen közlésekre és hírszerzési információkra alapozza, nyilatkozta név nélkül egy illetékes.
Az ukrán hadsereg állítása szerint Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett a háborúban, és most haderőket csoportosít a határhoz, írja a BBC, amely hozzáteszi, hogy ezt az állítást nem tudta egyelőre független forrásból ellenőrizni.
Előbbit, azaz a szerda délutáni-esti történéseket itt, az éjjeli híreket pedig itt találja összegyűjtve-rövidítve.
Ha visszaolvasná, mi történt aznap, a háború első napján, akkor az aznapi percről percre összefoglalónkat itt találja.