Már a külképviseletekről sem szabad bármit mondani Oroszországban, az ukránok visszafoglalhatják Herszont, nem biztos, hogy az oroszok megvannak az első fázissal

A szombati eseményeket ebben az élő hírfolyamban követheti tovább.

Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az éjszaka eseményeiről, akkor az összefoglalónkat itt megtalálja.

A Fitch Ratigs nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntésre az invázió miatt Oroszország ellen hozott szankciók alapján jutott – írja az MTI. A Fitch már március 7-én közölte, hogy felfüggeszti minden kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, március 15-én pedig az Európai Unió bejelentette, hogy megtiltja hitelminősítői osztályzatok érvényben tartását oroszországi jogi személyekre, vállalatokra és egyéb létesítményekre.

A Fitch Ratings március 23-án közölte, hogy az EU-szankciókat betartva, az unió által kijelölt április 15-i határidő előtt minden oroszországi entitás osztályzatát visszavonja.

A cég szombaton Londonban bejelentette, hogy mindezek alapján visszavonta az Oroszországra eddig érvényben tartott besorolásait.

A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása „C” volt. A hitelminősítő március 8-án rontotta erre a mélyen spekulatív szintre a hosszú futamidejű orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek osztályzatát az addigi „B”-ről, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll.

A két másik nagy nemzetközi hitelminősítő intézet, a Moody's Investors Service és az S&P Global Ratings a héten szintén bejelentette, hogy az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankcióknak megfelelően nem nyújt többé adósbesorolást orosz jogi személyeknek.

Elhagyta Ukrajnát a 35 éves Olekszandr Uszik, a világbajnok nehézsúlyú bokszoló, hogy újra megküzdjön a brit Anthony Joshuával – írja a BBC. Uszik még március elején vonult be az ukrán seregbe, hogy védje a hazáját.

„Úgy döntöttem, hogy elkezdek felkészülni az Anthony Joshua elleni visszavágóra”

– írta az Instagramon.

A videóban azt mondja, hogy sok barátja támogatja. A bokszoló mögött látható ukrán zászlón az a felirat olvasható, hogy „el a kezekkel Ukrajnától, Putyin”.

A vezérkar azért mondhatta, hogy a különleges katonai művelet szinte elérte az elsődleges célokat, hogy megnyugtassák az orosz állampolgárokat, miközben ez valószínűleg nem, vagy csak részben fedi a valóságot – írja elemzésében az Institute for the Study of War (ISW).

Az intézet szerint Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője hiába mondta, hogy az invázió célja mindig is Donyeck és Luhanszk még ukrán kézen lévő részeinek megszerzése volt, ez nem igaz. Az ISW azt írja, hogy az eredeti cél Kijev, Harkiv, Odessza és más nagyvárosok elfoglalása volt, hogy egy új kormányt erőltessenek Ukrajnára.

„Rudszkoj megjegyzései jelezhetik azt, hogy Oroszország visszavett a céljaiból és most már megelégedne a két terület teljes ellenőrzésével, de ez az értelmezés valószínűleg pontatlan”

– írják.

Ezt azért gondolják, mert az Ukrajna más pontjain állomásozó orosz egységek nem függesztették fel a harcot, nem hagytak fel az újabb területek megszerzésére tett kísérletekkel.

„Továbbá ukrán falvakat és városokat is támadnak és lerombolnak, és olyan műveleteket és háborús bűnöket hajtanak végre, amik nincsenek összhangban azzal, amit Rudszkoj állít az orosz célokról”

– jegyzik meg.

Az ISW szerint az orosz vezérkar azzal próbálja meg elfedni a kudarcokat, hogy közelebb hozza a célvonalat azzal, hogy úgy tesz, hogy végig kisebb céljaik voltak. Ezzel akarják növelni a morált, ahogy azzal is, hogy azt állítják, hogy csak 1351 katonájuk esett el a harcok során. A NATO szerint a valós szám 7-15 ezer lehet, és március 22-én egy orosz lap is véletlenül megírta (majd gyorsan törölte), hogy a védelmi minisztérium szerint 9861 orosz katona halt meg.

Négy fontos frontról írnak:

• Kijevnél (ez a legfontosabb),
• Harkivnál,
• Mariupolban (ahol az oroszok már a belvárosig juthattak)
• és Herszonnál.

A Wagner Group orosz félkatonai szervezet zsoldosai is részt vehettek egy összeesküvésben, aminek célja az ukrán vezetés – többek között Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Smihal miniszterelnök) meggyilkolása volt – mondta a CNN-nek az ukrán védelmi minisztérium egyik tanácsadója.

Már március elején is írtunk arról, hogy Oroszország nem csak reguláris csapatokat küld Ukrajnába, ahogy arról is, hogy például Zelenszkij lehet a Wagner Group célpontja.

Az összeesküvés létezését a minisztériumnak megerősítette az ukrán titkosszolgálat és az elnököt védő különleges erők is.

„Minden dokumentumot és szükséges bizonyítékot átadunk a Nemzetközi Bíróságnak”

–mondta Markian Lubkivszkij a tanácsadó, aki nem tudott több részletet elárulni. A CNN nem tudta megerősíteni, hogy valóban volt-e ilyen összeesküvés.

A Wagner Groupot Jevgenyij Prigozsinhoz kötik, egy orosz oligarchához akit „Putyin séfjének” is becéznek. Prigozsin és a Kreml is rendszeresen tagadja, hogy közük lenne a szervezethez.

Lubkivszkij szerint az ukrán titkosszolgálatok folyamatosan követték a Wagner-csapatok mozgásait, és szerintük több zsoldos is elesett már a harcok során, amit a sajátos dögcédulájuk alapján erősítettek meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy új törvényt, ami alapján akár 15 év börtön is járhat azért, ha valaki egy külföldön dolgozó orosz tisztségviselőről mond olyat, amit a kormány álhírnek gondol – írja a BBC.

Az új törvény hasonló ahhoz, amit az invázió kezdetekor vezettek be. Az alapján a háborúról és a hadseregről nem szabad a propagandától eltérő dolgokat mondani.

A hírről először az Interfax számolt be, és azt írták, hogy egy képviselő szerint azért volt szükség a törvényre, hogy az emberek ne tudjanak hamis állításokat terjeszteni a az orosz követségekkel és külföldön működő szervezeteikkel kapcsolatban.

Több jelentést is kaptak arról, hogy az Ukrajna és Moldova határán embercsempészek és emberkereskedők vadásznak a menekültekre, ezért csapatokat küld a fővárosba és a menekülttáborokba az Interpol – írja a Sky News.

A nemzetközi rendőrség egységei leginkább az embercsempészetre és a határátkelők szervezési munkálataira koncentrálnak.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter március 11-én eltűnt a nyilvánosság elől, de csütörtökön előkerült. Az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója szerint szívrohama volt, ezért nem lehetett róla tudni semmit – írja a BBC.

„Szojgu azután kapott szívrohamot, hogy Putyin keményen meggyanúsította az ukrajnai invázió teljes kudarca miatt”

– írta Anton Gerascsenkó a Facebookon.

Az orosz kormány nem erősítette meg az állítást, nem nyilatkoztak a védelmi miniszter egészségügyi helyzetéről.

Azt írja a BBC, hogy Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatásakor az amerikai védelmi minisztérium egyik magas beosztású képviselője anonimitás mellett azt nyilatkozta újságíróknak, hogy a háború elején elfoglalt Herszon már nincs olyan szoros orosz befolyás alatt, mint korábban, bár még egyik fél sem jelentette be, hogy változás történt volna a térségben.

Az USA hírszerzése szerint az oroszok már 1250 rakétát lőttek ki és naponta 300-szor repülnek Ukrajnában. Megerősítették, hogy az ukránok elsüllyesztettek egy orosz hajót, ami tankokat szállított Bergyanszk felé, és úgy látják, hogy Makariv, Kijev egyik külső kerülte kemény harcok helyszínévé vált.

Ettől függetlenül nem látják jelét annak, hogy az oroszok a napokban lerohannák Kijevet, inkább megerősítik a pozíciójukat a főváros körül. Harkivot sem sikerült még elfoglalniuk, és nem is nagyon halad az offenzíva.

Az amerikaiak szerint az orosz erők 15 kilométerre vannak Mikolajivtól, ahonnan egy hete tudósítóink is bejelentkeztek.

Bár két napja az ukránok még cáfolták, hogy az oroszok elfoglalták volna Izjumot, a Pentagon is úgy látja, hogy az oroszok áttörték a városnál lévő védvonalat és a Donbasz felé vonulnak, délre.

A szokásos éjszakai beszédét az ukrán titkosszolgálat felköszöntésével kezdte, ugyanis ma 30 éve alakult meg a szervezet. Az orosz invázió kezdete óta eltelt 30 napban 77 titkosszolgálati dolgozó kapott állami kitüntetést „az orosz agresszió elleni” munkáért. Közülük ketten posztumusz kapták meg az Ukrajna Hőse kitüntetést. Ma aláírt egy határozatot 63 rendvédelmi dolgozó kitűntetéséről, közülük heten posztumusz kaptak díjat.

Ezek után beszélt az orosz veszteségekről és figyelmeztette a krími lakosokat, hogy maradjanak távol az ukrán hadseregtől, ha élni akarnak. Állítása szerint már 16 ezer orosz katonával végeztek – mint mindig, ezt érdemes fenntartással kezelni–, köztük több magas rangú tiszttel.

Szerinte az ukrán erők hatékonyan védik az országot, amivel arra kényszerítik az orosz vezérkart, hogy megértsék, fontosak a tárgyalások. Továbbra is fontosnak tartja az ukrán szuverenitást és az országa területi egységének biztosítását.

A héten 18 humanitárius folyosót sikerült megnyitniuk, amin 37606 ember tudott elmenekülni a körbevett városokból – köztük 26477 mariupoli lakos.

„A helyzet a városban továbbra is tragikus. Az orosz hadsereg nem engedi be a segélyszállítmányokat a városba. Mariupol lakóit csak a propagandagépezetük hazugságaihoz használják fel”

– mondta, utalva arra, hogy szerinte az oroszok csak tettetik, hogy segélyt adnának az embereknek.

Kitért az állami szervek munkájára is. Már most elkezdték kiutalni az április nyugdíjakat, először a csernyihivi és luhanszki régiókba. A következő napokban ezt kiterjesztik a kelet- és közép-ukrajnai területekre is. Kihangsúlyozta, hogy fontos a kormánynak, hogy az állam továbbra is ellássa a feladatait.

Már több mint 20 millió hrivnya (230 millió forint) segélyt utaltak ki azoknak, akik elvesztették a munkahelyüket vagy vállalkozásukat.

A harmadik nagy feladat a belső menekültek megsegítése. A régiós vezetők már megkapták az utasítást, hogy kezdjenek el ideiglenes szállásokat építeni azok számára, akiknek el kellett menekülniük. Abban bízik, hogy ezek valóban csak ideiglenesek lesznek, mert az invázió után azonnal elkezdik az újjáépítést.

„Az embereknek szüksége van saját otthonra, és jobb egy otthon Ukrajnában, mint bárhol máshol külföldön”

– jelentette ki.

Zárásként az ukrán újságíróknak is megköszönte, hogy tudósítanak a háborús területekről.

A brit védelmi minisztérium újabb frissítést osztott meg Twitteren péntek este, melyben azt írták, további 65 olyan személy és entitás ellen vezettek be szankciókat, akiknek valamilyen módon köze van Ukrajna inváziójához. Ezek között szerepel a Kronshtadt nevű orosz fegyvergyártó cég, amely az elsődleges beszállítója az orosz hadsereg által használt Orion drónoknak.

A britek szerint ezeket a drónokat széles körben használja az orosz hadsereg a mostani invázióban, mert az ukrán légvédelem továbbra is komoly erőt képvisel, így az ember által irányított repülőket nem igazán tudják bevetni a frontvonalon túl. A pilóta nélküli gépeknek így a szokásosnál nagyobb szerepe lehet, az igény is nagyobb lehet rájuk, ami nagyon értékes eszközzé teszi őket. Mint írták, a szankciók így további károkat okozhatnak az oroszok hadigépezetben, és limitálhatják a veszteségeik pótlására tett próbálkozásaikat.

Néhány órája tette ki Twitterre Jana Černochová cseh védelmi miniszter, hogy nem jön Magyarországra a jövő heti V4-es miniszteri találkozóra, mert nem akar részt venni a magyar kampányban, és egyébként is sajnálja, hogy „az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér”.

Tudósítónk ott volt egy péntek esti pécsi fideszes fórumon, amelyen Hoppál Péter mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter is részt vett, ezen az RTL Klub megkérdezte, hogy Benkő mit gondol a cseh védelmi miniszter bejelentéséről. A miniszter azt válaszolta, hogy a cseh védelmi miniszterrel ő a NATO-csúcson se találkozott, pedig az nem Magyarországon volt. Benkő azt is hozzátette: „mi azt a lehetőséget is megadtuk, hogy mindenki nemzeti nyelven kommunikálhat, mert tudjuk, hogy a cseh védelmi miniszter nem tud angolul.”

Ukrán közlések szerint összesen 7331 embert menekítettek ki ma különböző ukrán városokból humanitárius folyosókon. Ez több mint kétszerese az egy nappal ezelőtti 3343-as adatnak. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint mintegy 2800 ember hagyta el az ostromlott Mariupolt magánúton. (Sky)

Emmanuel Macron francia elnök a következő napokban beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, hogy egyeztessenek egy különleges humanitárius akcióról, amelyben evakuálnák a civileket Mariupolból, jelentette be Macron. Mindehhez török és görög segítséget is kér, egyfajta minikoalícióban próbálnak meg sikert elérni.

A francia politikus azt mondta, már tárgyalt Mariupol polgármesterével és az ukrán hatóságokkal. Ezután pedig Putyintól fogja kérni, hogy szüneteltesse a város ostromát, hogy aki akarja, el tudja hagyni Mariupolt, a humanitárius segítségnyújtás pedig be tudjon jutni oda.

(Guardian, CNN)

Legutóbbi összefoglalónkkal délután kettő körül jelentkeztünk, azóta az alábbi fontosabb dolgok történtek:

• Oroszország bejelentette, hogy a katonai művelet első fázisát „nagyrészt befejezettnek” tekinti Ukrajnában, és most a Donyec-medence „felszabadítására” koncentrálnak majd, jelentette a Reuters. A hírügynökség értékelése szerint a bejelentés alapján úgy tűnik, Oroszország az eddiginél szűkebb körű célokra váltott át, miután kemény ellenállásba ütközött a háború első hónapjában. Ugyanezen a tájékoztatón Oroszország 1351 katonájának halálát ismerte el.
• Orbán Viktor politikája erős kritikát kapott Csehországból és Lengyelországból is. A cseh védelmi miniszter nem jön Budapestre a V4-ek találkozójára, és sajnálja, hogy az olcsó olaj fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukránok vére. Kaczyński, Orbán Viktor régi lengyel barátja sem boldog a magyar kormányfő hozzáállása miatt. És ha már diplomácia: nem felhőtlen a magyar–ukrán kapcsolat, legalábbis a nyilatkozatok alapján: az ukrán külügy közölte, hogy Szijjártó Péter kommunikációjához hasonlót már hallottak, mégpedig az orosz tisztviselőktől, Szijjártó ezután Zelenszkij stílusát bírálta, és megismételte a magyar álláspontot a háborúból való kimaradásról.
• Az ENSZ közölte, hogy Mariupolban tömegsírok vannak, egész Ukrajnában pedig már ezer fölött van a civil áldozatok száma. A mariupoli színház bombázásának pedig 600 túlélője és 300 áldozata lehet, de ez még mindig csak becslés.
• Putyin szerint a nyugati világ úgy akarja ellehetetleníteni az orosz kultúra nagyjait, mint J. K. Rowlingot, az írónő erre úgy reagált, hogy talán nem szerencsés, ha éppen Putyin mond ilyeneket. Részletek itt >>>
• Joe Biden amerikai elnök Lengyelországba utazott.
• Ukrajna az oroszországi és belarusz határainak lezárására kérte az Európai Uniót.
• Bár napközben voltak olyan hírek, hogy jól haladtak a béketárgyalások, Ukrajna este lehűtötte a kedélyeket, és közölte, hogy egyáltalán nem.
• Az oroszok légicsapást mértek a nyugat-közép-ukrajnai Vinnicjában egy katonai célpontra.
• Az ENSZ közlése szerint a csernobili atomerőműben négy napja dolgozik ugyanaz a műszak, váltás nélkül.
• Felfüggeszti a szolgáltatást Oroszországban a Spotify, és felfüggeszti az üzleti tárgyalásokat egy félmilliárd dolláros orosz fejlesztésről egy kínai állami olajcég is.

A mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andrjuscsenko Telegramon arról írt, hogy működőképes rendőrség és mentőszolgálat hiányában lehetetlen hivatalos adatokat közölni a halottak számáról. Közel hivatalos számokat viszont közölt, és azt is elmagyarázta, hogy jött ki a korábbi 300-as, a halottakra vonatkozó becslés.

Mint mondta, abból indultak ki, hogy az utolsó információk szerint hányan húzták meg magukat a színházban, és olyanoktól is gyűjtöttek adatokat, akik a környéken éltek vagy jártak a lebombázott épületnél a támadás után. Végezetül egy újságíró is a segítségükre volt, akinek voltak információi olyanokról, akik kijutottak, és elhagyták a várost.

Andrjuscsenko szerint tehát több forrásból rakták össze a kirakóst, amely alapján a bombázás napján durván 900-an lehettek a színházban. Korábban arról volt szó, hogy az épület környékén durván 1000-1300 civil tartózkodott az esemény idején. Azok, akik meghaltak, a hivatalos közlés szerint az emeleten, illetve a színház hátsó részében tartózkodtak. A 600 túlélő nagy része állítólag már elhagyta a várost, ők Zaporizzsja felé tartanak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a béketárgyalások nehezen mennek, és cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint hat kulcskérdés közül négyben megállapodtak már. Ez utóbbit egyébként egy orosz forrás és a török elnök is állította a médiának, Kuleba szerint tévesen.

Megismételte emellett, hogy az alapvető ukrán követelések a tűzszünet, a biztonsági garanciák és a területi érinthetetlenség. Szerinte Oroszország csak ultimátumot intézett feléjük. „Hogy egy konstruktívabb megközelítést kicsikarjunk, ahhoz két dolog kell: még több szankció és még több katonai segítség Ukrajnának”, közölte. (BBC)

Mint írták, pénteken, helyi idő szerint délután fél 5 körül mértek légicsapást a nyugat-közép-ukrajnai Vinnicjában található főhadiszállás környékére, amivel a beszámoló szerint komoly károkat okoztak. Az ukránok szerint összesen hat robotrepülőgépet (cruise missile) lőttek ki, ebből párat le tudott szedni a légvédelem, de a többi becsapódott az épületekbe. A közlemény szerint egyelőre még vizsgálják a csapás következményeit.

(CNN)

A kormány megemeli az Ukrajnában dolgozó magyar diplomaták illetményét. Szijjártó Péter pénteki rendelete szerint a külképviseleti besorolási szorzót növelték meg, ami a törvény szerint „a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából való besorolását” határozza meg.

A deviza-alapilletmény forintban minden ukrajnai képviseleten 427 680 forint. A szorzó az átmenetileg Lvivben működő kijevi nagykövetségen 45 százalék helyett 70 százalék lesz, az ungvári főkonzulátuson és a beregszászi konzulátuson pedig 30 százalék helyett 55 százalék, írja a HVG.

Ukrajna bejelentette, hogy újabb magas rangú orosz katonatisztet öltek meg. Jakov Rezancjov altábornagyot a közlés szerint Csornobajvka repülőterénél ölték meg Herszon régió déli részén. Mindezt Olekszij Arsztovics elnöki tanácsadó nyilatkozta. Hozzátette, hogy az orosz 200. különleges ezred 648 katonája közül csak hárman élték túl az összecsapást, ketten pedig megsebesültek, írja az Anadolu török hírügynökség.

Eközben több nyugati médium is beszámolt arról, hogy saját csapata támadt rá Jurij Medvegyev (más forrásokban Medvecsek) ezredesre, és egy tankkal mentek át rajta, mert fellázadtak a csapat veszteségei miatt. Több híradás szerint meghalt a férfi, mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ez egyáltalán nem biztos.

Az egészen eddig moszkvai székhelyű Team Spirit csütörtökön jelentette be, hogy a jelenleg is zajló események miatt az orosz fővárosban meglévő infrastruktúrájuk fejlesztése helyett a továbbiakban inkább arra fókuszálnak majd, hogy a klub minden alkalmazottját és csapatát átköltöztessék a szerb fővárosba. Mint írták, az e-sportok mindig is a hozzáférhetőségük miatt tudtak kitűnni, hiszen bárki előtt nyitva volt az ajtó, függetlenül attól, hogy hol élt, miben hitt és mit csinált. Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet viszont ebbe is belerondított, a körülmények miatt pedig etikai és gyakorlati szempontból is a költözés tűnt a legjobb megoldásnak.

Az egyesület konkrétan nem mondta ki, hogy háború zajlik a két ország között, de ahogy azt a poszt alatt kiemelték, ennek nem az az oka, hogy félnek használni a szót. Mint írták, korábban közleményekben is használták már, és nem is tervezik visszavonni ezeket. És hát persze azért sem lehet felróni ezt nekik, mert a március elején rendezett meghívásos Dota 2-es tornán, a GAMERS GALAXY: Invitational Series Dubai 2022-n az egyesület csapatának tagjai peace, vagyis béke feliratú pólókban mentek ki az OG elleni meccsükre.

A Team Spirit egyébként sokáig nem tartozott az elég erős orosz e-sport-szcéna legjobb klubjai közé, tavaly októberben azonban egyértelműen bekerült az élbolyba, miután a Dota 2-es csapatuk megnyerte a játék legrangosabb tornáját, a kvázi világbajnokságnak számító The Internationalt. Ezzel minden idők legnagyobb e-sportos nyereményét vihették haza, 18  208  300 dollárt, vagyis akkori árfolyamon átszámolva durván 5,67 milliárd forintot kerestek a csapat tagjai a győzelemmel.

A siker után még Vlagyimir Putyin orosz elnök is gratulált a játékosoknak, a Kreml hivatalos oldalán közzétett levelében minden jót és további sikereket kívánt nekik, és arról írt, hogy bebizonyították, az orosz e-sportolók mindig az eredményekre fókuszálnak, és a legmagasabb csúcsokat is képesek meghódítani.

Az ENSZ közlése szerint a csernobili atomerőműben négy napja dolgozik ugyanaz a műszak, írja a Guardian. Csernobil jelenleg az oroszok kezén van, egyelőre nem tudni, mikor lehet műszakváltás.

Ez a mostani műszak március 21-én lépett szolgálatba, leváltva azokat, akik akkor már három hete dolgoztak váltás nélkül.

Nem jön Magyarországra a V4-ek védelmi minisztereinek találkozójára jövő héten Jana Černochová cseh védelmi miniszter, jelentette be a Twitterén a döntést.

Azt írta, Magyarországon jövő héten választások lesznek, és nem akar részt venni a kampányban. „Mindig támogattam a V4-et, és nagyon sajnálom, hogy az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér”, írta.

Tudósítónk ott volt egy péntek esti pécsi fideszes fórumon, amelyen Hoppál Péter mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter is részt vett, ezen az RTL Klub megkérdezte, hogy Benkő mit gondol a cseh védelmi miniszter bejelentéséről. A miniszter azt válaszolta, hogy a cseh védelmi miniszterrel ő a NATO-csúcson se találkozott, pedig az nem Magyarországon volt. Benkő azt is hozzátette: „mi azt a lehetőséget is megadtuk, hogy mindenki nemzeti nyelven kommunikálhat, mert tudjuk, hogy a cseh védelmi miniszter nem tud angolul.”

Egy nem sokkal korábbi posztunkban arról számoltunk be, hogy a lengyelek sem értékelik nagyon Orbán „stratégiai nyugalmát”: Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt vezetője a lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, nem örül a magyar kormányfő, Orbán Viktor óvatos hozzállásának Oroszországot illetően, írja a Guardian a Reutersre hivatkozva. Hozzátette: meglátja, mi lesz majd a magyar választások után.

„Ha megkérdezné, boldog vagyok-e, akkor nem, de várok a választásra, megvárjuk, mi lesz a választások után”, fogalmazott.

Ilyenről nincsen szó, nincsen hadiállapot, nincsen mozgósítás Magyarországon, a honvédség pedig megteszi a szükséges jogi lépéseket. A közleményüket itt lehet elolvasni.

Felfüggeszti a szolgáltatásait a Spotify streamszolgáltató Oroszországban, jelentette be a cég. Közlésük szerint fontos lenne tovább működniük, hogy ezzel is megbízható, független hírszolgáltatást tudjanak nyújtani a régióban, ám mindezt ellehetetleníti az új orosz törvény, amely korlátozza és fenyegeti a szólásszabadságot, és veszélybe sodorja nemcsak az alkalmazottakat, hanem akár a hallgatóikat is. A cég szerint mindent megfontoltak és átgondoltak, és erre a nehéz döntésre jutottak.

A Spotify ezzel a kivonuló cégek hosszú és folyamatosan bővülő listájára került fel.

Csernyihiv városa a helyszín, a videót a sürgősségi szolgálatok (mentő – rendőr – tűzoltó) adták ki.

„Szerintem a stílusról most ne beszéljünk. Nem mintha ne lenne véleményem az ilyen típusú személyeskedésről, de mivel az elnök úrnak az országa háborúban áll, ezért a stílust és a személyeskedést most tegyük félre”, indítja nyilatkozatát és Facebook-videóját Szijjártó Péter külügyminiszter Zelenszkij felszólítására reagálva, amire egyébként Orbán és Szijjártó is válaszolt már, de most a miniszter a jelek szerint megint elmondta álláspontját.

„Én elfogadom azt, hogy Ukrajna elnökének most Ukrajna és az ukrán emberek biztonsága az első, de nekünk, azoknak, akik a magyar kormányban dolgozunk, nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. És hogyha mi engednénk fegyverek átszállítását Magyarországon, hogyha fegyvert szállítanánk, hogyha katonákat küldenénk Ukrajnába, akkor azzal belesodornánk Magyarországot a háborúba. Elképesztő biztonsági kockázatot jelentenének ezek a döntések. Értem én azt, hogy az ukránok ezt várják el tőlünk, értem én azt, hogy a magyar ellenzék is ezt erőlteti, de a katonák küldése, a fegyverek küldése és a fegyverszállítmányok átengedése is rendkívüli biztonsági kockázattal jár. Magyarország belesodródását rizikózná a háborúba, márpedig ebből a háborúból nekünk ki kell maradnunk. Ezért ehhez a döntésünkhöz, ezekhez a döntéseinkhez természetesen ragaszkodunk, akárki akármit mond, akárki akárhogyan személyeskedik vagy akárhogyan is támadnak minket kívülről vagy Magyarországon belülről”, mondta Szijjártó.

Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt vezetője a lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, nem örül a magyar kormányfő, Orbán Viktor óvatos hozzállásának Oroszországot illetően, írja a Guardian a Reutersre hivatkozva. Hozzátette: meglátja, mi lesz majd a magyar választások után.

„Ha megkérdezné, boldog vagyok-e, akkor nem, de várok a választásra, megvárjuk, mi lesz a választások után”, fogalmazott.

Kaczyński és Orbán egyébként hagyományosan remek viszonyt ápol, a politikájuk iránya is ugyanaz, Kaczyński a Békemenet nagy támogatója is volt, egy időben úgy emlegette őket a nyugati sajtó, mint a párost, amely paktumot kötött az EU gyengítésére.

A kínai állami Sinopec Group felfüggesztette a tárgyalásokat Oroszországgal egy nagy petrolkémiai beruházásról és gázpiaci vállalkozásról, írja a Reuters saját forrásaira hivatkozva.

A hírügynökség szerint félmilliárd dolláros beruházásról lenne szó, amit most Ázsia legnagyobb olajfinomító cége lefújt a kockázatok, jelesül a nyugati gazdasági szankciók és az azzal való fenyegetések miatt. Peking ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a szankciókkal, és normális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat igyekszik fenntartani Oroszországgal. A Reuters forrásai szerint Kína másik két állami energiaóriása, a China National Petroleum Corp (CNPC) és a China National Offshore Oil Corp (CNOOC) is óvatos üzemmódra kapcsolt az oroszokat illetően.