Már a külképviseletekről sem szabad bármit mondani Oroszországban, az ukránok visszafoglalhatják Herszont, nem biztos, hogy az oroszok megvannak az első fázissal

2022. március 25. – 06:27

frissítve

Már a külképviseletekről sem szabad bármit mondani Oroszországban, az ukránok visszafoglalhatják Herszont, nem biztos, hogy az oroszok megvannak az első fázissal
Rendőr a szétlőtt kijevi belvárosban – Ftó: Marko Djurica / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az Institute for the Study of War elemzői szerint bár az orosz vezérkar azt állította, hogy szinte elérték a céljaikat, valójában ez csak a hátországnak szólt, hogy ne tűnjön nagy kudarcnak, hogy 30 nap alatt nem sikerült elfoglalni Kijevet.
  • Volodimir Zelenszkij éjszakai beszédében kitért az állami feladatok ellátására, kitüntetésekre, újjáépítésre, és újra kijelentette, hogy nem engednek a tárgyalóasztalnál az ország területi egységéből és szuverenitásából.
  • Az ukrán hírszerzés szerint szívrohamot kapott az orosz védelmi miniszter, aki napokra eltűnt.
  • Mától akár 15 évet is kaphat az, aki a kormány szerint álhíreket terjeszt az orosz külképviseletekről.
  • A brüsszeli NATO-csúcson egymilliárd dolláros amerikai védelmi támogatást jelentettek be Ukrajna számára, illetve 40 ezres NATO-haderő Kelet-Európába, többek között Magyarországra telepítését.
  • Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke dokumentumban ítélték el Oroszország „indokolatlan agresszióját” Ukrajnával szemben.
  • A NATO- és G7-csúcs után Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy a NATO egységesebb, mint valaha, Olaf Scholz német kancellár azonnali fegyverszünetre szólította fel Putyint.
  • Kijevtől keletre az ukránok több várost is visszavettek az oroszoktól.
  • Az ENSZ szerint a civil áldozatok száma már ezer fölött van, Mariupolban tömegsírok vannak.

Az orosz elnök pénteken vett részt egy beszélgetésen az orosz kulturális színtér prominens alakjaival, ahol arról beszélt, hogy a nyugati országok szerinte el akarják lehetetleníteni az orosz kultúrát, beleértve ebbe olyan nagy zeneszerzőket is, mint Dmitrij Sosztakovics, Pjotr Csajkovszkij és Szergej Rahmanyinov. Putyin a nácik 1930-as években elkövetett cselekedeteihez hasonlította azt, ami zajlik, és úgy fogalmazott, hogy szerinte több nyugati országban minden Oroszországhoz köthető dolgot elkezdtek elutasítani, és az ezeréves kultúrájuk, illetve az orosz nép ellehetetlenítésén dolgoznak.

Az elnök vélhetően arra utalt ezzel, hogy az elmúlt hetekben több orosz vonatkozású kulturális eseményt is lemondtak különböző országokban, többek közt olyanokat is, amelyeken a pénteki beszélgetésen is részt vevő orosz sztárkarmester, a korábban a Müncheni Filharmonikusoktól és az Edinburgh-i fesztiváltól is kirúgott Valerij Gergijev szerepelt volna. Arra is volt példa, hogy egyes zenekarok levették a műsorról neves orosz zeneszerzők műveit, a Cardiffi Filharmonikusok például Csajkovszkij egyik művével tett így. Később erről azt mondták, hogy az alapvető emberiességnek előnyt kell élveznie a művészettel és a történelemmel szemben.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a szóban forgó darab az 1812 – nyitány, a zenekar pedig azért nem akarta eljátszani, mert nemcsak háborús tematikájú, hanem ágyúlövések is elhangzanak benne.

Az orosz elnök ennek ellenére pénteken kitartott a „cancel culture” emlegetése mellett, sőt, egyenesen a vélt transzfóbiája miatt az utóbbi időszakban rengeteg kritikát kapó J. K. Rowlinggal szembeni bánásmódhoz hasonlította a dolgot. Az 56 éves J. K. Rowling azután került heves közéleti viták középpontjába, hogy többször sokak által transzfóbnak tartott kijelentéseket tett, bár ő mindvégig hevesen tagadta ezt a vádat. Erről kicsit bővebben itt írtunk.

J. K. Rowling Twitteren azzal reagált: „Talán nem a legjobb azoknak megfogalmazniuk a nyugati cancel culture kritikáját, akik éppen civileket mészárolnak le azért, mert ellenállnak, vagy bebörtönzik és megmérgezik a kritikusaikat.” A twittjébe egy Navalnjról, Putyin legelszántabb kritikusáról szóló cikket linkelt.

(Reuters)

Oroszország bejelentette, hogy a katonai művelet első fázisát „nagyrészt befejezettnek” tekinti Ukrajnában, és most a Donyec-medence „felszabadítására” koncentrálnak majd, jelentette a Reuters.

A hírügynökség értékelése szerint a bejelentés alapján úgy tűnik, Oroszország az eddiginél szűkebb körű célokra váltott át, miután kemény ellenállásba ütközött a háború első hónapjában.

Az orosz bejelentést Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője tette. „Az ukrán fegyveres erők harci kapacitását jelentősen csökkentettük, ami lehetőséget ad, hogy a fő célunkkal, a Donbasz felszabadításával foglalkozzunk”, közölte.

Szergej Rudszkoj, Igor Konaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője sajtótájékoztatója az orosz erők további műveleteiről – Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP
Szergej Rudszkoj, Igor Konaszenkov, a védelmi minisztérium szóvivője és Mihail Mizsincev, az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője sajtótájékoztatója az orosz erők további műveleteiről – Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Rudszkoj azt is közölte, hogy 1351 orosz katona halt meg eddig, és 3825 megsebesült. Oroszország ritkán közöl hivatalos (egyébként megkérdőjelezhető pontosságú) adatot, legutoljára március 2-án tett ilyet. A NATO szerint 7-15 ezer elhunyt orosz katona a valódi szám.

Az orosz hadsereg azt is közölte, hogy nem zárják ki ukrán városok lerohanását, és Oroszország azonnal reagálni fog, ha valaki le akarná zárni Ukrajna légterét. Azt is bejelentették, hogy az orosz erők folytatják a katonai műveletet, amíg a céljukat el nem érik, de továbbra sem közöltek konkrétumokat a célokról.

Az Oroszországot sújtó gazdasági szankciók miatt a Metrovagonmas nem tudja meghosszabbítani a 3-as metró felújított szerelvényeire vonatkozó bankgaranciákat, ezért a BKV-nak nem volt más választása, elindította az első bankgarancia-részlet lehívását.

A régebben tankokat is gyártó Metrovagonmas üzem bejárata a Moszkva melletti Mityiscsiben, 2016-ban – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
A régebben tankokat is gyártó Metrovagonmas üzem bejárata a Moszkva melletti Mityiscsiben, 2016-ban – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Ha a helyzet nem javul, lényegében megszűnik a garanciális meghibásodások javítására vonatkozó orosz jótállás, a BKV-nak viszont lesz 10 milliárd forintja, amiből magának kell megoldani a felmerülő javításokat. A témáról ebben a cikkünkben olvashat részleteket.

Oroszország 1351 orosz katona haláláról és 3825 sebesültről beszélt az orosz-ukrán háború kitörése óta számolt veszteségekkel kapcsolatban. Az ország az információt az Interfaxon keresztül kommunikálta. Március eleje óta ez a legfrissebb alkalom, hogy az oroszok adatokat közölnek, de a szakértők szerint a valós szám így is nagyobb lehet annál, mint amit Oroszország elismer.

A közlést adó védelmi minisztérium hozzátette, „Oroszország addig nem áll meg, amíg el nem éri a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött célt.”

A Tatabányai Járási Ügyészség indítványozta annak a férfinak a letartóztatását, aki március 23-án az esti órákban bántalmazott egy ukrán állampolgárt, a rendelkezésre álló adatok szerint azért, mert az ukrán.

Tatabányán a háború elől Magyarországra menekülő ukrán állampolgárt több alkalommal ököllel megütötte, aki az ütések következtében a földre esett. Ezek után a földön ülő sértettet a testén megrúgta. A gyanúsított ukrán nemzetisége miatt szidalmazta a menekültet, aki nyolc napon túl gyógyuló arccsonttörést szenvedett.

A nyomozó hatóság bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének és súlyos testi sértés bűntettének elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatta ki a férfit. Az ügyészség indítványára a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírája egy hónapra letartóztatásba helyezte a férfit.

A hétvégén kezdődik a Budapesti Tavaszi Vásár, ezért kétnapos ingyenes minifesztivált szerveztek a Városháza parkolójába. Szombaton fél 4-től színpadra lép a Solére, az OHNODY Acoustic, a Blahalouisiana, majd zárásként a Budapest Bár. Vasárnap szintén fél 4-kor kezdődnek a koncertek, Saya Noé után a nap meglepetés előadója az ukrán Тонка (Tonka) zenekar lesz.

A zenekart 2018-ban alapította Olena Karasz énekesnő és producere Jaroszlav Tatarcsenko és Denisz Svec dobos. Zenéjüket az intelligens pop kategóriába sorolják, nagyon erős hangulatú, chillesen táncolható számokat játszanak. A Тонка Bécsből érkezik a koncertre és a tiszteletdíját az ukrajnai menekültek megsegítésére ajánlotta fel.

A Тонка után az Ivan & The Parazol és a Punnany Massif lép fel a Városháza parkban, ahol este 9-kor érnek véget a koncertek. A részletes programot itt lehet megnézni.

Azt tudjuk, hogy az ukrán hadsereg fegyverek formájában óriási segítséget kap Nyugatról, de mekkora szerepe van az ukrán katonai vezetésnek az oroszok feltartóztatásában? Egyáltalán, mit tudunk a legfőbb katonai vezetőkről? És mit árul el az oroszokról a hírek szerint elvesztett öt tábornok?

Az ukrán védekezés stratégiai fő felelőse az a Valerij Zaluzsnij, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2021. július végén nevezett ki a leváltott, még szovjet képzést kapott Ruszlan Homcsak helyére. A Zaluzsnijról szóló cikkünket itt olvashatja.

Az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője szerint a megfigyelők több információt kaptak az oroszok által körülzárt stratégiai fontosságú dél-ukrajnai kikötővárosban, Mariupolban lévő tömegsírokról, amelyek egyikében feltehetően kétszáz holttestet temettek el.

„Egyre több információt kapunk arról, hogy itt tömegsírok vannak” – mondta Ukrajnából Matilda Bogner. Erre műholdas felvételek is bizonyítékul szolgálnak.

Egy asszony megcsókolja egy mariupoli lakótelepen eltemetett hozzátartozójának fejfáját március 23-án – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Egy asszony megcsókolja egy mariupoli lakótelepen eltemetett hozzátartozójának fejfáját március 23-án – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Bogner közölte: Ukrajnában több mint 1035 polgári lakos halt meg. Olyan állításokról is értesültek, amelyek szerint az orosz erők evakuálások közben gépkocsiban utazó polgári lakosokat öltek meg, és olyan eseteket is dokumentáltak, amelyekben erőszakkal hurcoltak el ukrán vezetőket, többet közülük feltehetően túszul ejtettek.

(MTI)


Oroszországi és fehéroroszországi határainak lezárására kérte pénteken Ukrajna az Európai Uniót (EU).

„Az infrastrukturális minisztérium azt javasolja az EU-nak, hogy zárja le hermetikusan az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló szárazföldi és tengeri összeköttetéseit” – írta az ukrán tárca a Telegram portálon.

A minisztérium arra is felszólította az EU-t, hogy akadályozzák meg az Oroszország és Fehéroroszország – az Ukrajnával egy hónapja háborúzó Moszkva szövetségese – felé a területén át, valamint a határain keresztül zajló áru- és személyforgalmat. A tárca közölte: az erre vonatkozó „hivatalos kérését elküldte az Európai Bizottságnak”.

A kijevi védelmi tárca szerint az orosz erőknek sikerült „részleges” szárazföldi folyosót nyitniuk a Krím és Donyeck megye között.

(MTI)

„Hallottuk már ezeket a narratívákat, különösen orosz tisztviselőktől. Bízunk benne, hogy Magyarország mint szomszéd állam, felülvizsgálja álláspontját a közös európai béke érdekében”

-írta az ukrán külügy szóvivője, Oleg Nikolenko a Szijjártó Péternek címzett posztjában.

A reakció azután érkezett, hogy csütörtökön Zelenszkij arra kérte Magyarországot, hogy válasszon oldalt, és egyrészről támogassa az Oroszországgal szembeni energetikai szankciókat, másrészről engedje meg, hogy fegyvert szállítsanak Magyarországon át Ukrajnának. Orbán Viktor és Szijjártó is egyhangúlag azzal reagált erre pénteken, hogy „a magyar emberek érdekében nem tehetik meg”, hogy igent mondjanak Ukrajna kérésére.

Mint Nikolenko azt posztjában jelezte, ez már „nem Ukrajna háborúja, hanem Oroszország háborúja az egész demokratikus világ ellen”. Kifejtette, az „orosz agressziós gépezet finanszírozása olaj- és gázvásárlással valójában csak több teret ad Oroszországnak a lépkedésre, így a gyilkolásra”.

Frissítés: péntek délután Szijjártó Péter újabb nyilatkozatot adott az ügyben. „Szerintem a stílusról most ne beszéljünk. Nem mintha ne lenne véleményem az ilyen típusú személyeskedésről, de mivel az elnök úrnak az országa háborúban áll, ezért a stílust és a személyeskedést most tegyük félre”, indította nyilatkozatát és Facebook-videóját.

„Én elfogadom azt, hogy Ukrajna elnökének most Ukrajna és az ukrán emberek biztonsága az első, de nekünk, azoknak, akik a magyar kormányban dolgozunk, nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. És, hogyha mi engednénk fegyverek átszállítását Magyarországon, hogyha fegyvert szállítanánk, hogyha katonákat küldenénk Ukrajnába, akkor azzal belesodornánk Magyarországot a háborúba. Elképesztő biztonsági kockázatot jelentenének ezek a döntések. Értem én azt, hogy az ukránok ezt várják el tőlünk, értem én azt, hogy a magyar ellenzék is ezt erőlteti, de a katonák küldése, a fegyverek küldése és a fegyverszállítmányok átengedése is rendkívüli biztonsági kockázattal jár. Magyarország belesodródását rizikózná a háborúba, márpedig ebből a háborúból nekünk ki kell maradnunk. Ezért ehhez a döntésünkhöz, ezekhez a döntéseinkhez természetesen ragaszkodunk, akárki akármit mond, akárki akárhogyan személyeskedik vagy akárhogyan is támadnak minket kívülről vagy Magyarországon belülről”, mondta Szijjártó.

Hajnalban írtuk meg, hogy Joe Biden amerikai elnök pénteken Lengyelországba látogat, repülőgépe Rzeszowban, nyolcvan kilométerre az ukrán határtól szállt le nemrég.

Bident elsőként Andzrej Duda köztársasági elnök köszönti, majd a lengyel légierő tagjaival találkozik. Az amerikai elnök a humanitárus helyzetről is egyeztetni fog majd látogatása során. Jake Sullivan, a Fehér Ház szóvivője szerint Biden szombaton találkozik ukrán menekültekkel Lengyelországban, és „nagy beszédet” is fog tartani.

Volodimir Zelenszkij csütörtök esti beszédében Magyarországnak különösen sok időt szentelt, és nem a köszönet miatt. (Itt megnézheti a beszéd Orbán Viktornak címzett részletét magyar felirattal.) A beszédre pénteken délelőtt reagált Orbán és Márki-Zay Péter is, utóbbi szerint a magyar miniszterelnök már megint szégyent hozott az országra.

Katonai mozgások

Úgy tűnik, Ukrajna Kijevtől keletre ismét vissza tudott foglalni városokat és védelmi pontokat. Az ukrán csapatok célja valószínűleg továbbra is az, hogy visszaszorítsák az oroszokat Kijevtől északnyugatra, a Hosztomeli repülőtér felé vezető tengelyen.

Ukrajna déli részén az oroszok továbbra is igyekeznek megkerülni Mikolajivot. Nyugatra, Odessza irányába igyekeznek haladni, az előrehaladásukat azonban lassítják az ukrán csapatok, illetve a logisztikai problémáik.

Pénteken arról is érkeztek hírek, hogy Csernyihiv városát is körbezárták az oroszok. Ahogyan arról is, hogy ukránok szerint négy civil meghalt Harkivban, miután orosz csapás ért egy egészségügyi központot. Egy videón pedig az látható, ahogy Harkivban humanitárius segélyért állnak sorban az emberek, de a várakozást megszakítja, hogy találat éri a sort. Az orosz erők ezzel együtt egyelőre sikertelenül próbálják bekeríteni Harkivot, elemzők szerint kevés a lőszerük.

Ukrajna és Oroszország 50 katonai és polgári foglyot cserélt: köztük azokat a tengerészeket is, akik a Kígyó-sziget közelében állomásoztak, az orosz támadások után azonban fogságba estek. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint 19, korábban a Kígyó-szigeteknél állomásozó ukrán civil tengerész jutott vissza Ukrajnába az orosz foglyokért cserébe.

Civilek, gyerekek, újszülöttek is veszélyben

A március 16-án az ostromlott Mariupol városában az oroszoklebombáztak egy óvóhelyként használt színházat. Most pénteken az is kiderült, legalább 300 ember halhatott meg a bombázásban. A színházat annak ellenére rombolták le, hogy az épület előtt a „gyerekek” szót fehérrel a földre festették. (A több mint egy hónapja tartó háborúban egyébként már 135 gyerek halt meg az ukrán főügyészség szerint, 184-en pedig megsebesültek.)

A háború első hónapjában már 64 támadást intéztek egészségügyi intézmények, illetve azok járművei és személyzete ellen az IRC szerint. Ezalatt több mint 4300 csecsemő született Ukrajnában, a következő három hónapban pedig 80 ezer szülés várható. Mivel azonban „Ukrajna egészségügyi rendszere egyre nehezebben bírja, a szülés is egyre nagyobb kockázatokkal jár.” De nem csak az újszülöttek vannak veszélyben, hanem mindenki, akinek egészségügyi ellátásra van szüksége.

Eközben pénteken az ukránok újra nekifutnak, hogy kimenekítsék a civil lakosságot az oroszok által körbekerített és támadás alatt álló Mariupolból. Azokat, akiknek sikerül elhagyniuk a várost, a közeli Berdjanszk városában buszok várják, amelyek Zaporizzsjába viszik őket.

Függetlenedés az orosz energiától

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken tartotta szokásos konferenciabeszélgetését. Itt azt mondta, hogy az orosz hadsereg javaslatot fog tenni arról Putyinnak, hogy az ország hogyan erősítse meg védelmét arra válaszul, hogy a NATO megerősíti a keleti szárnyát.

A péntek délelőtt fontos híre volt az is, hogy Európa orosz olaj- és gázfüggőségének csökkentésére közös munkacsoportot alapít az USA és az EU

Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken arról beszélt, hogy közös munkacsoportot állítanak fel annak érdekében, hogy Európát függetlenítsék az orosz olajtól és gáztól.

A munkacsoport célja az alternatív energiaforrások felkutatása és a földgáz iránti általános kereslet csökkentése. Az USA emellett azon dolgozik, hogy 2022-ben legalább 15 milliárd köbméter földgázzal lássa el Európát más nemzetekkel együttműködve.

Eközben német minisztérium is felére csökkentené nyárig az orosz olajtól való függést Németországban, őszre pedig már nem kíván Oroszországból importálni.

A litvániai Vilnius vasútállomásán naponta legyalább száz olyan szerelvény halad át és áll meg, ami Moszkvából Kalinyingrádba tartó utasokat szállít. A város vasútállomásán az ukrajnai orosz invázió képeiből készítettek kiállítást, hogy az orosz utasok valósabb képet kapjanak a konfliktusról.

Fotó: Petras Malukas / AFP Fotó: Petras Malukas / AFP
Fotó: Petras Malukas / AFP
Fotó: Petras Malukas / AFP

Az orosz elnök utasította a Gazpromot, hogy rubelben kérjék a földgáz árának kifizetését„, mondta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. ”Egy héten belül, de inkább a következő négy napban a Gazpromnak átlátható rendszert kell kidolgoznia arra, hogy technikailag és logisztikailag hogyan valósítható meg a rubelben fizetés„, tette hozzá”.

Oroszország szerdán jelentette ki, hogy nem hajlandó „kompromittált devizában”, azaz dollárban vagy euróban elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a „barátságtalan” országoktól, és áttér a rubelelszámolásra. Erre Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt reagálta, hogy „elmúltak azok az idők, amikor Oroszország a földgázzal tudja zsarolni Európát.”

Egy videón látható, ahogy Harkivban humanitárius segélyért állnak sorban az emberek – de a várakozást megszakítja, hogy találat éri a sort. A Guardian megerősítette, hogy a videó a harkivi Nova Posta előtt készült. A Nova Posta az egyik jelentős központja a humanitárius segélyszállítmányoknak, illetve az önkénteseknek.

Ukrajna és Oroszország ötven katonai és polgári foglyot cserélt csütörtökön: köztük azokat a tengerészeket is, akik a Kígyó-sziget közelében állomásoztak, az orosz támadások után azonban fogságba estek. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint 19, korábban a Kígyó-szigeteknél állomásozó ukrán civil tengerész jutott vissza Ukrajnába az orosz foglyokért cserébe.

Műholdfelvételen a sziget, ahol az ukrán radarállomás személyzete állomásozott – Fotó: Maxar Technologies / Reuters
Műholdfelvételen a sziget, ahol az ukrán radarállomás személyzete állomásozott – Fotó: Maxar Technologies / Reuters

A háború kitörésekor vált ismertté a Kígyó-szigetet védelmezők története, akik az oroszok felkérését megtagadva nem adták meg magukat. A történet kulcsmondata (amely azóta is az Ukrajna melletti kiállás egyik mottója) lett az ukránok válasza, miszerint: „Orosz hadihajó, húzz a faszba!” A hírek eredetileg úgy szóltak, hogy a Kígyó-szigetek összes védője meghalt, később azonban kiderült, hogy túlélték, de fogságba kerültek.

(Independent)

A 31 éves Veretska Valentyna az orosz invázió elől Lengyelországba menekült, majd Izraelbe utazott 11 éves lányával, férje még mindig Ukrajnában szolgál a hadseregben.

Veretska más ukrán menekülttel együtt benevezett a jeruzsálemi óvárosban rendhagyó esőben és hidegben lefutott versenyre, majd 2 óra 45 perc 54 másodperces idővel meg is nyerte a versenyt a nők között.

Izrael humanitárius segítséget küldött Ukrajnának, de eddig elutasította a katonai segítségnyújtást, illetve azt, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

(BBC)

A Nemzetközi Mentőbizottság (ICR) pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában a civilek „katasztrofális egészségügyi válsággal” néznek szembe, miután az egészségügyi infrastruktúra elleni támadások „korlátozzák a hozzáférést az életmentő szolgálatokhoz”. Az IRC szerint a háború első hónapjában 64 támadást intéztek egészségügyi intézmények, illetve azok járművei és személyzete ellen.

Az elmúlt hónapban több mint 4300 baba született Ukrajnában a bizottság tájékoztatása szerint, a következő három hónapban pedig 80 ezer szülés várható, mivel azonban „Ukrajna egészségügyi rendszere egyre nehezebben bírja, a szülés is egyre nagyobb kockázatokkal jár.”

Az IRC kitért arra is, hogy az oltások beadásának nehézsége veszélyeztetetté teszi az ukrajnaiakat a koronavírussal szemben, a gyermekeket pedig a gyermekbénulással szemben is.

(CNN)

Homokzsákokkal eltorlaszolt ablakok mellett dolgozik egy orvos a zaporizzsjai gyerekkórházban március 18-án – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images
Homokzsákokkal eltorlaszolt ablakok mellett dolgozik egy orvos a zaporizzsjai gyerekkórházban március 18-án – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images

Szergej Razov, Oroszország olaszországi nagykövete beperli a La Stampa című olasz napilapot egy cikk miatt, amely Vlagyimir Putyin elnök meggyilkolásának lehetőségét vetette fel. Razov keresetében bűncselekményre való felbujtással vádolja az újságot.

A La Stampa március 22-én „Ha a zsarnok megölése az egyetlen lehetőség” címmel közölt elemzést. A cikk szerint ha minden más lehetőség kudarcot vall az ukrajnai orosz invázió megállítására, akkor az egyetlen megoldás az lenne, ha valaki megölné az elnököt.

(Guardian)

A helyi rendőrség szerint négy civil meghalt és többen megsebesültek, miután orosz csapás ért egy egészségügyi központot Harkivban, írta a BBC.

Az orosz erők sikertelenül próbálják bekeríteni Harkivot, elemzők szerint kevés a lőszerük.

Egy korábbi támadásban megsérült egyetemi épület Harkivban csütörtökön – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images
Egy korábbi támadásban megsérült egyetemi épület Harkivban csütörtökön – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken tartotta szokásos konferenciabeszélgetését. Ezen arról beszélt többek között, hogy az orosz hadsereg javaslatot fog tenni arról Putyinnak, hogy az ország hogyan erősítse meg védelmét arra válaszul, hogy a NATO megerősíti a keleti szárnyát. A NATO csütörtökön jelentette be, hogy megerősítik védelmi erőiket keleten, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek keretében négy új harccsoportot küldenek Magyarországra, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába.

Peszkov továbbá kitért arra is, hogy szerinte a német Genf (a legnagyobb orosz hitelező) Oroszország elleni szankciói nem jelentenek majd veszélyt az orosz bankszektorra. Úgy vélte, „semmi szörnyű nem fog történni” akkor sem, ha Oroszországot kizárják a G20-ak közül. Mint fogalmazott, „nemcsak az Egyesült Államokból és Európából áll a világ”, hiszen „vannak olyan országok is, amelyek józanul viszonyulnak Oroszországhoz”.

Az Oscar-díjas zeneszerző, Hans Zimmer leállította londoni koncertjét európai turnéján azért, hogy bemutasson egy videót Ukrajnából. A videón Zimmer egyik száma, a „Time” szól (az Inception című filmhez írt zene): egy ukrajnai zenész, Alex épp ezt játssza, miközben a háttérben a légiriadót jelző szirénák szólalnak meg.

Zimmer emellett külön kiemelte ukrajnai származású zenésztársait a színpadon, majd a fények is kék-sárgába borultak egy időre. A zeneszerző a Wonder Woman „Is she with you?” című számát az általa megismert ukrajnai nőknek ajánlotta, akik, mint fogalmazott, „megtanították nekem, hogy kik az igazi csodanők, ezért szeretném megünnepelni őket ezzel.”

Zimmer egyébként turnéja alatt Magyarországot is érinti, április 11-én lép fel Budapesten.

(deadline)

2014-ben a brit származású Luke Embden készítette azt a piros szívet ábrázoló Dob utcai falfestményt, ami előtt azóta turisták ezrei szelfiztek. A Színes Város Csoport megbízásából készült festmény hátterében az olvasható, hogy ,,szeresd a szomszédaidat”. Flór Péter, a Színes Város aktivistája a Telexnek azt írta, hogy engedélyt kértek a brit művésztől, hogy a piros szívet az ukrán zászló színeire fessék át.

Fotó: Színes Város Csoport
Fotó: Színes Város Csoport

“Nagyon nehéz időszak ez mindannyiunk számára, ezért a magunk eszközeivel próbáljuk kifejezni szolidaritásunkat Ukrajnának. Hamarosan elkészítünk egy olyan, a budapesti falfestésekre épülő, kifestőt is, amelyet az ide menekülő ukrán gyerekeknek adományozunk azokon a szállásokon, ahol erre szükség van. Szűkösek a lehetőségeink, de úgy érezzük, hogyha csak egy kis dolgot is tudunk tenni, akkor csináljuk”, közölte Flór Péter.

Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter péntek reggel azt mondta, hogy India és Kína megegyezett az azonnali ukrajnai tűzszünet fontosságában. A két orszg közös megbeszélése azért is érdekes, mert eddig mind Kína, mind India tartózkodott attól, hogy határozottan elítélje az orosz-ukrán háborút.

Mint arról a háború kitörésekor írtunk, India azért került egyedülálló helyzetbe, mert azon kevés országok egyike, amely egyaránt jó kapcsolatokat ápolt Washingtonnal, Moszkvával és Kijevvel. A kínai ENSZ-nagykövet csütörtökön még arról beszélt, hogy nem szabad senkit arra kényszeríteni, hogy oldalt válasszanak a háborúban. Ezen a napon dicsérte meg Oroszország India álláspontját az ukrán kérdésben.

Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is körbezárták az orosz erők, közölte a Reuters jelentése szerint a regionális kormányzó.

Viacseszlav Csaus az országos televízióban azt mondta, hogy a várost tüzérségi és harci repülőgépek tüzelik.

Facebook posztban reagált Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt Zelenszkij ukrán elnök beszédére.

Szerinte Orbán Viktor megszégyenült tegnap Brüsszelben, megint szégyent hozott Magyarországra. „Mert tényleg ideje lenne oldalt választani: mára egyértelművé vált, hogy 12 éves politikája került a történelem szemétdombjára, ő az, aki elszigetelődött, aki elveszítette szövetségeseit, akire Putyin utolsó csatlósaként tekintenek az EU-ban és a NATO-ban. Úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: itt és most oldalt kell választani. Putyin vagy Európa? Kelet vagy Nyugat? Ezt a választást nem bízhatjuk már Orbánra, erről nekünk kell dönteni április 3-án.”

Márki-Zay szerint a gazdasági bajok már a háború előtt velünk voltak, így nem tudja ugyanaz kezelni, aki okozta. „Gyújtogatóra nem bízhatjuk a tűzoltást.”

Március 16-án az ostromlott Mariupol városában az oroszok lebombáztak egy óvóhelyként használt színházat. Az épület környékén durván 1000-1300 civil tartózkodott az esemény idején. Közvetlen a támadás után ebből nagyjából mindössze 130-at sikerült megmenteni.

Fotó: EyePress / AFP
Fotó: EyePress / AFP

A színházat annak ellenére bombázták le, hogy az épület előtt a „gyerekek” szót fehérrel a földre festették. A városi tanács szóvivője pénteken közölte, hogy jelenleg úgy tudják, legalább 300 ember halt meg a támadásban. Mint fogalmazott: „nem állította meg őket sem a hatalmas gyermekek felirat, sem az emberek azon kijelentései, miszerint ott békés emberek – nők, gyerekek, öregek vannak. A megszállók tudták, hova csapnak le.”

(guardian)

Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken arról beszélt, hogy közös munkacsoportot állítanak fel annak érdekében, hogy Európát függetlenítsék az orosz olajtól és gáztól.

A munkacsoport célja az alternatív energiaforrások felkutatása és a földgáz iránti általános kereslet csökkentése. Az USA emellett azon dolgozik, hogy 2022-ben legalább 15 milliárd köbméter földgázzal lássa el Európát más nemzetekkel együttműködve.

Biden és Von der Leyen csütörtök esete közös nyilatkozatot adott ki az orosz-ukrán háború kapcsán. A dokumentumban elítélték Oroszország „indokolatlan agresszióját” Ukrajnával szemben, illetve az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos további nyugati lépéseket fejtették ki részletesen. Erről bővebben itt.

Ukrajna abban bízik, hogy a civilek egy része ma már autókkal távozhat Mariupolból, közölte Iryna Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Reuters szerint. Azokat, akiknek sikerül elhagyniuk Mariupolt, a közeli Berdjanszk városában buszok várják, amelyek Zaporizzsjába viszik őket.

Az orosz erők által körülzárt déli kikötővárosból való biztonságos kijutás megszervezésére tett próbálkozások eddig többször is kudarcot vallottak. A körülbelül 400 ezres Mariupolt hetek óta bombázások érik. Az ott rekedt civilek pincékben húzták meg magukat, ahol alig van élelem, áram vagy folyóvíz.

Kiégett buszok Mariupolban csütörtökön – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / AFP
Kiégett buszok Mariupolban csütörtökön – Fotó: Stringer / Anadolu Agency / AFP


Az orosz-ukrán háború miatt előálló európai élelmiszer- és takarmánypiaci krízis minél gyorsabb leküzdése érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, így növelni kell a mezőgazdaság teljesítőképességét is. Ezért a gazdálkodók a rendkívüli támogatás mellett lehetőséget kapnak arra, hogy az idei évben a parlagként bejelentett területeket megműveljék, azon legeltessenek, vagy kaszáljanak, közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.

Az Európai Bizottság szerdán adta ki azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!