Eldőlt, hogy nem épülhet meg Finnországban a Paks II. mintaprojektjének számító atomerőmű

„Teljesen kizárt”, hogy a Hanhikivi atomerőmű, amelyet a Roszatom épített volna, megkapja az építési engedélyt – jelentette ki a 444 beszámolója szerint Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere szerdán. Lintilä a parlamentben beszélt arról, hogy a beruházásnak befellegzett, de ezt eddig is lehetett sejteni, a finn kormány ugyanis rögtön az orosz invázió kezdete után elkezdett látványosan kihátrálni a Paks II. mintaprojektjeként számon tartott erőmű projektje mögül.

A Hanhikivi-1 engedélyezési eljárása előbb kezdődött, mint Paks II.-é, de Magyarországhoz hasonlóan, ott sem született meg a létesítési engedély a háborúig. A magyar hatóság nem hivatalos információk szerint részint a finn engedélyre várt, hogy zöld utat adjon a két új paksi blokknak, de úgy fest, ez már soha nem fog megérkezni.

Mika Lintilä azzal indokolta a kormány döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni a projektet, amely megsértette a nemzetközi jogot. A jogsértés szerintük abban áll, hogy miután az orosz hadsereg elfoglalta, a Roszatom a szakemberei erőszakkal átvették a zaporozzsjai atomerőmű felügyeletét Ukrajnában.

Arról még nincs álláspontja a kormánynak, hogy lesz-e másik, adott esetben más cég által épített erőmű a Hanhikivi-1 projekt helyett. Ez attól is függ, hogy a Roszatom hajlandó-e túladni az erőművet építtető cégben lévő részvényein, és a többi tulajdonosnak mik a szándékai a céggel – számolt be a 444 cikke.

A magyar kormány mindenképpen meg szeretné építtetni Paks II-t az eredeti tervek szerint, ez Orbán Viktor szerint teljesen reális is. Ugyanakkor a reális helyzetértékelés nem feltétlenül a korlátlan optimizmus felé mutat. A két új blokk előkészületi munkáira az állam már elköltött 300 milliárd forintot, de a háborús helyzet könnyen fajulhat odáig, hogy a nukleáris technológia területe is szankciók alá kerül, illetve hogy nem lesz jó ötlet biztonságpolitikai szempontból a Roszatommal együttműködni. A két új paksi blokk sorsa erősen függhet az április 3-i választások eredményétől is, az ellenzék ugyanis az oroszokkal kötött szerződés azonnali felmondását követeli.