A Kreml szóvivője szerint csak akkor vetnének be atomfegyvert, ha saját létüket éreznék veszélyben

Az ellenzéki Alekszej Navalnijhoz kötődő antikorrupciós oknyomozó újságírók szerint a 140 méteres jacht legénységének egy részét az FSZB adja, ez is bizonyítja, hogy a hasonló méretű jachtok közül egyedüliként titkos tulajdonosú jacht Putyinhoz köthető. Cikkünk a témában.

Az ukrán parlament közlése alapján hét helyen is lángok csaptak fel a csernobili atomerőmű közelében, vélhetően tüzérségi támadások eredményeként. Mivel az erőmű és környéke hetek óta orosz irányítás alatt van – a személyzetet például csak három hét folyamatos munka után cserélték le –, ezért az ukránok attól félnek, nem lesz, aki megállítsa a tűz terjedését. Mindez pedig ahhoz is vezethet, hogy radioaktív anyagok kerülnek a füsttel a levegőbe.

Volodimir Boriszenko egy éjjeli Facebook-üzenetben a város elhagyására kérte a lakosokat. A videóban arról beszélt, hogy minél kevesebb civil marad a városban, annál könnyebb lesz a hadsereg dolga. „Nincs sürgős szükség arra, hogy a városban maradjanak, mivel körülötte tűzharcok folynak. Felszólítom a civil lakosságot, hogy legyenek okosak és hagyják el a várost, amint lehetőség adódik rá.”

A polgármester hozzátette, hogy akinek nincs saját járműve, annak a hatóságok segítenek a város elhagyásában, és hogy Boriszpilből még szinte naponta mennek járatok Ukrajna nyugati, a háború által kevésbé érintett részeire.

Boriszpil nagyjából 40 km-re, délkeletre fekszik Kijevhez képest. Itt található Kijev legnagyobb nemzetközi repülőtere, amit már a támadások első napjaiban használhatatlanná tettek az orosz támadások.

A frontvonalak megmerevedtek, tart Mariupol ostroma, a háború kezdete óta közel ezer épület semmisült meg Harkivban, Kijev bekerítése sem halad.

Odesszából tudósító kollégáink szemtanúi voltak annak, ahogy az ukrán légvédelem elfog egy orosz rakétát.

Rendkívül nagy pusztításra képes vákuumbombát vetettek be az úgynevezett Donyecki Népköztársaság katonái.

15 300 katonát, 99 repülőt, 509 tankot és 123 helikoptert vesztettek az oroszok az ukránok szerint.

Már 3,5 millió ember menekült külföldre a háború pusztította Ukrajnából, a háború civilhalottjainak száma az ENSZ szerint ezer körül van, de ennél sokkal több is lehet.
Alkatrészhiány miatt állítólag leállt az UralVagonZavod, a világ legnagyobb harckocsigyára, közben az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Amerikának le kell állítania az ukrán fegyverszállítmányokat.

Szerdán is az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése. A téma az Ukrajna elleni orosz háború humanitárius következményeiről szóló jelentés megvitatása lesz, az sem zárható ki, hogy szavaznak is róla.

750 millió forintot gyűjtöttek a magyarok az ukrajnai menekülteket, Orbán Viktor felkereste a hétfőn átadott központi tranzitvárót, az exportra is dolgozó ipari vállalatok tartanak főleg a háború hatásától.

Több érdekes videó és fotó is kijött kedd délelőtt: megpróbálták megakadályozni Törökországban, hogy kikössön Roman Abramovics egyik szuperjachtja, a Solaris, ukrán benzinkúthoz hajtottak zabrálni egy páncélozott csapatszállítóval orosz katonák, esküvőt tartottak a rommá lőtt Mariupol egyik óvóhelyén.

Orla Guerin Twitter-üzenetében arról ír, hogy a robbanásba beleremegtek a szállodaszobája ablakai, de nem tudja, hogy valamit találat ért, vagy esetleg az ukrán légvédelem lőtt le egy orosz rakétát.

Egyebek mellett a fenti adatok is az ukrán védelmi minisztérium által napról napra közölt, de leginkább csak becslésre alapuló jelentésében szerepelnek. A keddi ukrán közlés 15 300 elvesztett orosz katonáról ír – a többi adatot böngészve hétfőről keddre két vadászrepülőt, két helikoptert, 11 tankot, 21 egyéb páncélozott járművet, 12 tüzérségi járművet és 10 drónt semmisítettek meg az ukránok.

Az oroszok március eleje óta nem adtak számot a saját veszteségeikről – akkor mintegy 500 halottat ismertek el –, nyugati források pedig nem tudták eddig megerősíteni az ukrán becsléseket.

Az ukrán menekültek megsegítésére gyűjt Dmitrij Muratov, az orosz Novaja Gazeta lap főszerkesztője, aki a 2021-ben kapott Nobel-békedíját árverezi el a cél érdekében.

„A Novaja Gazeta és én úgy döntöttünk, hogy a 2021-es Nobel-békedíjat az Ukrán Menekültügyi Alapnak adományozzuk. Kérem az aukciósházakat, hogy reagáljanak és árverésre bocsássák ezt a világhírű kitüntetést”

– áll a lapban megjelent közleményben, amely a harcok befejezésére, fogolycserére, a halottak testének átadására és humanitárius folyosók nyitására is felszólít.

Muratov 2021-ben Maria Ressa Fülöp-szigeteki származású amerikai újságírónővel együtt kapta meg a Nobel-békedíjat a „a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseikért”.

Egy csónaknyi háborúellenes tüntető akarta megakadályozni Roman Abramovics szuperjachtjának kikötését a Törökország égei tengerpartján fekvő Bodrumban.

A Solarist jó egy hete még Montenegró környékén látták, a török partoknál pedig nem sokkal korábban felbukkant Abramovics másik jachtja az Eclipse is.

Európában a háború kitörése óta több orosz oligarcha ingóságait, így jachtjait is lefoglalták. Abramovics kénytelen az angol Chelsea focicsapattól is megválni. Közben a Chelsea egyik szponzora, a Hyundai is bejelentette, hogy felfüggesztik a csapattal 2018-ban kötött együttműködésüket.

Törökország nem sújtotta szankciókkal Oroszországot.

Abramovics repülőgépe több mint egy hete szállt le Moszkvában. Arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy Abramovics rajta volt a bizonyos repülőn, de a Reuters hozzájutott egy olyan, hétfői fotóhoz, amely Abramovicsot ábrázolja, amint Tel-Aviv repterének VIP várójában üldögél az állára húzott maszkkal. (Sky)

A korábban a CIA-t, az FBI-t és az NSA-t is felügyelő James Clapper a BBC rádiójában nyilatkozva értékelte az orosz-ukrán háborúban látható jelenlegi helyzetet. A Barack Obama elnöksége idején az egyik főtanácsadóként szolgáló Clapper meglátása szerint egyfajta patthelyzet van, amiben mindkét fél több szempontból kimerült, és egyik oldal sem tud igazán komoly kárt okozni a másiknak. A kérdés Clapper szerint az, hogy ki lesz az első, aki ezt a helyzetet látva visszalép.

A kémfőnök beszélt az ukrán részről folyamatosan napirenden levő repüléstilalmi övezetről is. Elmondta, hogy ez egy nagyon érzékeny kérdés, mert Moszkva nagyon könnyen provokációnak tekintheti ezt a lépést, és mint ismert, az oroszoknál sokkal alacsonyabban van a taktikai (kisebb erejű) nukleáris töltetek bevetésének szintje, így nagyon könnyen eszkalálódhat a helyzet.

„Mindenféle dolgot megtehetünk – de Ukrajna nem NATO-tag –, ezt is figyelembe kell venni” – mondta Clapper, hozzátéve, hogy ha súlyosbodik a humanitárius válság, és egyre több kép érkezik a brutális, értelmetlen támadásokról, akkor változhat a helyzet.

A beszélgetésben Clapper megpróbált rövid elemzést adni Vlagyimir Putyin orosz elnök mentális állapotáról: meglátása szerint nem tett jót az elzártság Putyin helyzetértékelésének. Ennek részben a koronavírus, részben a politika miatti elzártság is az oka – így nem nagyon maradt már olyan, aki ne csak azt mondaná, amit Putyin hallani szeretne.

Az alábbi videó hiteleségét nem tudjuk megerősíteni, de az oroszok utánpótlás ellátási nehézségeiről szóló hírek alapján akár valóságos is lehet.

A videót Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője töltötte fel, és az látható rajta, amint a világ második legnagyobb hadseregének katonái beállnak a páncélozott csapatszállítójukkal az egyes számú kútra, kiugrálnak belőle vagy öten, és a benzinkút boltjából visznek mindent, amit érnek. „Éhesek, magukra hagyottak, demoralizáltak” – írta róluk Nikolenko.

Az építőipari vállalkozások valamivel kevésbé érzik meg a februárban kitört orosz-ukrán háború hatásait, sokkal jobban tartanak attól az ipari vállalkozások, ami az exportnak, illetve a beszállítási láncoknak való kitettség miatt nem meglepő – írja az MTI a GKI Gazdaságkutató Zrt. gyorsfelmérése alapján. A foglalkoztatott létszám alapján a 21-50 és a 151-250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását. A kelet-magyarországi cégek csak egy árnyalatnyival aggódnak jobban, mint a közép- és nyugat-magyarországiak. Bővebben erről itt.

Esküvőt tartottak a második világháborús állapotokat idéző ostrom alatt álló Mariupol egyik óvóhelyén, jelentette az ukrán külügyminisztérium.

A háború kezdete óta jönnek képek az óvóhelyen vagy akár a fronton tartott esküvőkről. (Sky)

Tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István Ukrajna harmadik legnagyobb városában, a békeidőben egymilliós Odesszában tartózkodnak, amit eddig – néhány, a repülőtérre, katonai objektumokra lőtt rakétákon kívül – elkerült a háború.

Hétfő este az oroszok egy újabb rakétát lőttek ki a városra a tenger felől, amit az ukrán légvédelem a tenger fölött fogott el, a rakéta megsemmisülése a videó harmadik másodpercében látszott és hallatszott.

Odessza Ukrajna délnyugati részén fekszik, az oroszok eddig meg se kísérelték a bevételét, mert támadásuk elakadt a tőle jó másfél órás autóútra fekvő Mikolajivnál, ahonnan tudósítóink több riportot is közöltek, 1, 2, 3, 4.

Világosan látszik, hogy prioritást jelent Oroszország számára Kijev elfoglalása, ez ugyanakkor öngyilkossággal felérő művelet lenne Moszkva részéről, állítja Olekszij Aresztovics, az ukrán miniszterelnök tanácsadója.

Az ukrán főváros a lassan négy hete tartó szinte folyamatos ostrom ellenére tartja magát, az elmúlt napokban nem volt tapasztalható komolyabb orosz előrenyumulás a térségben, az orosz erők leginkább csak ágyúzással tudnak károkat okozni, behatolni nem tudnak a városba, csak annak elővárosait tartják irányítás alatt az oroszok.

(Sky)

1,4 millió lakosával Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, 1934-ig a szovjet tagköztársaság Ukrajna fővárosa volt.

Csaknem ezer épületet, többségében lakóházat romboltak le a város három hete tartó ostroma alatt, közölte a katasztrófavédelem. A civil áldozatok száma félezer, írja a BBC.

Harkiv stratégiai helyen, Ukrajna északkeleti részén fekszik, közel az orosz határhoz. Ahogy arról februári helyszíni riportunkban írtunk, kicsin múlt, hogy Harkiv 2014-ben nem vált a harmadik szakadár „népköztársasággá”.

Putyin a mostani háború előtt két nappal tartott beszédében éppen Harkivot hozta fel példaként arra, hogy onnan Moszkva 4-8 perc alatt elérhető.

Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz-amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában, jelentette az MTI.

Rjabkov szerint az Egyesült Államoknak a kapcsolatok fennmaradása érdekében „le kell állnia a kijevi rezsim fegyverekkel való telepumpálásával, abba kellene hagynia az Oroszországgal szembeni fenyegetőzést”. Emlékeztetett rá, hogy a moszkvai amerikai nagykövetnek szerdán jegyzéket adtak át, amely arra figyelmeztetett, hogy a kapcsolatok a megszakítás határán állnak. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok jövője attól függ, hogy Washington milyen irányvonal mellett dönt.

Hozzátette: az amerikai lépések nem befolyásolják Moszkva eltökéltségét abban, hogy tovább haladjon céljai felé az ukrajnai orosz „különleges hadművelet”, valamint abban sem, hogy alkalmazkodjon az ellene bevezetett amerikai és európai szankciókhoz. A diplomata szerint nem valószínű, hogy Washington „pozitív hatást” fog gyakorolni Kijevre, ami kilátásba helyezhetné az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálását.

Rjabkov megismételte azt a teljesen légből kapott vádat, miszerint az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtet Ukrajnában, amelyek a biológiai és vegyi fegyverekről szóló egyezmény megsértése miatti aggodalmakra adhatnak okot.

Az ENSZ menekültügyi szervezetének legfrissebb adatai szerint már 3,5 millió ember menekült el a háború elől Ukrajnából, a legtöbben, több mint kétmillióan Lengyelországon keresztül.

A menekültkrízisben a lengyeleken kívül leginkább Magyarország, Románia, Szlovákia és Moldova érintett.

A 2015-ös menekültkrízist ebben a cikkben vetettük össze a mostanival.

Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel ellátogatott a budapesti BOK csarnokban a kormány által a karitatív szervezetekkel együttműködve az ukrajnai menekülteknek létesített központi tranzitváróba, jelentette az MTI.

A központi tranzitváró hétfőn nyitott meg, ezzel párhuzamosan kiürítették a Keleti és a Nyugati pályaudvart, ahol eddig a civilek és a segélyszervezetek látták el a Budapestre érkező ukrajnai menekülteket a háború kitörése óta eltelt három hétben. A tranzitváró megnyitását pénteken jelentette be a Miniszterelnökség.

Próbáltuk megnézni, hogyan néz ki belülről a tranzitváró, de a budapesti kormányhivatal munkatársai kétszer is udvariasan távozásra szólítottak fel minket, így nem fotózhattunk, és a menekültekkel sem beszélhettünk. Hétfői cikkünket itt olvashatják.

„Mondhatom azt, hogy a segítség megérkezik, a segítség jó helyre érkezik, hiszen az a több mint 750 millió forint, amit a magyar emberek felajánlottak, a legjobb kezekben van, és eljut azokhoz, akiknek erre most igazán szükségük van” – fogalmazott a magyar-ukrán határra látogató Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök, aki köszönetet mondott a magyar embereknek és a karitatív szervezeteknek, egyházaknak a menekültek megsegítésért.

Novák Katalin találkozott a határ mentén működő Karitatív Tanácsban résztvevő karitatív szervezetek vezetőivel. Hangsúlyozta: az ország vezetőinek az a dolga, hogy személyesen is tájékozódjanak arról, hogy miben tudnak segíteni ott, ahol baj van, és most a határ mentén alakult ki nehéz helyzet.

(MTI)

Nincs még döntés arról, hogy kedden is nyitnak-e humanitárius folyosót a Mariupolban rekedt civilek kimentésére. Az oroszok körbevették a várost, nincs élelem, víz, áram. Az ukránok folyamatosan visszaverik az oroszok támadását, de kérdés, meddig tudnak a védők kitartani.

A békeidőben 430 ezres városban még mindig 300 ezer tartózkodik, az állapotok leírhatatlanok. A Reuters riporterei, akik hétfőn Mariupolba értek, „apokaliptikus” látványról számoltak be: az út mellett takarókban fekvő holttestekkel, elszenesedett lakóházakkal és az út szélén sírokat ásó férfiak csoportjaival.

Hétfőn háromezer embert tudtak kimenekíteni.

Az Azovi-tenger partján fekvő várost 2014-ban is el akarták foglalni az oroszok, végül nem sikerült elfoglalnia, és nem jöhetett létre a szárazföldi összeköttetés Oroszország és a Krím között. (Sky)

Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy egy orosz harckocsikat gyártó és javító vállalat felfüggesztette a munkát a közép-oroszországi Cseljabinszk régióban található üzemében, mert hiány van az importált alkatrészekből.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közzétett közleményében arról számol be, hogy a gyártó UralVagonZavod kénytelen volt szüneteltetni a gyártást a létesítményben „a külföldi gyártású alkatrészek beérkezésének hiánya miatt”.

Az UralVagonZavod a világ legnagyobb tankgyára, itt készülnek a T-90-es tankok is, amelyekből 2008-ban egy év alatt összesen 175-öt szereltek össze az üzemben. A tankok mellett vasúti kocsikat és egyéb, civil felhasználású járműveket is gyártanak az UralVagonZavodnál, ezek tették ki a 2008-as termelés kétharmadát. Korábban többek között a T-34-est és a magyar hadsereg által használt T-72-est is az UralVagonZavod készítette.

Az orosz médiában nincsenek az Uralvagonzavod létesítményre utaló jelentések, és a BBC-nek sem sikerült megerősítenie az ukrán közleményben szereplő információkat.

Szerdán is az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése.

A téma az Ukrajna elleni orosz háború humanitárius következményeiről szóló jelentés megvitatása lesz, az sem zárható ki, hogy szavaznak is róla.

Diplomáciai források szerint a cél az, hogy a 193 tagú testületben legalább 141-en szavazzanak igennel, március 2-án ugyanis éppen ennyi ország ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Akkor öt ország – Belarusz, Oroszország, Észak-Korea, Eritrea, Szíria – támogatta a háborút, 47 tartózkodott.

A tervezet követeli az Ukrajna elleni orosz támadás beszüntetését, különös tekintettel a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásra, valamint felszólítják Moszkvát, hogy csapataik hagyják el Ukrajnát. Az nem világos a hírügynökségi jelentésből, hogy a tervezet Ukrajna részének tekinti-e a kelet-ukrajnai orosz szatellitállamokat, valamint a Krímet.

A március 2-án tartózkodó Dél-Afrika is készített egy konkurens határozattervezetet, ez azonban nem tesz említést az orosz agresszióról. Dél-Afrika – a legtöbb afrikai országhoz hasonlóan – nem ítélte el Oroszországot és szankciókat sem vezetett be Moszkva ellen. (Az MTI nyomán)

Termobárikus, más néven vákuumbombák bevetése látható a Rob Lee orosz biztonságpolitikai szakértő által is megosztott videón. A rendkívül nagy pusztításra képes, civilek elleni bevetés esetén háborús bűnnek minősülő fegyvert az oroszbarát szeparatista „Donyecki Népköztársaság” katonái vetették be egy orosz gyártmányú TOSZ-1A-ról indítva.

Azt nem tudni, pontosan mely terület volt Ukrajnán belül a március 19-én közreadott videón látható támadás célpontja.

A donyecki szeparatisták egy szerkesztett, egyfajta imázsvideóban is bemutatták az oroszoktól kapott fegyvert.

A vákuumbombákról – az orosz-ukrán háború több más, gyakran használt fegyvere mellett – ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

(BBC)

Oroszország hétfőn közölte, hogy válaszul a Japán által több orosz személy, bankok és egyéb szervezetek ellen kivetett szankciókra kiszállnak a két ország között folyó tárgyalásból, amellyel a második világháborút zárnák le hivatalosan.

„Ezt az egész helyzetet Oroszország ukrajnai inváziója hozta létre, és Oroszország válasza, hogy ezt a japán-orosz kapcsolatokra hárítja, rendkívül igazságtalan és teljesen elfogadhatatlan. Japán tiltakozni szeretne ez ellen a lépés ellen. Egyesülni fogunk a nemzetközi közösséggel, és határozati lépéseket teszünk, hogy Japán továbbra is a nemzetközi rend alapjait követhesse”

– idézte a Guardian Kisida Fumio japán miniszterelnököt.

A hétfői orosz közlés szerint a válaszszankciók keretében leállítják a vízummentes beutazást a Kuril-szigetekre, kilépnek a Japán-szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből, és blokkolják Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.

Japán és Oroszország 77 éve vitatkozik a Kuril-szigetekhez tartozó négy sziget hovatartozásáról, ezek miatt hivatalosan a mai napig nem zárták le a második világháborút a két ország között. A konfliktusról és a szigetekről ebben a cikkünkben olvashat.

Az ENSZ adatai szerint eddig 925 halottja és közel 1500 sérültje lehet az ukrajnai háborúnak. A halottak között 75, a sérültek között 99 a gyermek. A számok ennél jóval magasabbak is lehetnek, figyelmeztet a világszervezet.

Az ukrán parlament szerint 117 gyermek halt meg, 155 pedig megsebesült. (Sky)

A Debreceni Egyetem honlapja arról számolt be, hogy a március 17-i szenátusi ülésen hatályon kívül helyezték a testület egyik határozatát. Valami furcsa oknál fogva nem nevesítik, de a Debreciner cikke szerint ez a Vlagyimir Putyin díszpolgári címéről szóló döntés hatályon kívül helyezésével kapcsolatos.

Az egyetem az orosz elnök nevét egyáltalán nem említi a beszámolóban, sem azt, hogy milyen indokkal döntöttek a hatályon kívül helyezés mellett. Hogy ennek a hallgatásnak politikai okai vannak-e így nem sokkal a választások előtt, nem tudni.

Annyit lehet leszűrni az írásból, hogy a szenátus egyhangúlag elfogadta a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) „Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatának módosítását.

A határozat kimondja, hogy a szenátus jelen lévő tagjai háromnegyedének igenlő szavazatával a kitüntetettől a kitüntetést visszavonhatja, ha az elismert arra méltatlanná vált, illetve amennyiben a kitüntetés az odaítéléstől számított 3 éves jogvesztő határidőn belül nem kerül átadásra, a kitüntetett elveszti jogosultságát a kitüntetésre, címre.

Ezek alapján tehát a Putyin díszpolgári címéről szóló döntést lehet, hogy azért helyezik hatályon kívül, mert az orosz elnök a 2017-es odaítélés óta nem vette át a címet.

A Debreciner azt is megjegyzi, hogy egy másik döntéssel tovább erősödött a Fidesz-jelenlét az egyetemen.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5743-an, a román-magyar határszakaszon 5247-en léptek be az országba hétfőn. „A háború viszontagságai elől menekülők a rendőrségtől továbbra is minden segítséget megkapnak” – írta a rendőrség. (ORFK / MTI)

Az ukrán elnök ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna kész „kompromisszumot kötni”, és hajlandó lemondani a NATO-tagságról a tűzszünetért, az orosz csapatok kivonásáért és az ország biztonságának garantálásáért cserébe.

Ez egy kompromisszum mindenki számára: a Nyugat számára, amely nem tudja, mit kezdjen Ukrajna NATO tagságával kapcsolatban, Ukrajna számára, amely biztonsági garanciákat akar, és Oroszország számára, amely nem akarja a NATO további bővítését – mondta Zelenszkij.

Beszélt arról is, hogy Kijev kész lesz megvitatni a Krím és a Donbász régió státuszát, miután tűzszünetet kötöttek és lépéseket tettek a biztonsági garanciák terén.

Meglepő közleményt adott ki az ukrán hadsereg: az orosz erők szerintük jelenleg akkora lőszer- és élelmiszerkészletekkel rendelkeznek, amelyek mindössze legfeljebb három napig tartanak ki. Az ukrán tisztviselők szerint hasonló a helyzet az üzemanyaggal is. Elég komoly logisztikai kudarcról írnak az oroszokkal kapcsolatban, már ha lehet hinni ezeknek az infóknak.

Az ukrán hadvezetés szerint több esetben az orosz katonák moráljával is komoly gondok vannak, példaként egy Szumi közelében harcoló alakulatról írtak, ahol mintegy 300 katona egyszerűen megtagadta a parancsot. És a luhanszki régióban is olyan súlyosak az oroszok veszteségei, hogy a helyi lakosságot próbálják mozgósítani, de ők nem igazán vevők a megszállók elképzeléseire, legalábbis az ukrán fél szerint.

Az ukrán hadvezetés szerint a rakétacsapások és ágyúzások továbbra is folytatódnak, hiszen azokhoz nem szükséges olyan mértékű utánpótlás, mint a nagyszámú katonával végrehajtható szárazföldi előrenyomuláshoz. A rakétacsapásokhoz nem is feltétlenül kell nagy erőkkel közel menni az ellenfélhez.

(Guardian)

Ukrajnában jelenleg mintegy 82 ezer négyzetkilométernyi területen vannak bomba- és lőszermaradványok, írja a BBC, helyi forrásokra hivatkozva. Ezt egy térinformatikai szolgáltató segítéségével számolták ki, de természetesen becslésről van szó.

A 82 ezer négyzetkilométer olyan nagyon sokkal nem is marad el Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres területétől, persze Ukrajna ennél jóval nagyobb, közel 600 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, és ettől a 2014-ben elszakított területek nélkül sem sokkal marad el.