A Kreml szóvivője szerint csak akkor vetnének be atomfegyvert, ha saját létüket éreznék veszélyben

Szabadon engedték Viktorija Roscsinát, miután az ukrán újságíró egy videófelvételen az orosz csapatok az életének megmentőiként dicsérte – írja a BBC ukrán sajtóhírekre hivatkozva.

A videó, amelyen Roscsina arról beszél, hogy az orosz csapatok megmentették az életét és jól bántak vele a fogságban, az oroszbarát médiában és oroszbarát Telegram-csatornákon kezdett el terjedni.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Viktorija Roscsina az Ukrajna keleti és déli részén zajló háborúról tudósított, elrablásával az orosz FSZB-t és a hadsereget gyanúsították korábban. Az eltűnésekor a Hromadszke hírügynökség, amelynek dolgozott, ezt a bejegyzést tette közzé a Twitteren:

Most, hogy szabadon engedték, állítólag a délkelet-ukrajnai Zaporozsje felé tart.

Egy szentpétervári grafikai stúdió az orosz szabadalmi hivatalnál kérelmezte az „IDEA” márkanév, valamint a hozzá tartozó (nem túl eredeti) logó védjegyének bejegyzését. Az ötlet, hogy lemásolják a svéd IKEA bútoráruház védjegyét, a Luxorta-Service stúdió tulajdonosától, Konsztantyin Kukojevtől származik. Állítása szerint mióta a svéd bútoróriás kivonult az orosz piacról, az IKEA számára terveket készítő cége súlyos veszteségeket könyvelhetett el.

Az IKEA március elején jelentette be, hogy sok más nyugati vállalthoz hasonlóan, ők sem folytatják az oroszországi és belarusz működésüket. Ez az ottani áruházaik üzemeltetésére, a gyártásra, illetve az import- és exporttevékenységekre is vonatkozik. A cég szerint mindez 15 ezer helyi alkalmazottat érint. Emellett 20 millió eurós adománnyal próbálnak segíteni a háború áldozatain.

(Kyiv Post)

„Világméretű élelmiszerválsággal fogunk szembenézni” – mondta a CNN szerint Emmanuel Macron kedden egy francia rádióműsorban. Franciaország elnöke emiatt egy élelmiszerjegy-rendszer bevezetését tervezi.

Az április 10-ei elnökválasztásra készülő politikus azt ígérte, hogy az élelmiszerjegyekkel az országban már működő energiautalvány-rendszeréhez hasonlóan segítenék azokat az alacsony és közepes jövedelmű családokat, akiknek az ukrajnai orosz invázió által súlyosbított élelmiszerár-növekedés nehézségeket okoz.

Az ukrán kormány korábban a háború miatt betiltotta a kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek, köztük a búza, a kukorica, a gabona, a só és a hús exportját. Ukrajna az Európai Bizottság adatai szerint Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági beszállítója. A Gro Intelligence mezőgazdasági adatelemző cég szerint Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzaexport közel 30 százalékáért felelős.

Törölték Pjotr Csajkovszkij orosz zeneszerző A cárnő cipellője című operáját a Cseh Nemzeti Színház következő évadából az orosz–ukrán háború miatt – jelentette be kedden a prágai színház szóvivője. Tomas Stanek szerint a színház „megértést tanúsít” a kreatív csapat döntése iránt, hogy nem viszik színre a művet, mivel az a jelenlegi körülmények között „negatív érzelmeket válthat ki”. Emlékeztetett arra, hogy az opera cselekményének egyes részei „a nagy orosz birodalomról szólnak”. „Az alkotógárda Ukrajna oldalán áll, és támogatja harcát a függetlenségért” – mondta a szóvivő.

Stanek hangsúlyozta, hogy nem tűnnek el teljesen a repertoárból az orosz alkotók művei, továbbra is játszani fognak olyan darabokat, mint például Dosztojevszkij Félkegyelműje vagy Csajkovszkij Hattyúk tava című balettje. Műsoron marad Makszim Gorkij Vassza Zseleznova című színműve is, amit a cseh kritikusok nemrég a 2021-es év legjobb rendezésének választottak.

(MTI)

Múlt hét szerdáig alig 6 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be Hollandiában, hogy miért csak ennyit, azt a holland alsóház kérte számon Sigrid Kaag pénzügyminiszteren. Két nappal később a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke további 200 millió euró értékű orosz vagyon befagyasztását jelentette be.

A pénzügyminiszter pedig ma közölte, hogy miután a nemzeti bank elnöke felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására, az összeg tovább emelkedett. Így keddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhöz közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából.

Ez az összeg a bankok, a vagyonkezelő irodák, a nyugdíjalapok és a befektetési vállalkozások által befagyasztott vagyonokat tartalmazza.

A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap tavalyi számításai szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

(MTI)

Zajlik a munka az orosz szabadalmi hivatalban, ahová a háború kitörése óta érkeznek a kérelmek az új márkanevek és logók bejegyeztetésre, amelyekkel a tervek szerint az országból kivonuló nyugati cégeket pótolnák majd egyszer. Az ismert svéd bútoráruház, az IKEA is azon nagy cégek között van, amely felfüggesztették tevékenységüket az orosz piacon. Az így keletkezett űrt egy új, nemrég bejegyzett orosz bútoráruház, az IDEA tölthetné be. Az IDEA-logó bejegyzését a szentpétervári Luxorta-Service grafikai stúdió kérelmezte.

(Kyiv Post)

„Még ha Mariupol el is esik, Ukrajnát nem lehet városról városra, utcáról utcára, házról házra meghódítani. Mindennek egyetlen eredménye még több szenvedés, még több pusztítás és még több borzalom, ameddig a szem ellát”

– mondta kedden António Guterres, az ENSZ portugál főtitkára New Yorkban, újságírók előtt. Szerinte az orosz–ukrán háború abszurd, megnyerhetetlen, nem tart semerre, épp ezért legfőbb ideje lenne véget vetni a harcoknak.

„Az ukrajnai háború folytatása erkölcsileg elfogadhatatlan, politikailag tarthatatlan és katonailag értelmetlen” – nyilatkozta, és arról is beszélt, hogy a harcok miatt már 10 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát Ukrajnában. Szerinte az ukránok „a földi poklot élik át”, miközben a háború negatív hatásait az élelmiszer-, energia- és műtrágyaárak robbanásszerű növekedése miatt már világszerte lehet érezni. Az ENSZ-főtitkár úgy látja, hogy a háború folytatása globális éhínséget is okozhat.

Mindezek alapján Guterres béketárgyalásokat sürget.

A Telex újságírói helyszíni riportot készítettek Mikolajiv lakóival a helyi laktanyát ért rakétatámadás után. A riportból többek között az is kiderül, hogy hogyan látják a háborút a térség orosz ajkú lakói, és mi a véleményük Putyinról.

Cikkünk angolul is olvasható itt, a Telexen, ossza meg angolul olvasó ismerőseivel!

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko szerint a dél-ukrajnai Herszonban majdnem elfogytak az élelmiszer- és orvosi ellátmányok. Nikolenko a keddi Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy „Herszon 300 ezer lakosa humanitárius katasztrófával néz szembe az orosz hadsereg blokádja miatt”. A várost mintegy két hete tartják megszállva az orosz erők. Nikolenko állítása szerint Oroszország nem hajlandó evakuációs folyosókat nyitni a civilek számára, akik így nem tudják elhagyni a várost.

(CNN)

Ugyan sorra veszíti el kalifáit, de mégis igen aktív lett az Iszlám Állam terrorszervezet Szíriában. A Kalifátus bukása után négy évvel a terrorszervezet egyre komolyabb támadásokkal igyekszik stratégiai pozícióin javítani. Az IS a januári nagyszabású észak-szíriai börtönostrom után most az Aszad-rezsim Eufrátesztől délre található sivatagi ellenőrző pontjainak utánpótlási vonalait igyekszik elvágni. A héten a harcokban a londoni székhelyű, de általában megbízható hírekkel szolgáló szíriai informátorhálózatot működtető Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) szerint a szíriai hadsereg és a Damaszkuszhoz lojális milíciák legalább 24 halottat és 29 sebesültet veszítettek. Szorult helyzetükre jellemző, hogy a Földközi-tengerhez közel fekvő hmejmimi bázison állomásozó orosz kontingensnek nem kevesebb mint 25 légicsapásra volt szükség a dzsihadisták megfékezésére.

Egyébként a támogató légicsapások ellenére Oroszország rengeteg fejfájást okoz az Aszad-rezsimnek. Egyfelől a 2011 óta kivérzett fegyveres erejét tovább apasztja a Moszkva által toborzott, Ukrajnába szánt kontingens, melybe több tízezren jelentkeztek (a kontingens azért egyelőre inkább csak a fogadkozások szintjén létezik, Ukrajnában alig 150 szíriai önkéntes bevetéséről érkeztek kétes minőségű információk). Másfelől pedig a háború által generált globális gabonahiány az éhínség szélére taszítja az eleve borzalmasan lerongyolódott és borzalmasan kormányzott országot.

• Több nagy robbanást lehetett hallani Kijevben, valószínűleg egy orosz Tocska-rakétát semmisített meg az ukrán légvédelem.
• Az ukrán parlament közlése alapján hét helyen is lángok csaptak fel a csernobili atomerőmű közelében, vélhetően tüzérségi támadások eredményeként.
• A Kijevtől délre fekvő Boriszpil polgármestere a város azonnali elhagyására szólított fel.
• Ukrajna 2389 gyerek erőszakkal történő evakuálásával vádolja az oroszokat. A WHO szerint 62-szer támadtak egészségügyi intézményt az oroszok, tíz kórházat megsemmisítettek.
• Az ukrán külügyminiszter az orosz provokáció nyílt elítélésére kérte Szijjártó Péter külügyminisztert. A levélben úgy fogalmaz, hogy Szijjártó „használja fel jól fejlett kommunikációs csatornáit Moszkvával, hogy megakadályozzon minden olyan provokációt, amelynek célja az etnikai gyűlölet szítása Ukrajnában”. Szijjártó Péter a kárpátaljai, zömmel magyarok lakta Beregszászon 66 millió forintot adott a magyar kormány nevében a város vízellátásának biztosításához.
• Zelenszkij ukrán elnök ezúttal az olasz parlamentben folytatta online diplomáciai offenzíváját.
• A cseh külügyminiszter szerint abszurd, hogy az oroszok az EU-tól a kőolajért és földgázért kapott pénzből bombázzák Ukrajnát.
• Gibraltárban lefoglalták Dmitrij Pumpjanszkij orosz oligarcha jachtját, a 75 millió dollár értékű Axiomát. Délelőtt Roman Abramovics jachtját nem engedték kikötni Törökországban. Putyin kedvenc oligarchája, Aliszer Uszmanov vagyonkezelő alapítványokba játszotta ki brit vagyona egy részét. Navalnijék szerint Putyinnak egy 230 milliárd forintot érő luxusjachtja is van a 400 milliárdos palota mellett.
• A finn Nokian Tyres gumigyártó azért nem zárja be orosz üzemét, hogy nehogy államosítsák azt.
• Teljesen felborítja az amúgy is káoszhoz közelítő videókártya-piacot az orosz–ukrán háború.
• A katasztrófavédelem eddig 6865 menekültet helyezett el Magyarországon, 98-an aludtak első este a budapesti tranzitponton.
• Többen látták a Zelenszkij főszereplésével készült sorozatot az RTL Klubon, mint az Elk*rtuk premierjét a TV2-n.

Elindult a Kickstarteren a Kelet-európai Független Újságírók Alapja, amelyen keresztül bárki segíthet a háborúból tudósító vagy a háborús térségben élő, jövedelemük jelentős részétől eleső ukrán független újságíróknak. A támogatást ezen a Kickstater-oldalon elküldött adománnyal lehet megtenni.

Korábban több meg nem erősített hír is érkezett arról, hogy Belarusz beszállt az orosz–ukrán háborúba Oroszország oldalán, ám egyelőre azon túl, hogy átengednek belarusz területeket az orosz katonai műveletekhez, más nem történt igazoltan. Most a CNN viszont arról ír, hogy amerikai és NATO-tisztviselők szerint is közel állunk Belarusz csatlakozásához, mert Vlagyimir Putyinnak támogatásra van szüksége, és bármilyen segítséget szívesen lát.

Egy belarusz ellenzéki forrás szerint az ország hadserege készen áll arra, hogy napokon belül bevonuljon Ukrajnába, és ez akár több ezer katona bevetését is jelentheti. Ennek katonai szempontból kisebb hatása lesz, mint geopolitikai szempontból, hiszen ezzel egy újabb ország csatlakozna a háborúhoz.

Belaruszban nem rég arról szavaztak, hogy állandó jelleggel befogadhassanak orosz haderőket és atomfegyvereket – egyelőre viszont még kicsi az esély, hogy az utóbbi megtörténjen. Egy NATO-tisztviselő szerint a belarusz részvételről Moszkvában döntenek majd, nem Alekszandr Lukasenko határoz erről. „A bevonulás destabilizálná Belaruszt” – mondta a tisztviselő, aki szerint lehetséges, hogy Oroszország a nyugatról érkező katonai segélyek útvonalát vágná el így.

Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben, erről Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja beszélt a BBC Ukrajinának adott interjújában.

Az MTI szemléje szerint Podoljak kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba. „A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége. „Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.

Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.

Megpróbálta kijátszani az ellene hozott szankciókat Aliszer Uszmanov, az Egyesült Királyság egyik leggazdagabb embere, írja a BBC. Uszmanov azt állítja, hogy számos ingatlana, így londoni otthona és surrey-i kastélya vagyonkezelő alapítványok tulajdonába került. Ez felveti azt a kérdést, mennyire sújtják valójában a szankciók az üzbég-orosz-brit acélmágnást, a Facebook egyik vezető részvényesét, akit Putyin elnök egyik legszorosabb oligarcha szövetségesének tartja.

Az Egyesült Királyság kormánya szerint Uszmanov nem férhet hozzá a vagyonához.

Uszmanov már elszenvedett veszteségeket. A németek lefoglalták a 600 millió dolláros jachtját, egyéb németországi vagyonát is befagyasztották, az olaszok a szardíniai villáját zárolták, a Premier League-ben szereplő Everton felfüggesztette cégeivel a szponzori megállapodást.

Március 13. óta nem sikerült senkinek kapcsolatba lépnie egy ukrán haditudósító fotóssal, Maks Levinnel, aki Kijev környékén dolgozott az elmúlt héten. Erről a Kyiv Independent újságírója, Illia Ponomarenko számolt be.

Nyílt levélben fordult a magyar kormányhoz és Szijjártó Péter külügyminiszterhez Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő, amiben arra kéri Magyarországot, hogy

nyíltan ítélje el az orosz provokációt, „ és használja fel jól fejlett kommunikációs csatornáit Moszkvával, hogy megakadályozzon minden olyan provokációt, amelynek célja az etnikai gyűlölet szítása Ukrajnában.”

„Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az Ukrajna területén történő háború kiterjedését, valamint a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktust. Véleménye szerint Magyarországnak, hogy ne provokálja Oroszországot, nem szabad támogatnia az ukrán légtér lezárását és békefenntartó hadművelet bevetését, valamint ellenzi az ukrán hadseregnek szánt katonai segélyek átszállítását magyar területen.

»Ne provokáld Oroszországot« – ez egy gyakori érv, amikor több teret kell adni Oroszország agressziójának” – írja Nikolenko, aki azzal folytatja, hogy „Hazánk jelenleg hatékonyan védi a NATO keleti határát. Ha Oroszországnak sikerül elérnie bűnös célját Ukrajnában, akkor szomszédaink lesznek a következő célpontok. Erről most nyíltan beszélnek az orosz nagykövetek külföldön.”

Nikolenko szerint Magyarország békéje és biztonsága nem garantálható Ukrajna békéje és biztonsága nélkül, és felesleges abban bízni, hogy az orosz agresszort meg lehet nyugtatni. „Partnereinknek gondoskodniuk kell arról, hogy Ukrajna feltartóztassa és legyőzze az orosz gonoszt. Ehhez az európai egység megerősítésére van szükség. Egy egység, amely lehetővé teszi, hogy az Oroszország elleni szigorúbb szankciók megállítsák katonai gépezetét” – zárja levelét az ukrán külügyi szóvivő.

Mariupolból való menekülése történetét mesélte el a BBC-nek Mikola Trofimenko, a város egyetemének egyik vezetője, Mariupol képviselőtestületének tagja., aki feleségével és 5 éves fiával menekült el, most a nyugat-ukrajnai Lvivben él. Itt próbálják meg újraindítani a mariupoli egyetemet.

Menekülésük előtt heteket töltöttek egy mariupoli óvóhelyen 80 szomszédjukkal együtt.

A Nemzetközi Vöröskereszt által vezetett konvojjal akartak kijutni a városból, és kis híján ez okozta a végzetüket, az autóoszlopot ugyanis megtámadták az oroszok. Több ezer autó alkotta az autóoszlopot, 15 orosz ellenörzőponton kellett áthaladniuk az ukrán kézen lévő Zaporizzsjáig.

Az ukrán ellenörzőpontnál jártak már, amikor az oroszok tüzet nyitottak az autókra, pedig fehér szalag volt az ajtókon, az ablakokon pedig gyerekekre figyelmeztető felirat.

A Media1 cikke szerint az Elk*rtuk március 14-ei TV2-s premierje 552 ezres nézettséget ért el a teljes lakosságban, míg A nép szolgája című sorozat első részére 561 ezer néző volt kíváncsi vasárnap. A kereskedelmileg fontos 18-49-es korosztályban a Zelenszkij főszereplősével készült sorozat szintén jobban végzett, mint a 2006-os eseményekkel foglalkozó magyar játékfilm. Az adatokról részletesen ebben a cikkünkben olvashat.

Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket, mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.

Jan Lipavsky az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat. Az Európai Unió tagországainak szerinte mindezt együtt kell megtenniük.

A kalózpárti politikus szerint a helyzet tarthatatlan, mivel Putyin az uniótól az olajért és gázért kapott pénzt a háború finanszírozására használja. Lipavsky azt állítja, hogy az orosz költségvetés bevételeinek 80 százalékát a kőolaj- és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki. Ezeket a pénzeket „a bombák finanszírozására használják, amelyeket aztán Ukrajnára dobnak, ez pedig menekültáradatot hoz létre, amely hozzánk érkezik, amelyről mi gondoskodunk, és egy bizonyos ponton Ukrajna újjáépítéséért is fizetnünk kell majd”.

Arra a felvetésre, hogy hogyan lehet pótolni az orosz olajat és gázt, a külügyminiszter azt mondta: „Nem mondom, hogy könnyű lesz, de ha most nem állítjuk meg Oroszországot Ukrajnában, akkor a Moldovai Köztársaság, a balti államok, Grúzia lesz a következő.” (MTI)

Gibraltárban lefoglalták Dmitrij Pumpjanszkij orosz oligarcha jachtját, a 75 millió dollár értékű Axiomát. Pumpjanszkij, aki márciusban került fel az EU szankciós listájára, orosz olaj- és gázipari cégek, köztük a Gazprom számára csővezetékeket gyártó céget üzemelve szerzett több mint 2 milliárd eurós vagyont.

A 2013-ban épített, 22 fő (vendég és legénység együtt) befogadására alkalmas 72 méteres jacht egy, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég tulajdonában áll, amely mögött a Panama-akták alapján Pumpjanszkij áll, írja a Reuters.

Mikolajiv ugyan tartja magát a szárazföldi orosz erőkkel szemben, a Déli-Bug partján fekvő félmilliós várost azonban így is folyamatosan rakétacsapások érik keletről, északról és a tenger felől is. Megrázó fotók, helyszíni riport egy katonatemetésről, folyamatos távoli dörrenések mellett.

A katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig összesen 6865 ember, köztük 3695 gyermek és 2115 nő elhelyezéséről gondoskodott. Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) összesen 170 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők, közölték az MTI-vel.

A hétfőn, a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton az első napon, hétfőn 1006 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak; az éjszakát 98-an töltötték a létesítményben, számukra fekhelyet biztosítottak – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton – melyet hétfőn mi is bejártunk és bemutattunk – ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

Korábban a BBC helyszínen tartózkodó tudósítója egy nagy robbanásról számolt be, a CNN most viszont több robbanást jelentett Kijevből. A munkatársaik szerint a robbanások közül egy kiemelkedően nagy volt – ezt hallhatta a BBC tudósítója –, amely több, utcán parkoló autó riasztóját is beindította.

A CNN hozzáteszi, hogy Anton Geracsenko, a kijevi belügyminisztérium tanácsadója közlése szerint az ukrán légvédelem megsemmisített egy orosz Tocska-rakétát, amelynek maradványai a Dnyeper folyóba zuhantak.

A Tocska egy taktikai ballisztikus rakéta, az oroszok ezt a típust cserélték le részben a 2000-es évek elején az Iszkanderre.

Nem zárja be oroszországi üzemét a finn Nokian Tyres gumigyártó cég, mert attól tart, hogy ellenkező esetben az orosz államosítás következtében elveszthetnék azt. „Az oroszországi személygépkocsi-abroncsgyár további működtetésével biztosítani kívánjuk, hogy a gyárat a jövőben is a Nokian Tyres üzemeltesse és ellenőrizze” – közölte a vállalat kedden, hozzátéve, hogy mindent elkövetnek, hogy a cég által gyártott gumik ne hadi célokra kerüljenek felhasználásra.

Moszkva korábban közölte, hogy államosítanának minden olyan üzemet és benne található eszközt, amit az Oroszországra kivetett szankciók miatt távozó cégek hátrahagynak.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt a Nokian az évi 20 millió legyártott gumiabroncs 80%-át Oroszországban állította elő.

(Reuters)

A hatalmas orosz és ukrán piacra szánt számítástechnikai eszközök, videokártyák, processzorok és monitorok Európában köthetnek ki, időszakos túlkínálatot okozva, hosszabb távon viszont a leálló ukrajnai és orosz üzemek miatt a korábbinál is nagyobb ellátási hiány jöhet elsősorban mikrocsipekből. A részletek erre.

A külgazdasági és külügyminiszter legfrissebb Facebook-posztjában közölte, hogy a növekvő intenzitású bombázások és városostromok miatt egyre több a belső menekült is, akik az ország nyugati felében keresnek biztonságot. Közülük sokan mentek, mennek Kárpátaljára, ezért a megye segítségre szorul annak érdekében, hogy el tudjanak látni mindenkit. Mint írta,

„Babják Zoltán barátunk, Beregszász polgármestere most azt jelezte, hogy a város vízellátásának biztosításához szüksége van a segítségre. Kérésének megfelelően a kormány 66 millió forintot biztosít a kárpátaljai városnak annak érdekében, hogy a következő hónapokban legyen elég tiszta víz Beregszászon és fenn tudják tartani a víziközművek biztonságos működését az elkövetkezendő időszakban.”

Az ukrán külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint az oroszok törvénytelenül szállítottak el 2389 gyereket az Ukrajna keleti régiójában található Donyeck és Luhanszk térségéből, vagyis lényegében elrabolták őket, adta közre a kijevi amerikai nagykövetség Twitter-oldala. Az amerikai nagykövetség már korábban elküldte minden dolgozóját az ukrán fővárosból.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap arról adott tájékoztatást, hogy Kelet-Ukrajnából 16 434 főt, köztük 2 389 gyereket evakuáltak szombaton – az evakuálás több helyen zajlott, többek között az Oroszország által támogatott Donyecki Népköztársaságban és a Luhanszki Népköztársaságban, és az emberek saját akaratukból távoztak a minisztérium szerint.

Ukrajna viszont erőszakkal történt evakuálásnak és emberrablásnak tekinti a hétvégi eseményeket: „Az ilyen akciók súlyosan sértik a nemzetközi jogot, különösen a nemzetközi humanitárius jogot” – áll az ukrán külügy közleményében.

Mariupol vezetősége a hétvégén arról számolt be, hogy az oroszok 4500 civilt vittek erőszakkal, az útleveleik nélkül vittek Oroszországba. Moszkva tagadja, hogy ilyen történt volna.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint az invázió kezdete óta, vagyis közel egy hónap alatt 62 támadást intéztek az oroszok ukrajnai egészségügyi intézmények ellen, írja a BBC. A támadásokban 15 ember vesztette életét, 37-en megsebesültek.

A Guardian az egészségügyi minisztert idézi, aki tíz ukrajnai kórház teljes megsemmisítéséről beszélt.

Folytatja online diplomáciáját Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Most az olasz parlament kivetítőjén jelent meg. Az Ansán közölt drámai videóüzenetében elmondta, hogy Ukrajna a túlélés határán áll, és – ahogy korábban más parlamenteknél is tette – figyelmeztette az olasz képviselőket: Putyin orosz elnök nem fog megállni Ukrajnánál, be fog törni Európa többi részébe is.

Egy másik keddi üzenetében az ukrán elnök Ferenc pápát arra kérte, közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a háború befejezése érdekében.

Egy reggeli sajtótájékoztatón megkérdezték Zelenszkijtől, hogy kik azok a külföldi politikusok, akikkel közeli kapcsolatban van. Azt mondta, naponta 8-10 külföldi politikussal is tárgyal, partnerei között emlegette Andrzej Duda lengyel, Emmanuel Macron francia elnököt, Boris Johnson brit miniszterelnököt, a balti államok vezetőit, de amikor azt kérdezték, hogy mind közül kivel a legjobb beszélgetni, akkor a saját feleségét emíltette.