Már amerikai és brit kommandósokat, páncélosokat is bevetettek az Iszlám Állam által egy hete elfoglalt börtön ostromában

Még múlt csütörtök este az Iszlám Állam harcosai megrohanták az északkelet-szíriai Haszaka város egyik börtönét, hogy kiszabadítsák ott fogva tartott bajtársaikat. A 200 dzsihadistának sikerült is behatolnia a börtönbe, és a rabok egy részét a maga oldalára állítania. A felduzzadt csoport úgy döntött, hogy egyszerű fogolyszabadítási akció helyett az egész börtönt elfoglalja. A Guvajran börtönben mintegy 3500, a dzsihadistákhoz köthető – később lesz szó arról, miért is indokolt ez a körülírás – rabot őriztek az Iszlám Állam elleni koalíció fő gyalogsági erejét adó kurd katonai ernyőszervezet, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tagjai.

Az elfoglalt börtön ostroma hetedik napja zajlik, az SDF katonáit az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel harcoló nemzetközi koalíció légiereje, illetve amerikai és brit különleges egységek támogatják. A Szíriában állomásozó amerikai katonai kontingens pedig a koalíció tájékoztatása szerint Bradley könnyűpáncélosokkal vont kordont az elfoglalt negyed köré.

Az Iszlám Államnak a Kalifátus megsemmisülése óta ez a legnagyobb katonai akciója. A londoni székhelyű, de általában megbízható hírekkel szolgáló szíriai informátorhálózatot működtető Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR) szerint már legalább 181-en haltak meg a harcok során; a halálos áldozatok többségét, 124 embert a terrorszervezet tagjai teszik ki, de 50 kurd katona, kommandós és börtönőr is életét vesztette.

Az Iszlám Állam szokása szerint az interneten – főleg a Telegram üzenetküldő alkalmazáson – keresztül szinte élőben közvetített támadás nyitányaként egy robbanóanyagokkal megrakott kisteherautó hajtott a Guvajran börtön falának, és a detonáció által nyitott résen keresztül rohamozott a 200 dzsihadista. Az IS és más szíriai szélsőséges iszlamista milícák a szíriai polgárháború kezdete óta előszeretettel használják rohamtüzérségként az autóbombát (katonai mozaikszóval VBIED). Ez általában egy robbanóanyaggal megrakott teherautót takar, mellyel egy „mártír” nekihajt az ellenség megerősített állásainak, és a detonációval olyan rést nyit az arcvonalon (vagy mint a mostani eset is mutatja, egy falon), melyen keresztül azután a gyalogság benyomulhat.

A támadók a Guvajran börtön körüli házakba is befészkelték magukat, több családot túszul ejtve, azonban ezt a külső védelmi vonalat szövetséges légicsapások segítségével hétfőre sikerült megsemmisíteni, szerdára pedig már magában a börtönben is csak egy-egy, magát elbarikádozott IS-raj tartotta magát. Főleg az Iszlám Államban hagyományosan a keménymagot képviselő külföldi dzsihadisták azok, akik semmilyen kompromisszumot nem hajlandók kötni, ezért őket celláról-cellára harcolva kell kifüstölni. Több terrorista viszont sebesült bajtársaik ápolásáért cserébe hajlandó volt túszait elengedni.

A hézagos helyi beszámolók alapján a helyzet továbbra is kaotikus, nem világos, a behatoló csapat mekkora részét tudta elfoglalni a börtönnek, és hány rabot állítottak a maguk oldalára. A SOHR szerdán arról írt, 1100 elítélt adta meg magát a dzsihadisták kifüstölését végző kurd milíciának, 650 embert pedig még a börtön elfoglalása előtt át tudtak szállítani máshova. A börtön környékéről a WHO szerint legalább 5500 család menekült el, arról nincs adat, hogy az egy hete folyó harcokban és bombázásokban mekkora terület vált lakhatatlanná a kétszázezres városban.

Frissítés: A Szíriai Demokratikus Erők szóvivője a CNN-nek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy visszaszerezték az irányítást a börtön felett. A támadást az IS „egyik legnagyobb célzott hadműveletének” nevezte a kalifátus bukása óta, amit a foglyul ejtett harcosok szerint hathónapos tervezés előzött meg.

Borítékolható volt a támadás

A Közel-Keleten egyedülálló módon szekuláris-baloldali-feminista ideológiát követő SDF milícia évek óta sorra adja ki figyelmeztetéseit, hogy nincs elegendő kapacitása a mintegy 12 ezer, a 2019-ig tartó hadműveletekben elfogott, közel 50 nemzetiségből verbuválódott tömeg őrzésére, a dzsihadisták elleni jogi eljárásokra. Nemzetközi emberijogi szervezetek pedig állandóan kongatják a vészharangot a fogolytáborokban, börtönökben tapasztalható embertelen zsúfoltság, ellátási zavarok és a rabok körében tapasztalható radikalizáció miatt.

A koalíció több millió dollárral támogatta a börtönök fejlesztését, az őrök kiképzését és felszerelését, de a biztonsági intézkedéseken túl nem sok előremozdulás történt – a nyugati hatalmak nem rohantak például, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoló saját állampolgáraikat hazaszállítsák és bíróság elé állítsák. A Guvajran börtön elleni támadás sem érte váratlanul a helyi vezetést, ugyanis a létesítmény ellen az Iszlám Állam már novemberben megkísérelt egy hasonló rohamot.

A Kalifátust felszámoló háború hadifoglyainak rendezetlen helyzetét jól mutatja, hogy a behatolók egy olyan szárnyat is elfoglaltak a börtönben, ahol nagyjából 700 tizenévest őriztek. A kiskorúakat az IS utolsó bástyája (már ha bástyának lehet nevezni egy kunyhókból és sátrakból álló települést), az Eufrátesz iraki határszakaszán található Baghúz 2019 márciusi elfoglalásánál ejtették foglyul, majd börtönözték be. A fiatalkorú rabok részben a dzsihadistákkal Baghúzba tartó családtagok, részben az Iszlám Állam ifjúsági tagozatának, a „Kalifátus Kölykeinek” tagjai, részben pedig balszerencsés gyerekek, akiket élő pajzsként tartottak maguk elé a harcosok. A rabok azonosítása, a valóban veszélyes elemek kiválasztása azonban nem történt meg.

Ébredezik az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam a Kalifátusnak nevezett, Szíria keleti felére és Észak-Irakra kiterjedő kváziállamának 2017-es megsemmisítését, és alapítójának, Abu Bakr al-Bagdadinak a 2019-es likvidálását követően

visszatért a gyökereihez, a gerillaharchoz és terrorizmushoz.

Az IS harcosai kisebb sejtekre tagozódva elsősorban a hegyes-sivatagos vidékeken húzzák meg magukat, és onnan beszivárogva hajtanak végre merényleteket elszigeteltebb katonai ellenőrzőpontok, támaszpontok és olajipari létesítmények ellen. A városokból alapvetően már kiszorultak, mivel a 2014-ben kezdődő terroruralomnak köszönhetően az IS már mindenhol elveszítette az urbánus szunnita lakosság támogatását, a 2010-es évek elejéhez képest sokkal szigorúbb a határőrizet, illetve a dzsihadista propaganda közösségi médiából való kipurgálása miatt a nemzetközi támogatás és utánpótlás is töredékére apadt. Így azután az IS-sejtek a hadikiadásaikat sarcolásból, emberrablásból és a kelet-szíriai Deir Ezzór tartomány olajlelőhelyeinek illegális megcsapolásából finanszírozzák. De vannak olyan sejtek is, melyek rendszeres birkatolvajlásaikból élnek.

Túlélésüket, sőt, fokozódó aktivitásukat elősegíti, hogy bár Szíriában alapvetően fegyvernyugvás honol az országot uraló frakciók között, a súlyos politikai, etnikai és gazdasági kérdéseket nem sikerült rendezni. Irakban pedig a klímaváltozás egyre súlyosabb környezeti hatásai, az akadozó háborús helyreállítás, a szunnita felekezetű lakosság elnyomása és a korrupt bagdadi kormányzattal szembeni általános elégedetlenség szolgál táptalajul a dzsihadista szervezet működésének. A szervezet iraki ébredését jelzi, hogy tavaly mindennapossá váltak a terrortámadások és rajtaütések, a szíriai támadással csaknem egyidőben, pénteken pedig a kelet-iraki Dijála tartományban egy ellenőrzőposzt teljes legénységével, tizenegy iraki katonával végeztek a hajnali ködből támadó dzsihadisták.