Hiába győzködik a nyugatiak Putyint, nem tervezi a háború befejezését

„Ez a konfliktus Vlagyimir Putyin számára nem fog jól végződni” – írja a Telexnek küldött véleménycikkében Marc Dillard, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője. Szerinte ez az egyik legjelentősebb kihívás a második világháború és a hidegháború óta amely most az európai biztonságot és demokratikus eszméket fenyegeti.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton azt mondta, hasonló taktikát használnak az oroszok most Ukrajnában, mint amit Szíriában láthattunk tőlük. Kuleba közölte, hogy Mariupol ostrom alatt áll, de még mindig ukrán kézen van, és hogy az orosz csapatok logisztikai bázist próbáltak meg létrehozni az elfoglalt Csernobil közelében.

Az ukrán külügyminiszter szerint ők továbbra is nyitottak a háború lezárását célzó tárgyalásokra, de az oroszok elfogadhatatlan feltételeket támasztanak. „Ukrajna kész egyezkedni, de nem fogja megadni magát” – erősítette meg. Kuleba további segítséget kért az orosz megszálló csapatok által elkövetett, lehetséges háborús bűnök kivizsgálásához és még több szankciót az orosz gazdaság ellen.

Szerinte ha több repülőgépük lett volna, több civil életet menthettek volna meg. Lengyelország néhány nappal ezelőtt közölte, hogy kész azonnal átadni minden MiG–29-es vadászgépét Amerikának, hogy az Ukrajnának adja őket. Kuleba elmondta, hogy szerinte Belarusz nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába annak ellenére, hogy Oroszország nyomást gyakorol rá. (Péntek este az ukránok még tartottak ilyen forgatókönyvtől is, ráadásul Putyin a Lukasenkóval folytatott tárgyaláson ígéretet tett fegyverek szállításra Belaruszba.)

(The Guardian)

Az ostromlott Mariupol kikötőjétől 70 kilométernyire északra található Volnovaha városának infrastruktúrája lényegében teljesen megsemmisült, a lakosai pedig elmenekültek az orosz invázió kezdete óta, mondta az ukrán Donyecki régiót – tehát nem a szakadár Donyecki Népköztársaságot – vezető Pavlo Kirilenko az egyik ukrán tévének. Azonban azt mondta, hogy ennek ellenére is folytatódnak a közelben a harcok, meg akarják akadályozni, hogy az oroszok teljesen bekeríthessék a stratégiailag fontos területet.

A Kyiv Independent lap munkatársa, Ilja Ponomarenko a Twitterén emlékezett meg szülővárosáról, amit egy gyorsan fejlődő, száz százalékban oroszajkú, de már nem létező településnek nevezett.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken jelentette be, hogy az Oroszország által támogatott szakadárok elfoglalták Volnovahát, aminek környékén komoly harcok voltak az orosz invázió kezdete óta. (BBC, Guardian)

Nem sokkal azután, hogy Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, a Nyugatnak sokkal többet kellene tennie a háború befejezéséért, az amerikai kormány közölte, kész diplomáciai segítséget nyújtani ennek érdekében.

Szombaton az USA kormányának egy szóvivője azt mondta, „ha vannak olyan diplomáciai lépések, amelyeket megtehetünk, és amelyekről az ukrán kormány úgy gondolja, hogy hasznosak lennének, akkor készek vagyunk ezeket megtenni”. Közlése szerint az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy az ukránokat a lehető legerősebb tárgyalási pozícióba hozza. Ezt úgy igyekeznek elérni, hogy fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást és biztonsági segítségnyújtással támogatják, hogy az ukránok jobban meg tudják védeni magukat, magyarán közvetlen katonai támogatás révén ezután sem száll be az USA a konfliktusba.

(The Guardian)

A magyar-ukrán határállomásokon keresztül eddig több mint 1500 segélyszállítmány lépett ki Ukrajnába, ezeket a pénzügyőrök soron kívül és gyorsan léptetik ki Magyarországról, hogy minél hamarabb célba érjenek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton sajtótájékoztatón.

A pénzügyminiszter ismét elmondta, a kormány arra törekszik, hogy lehetőség szerint fegyverek ne mozoghassanak befelé az országba és kifelé Ukrajnába sem, de „volt már arra példa, hogy ilyen típusú behozatalt akadályoztak meg a pénzügyőrök”.

(MTI)

Petro Porosenko, az előző ukrán elnök nyilatkozott újból a CNN-nek Kijevből. Háborús bűnösnek és őrültnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akinek nem szabad hinni. Azt mondta, hogy az ukrán erők nem fogják feladni, és biztos benne, hogy minden egyes házért, utcáért, városrészért küzdeni fognak Kijevben és a keleti határhoz közeli Harkivban is. „Alábecsüli Ukrajna egységét, amit nem tud felrobbantani, nem tud megtörni” – jelentette ki.

Azt is hozzátette, hogy készek harcolni, de fogy a lőszerük, és több katonai felszerelést kért a Nyugattól. Mint mondta, nem katonákra van szükségük, de minden másra: harci gépekre, páncéltörő, légelhárító rakétákra, élelemre, lőszerre. Arról itt írtunk, hogy Porosenko évek óta szembenáll Volodimir Zelenszkij elnökkel, de pénteken bejelentették, hogy átmenetileg félreteszik a politikai ellentétjeiket, hogy együttes erővel küzdjenek az orosz támadók ellen.

Csökkent az Ukrajnából a szomszédos országokba érkező menekültek száma, írja a Sky News. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint péntekig összesen 2,6 millió menekült el Ukrajnából. A lengyel határőrség 76 200 érkezőről számolt be pénteken, és ez 12%-os csökkenés csütörtökhöz képest. A szlovákok hasonló csökkenésről számoltak be, és a Romániába érkezők száma is 22%-kal csökkent. A Sky News beszámolója szerint Magyarországra eddig összesen 230 000 menekült érkezett Ukrajnából, pénteken 10 530-an.

A Roszatom együttműködik az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, hogy biztosítsák a csernobili atomerőmű biztonságos üzemének helyreállítását. A cég közölte, orosz szakemberek ott vannak a helyszínen és a harcok során megszakadt áramellátás visszakapcsolásán dolgoznak, de azt is állítják, meghagyták az ukrán személyzetnél az irányítást mind itt, mind a szintén elfoglalt zaporizzsjai atomerőműnél. Ez ellentmond annak, amit az ukrán Energoatom feje, Petro Kotin nyilatkozott pénteken: Kotin azt közölte, hogy orosz mérnökök vették át az irányítást mindkét erőműben, és hogy az oroszok nem tartják be a biztonsági előírásokat.

Az ukrajnai atomerőművek helyzetéről részletesen itt írtunk.

(BBC)

Sajtótájékoztatót tartott az ukrán elnök szombat délután Kijevben. Arról beszélt, hogy a háború kitörése óta körülbelül 1300 ukrán katona halt meg, és hogy csak pénteken 500-600 orosz katona adta meg magát. Azt is mondta, Kijevet csak úgy tudják elfoglalni az oroszok, ha porig rombolják. Azt üzente az orosz katonáknak, hogy még ha átmenetileg sikerül ukrán városokat elfoglalniuk, az emberek elméjét, gondolkodását nem lehet elfoglalni. Beszélt a béketárgyalásokról, az oroszok által elrabolt melitopoli polgármesterről is, bővebben itt lehet elolvasni, miket mondott még.

Emmanuel Macron francia elnök a közte, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár közt lezajlott hármas telefonbeszélgetés során arra kérte Putyint, hogy vessen véget a háborúnak. A Reuters által idézett francia elnökségi tisztviselő szerint azonban Putyin nem tűnt késznek a háború befejezésére.

A két nyugat-európai vezető a tárgyalás során elismételte a tűzszünetre való felhívást, mint a teljes körű tárgyalások feltételét. Az AFP beszámolója azt is megemlíti, a francia elnök hazugsággal vádolta Putyint, miután az orosz vezető azt mondta, hogy az ukrán katonák felelősek az emberi jogok megsértéséért a konfliktuszónákban.

(BBC)

A magyar származású milliárdos dráma állításokat tartalmazó véleménycikkben fejtette meg a geopolitikai helyzetet. Szerinte Putyin rögeszmés, elvesztette a kapcsolatát a valósággal, és sürgősen el kellene távolítani az orosz és a kínai elnököt a hatalomból, máskülönben veszélybe sodorják a civilizációnkat.

Amikor bombák hullanak az égből, nincs ivóvíz és áram, sokadlagos kérdés a környezetvédelem, pedig a hadműveletek jelentős természeti pusztítással és környezetkárosítással is járnak, és olyan hatásokkal, amelyek jelen pillanatban is veszélyeztetik az emberek egészséget. Bármi is legyen az orosz-ukrán háború kimenetele, Ukrajnának évtizedekig tartó környezeti hatásokkal is számolnia kell. Cikkünk a témában>>>

A német kormány képviselői a héten Katarban tárgyaltak az energiaügyben. A német kormány ugyanis minél gyorsabban csökkentené az orosz kőolajtól és földgáztól való függőségét. A németek kevesebb mint egy éven belül függetlenné válnának az orosz széntől és kőolajtól, az Európai Bizottság pedig olyan terveken dolgozik, amelyek célja, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően öt éven belül fokozatosan megszüntesse az EU függőségét az orosz gáztól, olajtól és széntől. Itt jön be a képbe Katar, akik hajlandóak lennének cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítani Európába. Németországnak egyelőre nincs kapacitása a cseppfolyósított földgáz importjára, két éven belül tervezi megépíteni első LNG-terminálját (melynek segítségével újra gáz halmazállapotba hozható a cseppfolyósított földgáz).

Mindeközben Putyin Indiának udvarol. Oroszország arra bíztatja Indiát, hogy fektessen be a szankciókkal sújtott orosz olaj- és gáziparba. Ezt az óhajt Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes tolmácsolta az indiai kőolaj- és földgázminiszternek egy pénteki telefonbeszélgetés során.

(Reuters, MTI)

• Légvédelmi riadóval indult a nap Ukrajnában, Kijev, Lviv, Odessza, Harkiv és Szumi mellett a Kárpátalján is megszólaltak a szirénák.
• Ma is több városnál nyíltak humanitárius folyosók, de az ukrán hatóságok szerint a korábbi napokhoz hasonlóan megint nehezíti a civilek mentését, hogy az oroszok nem mindenhol tartják be a tűzszünetet.
• A főváros Kijev körül egyre hevesebb harcok folynak, az orosz csapatok intenzíven lövik a környező településeket, például Csernyihivet és Vaszilkivet, ahol egy katonai repülőtér is megsemmisült.
• Az oroszok elfoglalták a régóta ostromlott délnyugati kikitőváros, Mariupol külvárosát, közben az ukránok szerint egy olyan mecsetet is bombáztak Mariupolban, ahová több mint nyolcvan civil menekült be.
• A pénteken bombázni kezdett Dnyipróban szombat reggel újabb robbanásokat hallottak. Melitopolban pedig több ezren tüntettek a péntek este elrabolt polgármester szabadon engedéséért.
• Belarusz továbbra is tagadja, hogy hivatalosan belépne a háborúba.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők az elmúlt évtizedek legnagyobb veszteségét szenvedik Ukrajnában.
• A helyi vezetés szerint Oroszország új szakadárállamot akar létrehozni Herszonból, amit egy ál-népszavazással legitimálnának.
• Oroszország kész fegyverkorlátozásról tárgyalni az USA-val.
• Oroszország bejelentette, hogy katonai célpontnak tekintik azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei küldenek Ukrajnába. Az ettől való félelem volt korábban, amire hivatkozva a magyar kormány nem engedélyezte a fegyverszállítmányok áthaladását az országon.
• Az ukrán nagykövet megköszönte a segítséget Magyarországnak, amelyre szövetségesként tekint.
• Na és az orosz gáz? Az továbbra is jön a szerződés szerint.
• Két helszíni riporttal is jelentkeztünk szombaton, kollégáink Beregszászról és Moldovából tudósítottak.

Az ukrán hatóságok szerint állandó orosz ágyúzás nehezíti az ostromlott ukrajnai városokból, Mariupolból, Szumjból és a főváros Kijev körüli településekről a civilek evakuálására tett újabb kísérleteket. Az ENSZ szerint Mariupolban különösen kétségbeejtő a helyzet a két hete tartó bombázások után, a lakosok alig jutnak élelmiszerhez, vízhez és áramhoz.

A kimenekítő akciókra úgy kerülne sor, hogy közben Kijev környékén állandóak a harcok. A BBC tudósítója Irpinyben van, és azt mondja, nehéz megállapítani, hogy a humanitárius tűzszünet érvényben van-e, mert folyamatosan hallani robbanásokat és lövéseket az ukrán oldal felől is.

A helyi hatóságok képviselői szerint a térségben folytatódtak a harcok, és folyamatosak a légitámadások. Szerhij Orlov mariupoli alpolgármester a BBC-nek azt mondta, hogy egy segélyszállítmányokat hozó konvoj már elindult Zaporizzsjából a városba azokkal a buszokkal, amikkel aztán az embereket menekítenék ki, de nem lehet tudni, hogy sikerül-e átjutniuk Mariupolba.

„Ez már a hetedik kísérlet. Az előző hat alkalommal nem sikerült. A konvojokat nem engedték át, bombázták őket, az utat aláaknázták, a városban is ágyúval lőttek rájuk” – mondta.

Az orosz csapatok által már korábban elfoglalt Herszon városi tanácsának helyettes vezetője azt mondta a Reutersnek, hogy az oroszok azt tervezik, hogy tartanak egy ál-népszavazást a városban, és ennek eredményére alapozva létrehoznának egy újabb szakadár államot a dél-ukrajnai városból. Emlékeztetőül: a Krím 2014-es annektálását is egy népszavazással próbálták legitimálni.

Herszont március elején foglalták el az oroszok, ami nemcsak azért volt fontos fejlemény, mert a 300 ezres kikötőváros az eddigi legnagyobb város, amely orosz kézre került, hanem a fekvéséből adódóan is. Jack Watling katonai szakértő korábban a BBC-nek azt mondta, Herszon az Ukrajnát kettészelő Dnyeper partján, stratégiai jelentőségű pozícióban található. „Ahogy az oroszok elkezdik elfoglalni a kulcsfontosságú városokat a Dnyeper mentén... képesek lesznek megakadályozni a nyugatról keletre tartó szállítmányokat, amelyek a Donbasz körüli közös hadműveleti területeken harcoló ukrán katonai egységek utánpótlását szolgálják” – mondta Watling, aki szerint ezzel Oroszország elkezdené megfojtani az ukránok logisztikáját.

(Guardian)

A nyugati szankciók és a szállítás befagyasztásával kapcsolatos orosz fenyegetések ellenére a földgáz továbbra is a szerződéses mennyiségben áramlik a tranzitországon, Ukrajnán keresztül Európába – írja az MTI.

Szombaton ismét a szerződésben rögzített 109,5 millió köbméteres mennyiséget pumpálnak át a vezetéken – közölte Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz állami energetikai vállalat szóvivője a TASZSZ hírügynökséggel. A fennálló szerződések értelmében a Gazprom évente 40 milliárd köbméter gázt szállít a csővezetéken.

Korábban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes azzal fenyegetőzött, hogy leállítják az Északi Áramlat-1 balti-tengeri gázvezetéken keresztül történő szállításokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban megerősítette, hogy a Nyugat által bevezetett szankciók ellenére nem állítják le az olaj- és gázszállításokat.

(MTI)

Az angol futball-liga azután döntött Roman Abramovics felfüggesztéséről, hogy az orosz üzletember is rákerült a britek szankciós listájára. Abramovics eddig a Chelsea tulajdonosa is volt, de azt már március elején bejelentette, hogy eladja a klubot.

A csütörtökön bejelentett szankciók lényege, hogy Abramovics semmilyen módon se juthasson nyereséghez az Egyesült Királyságban. Ezért a teljes nagy-britanniai vagyonát befagyasztották, nem folytathat tranzakciót brit magánszemélyekkel és vállalkozásokkal, és még utazási tilalommal is sújtották. A Chelsea-nek azonban a brit kormány külön engedélyt ad annak érdekében, hogy le tudja játszani a mérkőzéseit, a személyzet és a játékosok megkapják a fizetésüket, és mint jelentős kulturális érték, továbbra is fennmaradhasson.

A liga Abramovics igazgatói tisztségének felfüggesztése után is közölte, hogy magát a klubot ez semmilyen módon nem érinti hátrányosan.

(BBC)

Ferenc pápa Twitter üzenetében arra kéri az embereket, hogy imádkozzanak Ukrajnáért. Az üzenetet a pápai fiók kilenc hivatalos nyelvén, valamint oroszul és ukránul közzétették.

„Soha ne háborúzzatok! Gondoljatok mindenekelőtt a gyerekekre, akiket megfosztottak a méltó élet reményétől: halott gyerekek, sebesültek, árvák; gyerekek, akiknek a háború maradványai a játékszerük... Isten nevében, hagyjátok abba!”.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz csapatok bevették Mariupol keleti külterületét.

A stratégiai jelentőségű délnyugati kikötővárost több mint egy hete ostromolják az oroszok, a városban már napok óta nincs áram, víz és fűtés. Többször is megkísérelték a civilek evakuálását, de ez rendre meghiúsult, ami miatt a két fél egymást okolja.

(Sky News)

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy legitim katonai célpontnak tekintik azokat a fegyverszállítmányokat, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei küldenek Ukrajnába. Rjabkov szerint ezt az amerikai fél számára is világossá tették.

Ez a bejelentés rímel arra, amivel Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány más tagjai is indokolták, hogy Magyarország miért nem engedi át a területén NATO és az EU országaiból érkező fegyverszállítmányokat – noha magát az uniós fegyverszállítmány elindítását a magyar kormány is a szavazatával támogatta.

Rjabkov arról is beszélt, hogy a nyugati szankciók kivetése „példátlan kísérlet arra, hogy komoly csapást mérjenek az orosz gazdaság különböző ágazataira”, de Oroszország kimérten fog cselekedni, hogy ne ártson saját magának. A miniszterhelyettes szerint Oroszország nem szándékozik kitiltani nyugati médiumokat és vállalkozásokat, mert nem akarja eszkalálni a helyzetet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Facebookot és az Instagramot például már letiltották, és bár nyugati médiavállalatokat valóban nem tiltanak ki expliciten, több ilyen cég is jelezte, hogy otthagyja Oroszországot, miután 15 év börtönnel fenyegető törvényt hoztak a „valótlan információk”, azaz a hivatalos orosz narratívának ellentmondó tartalmak közzétevői ellen.

(Sky News)

Franciaország és Németország vezetői újabb telefonos megbeszélést folytattak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a BBC. Macron azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában.

Legutóbb csütörtökön beszéltek, ekkor Emmanuel Macron elnök és Olaf Scholz kancellár szintén azonnali tűzszünetet követelt Oroszországtól, de ezt Moszkva elutasította. Macron elnök a válság kezdete óta hangsúlyozza, hogy nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, és a háború kirobbanása óta már kilenc telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal.

Újabb videós beszédet tett közzé Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ebben azt mondta, az orosz erők az elmúlt évtizedek legnagyobb veszteségét szenvedik el az Ukrajna ellen indított háborúban. Állítása szerint az ukrán erők eddig 31 orosz taktikai zászlóaljcsoportot (BTG) tettek harcképtelenné. (A BTG-k a tüzérséget, páncélosokat és légvédelmi egységeket is magukban foglaló, 6-800 fős egységek. Az orosz és az ukrán haderőről itt írtunk részletesebben.)

Zelenszkij a beszédben követelte az elrabolt melitopoli polgármester azonnali szabadon bocsátását, illetve közölte, hogy az Európai Bizottsággal közösen dolgoznak az ukrán EU-csatlakozás felgyorsításán.

(BBC)

A belarusz fegyveres erők vezérkari főnöke, Viktor Gulevics azt mondta, az országa továbbra sem tervez csatlakozni Oroszországhoz az Ukrajna ellen indított háborúban. Küldenek ugyan csapatokat a határhoz, de állítása szerint csak a már ott tartózkodó katonák leváltására.

„Hangsúlyozni akarom, hogy a csapatok áthelyezése semmilyen módon nem kapcsolódik semmilyen előkészülethez, és különösen nem a belarusz katonáknak az Ukrajna területén zajló különleges katonai műveletben való részvételéhez”

– mondta.

A hivatalos cáfolat azután érkezett, hogy miután korábban is többször felmerült Belarus beszállása a háborúba, pénteken több konkrét vád is elhangzott erre vonatkozóan ukrán részről, illetve történtek erre utaló fejlemények:

• Péntek reggel Alekszandr Lukasenko belarusz elnök Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
• Előbb az ukrán fegyveres erők azt állították, hogy orosz repülőgépek az ukrán légtérből lőttek pénteken belarusz településeket, hogy ezzel generáljanak ürügyet a belépéshez.
• Később az ukrán hírszerzés értesülését közölték arról, hogy Belarusz még a pénteki napon támadást indít.
• Péntek késő este pedig arról érkezett hír, Oroszország a két elnök moszkvai megállapodása alapján fegyverszállítmányokat küld Belarusznak.

A belarusz vezetés következetesen cáfolja, hogy belépnének a háborúba, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizonyos szempontból már megtették, hiszen bár hivatalosan nem részei a konfliktusnak, több orosz rakéta- és légi támadás is belarusz területről indult, és az orosz csapatok egy része is onnan lépett be Ukrajnába. Épp ezért számos nemzetközi szankció nemcsak Oroszországot, hanem Belaruszt is érinti.

(Sky News)

Tízezer vérvételi zsákot adományozott Ukrajnának Magyarország pénteken, a háború miatt ugyanis megnőtt a véradási hajlandóság, csakhogy a levett vért nem tudják miben tárolni. Az eseményen (mármint az adomány elindításán) Ljubov Nepop ukrán nagykövet is megjelent, ő az, aki a háború kitörése óta több alkalommal is élesen bírálta a nyugati és a magyar diplomáciát azért, mert szerinte nem tesznek eleget, vagy amiért Orbán Viktor stratégiai nyugalomról beszélt a hazai politikai döntéseket illetően.

A külügyi felvétel tanúsága szerint most ilyenek nem hangzottak el Ljubov Nepop megköszönte a segítséget, és azt is mondta, örül annak „hogy Magyarország is szövetségese és segít ebben a védelemben, úgyhogy még egyszer szeretnénk megköszönni ezt az adományt is.” Bővebben Ljubov Nepop korábbi kritikáiról és a kommunikációs változásról itt írtunk.

Őrizetbe vettek egy lengyel férfit Wrocławban, akit azzal vádolnak, hogy megerőszakolt egy 19 éves ukrán menekültet. A 49 éves férfi az interneten vette fel a kapcsolatot a lengyelül nem beszélő lánnyal, és felajánlotta neki, hogy menedéket nyújt az otthonában, ahol azonban nemi erőszakot követett el ellene. A hatóságok szerint a férfi akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat a „brutális bűncselekményért”.

Az elmúlt napokban több hasonló esetet is jelentettek a rendőrségnek Lengyelországban. Mivel szinte minden menekült nő vagy gyerek, komoly a veszélye az emberkereskedelemnek, a kizsákmányolásnak és a szexuális visszaéléseknek, figyelmeztetett Joung-ah Ghedini-Williams, az az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) globális kommunikációért felelős vezetője.

(Sky News, Dolnośląska Policja)

Több kárpátaljai településen is megszólaltak a légvédelmi szirénák szombat hajnalban, Ungvár egyes kerületeiben és más városokban is hallhatók voltak. Hivatalosan 4:40-től 6:30-ig tartott a légi riadó.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere először 6:05-kor írta ki a Facebook-oldalára, hogy a riadó még tart, mindenki helyezze magát biztonságba, majd 6:18-kor már azt írta: „Vége a légi veszélynek! A légtér biztonságos!” Később még egy bejegyzést tett közzé, ebben a légi riadó esetén szükséges teendők ismertetése mellett arra buzdította a lakosságot, hogy töltsék le a hivatalos légi riadós appot a telefonjukra.

Tudósítóink, Ajpek Orsi és Német Tamás jelenleg is Kárpátalján vannak, a legutóbbi beregszászi riportjuk itt olvasható.

(Kárpáti Igaz Szó)

A Kijevtől 100 kilométerre északra fekvő Csernyihivben az éjszaka az oroszok lebombázták a város egyik nevezetességének számító Hotel Ukrajnát. „Most itt vagyok. Nincs többé hotel” – mondta Vjacseszlav Kausz, a régió közigazgatási vezetője.

„Az ellenség továbbra is légi és rakétacsapásokat mér Csernyihiv városára. Civilek halnak meg, sokan megsebesülnek. Az ellenség bombázza a polgári infrastruktúrát, ahol nincs katonaság”

– mondta, hozzátéve, hogy a városban már nincs áram, de víz és gáz is alig.

A Kijevtől délre lévő Vaszilkivet a polgármester szerint nyolc találat érte, megsemmisült a városnál található katonai repülőtér és a kifutópálya. Egy lőszerraktár is felrobbant, és ahogy korábban írtuk, egy olajtárolót is találat ért.

(CNN)

Az oroszok lassan, de továbbra is nyomulnak Kijev felé. Több nyugati portál is arról számolt be szombat délelőtt, hogy a harcok már az ukrán főváros központjától mindössze 25 kilométerre dúlnak. Az orosz csapatok észak, nyugat, és északkelet felől is közelítenek Kijev felé. Eközben szombat reggel orosz rakéták találtak el egy Kijevtől délre fekvő ukrán katonai repülőteret. Vaszilkiv polgármestere szerint a támadás tönkretette a kifutópályát és egy üzemanyagraktárt, valamint robbanásokat okozott egy lőszerraktárban. A közösségi médiában közzétett videókon az látszik, hogy sűrű fekete füst gomolyog a repülőtér felől.

Szvjatoszlav Jurasz, Ukrajna legfiatalabb parlamenti képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy „Kijev lesz Oroszország Sztálingrádja”, utalva a második háború sorsdöntő ostromára, melyben 1,1 millió szovjet és 800 ezer német katona vesztette életét, és mely Hitler oroszországi hadjáratának kudarcát jelentette. „Senki sem fogja megadni magát, ez garantálhatom magának” – tette hozzá Jurasz.

Rose Gottemoeller, a NATO korábbi főtitkárhelyettese is arról beszélt a BBC-nek, hogy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az oroszoknak sikerül bevenniük az ukrán fővárost. „Kíváncsi vagyok, hogy valóban képesek-e most átcsoportosítani, mert a logisztikájuk olyan rossz állapotban van, hogy nincs meg az üzemanyag-utánpótlásuk, amire szükségük lenne a Kijev felé való nyomuláshoz” – érvelt Gottemoeller arra utalva, hogy az oroszok egyes szakértők szerint jelenleg újrarendezik soraikat, mielőtt megindulna az ukrán főváros ostroma.

(BBC, AFP)

Oroszország leggazdagabb üzletembere óva intette a Kremlt az ukrajnai invázió miatt elmenekült vállalatok vagyonának elkobzásától, szerinte egy ilyen lépés 100 évvel vetné vissza az országot, írja a CNN.

Vlagyimir Potanin, a NorNickel (NILSY) fémipari óriáscég elnöke és legnagyobb részvényese ha Oroszország becsapja az ajtót a nyugati vállalatok és befektetők előtt, azzal azt kockáztatja, hogy visszatér az 1917-es forradalom viharos napjaihoz. Arra intette az orosz kormányt, hogy a vagyonelkobzással kapcsolatban rendkívül óvatosan járjon el.

„Sok vállalat döntése, hogy felfüggeszti a működését Oroszországban, némileg érzelmi jellegű, és talán a külföldi közvélemény által rájuk gyakorolt példátlan nyomás eredményeként született. Vagyis nagy valószínűséggel vissza fognak térni. Én személy szerint nyitva tartanám nekik ezt a lehetőséget” – írta Telegramján a milliárdos.

Potanin Oroszország leggazdagabb milliárdosa. A Bloomberg szerint annak ellenére, a Norilsk Nickel részvényeinek bezuhanása után idén vagyonának mintegy negyedét elvesztette, még mindig 22,5 milliárd dollárnyi vagyont birtokol.