Hiába győzködik a nyugatiak Putyint, nem tervezi a háború befejezését
2022. március 12. – 07:56
frissítve
- Szombat hajnalban légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben, Odesszában, Harkivban és Szumiban, de Kárpátalja több településén is. Reggel több városnál megkezdődtek az evakuálások.
- Szombat reggel két olajtároló és egy raktárépület is lángolt Kijev közelében, megsemmisült Vaszilkiv katonai reptere, és műholdképek alapján az orosz csapatok a főváros környéki lakóterületeket is lövik. A harcok egyre hevesebbek Kijev körül.
- Az ukrán elnök szerint 1300 katonájuk halt meg a háború kitörése óta.
- A német kancellár és a francia államfő is hosszan beszélt szombaton Putyinnal, de azt mondják, az orosz elnök nem tervezi befejezni a háborút.
- Az orosz titkosszolgálatok ügyeiben jártas újságírók információi alapján Vlagyimir Putyin szerint rosszul teljesített az FSZB hírszerzési részlege, ezért házi őrizetbe került a vezetője.
- Joe Biden továbbra sem akar harmadik világháborút, úgyhogy ismét bejelentette, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, de a NATO területét teljes erővel védenék, és egy 200 millió dolláros fegyvertámogatást is jóváhagyott.
- Elrabolhatták az oroszok Melitopol polgármesterét, az ukrán külügy szerint ez háborús bűn, az ukrán elnök szerint pedig terrorizmus.
- Az orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Oroszország katonai célpontnak tekinti az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat.
Oroszország készen áll arra, hogy folytassa a fegyverkorlátozási tárgyalásokat az Egyeseült Államokkal – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az orosz RIA hírügynökség beszámolója szerint. Rjabkov szerint a két ország között továbbra is fennáll folyamatos diplomáciai kapcsolat, de Moszkva nem látja jelét annak, hogy Washington készen állna arra, hogy folytassa a tárgyalást az ukrajnai helyzetről.
(Sky News)
Emmanuel Macron francia elnök kritikusan beszélt a brit kormányról, amiért nem váltották be az ígéretüket az ukrán menekültek könnyebb beengedésével kapcsolatban. A menekülteknek ugyanis személyesen, Brüsszelben vagy Párizsban kell kérelmet benyújtaniuk, hogy az Egyesült Királyságba utazhassanak, bár Priti Patel belügyminiszter korábban azt ígérte, hogy egyszerűsíteni fognak a folyamaton.
„A nagyszabású nyilatkozatok ellenére... a brit kormány továbbra is a jelenlegi szabályokat alkalmazza, ami azt jelenti, hogy nem fogadják az ukrán menekülteket, akik brit földre akarnak jutni, hanem azt mondják, hogy utazzanak több száz kilométert ahhoz, hogy vízumot igényeljenek. Remélem, hogy az ukrán férfiak és nők, akik átélték a borzalmakat, és átkeltek Európán, hogy elérjék családjukat az Egyesült Királyság területén, jobb bánásmódban részesülnek”
– mondta Macron Versailles-ban, egy uniós csúcstalálkozó után.
(BBC)
Mariupolnál továbbra is heves harcok folynak, és bár az oroszok tagadják, az ukrán hatóságok rendre arról számolnak be, hogy civil célpontokat is szándékos támadások érnek. Szombat délelőtt az ukrán külügyminiszter állítása szerint egy olyan mecsetet bombáztak az orosz csapatok, amelybe több mint nyolcvanan, köztük gyerekek és török állampolgárok is bemenekültek a harcok elől. Áldozatokról egyelőre nem tudni.
Napok óta folynak a próbálkozások a civilek evakuálására több ukrán városból is, de az ukránok szerint az oroszok nem tartják be az ehhez szükséges tűzszünetet, míg az oroszok az ukránokat vádolják ugyanezzel. Elvileg szombat reggel is nyíltak humanitárius folyosók többek között Mariupolnál is, egyelőre nem tudni, hogy sikerült-e megindulnia a mentésnek.
(BBC)
Az ukrán állami tévé híradása szerint több mint kétezer ember gyűlt össze Melitopolban, az oroszok által elfoglalt városházánál, hogy a polgármesterük szabadon engedéséért tüntessenek.
Ahogy mi is megírtuk, Ivan Fedorovot péntek este rabolhatták el az oroszok, az esetről egy utcai biztonsági kamera felvételét is közzétették az ukrán hatóságok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, ami történt, a demokrácia ellen elkövetett bűncselekmény.
(CNN)
Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője azt írta a Telegram közösségi oldalon, hogy a Roszkoszmosz írásbeli felhívást küld a Nemzetközi Űrállomás partnereinek, így a NASA-nak, valamint az európai (ESA) és a kanadai űrügynökségnek (CSA), amelyben azt követeli, oldják fel az ellenük bevezetett jogellenes szankciókat.
„Jelenleg az orosz Szojuz űrhajók és a Progressz teherűrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a Földre való visszatéréséhez” – emlékeztette a nyugati űrügynökségeket Rogozin. Ezenkívül egy térképet is közzétett, melyen az látszik, hogy hova zuhanhatna le a Nemzetközi Űrállomás, hogyha valami baja esne. Mivel az ISS az északi és a déli 51,6 fokos szélesség közötti sávban kering, nagyon kevés az esély, hogy a Oroszországban zuhanna le (melynek legnagyobb része az északi 51,6 fokos szélességtől északabbra terül el), míg például az USA teljes területe ebbe a zónába esik, emlékeztetett a Roszkoszmosz vezetője.
Nem ez az első alkalom, hogy Rogozin az ISS lezuhanásával fenyegetőzik. Az orosz-ukrán háború kitörésének napján az első amerikai szankciókra azzal a költői kérdéssel reagált, hogy hogy „ha megszüntetik az amerikai–orosz együttműködést, akkor ki fogja megmenteni az ISS-t attól, hogy irányíthatatlanul lezuhanjon a pályáról és amerikai vagy európai területre essen?” Egy héttel később azt is bejelentette, hogy a szankciókra válaszul Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját. „Hadd repüljenek valami mással, a seprűnyélen, nem tudom, mivel” – fogalmazott akkor Rogozin.
(MTI)
Közel 1,6 millió ember (egészen pontosan 1,596 millió) menekült Ukrajnából Lengyelországba a háború kezdete óta – közölte szombaton a lengyel határőrség. Maciek Duszczyk, a Varsói Egyetem rektorhelyettesének becslése szerint ebből nagyjából 600 ezren már el is hagyták az országot. Pénteken Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere azt mondta, hogy eddig 320 ezer menekült haladt át a városon, és körülbelül 230 ezren maradtak, ami Varsó lakosságának 10 százalékának felel meg.
A menekültek közül sokan a nagyvárosokba mentek a jobb munkalehetőségek és szolgáltatások reményében. A varsói és krakkói helyi hatóságok azt mondják, hogy elérték a befogadóképességük határait, és plusz forrásokra van szükségük ahhoz, hogy több emberről tudjanak gondoskodni.
(BBC)
Az olasz hatóságok pénteken lefoglalták Andrej Melnicsenko orosz oligarcha megajachtját – derül ki az olasz hatóságok közleményéből. A trieszti kikötőben horgonyzó 143 méter hosszú és 25 méter széles SY A (Sailing Yacht A) értékét mintegy 530 millió euróra (nagyjából 200 milliárd forint) becsülik, gyártója szerint ez a világ egyik legnagyobb szuperjachtja.
Melnicsenko ellen március 9-én léptek életbe a szankciók az Európai Unió orosz oligarchák elleni intézkedéseinek részeként. Az EU szerint Melnicsenkó tulajdonában van a műtrágyagyártó EuroChem Group és a SUEK szénipari vállalat.
A Melnicsenko elleni szankciókat elrendelő határozat szerint ő és 36 másik üzleti vezető is találkozott Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai invázió után, hogy megvitassák az uniós és amerikai szankciók lehetséges gazdasági hatásait.
Az orosz leválást szinte tényként kezelő híradások túlzóak és félreértésektől sem mentesek, de az tény, hogy Oroszország már évek óta készül arra, hogy meg tudja lépni egy zárt orosz internet beindítását, ha szükségesnek ítéli. És az is igaz, hogy még ha nem is lenne most ilyen szándékuk, a rájuk zúduló kibertámadások, szankciók és bojkottok külső nyomása akkor is a digitális elszigetelődés irányába tessékeli az országot.
Bolcsó Dániel elemzéséből olyan kérdésekre kaphatnak választ az olvasók, hogy
- milyen lépések hatására élénkült most fel ez a téma, és ezek tényleg arra utalnak-e, hogy Oroszország leválásra készül;
- hogyan készítette elő a terepet az elmúlt években Oroszország egy ilyen radikális lépéshez, és miért nem valószínű mégsem, hogy most meg is fogják lépni;
- hogyan próbálja meg Ukrajna elérni, hogy maga a globális internet vesse ki magából Oroszországot, hogyan járulnak ehhez hozzá a gazdasági szankciók, és mik mindennek a veszélyei.
Ukrán médiajelentések szerint az orosz bombázások miatt két olajtároló is lángra kapott Kijev közelében, az egyik a fővárostól 36 kilométerre fekvő Vaszilkivben, feltehetően a város légi bázisánál, a másik egy Krijacski nevű falunál.
Az ukrán katasztrófavédelem (SES) jelentése szerint egy fagyasztott élelmiszereket tároló raktárépület is kigyulladt a kijevi régióban. Az épületet hajnalban érhette találat, a tüzet nem sokkal szombat reggel 8 óra előtt azonosították, a tűzoltók posztunk írásakor is dolgoznak az eloltásán. Áldozatokról nem tudni.
Eközben a Maxar nevű cég műholdképei alapján a Sky News arról ír, hogy Kijev közelében lakóházak is égnek, míg más felvételeken az látszik, hogy hosszú autósorok próbálják elhagyni a fővárost. A képek szerint a Kijev közelében haladó orosz csapatok aktívan lőnek a lakóterületekre, a Kijevtől északnyugatra fekvő Mosunban például égő épületek és kiterjedt károk látszanak.
A brit hírszerzés szombat reggeli jelentése is arról számol be, hogy folytatódnak a harcok a fővárostól északnyugatra, az orosz csapatok 25 kilométerre vannak a főváros centrumától. A jelentés elismételi azt a pénteki információt is, hogy a várost északról közelítő, hosszú orosz konvoj feloszlani látszik, feltehetően azért, hogy támogassa a Kijev bekerítését célzó műveletet, illetve hogy nehezítse az ukrán támadásokat, amelyeknek könnyű célpontot kínált az óriási konvoj.
Hivatalos postai bélyeget kapnak az őket fenyegető orosz hadihajót melegebb éghajlatra elküldő kígyó-szigeti ellenállók, akik vakmerő üzenetváltása bejárta a világot. Emine Ceppar ukrán külügyminiszter-helyettes azt írta a Twitteren, hogy egy Boris Groh nevű ukrán művész alkotása kerül majd rá az ukrán posta által kiadandó bélyegre, melyen az látszik, hogy egy ukrán katona bemutat egy orosz hadihajónak.
Az orosz-ukrán háború egyik első mitikus eseménye lett a Kígyó-szigeten állomásozó ukrán katonák hősies ellenállása. Egy közösségi médiában keringő hangfelvétel szerint egy orosz hadihajó megadásra szólította fel a védőket, különben tüzet nyitnak rájuk. A védők a fenyegetésre egyenes és félre nem érthető választ adtak: „Orosz hadihajó, húzz a faszba”.
Volodimir Zelenszkij elnök „Ukrajna Hőse” címmel tüntette ki a sziget halottnak hitt védőit. Néhány nappal később kiderült, hogy a szigetet védő 13 katona nem halt meg, csak orosz fogságba esett.
(Guardian)
A CNN Dnyipróban tartózkodó újságírói két robbanásról és légvédelmi rakéták füstjéről számoltak be szombat hajnalban. A város polgármestere, Borisz Filatov a Kyiv Independent szerint azt nyilatkozta, hogy a légvédelem sikeresen elhárította a szombat hajnali orosz bombázást, így szerencsére annak egyetlen áldozata sem lett.
Az egymillió lakosú Dnyiprót pénteken bombázta először az orosz hadsereg a háború kitörése óta. Péntek hajnalban három légicsapás is érte az Ukrajna keleti felében található várost. Egy kis cipőgyárat, egy lakótömböt és egy óvodát is találat ért. Legalább egy ember meghalt.
Több humanitárius folyosó is megnyílt szombat reggel, így többek között az ostromlott Mariupolból és Zaporizzsjából is megnyílt a menekülőút a civileknek – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
„Remélem, hogy a nap jól fog menni, minden tervezett útvonal nyitva lesz, és Oroszország teljesíteni fogja a tűzszünet garantálására vonatkozó kötelezettségeit”
– mondta videóüzenetében Verescsuk, aki azt mondta, Kijev és Szumi régiójában is számos város evakuálását tervezik szombaton.
(Sky)
Tudósítóink egy hét után újra visszatértek Kárpátaljára, hogy beszámoljanak arról, hogyan néz ki Ukrajna azon része, ahonnan a helyiek nagy része már elmenekült. A többi területéről rengetegen jöttek ide, mert ez még egy viszonylag békésebb része az országnak.
Jártunk az elhagyatott iskolában, ami most egy ideiglenesen felállított segítőpont, és találkoztak egy szlovák falu polgármesterével, aki egy busznyi segélyszállítmányt hozott Kárpátaljára.
Lakosságarányosan Moldován át hagyta el a legtöbb menekült Ukrajnát az Oroszország által indított háború miatt. A 2,6 milliós országba 300 ezer menekült érkezett, közülük 110 ezren még mindig Moldovában vannak.
Tudósítóink Odessza felé tartva megálltak a Palancánál felállított menekülttáborban, hogy megnézzék, hova érkeznek az otthonukat elhagyni kényszerülő ukránok. Beszámolójukat itt elolvashatja.
Számos ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák szombaton kora reggel, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől – írja a helyi média alapján az MTI.
A beszámolók szerint légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben, Odesszában, Harkivban és Szumiban is.
Műholdfelvételek alapján az amerikai hírszerzés már előző nap arról számolt be, hogy a Kijev környékére vezényelt orosz erőket átcsoportosították, és szétszóródott a térségben veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj, ami egy készülő támadásra utalhat.
Pénteken 3936 menekült érkezett Budapestre Ukrajnából, közülük 1170 volt gyerek – írja a Police.hu. Ahogy eddig is, a legtöbben csak információt kértek, majd tovább is utaztak. A rendőrség 51 embert, köztük 30 gyereket helyezett el budapesti vagy vidéki szálláshelyeken.
Számos ukrán városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák szombatra virradóra, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől. A pénteki napról és az éjszaka folyamán történtekről is percről percre számoltunk be, tudósításunkat itt pörgetheti vissza, az éjszaka rövid összefoglalását pedig itt olvashatja.